eloszlik tn ige 16a11

1. ’szétárad, szétterjed (vhol, vmiben) vmi’ ❖ 60, gradusnyi meleg vízben fél lot [= lat] [nádméz] egéſzen el-oſzlik (1789 Mátyus István C3070, 19) | ½ meszelynyi forró vizbe mint egy nehezéknyi vilanyt [= foszfort] vetünk, [...] aztán pedig szüntelen keverés alatt annyi rozslisztet adunk, mig a tömeg sűrű tésztává lett, és a vilany benne a legfinomabbra eloszlott (1844 Nendtvich Károly 8330009, 259) | [A bor] csontomba, velőmbe belement, beleszívódott, eloszlott bennem, mint spongyában a viz (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 333) | [az energia degradációjának törvénye szerint] az anyagi mozgások mind törekszenek hővé válni és a hő törekszik egyenletesen eloszlani (1910 Babits Mihály 9014138, 39) | [a tésztamasszát] csak annyira keverem össze, hogy a tojásos víz egyenletesen eloszoljon a lisztben (1991 Frank Júlia CD19).

2. (átv is) ’〈természeti jelenség〉 semmivé válik, elenyészik’ ❖ a babonaſágnak ſetétes fellege el-oſzlott (1780 Magyar Hírmondó C0268, 88) | A harmatcsepp lehúll, S ha feljön a meleg nap Eloszlik, s nincs tovább (1809 Kölcsey Ferenc CD01) | [a füst] egy perc alatt eloszlott a levegőben (1895 Jókai Mór CD18) | Az őszi köd szokott így osonni kora délelőtt, feltűnik, végigvonul a völgyön, aztán eloszlik, odalesz (1945 Bözödi György 9070002, 31) | Nyáron, nappal gomolyfelhők képződnek, de ezek estére eloszlanak. Az éjszaka derült (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065001, 22).

2a. ’〈rendsz. rossz érzés, téves gondolat stb.〉 megszűnik, szertefoszlik’ ❖ az inasom’ félelme [...] végtére csakugyan eloszla (1789 Kazinczy Ferenc C2520, 35) | Az irodalmi álmok, remények, tervek eloszlanak (1896 Széchy Károly CD44) | eloszlik minden félreértés (1922 Babits Mihály 9014126, 72) | eloszlanak a bizonytalanságok (1995 Magyar Hírlap CD09).

2b. (rég) ’〈kóros testi tünet〉 fokozatosan eltűnik, megszűnik, elmúlik’ ❖ Midn a’ betegſég [ti. a hideglelés] tágúl, lábaiknak alſó réſze megſzokott dagadni, de az illy daganat nem veſzedelmes, és magában-is el-oſzol, ha teſteket gyakran ingatandják (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 62) | A tökgyuladás, ha nem nagy, okok eltávolítása [...] után könnyen eloszlik (1861 Lengyel Dániel 8270005, 342) | a dermenet eloszlik izmaiból, s jótékony melegség váltja fel a reszketést (1879 Jókai Mór CD18).

3. ’〈(vmely célból összegyűlt) több ember v. állat, ill. azok csoportja〉 szétszéled’ ❖ El-oſzlik a’ ſereg (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 8) | a jövendölők eloszoltak szerte (1862–1863 Arany János C0639, 143) | Az állatok eloszoltak a legelőn s békésen harapdálni kezdték a fűvet (1937 e. Dallos Sándor 9098004, 94) | a betyár az asztal mellett elaludt, a nép eloszlott, s a betyár álmát békésen őrizte az egykori pandúr (1988 Magyar néprajz CD47).

3a. (rendsz. az egymástól határozóval) (rég) ’elválik, elszakad vkitől vki’ ❖ a’ könnyü Hadak az Harczban egymástól el-oſzlanak (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 85) | Attila halála után mind ezen nemzetek el-oſzlottak egymástól (1790 Mindenes Gyűjtemény C0369, 165) | az öreg megizente, hogy hiába ne menjek a házához, mást is ne küldjek oda, mert az húgát nem adja nekem. Én azután nem is voltam többé ott. Ezzel eloszlottunk a gróól (1823 Fogarasi Sámuel 7109012, 297) | Az egyesület tagjai [...] megújult kedvvel ’s azon hitű reményben oszlának el egymástól, hogy az általok követett ’s az emberek és állatok nyavalyái ellen annyi jótevő sikerrel használt [gyógymód elismertté válik] (1843 Pesti Hírlap CD61).

3b. (rég) ’〈vmely testület, kül. országgyűlés (ülése)〉 feloszlik’ ❖ a’ gyülés el-oſzlék, és a’ Nép le tsendeſedék (1789 Magyar Kurír C0315, 515) | az ország gyűlése minden eredmény nélkül ne oszoljék el (1848 Teleki László² 8473010, 406) | Az elnök a tárgyakat bevégzetteknek nyilatkoztatja, s már délután 2 órakor a [bizottmányi] gyülés eloszlott (1863 A Hon 8600001, 2) | az országgyűlés három-négy nap múlva eloszlik (1906 Tóth-Szabó Pál CD55).

4. (rég) ’〈több elemből álló egység〉(több részre) tagolódik, ill. 〈több összetartozó elem〉 szétválik’ ❖ Ezen fre men két él-erek, mikor a’ koponyát ſzinte érnék, ismét két-felé ágaznak, egyik a’ fnek küls réſzén terjed-el, a’ másik a’ koponyát által-fúrván, az agy-velben oſzlik-el, és kéttség kivül maga az agy-vel-is ennek véghetetlen apróra oſzlott ágatskáiból formáltatik (1786 Mátyus István C3067, 97) | Mennél nagyobb a’ müveltség, annál több ágra oszlik minden tudomány, minden mesterség, ’s mennél jobban eloszlik, annál magasb lépcsőre emeltetik (1830 Széchenyi István 8429003, 92) | Az indus, germán és pelasgi ág sokkal kiterjedtebb és jóval előbb eloszlott (1841 Vajda Péter ford.–Cuvier 8504004, 76) | A magán jog ismét eloszlik: a) fenyítő jogra [...]; b) polgári magán jogra (1845 Kovách László 8574001, 4).

5. ’〈vmely területen több azonos (jellegű) dolog v. ember〉(szétterjedve) egymástól bizonyos távolságban elhelyezkedik, van’ ❖ [a Monarchia növényfajainak] a másik fele az Alpeseken és Kárpátokon innen és túl fekvő különböző flóra-vidékekre és minden flóra-vidékben ismét a síkság és az egyes hegycsoportok különböző regióin oszlik el (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | három szobában eloszolva, egy kéjeskedő s lomha társaság szerette önzetlenül és ideálisan egymást (1911 Móricz Zsigmond C3214, 88) | A gyöngyözés nagyon apró, kerek, vagy tojásdad pettyekből áll, s a tollazaton egyenletesen oszlik el (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a versben] arányosan eloszló sorvégi szünetek (1961 Gáldi László 9167001, 24) | A dohányzó várótermek egyenletesen eloszlanak majd a hatalmas épületegyüttesben (1997 Magyar Hírlap CD09).

5a. ’〈(vminek a) súly(a), nyomás(a), erő〉 vmely mértékben megoszlik vhol’ ❖ Az osztrák partvidéki időjárást első sorban az szabályozza, hogy miként oszlik el a légnyomás a Földközi tenger fölött (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a ferdén álló izületre a test súlya egyenlőtlenül oszlik el (1912 RévaiNagyLex. C5700, 756) | A pascal az a nyomás, amellyel egyenletesen eloszló 1 newton erő 1 négyzetméter felületre merőlegesen hat (1987 Tények könyve CD37).

5b. ’〈pénz, teher, feladat stb.〉 több kisebb részre aprózódva megoszlik (vmik, vkik között)’ ❖ eloszlik közöttünk a teher, s oly csekély rész jut egy egy tagra, hogy azt bizony görnyedés nélkül elbirjuk (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a tömeges termelésnél a költségek eloszlanak (1927 TolnaiÚjLex. C5724, 189) | a hálózat egyes gépei között eloszlanak az elvégzendő feladatok (1997 Magyar Hírlap CD09) | a Realbank köré szerveződött csoportnál oszlott el a veszteség (1998 Magyar Hírlap CD09).

5c. ’〈mediopasszív jelentésben az eloszt ige szenvedő származéka helyett〉’ ❖ E ház 1717-ben 448-ra lett felosztva, és ez eladva 20 frton, még későbben 512-re is eloszlott (1873 Rómer Flóris 8395001, 135) | Egy 9-húrú kithara [...] terjedelmére (f’) e’-től (f) e-ig oszlott el a görög abc 24 betűje (1930 ZeneiLex. CD49).

Vö. CzF. ~, eloszol; ÉrtSz.; TESz. oszlik; ÉKsz.; SzT. eloszlik · eloszol, eloszolhat

eloszlik tárgyatlan ige 16a11
1.
szétárad, szétterjed (vhol, vmiben) vmi
60, gradusnyi meleg vízben fél lot [= lat] [nádméz] egéſzen el-oſzlik
(1789 Mátyus István)
½ meszelynyi forró vizbe mint egy nehezéknyi vilanyt [= foszfort] vetünk, [...] aztán pedig szüntelen keverés alatt annyi rozslisztet adunk, mig a tömeg sűrű tésztává lett, és a vilany benne a legfinomabbra eloszlott
(1844 Nendtvich Károly)
[A bor] csontomba, velőmbe belement, beleszívódott, eloszlott bennem, mint spongyában a viz
(1901 Gárdonyi Géza)
[az energia degradációjának törvénye szerint] az anyagi mozgások mind törekszenek hővé válni és a hő törekszik egyenletesen eloszlani
(1910 Babits Mihály)
[a tésztamasszát] csak annyira keverem össze, hogy a tojásos víz egyenletesen eloszoljon a lisztben
(1991 Frank Júlia)
2. (átv is)
〈természeti jelenség〉 semmivé válik, elenyészik
a babonaſágnak ſetétes fellege el-oſzlott
(1780 Magyar Hírmondó)
A harmatcsepp lehúll, S ha feljön a meleg nap Eloszlik, s nincs tovább
(1809 Kölcsey Ferenc)
[a füst] egy perc alatt eloszlott a levegőben
(1895 Jókai Mór)
Az őszi köd szokott így osonni kora délelőtt, feltűnik, végigvonul a völgyön, aztán eloszlik, odalesz
(1945 Bözödi György)
Nyáron, nappal gomolyfelhők képződnek, de ezek estére eloszlanak. Az éjszaka derült
(1981 Herczeg Éva–Vojnits András)
2a.
〈rendsz. rossz érzés, téves gondolat stb.〉 megszűnik, szertefoszlik
az inasom’ félelme [...] végtére csakugyan eloszla
(1789 Kazinczy Ferenc)
Az irodalmi álmok, remények, tervek eloszlanak
(1896 Széchy Károly)
eloszlik minden félreértés
(1922 Babits Mihály)
eloszlanak a bizonytalanságok
(1995 Magyar Hírlap)
2b. (rég)
〈kóros testi tünet〉 fokozatosan eltűnik, megszűnik, elmúlik
Midn a’ betegſég [ti. a hideglelés] tágúl, lábaiknak alſó réſze megſzokott dagadni, de az illy daganat nem veſzedelmes, és magában-is el-oſzol, ha teſteket gyakran ingatandják
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A tökgyuladás, ha nem nagy, okok eltávolítása [...] után könnyen eloszlik
(1861 Lengyel Dániel)
a dermenet eloszlik izmaiból, s jótékony melegség váltja fel a reszketést
(1879 Jókai Mór)
3.
(vmely célból összegyűlt) több ember v. állat, ill. azok csoportja〉 szétszéled
El-oſzlik a’ ſereg
(1772 Bessenyei György¹)
a jövendölők eloszoltak szerte
(1862–1863 Arany János)
Az állatok eloszoltak a legelőn s békésen harapdálni kezdték a fűvet
(1937 e. Dallos Sándor)
a betyár az asztal mellett elaludt, a nép eloszlott, s a betyár álmát békésen őrizte az egykori pandúr
(1988 Magyar néprajz)
3a. (rendsz. az egymástól határozóval) (rég)
elválik, elszakad vkitől vki
a’ könnyü Hadak az Harczban egymástól el-oſzlanak
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
Attila halála után mind ezen nemzetek el-oſzlottak egymástól
(1790 Mindenes Gyűjtemény)
az öreg megizente, hogy hiába ne menjek a házához, mást is ne küldjek oda, mert az húgát nem adja nekem. Én azután nem is voltam többé ott. Ezzel eloszlottunk a gróól
(1823 Fogarasi Sámuel)
Az egyesület tagjai [...] megújult kedvvel ’s azon hitű reményben oszlának el egymástól, hogy az általok követett ’s az emberek és állatok nyavalyái ellen annyi jótevő sikerrel használt [gyógymód elismertté válik]
(1843 Pesti Hírlap)
3b. (rég)
〈vmely testület, kül. országgyűlés (ülése) feloszlik
a’ gyülés el-oſzlék, és a’ Nép le tsendeſedék
(1789 Magyar Kurír)
az ország gyűlése minden eredmény nélkül ne oszoljék el
(1848 Teleki László²)
Az elnök a tárgyakat bevégzetteknek nyilatkoztatja, s már délután 2 órakor a [bizottmányi] gyülés eloszlott
(1863 A Hon)
az országgyűlés három-négy nap múlva eloszlik
(1906 Tóth-Szabó Pál)
4. (rég)
〈több elemből álló egység〉 (több részre) tagolódik, ill. 〈több összetartozó elem〉 szétválik
Ezen fre men két él-erek, mikor a’ koponyát ſzinte érnék, ismét két-felé ágaznak, egyik a’ fnek küls réſzén terjed-el, a’ másik a’ koponyát által-fúrván, az agy-velben oſzlik-el, és kéttség kivül maga az agy-vel-is ennek véghetetlen apróra oſzlott ágatskáiból formáltatik
(1786 Mátyus István)
Mennél nagyobb a’ müveltség, annál több ágra oszlik minden tudomány, minden mesterség, ’s mennél jobban eloszlik, annál magasb lépcsőre emeltetik
(1830 Széchenyi István)
Az indus, germán és pelasgi ág sokkal kiterjedtebb és jóval előbb eloszlott
(1841 Vajda Péter ford.Cuvier)
A magán jog ismét eloszlik: a) fenyítő jogra [...]; b) polgári magán jogra
(1845 Kovách László)
5.
〈vmely területen több azonos (jellegű) dolog v. ember〉 (szétterjedve) egymástól bizonyos távolságban elhelyezkedik, van
[a Monarchia növényfajainak] a másik fele az Alpeseken és Kárpátokon innen és túl fekvő különböző flóra-vidékekre és minden flóra-vidékben ismét a síkság és az egyes hegycsoportok különböző regióin oszlik el
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
három szobában eloszolva, egy kéjeskedő s lomha társaság szerette önzetlenül és ideálisan egymást
(1911 Móricz Zsigmond)
A gyöngyözés nagyon apró, kerek, vagy tojásdad pettyekből áll, s a tollazaton egyenletesen oszlik el
(1933 Az állatok világa ford.)
[a versben] arányosan eloszló sorvégi szünetek
(1961 Gáldi László)
A dohányzó várótermek egyenletesen eloszlanak majd a hatalmas épületegyüttesben
(1997 Magyar Hírlap)
5a.
(vminek a) súly(a), nyomás(a), erő〉 vmely mértékben megoszlik vhol
Az osztrák partvidéki időjárást első sorban az szabályozza, hogy miként oszlik el a légnyomás a Földközi tenger fölött
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
a ferdén álló izületre a test súlya egyenlőtlenül oszlik el
(1912 RévaiNagyLex.)
A pascal az a nyomás, amellyel egyenletesen eloszló 1 newton erő 1 négyzetméter felületre merőlegesen hat
(1987 Tények könyve)
5b.
〈pénz, teher, feladat stb.〉 több kisebb részre aprózódva megoszlik (vmik, vkik között)
eloszlik közöttünk a teher, s oly csekély rész jut egy egy tagra, hogy azt bizony görnyedés nélkül elbirjuk
(1835 Kossuth Lajos összes munkái)
a tömeges termelésnél a költségek eloszlanak
(1927 TolnaiÚjLex.)
a hálózat egyes gépei között eloszlanak az elvégzendő feladatok
(1997 Magyar Hírlap)
a Realbank köré szerveződött csoportnál oszlott el a veszteség
(1998 Magyar Hírlap)
5c.
〈mediopasszív jelentésben az eloszt ige szenvedő származéka helyett〉
E ház 1717-ben 448-ra lett felosztva, és ez eladva 20 frtforinton, még későbben 512-re is eloszlott
(1873 Rómer Flóris)
Egy 9-húrú kithara [...] terjedelmére (f’) e’-től (f) e-ig oszlott el a görög abc 24 betűje
(1930 ZeneiLex.)
Vö. CzF. ~, eloszol; ÉrtSz.; TESz. oszlik; ÉKsz.; SzT. eloszlik · eloszol, eloszolhat

Beállítások