elnyújt ts ige 4a3

1. ’hosszúvá(, hosszúkássá) formál, megnyújt vmit’ ❖ [az ötödik ember a dohány]fonadékot fel-fogja és kerekbe tekeri, hol tsiga formán, hol egéſz kereken, hol egy kevéſsé el-nyújtva (1791 Mátyus István C3071, 574) | Ha a szaruhártya fölszine sima, a körök élesen rajzolódnak rája, egyenetlenségek helyén elmosódnak, eltorzulnak; ha a görbülés rendes, a körök szabályosak, a rendestől eltérő görbülés a köröket elnyujtja (1890 Csapodi István 8080001, 4) | [Tihanyi Lajos festő] formáit elnyújtja, összezsugorítja, ferdíti vagy kiegyenesíti, ahogy céljának esetenként megfelel (1918 Bálint Aladár CD10) | [A kalotaszegi írásos hímzés] fő motívumai a gránátalma, tulipán, akantuszlevél és a rozetta. Ezekből állítják össze a virágtöveket, akár kerekre formáltan, akár hosszúkásra elnyújtva (1979 NéprajziLex. CD47).

1a. ’〈anyagot, kül. tésztát〉 ellapítva, elvékonyítva a kívánt méretre kinyújt’ ❖ a’ téſztát vizzel higon erőſſen egybe-gyúrva, hogy puhább légyen hoſzſzan el-nyújtva sütötték meg (1787 Mátyus István C3068, 99) | verd-fel jól a’ tésztát hogy megkelljen; ha már jól megkőtt, tedd egy liszttel behintett deszkára, nyújtsd-el kis újnyi vastagságnyira (1846 Zelena Ferenc 8534010, 158) | Az üveg, ha nagyon vékonyra elnyújtatik, hajlós lesz (1872–1874 Jókai Mór CD18) | [a] rétestésztát hártyavékonyra az asztalon kézzel nyújtották el, tölteléket tettek rá és „az abrosz felemelgetése által” göngyölték fel (1997 Magyar néprajz CD47).

1b. ’〈emberek v. állatok csoportját〉 hosszú alakzattá rendezi(, hogy soruk vmeddig elérjen)’ ❖ ott van első sorban Mamula hadteste (harminczötezer ember), mely ha hosszu vonalon van is elnyujtva (Triesttől Cattaroig); tiz-tizenkétezer embert, tehát legalább is háromszor annyit, mint Garibaldi összes ereje, akármely ponton könnyen összpontosithat (1860–1862 Kossuth Lajos CD32) | a két bojtár karéjban kergette hosszú sorba elnyújtva a ménest (1892 Jókai Mór CD18) | Károlyi a maga hadait is, már azok könnyebb élelmezése céljából is észak felé Köpcsényig, délfelé pedig Szent-Gotthárdig elnyújtotta (1941 Bánlaky József CD16) | Itt nem volt miért elnyújtott sorban menni: csoporttá verődtek (1964 Domahidy Miklós 1035002, 344).

1c. ’〈testrész(é)t〉 kiegyenesít(i), kinyújtóztat(ja)’ ❖ Le-fekſzik hanyattá a’ fák alatt, és el-nyújtván a’ lábait tetteti, mintha meg-hólt volna (1776 Esopus meséi ford. C1642, 87) | Sisakos feje diszes párnára van nyugasztva, jobb karja feje mellé feltéve, bal karja mellén elnyujtva (1870 Orbán Balázs CD22) | karját elnyújtotta az asztalon és ráfektette az állát (1928 Kassák Lajos CD10) | Visszaült az íróasztalhoz, és elnyújtotta a lábait (1964 Sánta Ferenc 9585001, 112).

1d. elnyújtja magát (rég) ’〈ember, állat〉 kinyújtózik, ill. elnyúlik, testének egész hosszában elterül’ ❖ S álmatlan estvétek rövidl Tarokkal: Vagy magad’ ágyadon pongyolán el-nyújtod, Hoſzſzú-ſzárú tajték-pípádat meg-gyújtod (1790 Mátyási József 7221014, 86) | a partról felemelvén Egy vaskos Nepomukot, Limönőhöz hozzá sujtá, Az magát hanyatt elnyújtá A porba öszvezúzva (1791 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | [sok kígyó] el-nyujtja magát a’ görbe üregben (1812 e. Rájnis József ford.–Vergilius C3580, 63).

2. ’területében v. terjedelmében (vmeddig v. vmekkorára) növel vmit’ ❖ ezek [a füvek] többnyire tizennyóltz újnyira el-nyújtyák-is gyökereiket a’ földbe (1796 Plessing József C3524, 61) | a katonák mellé csakhamar polgárok húzódtak, gyarmatosok, akik elnyújtották az eredeti tábort kifelé a Filatori-gátig és a maguk kényelmét szolgáló épületekkel tűzdelték tele (1935 Halász Gábor¹ CD10) | A másik változat szerint egyszerűen elnyújtanák az adósávokat (1995 Magyar Hírlap CD09) | A korábbi angol gyakorlattal szemben a gyepes térséget nem nyújtja el egészen a ház küszöbéig (1999 Lakáskultúra CD39).

2a. ’〈időszakot, ill. vminek az időtartamát〉 időben hosszan tartóvá tesz(i), hosszúra nyújt(ja), ill. úgy oszt be vmit, hogy (időben) vmeddig eltartson’ ❖ Az egyes rohamok tartama is nagyon különböző – bár egyébkint egymáshoz teljesen hasonlók lehetnek, amennyiben külső vagy inkább központi mozzanatok az egyes rohamokat majd megrövidítik, majd pedig elnyújtják (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267005, 238) | Az estebédet egész éjfélig elnyújtják (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | azért nyújtották el a szoptatás időszakát, mert ezalatt kevésbé kellett tartaniuk a teherbe eséstől (1990 Magyar néprajz CD47) | megjelent egy olyan nyelvtkv.-sorozat, amely hat évre nyújtja el az alsó tagozat anyagát (1997 PedagógiaiLex. C6810, 636).

2b. ’〈ember v. állat (beszéd)hangot〉(feleslegesen) hosszasan, sokáig hangoztat, ill. a szokásosnál hosszabban hangoztatva mond v. énekel vmit’ ❖ A’ Fülmile kóldús módon Nyújtja el az énekét (1816 Terhes Sámuel C4119, 52) | Megszólalt másodízben a kakas, Hangját az éjben hosszan nyujtva el (1847 Tompa Mihály 8484029, 75) | furcsán elnyújtva kérdezte: – Micsodaaa? (1949 Radó György ford.–Gorkij 9544003, 76) | Oreste Nazari még egyszer elénekeltette a dalocska záró sorát, különösen élvezettel nyújtva el a magas hangokat (1958 Bóka László 9064010, 449) | Nagy, tátott szájjal, elnyújtva mondta a szavakat (1976 Dobos László 1034003, 218) | hosszú elnyújtott sikoly hasított a levegőbe (2008 Tóth Tamás Boldizsár ford.–Rowling 3325006, 313).

2c. ’〈történetet, mondanivalót〉 túl hosszan, felesleges részletekkel mond el’ ❖ ha szerét tehetem, tíz sorban is el-nyújtom vagy a’ sorok közibe rekgetem [= reggetem, vagyis rejtegetem] az értelmet (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 288) | Egy jó eszme igen hosszúra elnyujtva. Az utolsó versszak legtöbbet ér benne (1856 Vasárnapi Újság CD56) | – Nem akarom elnyújtani. Aliz tizenkilenc éves korában árva lett, azt tudod. Jó. A szülei után nem sokat örökölt (1962 Domahidy Miklós 1035001, 198) | meghallgattuk a zsűritagok elnyújtott, magukba bonyolódó monológjait (2002 Népszabadság máj. 2. C7850, 34).

3. (/ritk) ’〈hosszú tárgyat〉 elhelyez, lefektet vhol v. vhova’ ❖ El-nyújtván a’ vizben egy hoſzſzu gerendát, a’ mellé tsaponyólag [= ferdén, rézsútosan] karókat állogatnak (1787 Mátyus István C3069, 163) | a’ Nép’ vénei hoszszában El-nyújtott asztalok mellé szoktak lni (1804 Kováts József¹ ford.–Vergilius C2779, 150) | A szinpad elején a malom-ajtóval szemben jó magas és erős galambduc, létrafogakkal, mellette hosszába elnyujtott vastag épületfák (1875 Tóth Ede 8486004, 1) | [a halászok] a lésza két végéhez egy-egy kürtőt [= vese alakú halfogó ketrecet] csatlakoztathatnak (páros vejsze), vagy a kürtő oldalától nyújtanak el másik lészát, s ehhez újabb kürtőt (vagy más alaprajzú vejszefőt) kapcsolhatnak (1980 NéprajziLex. CD47).

3a. (rég) ’leterít(ve megöl) vkit’ ❖ Tsak azért nyujtattam el ſebeiben a’ földön azt az árulót, hogy boſzſzúmat álhaſſam rajta, nem pedig azért, hogy ſzerentſémet reménlyem [!] halála által következni (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0809, 8) | a’ ſzép Adónis ott fekſzik a’ hegyekbenn hólt meredten el nyújtva (1779 e. Faludi Ferenc C1663, 187) | minden délután elnyújtott, elbágyasztott valami tolvaj hideg (1880 Arany János C1619, 202) | Te pedig hordd el innen a vékonyodat, ne csábítsd naplopásra, mert bizisten elnyújtalak (1920 Szabó Dezső 9623001, 41).

4. (ritk) ’〈kézben tartott tárgyat〉 magától távolabbra nyújt’ ❖ Az Anyám orditva nyujtya-el Levelem (1793 Naláczy József ford.–Baculard d’Arnaud 7240002, 130) | boldog mosollyal köszön, a kalapját elnyújtva amennyire csak birja (1941 Szép Ernő CD10).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

elnyújt tárgyas ige 4a3
1.
hosszúvá(, hosszúkássá) formál, megnyújt vmit
[az ötödik ember a dohány]fonadékot fel-fogja és kerekbe tekeri, hol tsiga formán, hol egéſz kereken, hol egy kevéſsé el-nyújtva
(1791 Mátyus István)
Ha a szaruhártya fölszine sima, a körök élesen rajzolódnak rája, egyenetlenségek helyén elmosódnak, eltorzulnak; ha a görbülés rendes, a körök szabályosak, a rendestől eltérő görbülés a köröket elnyujtja
(1890 Csapodi István)
[Tihanyi Lajos festő] formáit elnyújtja, összezsugorítja, ferdíti vagy kiegyenesíti, ahogy céljának esetenként megfelel
(1918 Bálint Aladár)
[A kalotaszegi írásos hímzés] fő motívumai a gránátalma, tulipán, akantuszlevél és a rozetta. Ezekből állítják össze a virágtöveket, akár kerekre formáltan, akár hosszúkásra elnyújtva
(1979 NéprajziLex.)
1a.
〈anyagot, kül. tésztát〉 ellapítva, elvékonyítva a kívánt méretre kinyújt
a’ téſztát vizzel higon erőſſen egybe-gyúrva, hogy puhább légyen hoſzſzan el-nyújtva sütötték meg
(1787 Mátyus István)
verd-fel jól a’ tésztát hogy megkelljen; ha már jól megkőtt, tedd egy liszttel behintett deszkára, nyújtsd-el kis újnyi vastagságnyira
(1846 Zelena Ferenc)
Az üveg, ha nagyon vékonyra elnyújtatik, hajlós lesz
(1872–1874 Jókai Mór)
[a] rétestésztát hártyavékonyra az asztalon kézzel nyújtották el, tölteléket tettek rá és „az abrosz felemelgetése által” göngyölték fel
(1997 Magyar néprajz)
1b.
〈emberek v. állatok csoportját〉 hosszú alakzattá rendezi(, hogy soruk vmeddig elérjen)
ott van első sorban Mamula hadteste (harminczötezer ember), mely ha hosszu vonalon van is elnyujtva (Triesttől Cattaroig); tiz-tizenkétezer embert, tehát legalább is háromszor annyit, mint Garibaldi összes ereje, akármely ponton könnyen összpontosithat
(1860–1862 Kossuth Lajos)
a két bojtár karéjban kergette hosszú sorba elnyújtva a ménest
(1892 Jókai Mór)
Károlyi a maga hadait is, már azok könnyebb élelmezése céljából is észak felé Köpcsényig, délfelé pedig Szent-Gotthárdig elnyújtotta
(1941 Bánlaky József)
Itt nem volt miért elnyújtott sorban menni: csoporttá verődtek
(1964 Domahidy Miklós)
1c.
〈testrész(é)t〉 kiegyenesít(i), kinyújtóztat(ja)
Le-fekſzik hanyattá a’ fák alatt, és el-nyújtván a’ lábait tetteti, mintha meg-hólt volna
(1776 Esopus meséi ford.)
Sisakos feje diszes párnára van nyugasztva, jobb karja feje mellé feltéve, bal karja mellén elnyujtva
(1870 Orbán Balázs)
karját elnyújtotta az asztalon és ráfektette az állát
(1928 Kassák Lajos)
Visszaült az íróasztalhoz, és elnyújtotta a lábait
(1964 Sánta Ferenc)
1d. elnyújtja magát (rég)
〈ember, állat〉 kinyújtózik, ill. elnyúlik, testének egész hosszában elterül
S álmatlan estvétek rövidl Tarokkal: Vagy magad’ ágyadon pongyolán el-nyújtod, Hoſzſzú-ſzárú tajték-pípádat meg-gyújtod
(1790 Mátyási József)
a partról felemelvén Egy vaskos Nepomukot, Limönőhöz hozzá sujtá, Az magát hanyatt elnyújtá A porba öszvezúzva
(1791 Csokonai Vitéz Mihály)
[sok kígyó] el-nyujtja magát a’ görbe üregben
(1812 e. Rájnis József ford.Vergilius)
2.
területében v. terjedelmében (vmeddig v. vmekkorára) növel vmit
ezek [a füvek] többnyire tizennyóltz újnyira el-nyújtyák-is gyökereiket a’ földbe
(1796 Plessing József)
a katonák mellé csakhamar polgárok húzódtak, gyarmatosok, akik elnyújtották az eredeti tábort kifelé a Filatori-gátig és a maguk kényelmét szolgáló épületekkel tűzdelték tele
(1935 Halász Gábor¹)
A másik változat szerint egyszerűen elnyújtanák az adósávokat
(1995 Magyar Hírlap)
A korábbi angol gyakorlattal szemben a gyepes térséget nem nyújtja el egészen a ház küszöbéig
(1999 Lakáskultúra)
2a.
〈időszakot, ill. vminek az időtartamát〉 időben hosszan tartóvá tesz(i), hosszúra nyújt(ja), ill. úgy oszt be vmit, hogy (időben) vmeddig eltartson
Az egyes rohamok tartama is nagyon különböző – bár egyébkint egymáshoz teljesen hasonlók lehetnek, amennyiben külső vagy inkább központi mozzanatok az egyes rohamokat majd megrövidítik, majd pedig elnyújtják
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
Az estebédet egész éjfélig elnyújtják
(1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
azért nyújtották el a szoptatás időszakát, mert ezalatt kevésbé kellett tartaniuk a teherbe eséstől
(1990 Magyar néprajz)
megjelent egy olyan nyelvtkv.nyelvtankönyv-sorozat, amely hat évre nyújtja el az alsó tagozat anyagát
(1997 PedagógiaiLex.)
2b.
〈ember v. állat (beszéd)hangot〉 (feleslegesen) hosszasan, sokáig hangoztat, ill. a szokásosnál hosszabban hangoztatva mond v. énekel vmit
A’ Fülmile kóldús módon Nyújtja el az énekét
(1816 Terhes Sámuel)
Megszólalt másodízben a kakas, Hangját az éjben hosszan nyujtva el
(1847 Tompa Mihály)
furcsán elnyújtva kérdezte: – Micsodaaa?
(1949 Radó György ford.Gorkij)
Oreste Nazari még egyszer elénekeltette a dalocska záró sorát, különösen élvezettel nyújtva el a magas hangokat
(1958 Bóka László)
Nagy, tátott szájjal, elnyújtva mondta a szavakat
(1976 Dobos László)
hosszú elnyújtott sikoly hasított a levegőbe
(2008 Tóth Tamás Boldizsár ford.Rowling)
2c.
〈történetet, mondanivalót〉 túl hosszan, felesleges részletekkel mond el
ha szerét tehetem, tíz sorban is el-nyújtom vagy a’ sorok közibe rekgetem [= reggetem, vagyis rejtegetem] az értelmet
(1789 Pálóczi Horváth Ádám)
Egy jó eszme igen hosszúra elnyujtva. Az utolsó versszak legtöbbet ér benne
(1856 Vasárnapi Újság)
– Nem akarom elnyújtani. Aliz tizenkilenc éves korában árva lett, azt tudod. Jó. A szülei után nem sokat örökölt
(1962 Domahidy Miklós)
meghallgattuk a zsűritagok elnyújtott, magukba bonyolódó monológjait
(2002 Népszabadság máj. 2.)
3. (/ritk)
〈hosszú tárgyat〉 elhelyez, lefektet vhol v. vhova
El-nyújtván a’ vizben egy hoſzſzu gerendát, a’ mellé tsaponyólag [= ferdén, rézsútosan] karókat állogatnak
(1787 Mátyus István)
a’ Nép’ vénei hoszszában El-nyújtott asztalok mellé szoktak lni
(1804 Kováts József¹ ford.Vergilius)
A szinpad elején a malom-ajtóval szemben jó magas és erős galambduc, létrafogakkal, mellette hosszába elnyujtott vastag épületfák
(1875 Tóth Ede)
[a halászok] a lésza két végéhez egy-egy kürtőt [= vese alakú halfogó ketrecet] csatlakoztathatnak (páros vejsze), vagy a kürtő oldalától nyújtanak el másik lészát, s ehhez újabb kürtőt (vagy más alaprajzú vejszefőt) kapcsolhatnak
(1980 NéprajziLex.)
3a. (rég)
leterít(ve megöl) vkit
Tsak azért nyujtattam el ſebeiben a’ földön azt az árulót, hogy boſzſzúmat álhaſſam rajta, nem pedig azért, hogy ſzerentſémet reménlyem [!] halála által következni
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
a’ ſzép Adónis ott fekſzik a’ hegyekbenn hólt meredten el nyújtva
(1779 e. Faludi Ferenc)
minden délután elnyújtott, elbágyasztott valami tolvaj hideg
(1880 Arany János)
Te pedig hordd el innen a vékonyodat, ne csábítsd naplopásra, mert bizisten elnyújtalak
(1920 Szabó Dezső)
4. (ritk)
〈kézben tartott tárgyat〉 magától távolabbra nyújt
Az Anyám orditva nyujtya-el Levelem
(1793 Naláczy József ford.Baculard d’Arnaud)
boldog mosollyal köszön, a kalapját elnyújtva amennyire csak birja
(1941 Szép Ernő)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások