eloszt ts ige 5a2

1. (rég) ’〈nagyobb egységet, egészt kisebb részekre〉 egységének megszüntetése nélkül tagol, bont vmi, vki’ ❖ [a jászolon] három három Újnira el-oſztott lajtorjácska légyen (1779 Próbákbúl szedett oktatás C3537, 9) | ezen kétpont között lévő egész hézagot a’ nulla ponttúl kezdvén 12 egyforma részekre vagy gradusokra osztják el (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315014, 195) | [A Muraközt] maga a természet elosztá alsó és felső részre (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [a radostyáni református templom] menyezete rekeszes, szép zöldre festett, amit vörös lécek osztanak el (1916 e. Malonyay Dezső CD07).

2. (két v. több részre) szétválaszt vmit, és részeit elkülöníti egymástól’ ❖ Kztk nagy rendeink a’ f méltóságot El-osztván, úgy szlnek kinos Királyságot (1772 Bessenyei György¹ C1076, 31) | Gyorsan agyon vágván, velejét kardjával elosztá (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524377, 151) | [a hajat] nehány részre elosztjuk (1885 Wohl Janka 8529005, 250) | A megkötött biztosítások után három részre elosztva kapják majd üzletkötőik a díjat, egy részét a szerződés megkötésekor, a további részleteket egy, illetve két év múlva (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’〈azonos (jellegű) dolgok v. személyek csoportját kisebb egységekre〉 szétválasztja, szétosztja(, és így teszi, helyezi el vhova v. vhol)’ ❖ Ez a’ jó igyekezet és munka, még tökéleteſebben végbe-vitetnék, ha több eſztendökre el-oſztattatnék (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 114) | a közönséges czimbalom formáju boronák fogait nem lehetne ugy elosztani, hogy mind külön-külön hasitnák a földet? (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [a könyveket] a 40 szekrényben elosztottuk és szoros betűrendbe raktuk (1876 Szinnyei József CD40) | többi regimentek még octobernek végivel brigádokra elosztattattak (1894 Széchy Károly CD55) | A levest csészékbe elosztjuk (1994 Frank Júlia CD19).

2b. ’vmilyen megoszlásban több helyre (el)juttat vmit vmi, vki’ ❖ [az erek a vért] az egész testbe elosztják (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [a beton] a reá ható erőket, minden más falazásnál egyenletesebben képes eloszlatni (1893 PallasLex. CD02) | nincs vízvezeték a palotájában, amely egyenletesen osztaná el a vizet az emeleteken (1930 Krúdy Gyula CD54) | A mellény elosztja a kamera és a tartozékok súlyát, a beleépített gerinctámasz pedig arról gondoskodik, hogy az operatőrt ne erőltesse meg a cipelt teher (1999 Figyelő CD2601).

2c. (rég) ’elválaszt, ill. elszakít, eltávolít vkitől, vmitől vkit, vmit’ ❖ [a Tátra] az Országot el-osztja Lengyel-Országtól (1775 Kazinczy Ferenc C2534, 4) | Zrinyit-is a’ hartztól az éj el-oſztotta, El-ſzéllett vitézit öſzve válaſztotta (1777 Kónyi János C2731, 82) | Már Peſtet is átkozom, a’ melly Téged el oſzt töllünk olly meſzſzire, ’s el vet az Iſten Háta megé (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 31).

3. ’〈az osztás számtani műveletével meghatározza, hogy a tárggyal kifejezett számban, mennyiségben, értékben hányszor van meg a határozóval kifejezett szám, mennyiség, érték〉’ ❖ Mit téſzen el-oſztani? el-oſztani mondatik: azt ki-kereſni, hányſzor találtatik fel egyik adott ſzám a’ mákban (1780 Bévezetés a számvetésre 7397001, 14) | hány ember lakik egy négyszegű mértföldön? – Ezt megtudhatjuk: ha valamelly országnak népességét földének nagyságával, vagy is: a négyszegü mértföldek számával elosztjuk (1847 Ramóczy Valerián 8388002, 16) | a test mozgási sebességét megtaláljuk, ha a hátra hagyott út az idővel elosztatik (1861 Petzval Ottó 8368004, 98) | az eredményt 2,01474-gyel elosztjuk (1965 Öveges József 9503001, 200).

4. (kissé rég) ’〈összetartozó személyeket, dolgokat bizonyos elv v. szempont szerint〉 csoportosít, osztályoz, feloszt’ ❖ a’ Köveket és Értzeket az  utolsó Kiebb Nemekig, az  Elegyitéſek ſzerínt kell el oſztani (1782 Benkő Ferenc ford.–Werner C0960, 7) | A rend vitézei elosztatnak nagy, közép, és kis keresztesekre (1847 Ramóczy Valerián 8388005, 171) | [a planáriák] 80 faja, mintegy 12 nemzetségbe van elosztva (1933 Az állatok világa ford. CD46).

5. ’〈tárgyak, dolgok együttesét, sokaságát〉(vmely szempont szerint) kioszt vkik között, kinek-kinek (tulajdonául) átad’ ❖ Királyfi vagy, oszd el köztünk e’ jószágot (1781 Piskolti István 7269002, [A16r]) | 80,000 frt a részvényesek közt elosztandó (1881 Budapesti Hírlap 8608001, 7) | A kártyákat elosztotta, és játszani kezdett (1900 Krúdy Gyula CD54) | A faluközösségben kezelt földeket az ökrök száma szerint két-három évenként újra elosztották (2000 Szilágyi Mihály CD36).

5a. ’〈munkát, feladatot stb.〉 a kinek-kinek szánt részt megszabva kioszt vkik között’ ❖ Az eddig szokásban volt 8 Censorok hellyet 32-őt javall, s ezek között Dubravitzky ugy kivánja a munkát el osztatni, hogy négyen foglalatoskodjanak együtt (1832 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Elosztottuk magunk közt a tennivalókat, ki-ki vállalta a ráeső részt (1978 Lengyel Péter 9397004, 385) | a jobbágyközségek elöljárói családonként vagy háztartásonként nagyjából egyenlő arányban osztották el a feladatokat (1998 Péter Katalin CD17).

6. (rég, átv is) ’〈természeti jelenséget〉 szétoszlatva megszüntet’ ❖ a nap égi lángja A bús homályt elosztja (1800–1804 Berzsenyi Dániel CD01) | Vörösmarty Mihály ugy tünt fel e század elején hazánk egén, mint mennyei hírnöke nemzeti dicsőségünknek! mint nap, melly sugárözönével a századok sötétségét elosztatá s jövőnket felderité (1855 Vasárnapi Újság CD56).

6a. (rég) ’〈érzést, ill. betegséget〉 eloszlat, ill. megszüntet’ ❖ Sok szemről, mint Asklipiósz, a’ hájogot elosztád (1818 Ungvárnémeti Tóth László ford.–Ungvárnémeti Tóth C4476, 97) | Adj, esdem, segedelmet, melly félelmem’ eloszsza (1851 Egyed Antal ford.–Ovidius C1553, 128) | a jelen jószándéku védelem nem osztathatá el minden aggodalmunkat (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Annak az egy embernek a jelenléte elosztja [a gróf] szívéből a veszély miatti félelmet (1880 Jókai Mór CD18).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. oszlik; ÉKsz.; SzT. ~, elosztandó, elosztat, eloszthat, elosztott; ÚMTsz.

eloszt tárgyas ige 5a2
1. (rég)
〈nagyobb egységet, egészt kisebb részekre〉 egységének megszüntetése nélkül tagol, bont vmi, vki
[a jászolon] három három Újnira el-oſztott lajtorjácska légyen
(1779 Próbákbúl szedett oktatás)
ezen kétpont között lévő egész hézagot a’ nulla ponttúl kezdvén 12 egyforma részekre vagy gradusokra osztják el
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
[A Muraközt] maga a természet elosztá alsó és felső részre
(1854 Vasárnapi Újság)
[a radostyáni református templom] menyezete rekeszes, szép zöldre festett, amit vörös lécek osztanak el
(1916 e. Malonyay Dezső)
2.
(két v. több részre) szétválaszt vmit, és részeit elkülöníti egymástól
Kztk nagy rendeink a’ f méltóságot El-osztván, úgy szlnek kinos Királyságot
(1772 Bessenyei György¹)
Gyorsan agyon vágván, velejét kardjával elosztá
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
[a hajat] nehány részre elosztjuk
(1885 Wohl Janka)
A megkötött biztosítások után három részre elosztva kapják majd üzletkötőik a díjat, egy részét a szerződés megkötésekor, a további részleteket egy, illetve két év múlva
(1997 Magyar Hírlap)
2a.
〈azonos (jellegű) dolgok v. személyek csoportját kisebb egységekre〉 szétválasztja, szétosztja(, és így teszi, helyezi el vhova v. vhol)
Ez a’ jó igyekezet és munka, még tökéleteſebben végbe-vitetnék, ha több eſztendökre el-oſztattatnék
(1774 Tapasztalásból merített oktatás ford.)
a közönséges czimbalom formáju boronák fogait nem lehetne ugy elosztani, hogy mind külön-külön hasitnák a földet?
(1855 Vasárnapi Újság)
[a könyveket] a 40 szekrényben elosztottuk és szoros betűrendbe raktuk
(1876 Szinnyei József)
többi regimentek még octobernek végivel brigádokra elosztattattak
(1894 Széchy Károly)
A levest csészékbe elosztjuk
(1994 Frank Júlia)
2b.
vmilyen megoszlásban több helyre (el)juttat vmit vmi, vki
[az erek a vért] az egész testbe elosztják
(1859 Vasárnapi Újság)
[a beton] a reá ható erőket, minden más falazásnál egyenletesebben képes eloszlatni
(1893 PallasLex.)
nincs vízvezeték a palotájában, amely egyenletesen osztaná el a vizet az emeleteken
(1930 Krúdy Gyula)
A mellény elosztja a kamera és a tartozékok súlyát, a beleépített gerinctámasz pedig arról gondoskodik, hogy az operatőrt ne erőltesse meg a cipelt teher
(1999 Figyelő)
2c. (rég)
elválaszt, ill. elszakít, eltávolít vkitől, vmitől vkit, vmit
[a Tátra] az Országot el-osztja Lengyel-Országtól
(1775 Kazinczy Ferenc)
Zrinyit-is a’ hartztól az éj el-oſztotta, El-ſzéllett vitézit öſzve válaſztotta
(1777 Kónyi János)
Már Peſtet is átkozom, a’ melly Téged el oſzt töllünk olly meſzſzire, ’s el vet az Iſten Háta megé
(1777 Baróti Szabó Dávid)
3.
〈az osztás számtani műveletével meghatározza, hogy a tárggyal kifejezett számban, mennyiségben, értékben hányszor van meg a határozóval kifejezett szám, mennyiség, érték〉
Mit téſzen el-oſztani? el-oſztani mondatik: azt ki-kereſni, hányſzor találtatik fel egyik adott ſzám a’ mákban
(1780 Bévezetés a számvetésre)
hány ember lakik egy négyszegű mértföldön? – Ezt megtudhatjuk: ha valamelly országnak népességét földének nagyságával, vagy is: a négyszegü mértföldek számával elosztjuk
(1847 Ramóczy Valerián)
a test mozgási sebességét megtaláljuk, ha a hátra hagyott út az idővel elosztatik
(1861 Petzval Ottó)
az eredményt 2,01474-gyel elosztjuk
(1965 Öveges József)
4. (kissé rég)
〈összetartozó személyeket, dolgokat bizonyos elv v. szempont szerint〉 csoportosít, osztályoz, feloszt
a’ Köveket és Értzeket az  utolsó Kiebb Nemekig, az  Elegyitéſek ſzerínt kell el oſztani
(1782 Benkő Ferenc ford.Werner)
A rend vitézei elosztatnak nagy, közép, és kis keresztesekre
(1847 Ramóczy Valerián)
[a planáriák] 80 faja, mintegy 12 nemzetségbe van elosztva
(1933 Az állatok világa ford.)
5.
〈tárgyak, dolgok együttesét, sokaságát〉 (vmely szempont szerint) kioszt vkik között, kinek-kinek (tulajdonául) átad
Királyfi vagy, oszd el köztünk e’ jószágot
(1781 Piskolti István)
80,000 frtforint a részvényesek közt elosztandó
(1881 Budapesti Hírlap)
A kártyákat elosztotta, és játszani kezdett
(1900 Krúdy Gyula)
A faluközösségben kezelt földeket az ökrök száma szerint két-három évenként újra elosztották
(2000 Szilágyi Mihály)
5a.
〈munkát, feladatot stb.〉 a kinek-kinek szánt részt megszabva kioszt vkik között
Az eddig szokásban volt 8 Censorok hellyet 32-őt javall, s ezek között Dubravitzky ugy kivánja a munkát el osztatni, hogy négyen foglalatoskodjanak együtt
(1832 Kossuth Lajos összes munkái)
Elosztottuk magunk közt a tennivalókat, ki-ki vállalta a ráeső részt
(1978 Lengyel Péter)
a jobbágyközségek elöljárói családonként vagy háztartásonként nagyjából egyenlő arányban osztották el a feladatokat
(1998 Péter Katalin)
6. (rég, átv is)
〈természeti jelenséget〉 szétoszlatva megszüntet
a nap égi lángja A bús homályt elosztja
(1800–1804 Berzsenyi Dániel)
Vörösmarty Mihály ugy tünt fel e század elején hazánk egén, mint mennyei hírnöke nemzeti dicsőségünknek! mint nap, melly sugárözönével a századok sötétségét elosztatá s jövőnket felderité
(1855 Vasárnapi Újság)
6a. (rég)
〈érzést, ill. betegséget〉 eloszlat, ill. megszüntet
Sok szemről, mint Asklipiósz, a’ hájogot elosztád
(1818 Ungvárnémeti Tóth László ford.Ungvárnémeti Tóth)
Adj, esdem, segedelmet, melly félelmem’ eloszsza
(1851 Egyed Antal ford.Ovidius)
a jelen jószándéku védelem nem osztathatá el minden aggodalmunkat
(1857 Vasárnapi Újság)
Annak az egy embernek a jelenléte elosztja [a gróf] szívéből a veszély miatti félelmet
(1880 Jókai Mór)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. oszlik; ÉKsz.; SzT. ~, elosztandó, elosztat, eloszthat, elosztott; ÚMTsz.

Beállítások