élő mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → él¹.

II. mn 11C1

1. (Biol is) ’〈gyakr. a holttal, halottal szemben:〉 biológiai értelemben eleven, életben levő, az élet jeleit mutató 〈biológiai rendszer〉, ill. 〈biológiai rendszernek〉 ilyen v. 〈anyagnak〉 ilyen biológiai rendszerre jellemző 〈állapota〉’ ❖ nem engedik ſoha az Iſtenek; Hogy él teſtekkel legyenek a’ Lelkek (1772 Bessenyei György¹ C1076, 129) | a’ hirtelenebben nevekedő nyírfa, ’s egyszersmind az íllyen miveletlen ’s kéttségkivűl tilalmas tanya, ketten eleget tesznek a’ bikktsemete’ óltalmára, mely ellenben, idővel, a’ nyírfát is elnyomja, a’ tanyát is megtisztíttja minden élő plántától (1805 Pethe Ferenc 8364020, 646) | Ennek [a fának] levelei hervadtak: sárgulni kezdenek, amazé zöldek, elevenek: úgye hát hogy az egyik élő, a másik halott (1857 Boross Mihály 8065001, 7) | Élő leány akaratját így zabolázza holt atyjáé (1864 Ács Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | a protoplazmát élő állapotban igen nehéz vizsgálni (1929 TolnaiÚjLex. C5731, 263) | nincsenek élő fivérek (1978 Láng János 1089009, 340) | Az élő anyag, az élő szervezet legegyszerűbb mozgása a belső mozgás (1986 Az emberi test 1114004, 989) | A köpeny fonalai behatolnak a gyökér kéregsejtjei közötti járatokba is, de nem jutnak be az élő növényi sejtekbe (1997 Természet Világa CD50) | [az Európa Tanács] együtt kíván működni más államokkal a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált élő állatok védelme területén (2009 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő 3109001, 1568) élő fa (rég) ’〈a faanyagtól való megkülönböztetésül:〉 fa mint növény’ ❖ Él-fákat ſzöktek-által a’ ſzarvaſok (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 14) | bokor, csalán, rózsatő, gaz, s az élő fák minden fajai a legnagyobb rendetlenségben nőttek egymás mellett (1862 e. Szemere Bertalan 8437006, 11) | [többeket] a plébánia előtti nagy élőfák ágaira akasztottak s alájuk tüzet rakva, máglyahalállal végezték ki (1896 Gracza György CD45) | [Sibylla] élő-fából máglyát púpozni parancsolt (1967 Lakatos István ford.–Vergilius 9376015, 211) se(m) élő, se(m) halott (kissé rég) ’〈annak kif-ére, hogy fáradtságtól, betegségtől stb. testileg meggyötört, ill. feszültségtől, döbbenettől, ijedtségtől stb. elgyötört állapotban van vki〉’ ❖ A kalmár nem volt sem élő, sem halott, úgy kellett őt a gyermekeknek a földön tovahurcolni, nehogy az újra visszatérő hab ismét a tengerbe sodorja (1854 Jókai Mór CD18) | – Fordulsz vissza te pipogya, himpellér! – s azzal egyidejűleg a bartwisch [= partvis] sertés részét úgy taszította oda a pofájához, hogy az se élő, se halott nem volt többé ijedtében (1885 Jókai Mór CD18) | Frigyes is beteg lett, s néhány napig sem élő sem halott nem volt (1893 Jókai Mór CD18) | [Miután Jóska rászólt,] Juli majd elszédült s egy szót sem birt kinyögni. [...] Azóta se élő, se halott nem volt, mindig erre gondolt. Iszonyuan restelte magát, hogy nem vágott vissza (1912 Móricz Zsigmond C3224, 140) | a metszőkéssel mély sebet ejt balkezén. Reggel tíz órától este hat óráig nem tudják elállítani vérzését. Se élő, se halott (1931 Pintér Jenő CD44) se(m) élő, se(m) holt ’ua.’ ❖ – Igen, igen – kapott bele felvillanó emlékezettel a császár, most már biztos léptekkel közeledve a se élő, se holt adjunktushoz, aki csak azt vette észre, hogy a királyi kéz a vállára nehezedik s elkezdi azokat veregetni (1892 Mikszáth Kálmán CD04) | [Az ostromlók] hordták már előfele asszonyokat s gyermekeket, akik sem élők, sem holtak nem voltak immáron a szörnyű viadal rettenete mián (1930 Móricz Zsigmond CD10) | Nem voltam én se élő, se holt, úgy vártam a megtorlást (1947 Lányi Sarolta ford.–Makarenko 9380018, 88) | [a lovak közül legelöl] a gyönyörű Diana, a sem élő, sem holt Kuzovlevvel a hátán (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485065, 217) | Van még hátra, van még [a bajnokságot ekkor megnyerő Ferencváros mérkőzéséből]… A fradisták passzolgatnak, de a nézők már túl a kerítésen, a zöld gyep szélén, s persze talpig zöldben. Novák sem élő, sem holt (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈életben levő élőlény testrészére vonatkoztatva〉’ ❖ még a’ legegyszerüebb előadás [ti. ábrázolásmód] sem vólna képes az élő arczokat a’ ruháktól különböztetni (1840 Henszlmann Imre 8609001, 233) | [rézkarcaiban] szinte kizárólag a levegő, a fény, a mozgás, tehát az elevenség, az élő bőrfelületek és a cselekvő ember nyújtotta festői hatásokban – az impresszionisták teremtette világban – dúskál Zorn (1909 Lengyel Géza CD10) | [A rab] csuklóján és kezefején varok védték az élő húst (1967 Gábor Áron 9813002, 143) | hozzáférhetővé váltak az első készülékek, amelyekkel az élő agyat működés közben lehetett megfigyelni (2009 Szendi Gábor 3299002, 167).

1b. ’biológiai szempontból szerves, nem élettelen, ill. nem mesterséges’ ❖ [Ámor] Legjelesebb tehetségét Abban lelem s csudálom: Hogy az élő természetnek Különnemű két ágát, A magzásnak s tenyészetnek Megértt hím s nő virágát Olly csudával köti öszve, Hogy meg lévén már kötözve, A voltt kettő egygyet tesz (1798 Kisfaludy Sándor 8243002, 307) | [Averroës arab filozófus] az eget élő, szerves lénynek tekinti, mely nem lesz s nem vész el, s melyek anyaga is fölötte áll a földi dolgoknak (1893 PallasLex. CD02) | A felravatalozott halott mellé általában élő virágot is szoktak tenni (1978 Jung Károly 1073002, 141) | A kerti bútorok nem egyszerű ülőalkalmatosságok, hanem az élő díszlet fontos kiegészítő, gyakran meghatározó képi elemei (1996 Lakáskultúra CD39).

1c. (ültetett) fás szárú növények, kül. cserjék alkotta 〈kerítés〉’ ❖ [az értekezésben] részletes oktatás adatik Schenk nyomán az iránt, miként kelljen élősövényeket késziteni (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [az asszony] alig mutatkozott a nyilvános helyeken, legföljebb vasárnap a szép városkertben, melynek élő galagonya-falai híresek messzeföldön (1895 Mikszáth Kálmán 8312008, 40) | A sövény gazdasági értéke elveszett, mert „a krumpli nem kóborol el”, s ráadásul az élő kerítés fenntartása költséges is (1996 Természet Világa CD50) | Kerítés vagy „élő” gyepű főként az egyéni tulajdonban levő réteket védte (1999 Magyar néprajz CD47).

1d. ’〈olyan tárgy, dolog v. (szellemi, lelki) jelenség jelzőjeként, amelynek szerepét ember v. es. más élőlény tölti be〉’ ❖ Én vagyok az élő kenyér (1777 Molnár János C3195, 222) | Az illyen fergeteget követő nyugalom csak annyiból jó, hogy a’ Roszsz megszűnt. Én magam úgy állok itt, mint ennek élő bizonysága (1821 Kisfaludy Károly C2570, 548) | [Tyrics Izidort] univerzális műveltségéért és tudományáért a szerbek élő lexikonnak nevezték el (1897 PallasLex. CD02) | Az ősz ember a tagadás ősi szelleme s az önzés élő szobra volt (1911 Erdély Jenő CD10) | a köztársaság elnöke az ország élő lelkiismerete, népének szószólója (2000 Magyar Hírlap CD09).

1e. ’〈gyakr. nyomatékosító jelleggel, az isten szó jelzőjeként fogadkozásban, esküszerűen is:〉 valóságos(an létező)’ ❖ Az Oltáron vala a’ Templom Iſtenének, egy élö ember nagyſágában fel emeltetett képe (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0806, 160) | az élő Istent hivom bizonyságul (1835 Széchenyi István 8429015, 18) | Amit csak a hajósok meséjének hittem addig, azt élően láttam e pillanatban (1875 Jókai Mór CD18) | Az élő Istenre esküszöm, maga az első nő, akit életemben szerettem (1917 Herczeg Ferenc 9241009, 18) | Dél-Erdélyhez kapcsolódóan Benkő Loránd szerint öt személy neve tűnt fel a forrásokban. [...] Ajtony az egyetlen olyan személy közülük, aki valóságos, élő személy lehetett az adott időszakban (2003 Weisz Boglárka CD58).

1f. ’szociológiai értelemben életben levő, működő 〈közösség〉’ ❖ [az Igaz papságnak tüköre] az akkori magyarságnak egy rétegét épen olyan életigazsággal érezteti meg, mint ez a brilliáns művészettel megcsinált modern műremek [ti. Molnár Ferenc Az Ördög című műve], a mai magyarságnak egy élő rétegét (1912 Móricz Zsigmond 9462015, 707) | A „párt” elvégre élő közösség, konkrét és lüktető, mint a Család, az Osztály vagy a Haza (1936 Kardos László CD53) | a nyelv fejlődik, új szokások, kopások gazdagítják, egyszerűsítik, amiknek kár lenne gátat vetni. Az élő nemzet tükrözik nyelvében (1953 Németh László² 9485053, 341) | A szabadegyházak az élő gyülekezetek közösségére épülnek (1990 Magyar néprajz CD47).

2. (ritk) ’elevenséggel, (testi-lelki) frissességgel teli’ ❖ a reménytelen bánat oly márványszerűvé változtatja az élő tekintetet (1862–1863 Jókai Mór CD18) | [a tanár úr] a tatár nyelvet otthon, gramatikából tanulta valamikor, de élő csengéséről, természetes hangjáról, beszédes lejtéséről fogalma sincsen (1898 Tóth Béla¹ 8485003, 259) | tűnődve kutatok emlékeim között, mit is kellene iderögzítenem ebbe a neked ajánlott ünnepi Nyugat-számba, ami legélőbben, legmelegebben csillantana vissza valamit szemeid okos, halvány fényéből, szavaid kedves, finom világosságából (1922 Tóth Árpád CD10) | naivan riadt leányfejek, csodálatosan élő szemekkel s a vér lüktető lehelletével arcbőrük alatt (1925 MűvészetiLex. C6812, 309) | Nagy Etel élő mozdulatai (1940 Bálint György CD10).

2a. (rég) élő állat ’〈gyakr. a növénnyel szemben:〉 helyváltoztató mozgásra képes, érzékszervekkel és idegrendszerrel rendelkező élőlény’ ❖ Találtatik az emberi teſtben mindenütt a’ bör alatt bizonyos hártya, [...] itt gylekezik ’s tartózkodik a’ teſt’ ’zirja, akár melly réſzében az élö állatoknak [...], azért is ’zirhártyának neveztetik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 436) | már ma épen nem tettzhetik oktalan kérdésnek, a’ Plánták’ Orſzágára tartozzanak-é nagyobb jual a’ gombák vagy az Él-állatok’ Orſzágára? (1787 Mátyus István C3069, XII) | Így lesz az élőből minera s televény, A főldi részekből plánta és növevény, Melyet ha az élő állatok megesznek, Belőle magoknak testet s növést vesznek (1804 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | [A föld] tar közepénn hsége miatt nem laknak az él állatok (1822 e. Verseghy Ferenc ford.–Ovidius 7373043, 17).

3. ’A jelenben (meg)levő, létező, működő.’

3a. ’a jelenkorban tevékenykedő, kortárs 〈alkotó(művész)〉, ill. a jelenkorban művelt 〈művészet, tudomány〉 v. létrehozott 〈alkotás(ok összessége)〉’ ❖ [Egy bécsi lap] Benzát az európai szinpadok élő komikusai legelsejének mondja (1855 Vasárnapi Újság CD56) | éjjel-nappal buvárolja az élő tudományt – az embereket, a jellemeket, a viszonyokat, a mai szocziális rendet minden téren (1898 Mezőfi Vilmos ford. 8309002, 31) | Aki tájékozódni akar, olvassa az élő írókat (1943 Juhász Géza¹ 9283001, 7) | [a rádió műsoraiban] jó a magas irodalom, az élő irodalom, a klasszikus irodalom aránya (1973 Czine Mihály 2042050, 74).

3b. ’〈gyakr. a kihalttal szemben: élőlények〉 olyan 〈csoportja, közössége〉, amelynek vannak életben levő egyedei’ ❖ [Árky] néven Szirmay Zemplin megyében kihalt, és élő nemes családról is tesz említést (1857 Nagy Iván CD31) | a teljes megsemmisülés veszélye, mely az élő törzseket bizonyos időben a külvilág tényezői részéről fenyegeti, szintén nagy mértékben különböző (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [Az etnoszociológia] tárgyát elméletileg valamennyi élő, kihalt és történeti nép, gyakorlatilag a törzsi és népi társadalmak társadalmi viszonyainak történeti szempontú, összehasonlító vizsgálata alkotja (1977 NéprajziLex. CD47) | Legnagyobb élő fajuk [ti. az armadillóknak], az óriás tatu akkora, mint egy sertés (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146005, 235).

3c. ’〈a holttal és a kihalttal szemben is:〉 vmely közösség által (anyanyelvként) aktívan haszn. 〈nyelv〉’ ❖ [a könyv] három él, úgy mint, Német, Frantzia, és Oloſz nyelveken ſzoll (1774 Báróczi Sándor 7031007, [XIII]) | [Kőrösi Csoma Sándor] az él, ’s kihalt nyelvekben magát tökélletesítvén, minden idegen segedelem nélkül, ’s si vagyonnyának feláldozásával a’ legterhesebb, ’s legveſzedelmesebb útra mert indúlni (1824 Pucz Antal C3540, 30) | Nyelvismerete 14 élő s holt nyelvre terjedvén (1891 Szinnyei József CD27) | A balti ág élő tagjai: a litván, amely az indogermán nyelvcsalád legrégiesebb jellegűnek megmaradt s ezért az összehasonlító nyelvészetben igen nagyra becsült tagja; testvére a lett (1937 Zsirai Miklós 9805001, 14) | Poroszországban a szláv nyelvjárások többsége eltűnt az élő nyelvek sorából (1978 Kajtár Mária ford.–Eötvös 8126046, 473).

3d. (aktív) használatban levő 〈szokás, gyakorlat stb.〉’ ❖ törvényszékünk valóságos élő rende és gyakorlata (1842 Pesti Hírlap CD61) | a czikk [...] mindenütt az élő népnyelvre alapítja véleményét (1867 Arany László 8015003, 158) | az élő szokáshoz ragaszkodom (1911 Váczy János C4938, 688) | Li-tai-po dalait még néhány évtizeddel ezelőtt mint élő népdalokat találták meg Kínában (1934 Szabolcsi Bence CD10) | Déli leánykörtáncaink közül a legfiatalabb, de legélőbb karikázó típus [az ún. férc] (1979 NéprajziLex. CD47) | [Szatmárban] a pásztorbotolók a cigányoké mellett ugyanolyan élő hagyományként maradtak meg (2002 Darmos István 3081001, 14).

3e. ’hatályos, érvényben levő 〈szabály, rendelet stb.〉’ ❖ [a férfiak] Felséges Fejedelmeket él Törvényeiket, ’s hazájokat egyenl buzgósággal igaz ſzínezés nélkl való hóldúláal tiſztelik (1784 Orczy Lőrinc C1506, 228) | Az ausztriai örökös tartományok autonomiáját a birodalmi tanács könnyebben meghatározhatja, miután gyakorlati élő jogok itt nem állanak utban (1860 Fényes Elek 8141001, 41) | mind a kéményekkel kapcsolatos követelmények, [...] mind azok építésének és használatának szabályai, továbbá az azokkal kapcsolatos engedélyezés és felülvizsgálat szabályai élő, hatályos előírások (1991 Országgyűlési Napló CD62) | van egy élő megállapodásuk valamely külföldi partnerükkel (2002 Magyar Hírlap CD09).

3f. (a jelenben fennmaradva) elevenen ható, működő 〈dolog, (érzelmi, lelki) jelenség〉’ ❖ Élö példákkal kell egy Printzet szoktatni (1773 Teleki Ádám ford.–Corneille C4103, 10) | Gyenge testén sebeit, Vérrel buzgó kékeit A ki látja és nem sir, Élő hittel az nem bir (1779 e. Faludi Ferenc CD01) | Élő fájdalom e világ; Kemény próba, test, léleknek (1882 Vajda János CD01) | az erdélyi ember számára a mult életkérdés, nem semmitmondó évszámok sorozata, hanem élő valóság (1940 Makkai László CD22) | megismerkedésünk első emlékei ugyaníly élően lépnek elém (1956 Devecseri Gábor 2051058, 41) | élőbb és hitelesebb képet (1968 Rónay György 9573058, 203) | Könnyei élő lelkiismeretéről tanúskodnak (1981 Dénes Tibor 9812003, 153) | nem történelem, hanem élő múlt (1995 Magyar Hírlap CD09).

4. (rég) ’〈vmely (érzék)szervet jelentő szó jelzőjeként az adott (érzék)szervvel történő cselekvés, ill. érzékelés közvetlenségének, tárgyi közvetítőeszköz nélküli voltának a jelölésére〉’ ❖ a veszélyt élő szemeinkkel tulajdonkép még csak nem is láthatjuk (1843 Nagy Ignác C3244, 44) | élő szájjal történt átadás (1860 Arany János 8014013, 267) | [Budenz Józsefet] érdekelte ez a különös nyelv, mely annyira elütött a többitől s melyet most élő ajakról hallhatott (1893 PallasLex. CD02) | a gépi kultúra előrehaladásával a mezőgazdasági munkának mind nagyobb hányadát végzik el a gyárakban, – mezőgazdasági gépgyártás, szerszámgyártás, műtrágyagyártás és az iparágak egész sora, – s mind kevesebbet kell kint a földeken végezni. De viszont Bulgária példája, amelyben a legtöbb élő kéz foglalkozik a földek megmunkálásával, azt mutatja, hogy az ember [...] az emberi munkaerő foglalkoztatása tekintetében a közvetlen földmunkával kapcsolatban is új lehetőségeket tud feltárni (1930 Móricz Miklós CD10).

4a. ’ilyen módon létrehozott, ill. érzékelhető 〈előadás v. művészet(i alkotás)〉’ ❖ a színészi játékból, a színészi orgánumból, a kimondott élő hang effektusaiból (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 213) | ezek a kottában többnyire merev darabossággal megrögzített melódiák kétségtelenül színesebb, hajlékonyabb formát öltöttek az élő előadásban (1931 ZeneiLex. CD49) | Laterna Magica Prágai színház, ahol az élő műsort filmmel, diavetítéssel kombinálják (1980 Barát Tamás 1011001, 55) | A Skála Metró Áruház teraszáról mindennap közvetítenek élő koncertet, riportokat, játékokat (1995 Magyar Hírlap CD09) | az élő zenében megszólaló hangok nem tisztán szinuszos rezgések, hanem felhangokkal vannak színezve (2004 Ádám András 3003001, 330).

4b. ’az esemény tényleges idejében történő 〈adás, közvetítés, ritk. rögzítés〉, ill. így leadott, közvetített 〈műsor, produkció〉’ ❖ a műsorvezető minden áron élő közvetítésként akarta „eladni” az akkor már második hete dobozban pihenő felvételt (1979 Hárs József CD52) | A felvétel technikája szempontjából is két csoportra oszthatók a videorecorderek. Az egyik csoport adapter segítségével, vagy anélkül közvetlenül a tv-adást tudja rögzíteni a néző által kívántak szerint [...]. A másik csoport adapter élő felvételekre alkalmas, akár stúdió, akár szabadtéri körülmények között (1980 Barát Tamás 1011001, 41) | Az élő adás keretében folyó vitákban telefonon a nézők is bekapcsolódhatnak (1987 Lévai Béla 1094001, 7) | A stúdióban élő v. rögzített műsorok készülnek, azaz a műsort v. egyidejűen továbbítják,v. valamilyen módszerrel rögzítik és csak később kerül lejátszásra (1997 PedagógiaiLex. C6811, 321).

4c. ’nem gépi, hanem emberi 〈munkaerő〉’ ❖ ahol az élő munkaerő olcsóbb, azok a vállalkozások jobb versenyhelyzetbe kerülhetnek (1991 Országgyűlési Napló CD62) | [A számítógép] nemcsak a színház adminisztratív teendőit vagy a jegykiadás feladatait vállalhatja át élő munkaerőtől (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | a létszámleépítésre sem lesz fizikailag sem lehetőség, ha nem tudják az élő munkaerőt korszerű technikával kiváltani (2003 Országgyűlési Napló CD62).

III. fn 1C

1. (vál) ’életben levő ember’ ❖ Szabadság! Nagy Lelkek’ els kívánsága! [...] Te vagy az élknek földi boldogsága (1772 Orczy Lőrinc 7249001, 4) | Az ember fűhöz-fához folyamodik védelemért, s ha az élők nem segítik, a halottakhoz fordul (1862 Jókai Mór CD18) | legyen áldva a neved minden élő ajkán, mindörökig (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | amikor [az asszonyok] megrémülve a földre szegezték tekintetüket, azok így szóltak hozzájuk: „Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt [...]” (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203) | Elfogadhatatlan, hogy a halottnak több joga legyen, mint annak az élőnek, aki szervátültetés segítségével esetleg egy életre megszabadulhat súlyos betegségétől (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (-ben raggal, hsz-szerűen) ’az esemény történésének, lejátszódásának idejében (és helyszínén)’ ❖ Erdélyi főispánok! Mit jelenthet, hogy oly csapatosan vannak! Csak nem azért jöttek talán, hogy élőben hallják az Orbán Balázs beszédét (1888 Mikszáth Kálmán CD04) | Akkor láttam életemben egyetlenegyszer Ady Endrét. Élőben (1983 Berecz Dezső CD52) | a stúdió körzetéhez tartozó megyék vezetői „élőben” válaszolnak a hallgatók kérdéseire (1987 Lévai Béla 1094004, 149) | élőben sugárzott éjféli mise (1990 Lovass Zoltán 1097001, 181) | vasárnaponként remek rádió adást vezetnek élőben (2008 Magyar Élet 3214001, 4).

Ö: ingyen~.

ÖE: ~pajzs, ~sarok.

Vö. CzF. ~, élőállat, élőfa, élőkút; ÉrtSz.; SzólKm. ~, élőfa; TESz. él¹; ÉKsz.; SzT. ~, élőn; ÚMTsz.

élő melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenévél¹
II. melléknév 11C1
1. (Biol is)
〈gyakr. a holttal, halottal szemben:〉 biológiai értelemben eleven, életben levő, az élet jeleit mutató 〈biológiai rendszer〉, ill. 〈biológiai rendszernek〉 ilyen v. 〈anyagnak〉 ilyen biológiai rendszerre jellemző 〈állapota〉
nem engedik ſoha az Iſtenek; Hogy él teſtekkel legyenek a’ Lelkek
(1772 Bessenyei György¹)
a’ hirtelenebben nevekedő nyírfa, ’s egyszersmind az íllyen miveletlen ’s kéttségkivűl tilalmas tanya, ketten eleget tesznek a’ bikktsemete’ óltalmára, mely ellenben, idővel, a’ nyírfát is elnyomja, a’ tanyát is megtisztíttja minden élő plántától
(1805 Pethe Ferenc)
Ennek [a fának] levelei hervadtak: sárgulni kezdenek, amazé zöldek, elevenek: úgye hát hogy az egyik élő, a másik halott
(1857 Boross Mihály)
Élő leány akaratját így zabolázza holt atyjáé
(1864 Ács Zsigmond ford.Shakespeare)
a protoplazmát élő állapotban igen nehéz vizsgálni
(1929 TolnaiÚjLex.)
nincsenek élő fivérek
(1978 Láng János)
Az élő anyag, az élő szervezet legegyszerűbb mozgása a belső mozgás
(1986 Az emberi test)
A köpeny fonalai behatolnak a gyökér kéregsejtjei közötti járatokba is, de nem jutnak be az élő növényi sejtekbe
(1997 Természet Világa)
[az Európa Tanács] együtt kíván működni más államokkal a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált élő állatok védelme területén
(2009 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő)
élő fa
(rég)
〈a faanyagtól való megkülönböztetésül:〉 fa mint növény
Él-fákat ſzöktek-által a’ ſzarvaſok
(1772 Bessenyei György¹)
bokor, csalán, rózsatő, gaz, s az élő fák minden fajai a legnagyobb rendetlenségben nőttek egymás mellett
(1862 e. Szemere Bertalan)
[többeket] a plébánia előtti nagy élőfák ágaira akasztottak s alájuk tüzet rakva, máglyahalállal végezték ki
(1896 Gracza György)
[Sibylla] élő-fából máglyát púpozni parancsolt
(1967 Lakatos István ford.Vergilius)
se(m) élő, se(m) halott
(kissé rég)
〈annak kif-ére, hogy fáradtságtól, betegségtől stb. testileg meggyötört, ill. feszültségtől, döbbenettől, ijedtségtől stb. elgyötört állapotban van vki〉
A kalmár nem volt sem élő, sem halott, úgy kellett őt a gyermekeknek a földön tovahurcolni, nehogy az újra visszatérő hab ismét a tengerbe sodorja
(1854 Jókai Mór)
– Fordulsz vissza te pipogya, himpellér! – s azzal egyidejűleg a bartwisch [= partvis] sertés részét úgy taszította oda a pofájához, hogy az se élő, se halott nem volt többé ijedtében
(1885 Jókai Mór)
Frigyes is beteg lett, s néhány napig sem élő sem halott nem volt
(1893 Jókai Mór)
[Miután Jóska rászólt,] Juli majd elszédült s egy szót sem birt kinyögni. [...] Azóta se élő, se halott nem volt, mindig erre gondolt. Iszonyuan restelte magát, hogy nem vágott vissza
(1912 Móricz Zsigmond)
a metszőkéssel mély sebet ejt balkezén. Reggel tíz órától este hat óráig nem tudják elállítani vérzését. Se élő, se halott
(1931 Pintér Jenő)
se(m) élő, se(m) holt
ua.
– Igen, igen – kapott bele felvillanó emlékezettel a császár, most már biztos léptekkel közeledve a se élő, se holt adjunktushoz, aki csak azt vette észre, hogy a királyi kéz a vállára nehezedik s elkezdi azokat veregetni
(1892 Mikszáth Kálmán)
[Az ostromlók] hordták már előfele asszonyokat s gyermekeket, akik sem élők, sem holtak nem voltak immáron a szörnyű viadal rettenete mián
(1930 Móricz Zsigmond)
Nem voltam én se élő, se holt, úgy vártam a megtorlást
(1947 Lányi Sarolta ford.Makarenko)
[a lovak közül legelöl] a gyönyörű Diana, a sem élő, sem holt Kuzovlevvel a hátán
(1952 Németh László² ford.Tolsztoj²)
Van még hátra, van még [a bajnokságot ekkor megnyerő Ferencváros mérkőzéséből]… A fradisták passzolgatnak, de a nézők már túl a kerítésen, a zöld gyep szélén, s persze talpig zöldben. Novák sem élő, sem holt
(1995 Magyar Hírlap)
1a.
〈életben levő élőlény testrészére vonatkoztatva〉
még a’ legegyszerüebb előadás [ti. ábrázolásmód] sem vólna képes az élő arczokat a’ ruháktól különböztetni
(1840 Henszlmann Imre)
[rézkarcaiban] szinte kizárólag a levegő, a fény, a mozgás, tehát az elevenség, az élő bőrfelületek és a cselekvő ember nyújtotta festői hatásokban – az impresszionisták teremtette világban – dúskál Zorn
(1909 Lengyel Géza)
[A rab] csuklóján és kezefején varok védték az élő húst
(1967 Gábor Áron)
hozzáférhetővé váltak az első készülékek, amelyekkel az élő agyat működés közben lehetett megfigyelni
(2009 Szendi Gábor)
1b.
biológiai szempontból szerves, nem élettelen, ill. nem mesterséges
[Ámor] Legjelesebb tehetségét Abban lelem s csudálom: Hogy az élő természetnek Különnemű két ágát, A magzásnak s tenyészetnek Megértt hím s nő virágát Olly csudával köti öszve, Hogy meg lévén már kötözve, A voltt kettő egygyet tesz
(1798 Kisfaludy Sándor)
[Averroës arab filozófus] az eget élő, szerves lénynek tekinti, mely nem lesz s nem vész el, s melyek anyaga is fölötte áll a földi dolgoknak
(1893 PallasLex.)
A felravatalozott halott mellé általában élő virágot is szoktak tenni
(1978 Jung Károly)
A kerti bútorok nem egyszerű ülőalkalmatosságok, hanem az élő díszlet fontos kiegészítő, gyakran meghatározó képi elemei
(1996 Lakáskultúra)
1c.
(ültetett) fás szárú növények, kül. cserjék alkotta 〈kerítés〉
[az értekezésben] részletes oktatás adatik Schenk nyomán az iránt, miként kelljen élősövényeket késziteni
(1854 Vasárnapi Újság)
[az asszony] alig mutatkozott a nyilvános helyeken, legföljebb vasárnap a szép városkertben, melynek élő galagonya-falai híresek messzeföldön
(1895 Mikszáth Kálmán)
A sövény gazdasági értéke elveszett, mert „a krumpli nem kóborol el”, s ráadásul az élő kerítés fenntartása költséges is
(1996 Természet Világa)
Kerítés vagy „élő” gyepű főként az egyéni tulajdonban levő réteket védte
(1999 Magyar néprajz)
1d.
〈olyan tárgy, dolog v. (szellemi, lelki) jelenség jelzőjeként, amelynek szerepét ember v. es. más élőlény tölti be〉
Én vagyok az élő kenyér
(1777 Molnár János)
Az illyen fergeteget követő nyugalom csak annyiból jó, hogy a’ Roszsz megszűnt. Én magam úgy állok itt, mint ennek élő bizonysága
(1821 Kisfaludy Károly)
[Tyrics Izidort] univerzális műveltségéért és tudományáért a szerbek élő lexikonnak nevezték el
(1897 PallasLex.)
Az ősz ember a tagadás ősi szelleme s az önzés élő szobra volt
(1911 Erdély Jenő)
a köztársaság elnöke az ország élő lelkiismerete, népének szószólója
(2000 Magyar Hírlap)
1e.
〈gyakr. nyomatékosító jelleggel, az isten szó jelzőjeként fogadkozásban, esküszerűen is:〉 valóságos(an létező)
Az Oltáron vala a’ Templom Iſtenének, egy élö ember nagyſágában fel emeltetett képe
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
az élő Istent hivom bizonyságul
(1835 Széchenyi István)
Amit csak a hajósok meséjének hittem addig, azt élően láttam e pillanatban
(1875 Jókai Mór)
Az élő Istenre esküszöm, maga az első nő, akit életemben szerettem
(1917 Herczeg Ferenc)
Dél-Erdélyhez kapcsolódóan Benkő Loránd szerint öt személy neve tűnt fel a forrásokban. [...] Ajtony az egyetlen olyan személy közülük, aki valóságos, élő személy lehetett az adott időszakban
(2003 Weisz Boglárka)
1f.
szociológiai értelemben életben levő, működő 〈közösség〉
[az Igaz papságnak tüköre] az akkori magyarságnak egy rétegét épen olyan életigazsággal érezteti meg, mint ez a brilliáns művészettel megcsinált modern műremek [ti. Molnár Ferenc Az Ördög című műve], a mai magyarságnak egy élő rétegét
(1912 Móricz Zsigmond)
A „párt” elvégre élő közösség, konkrét és lüktető, mint a Család, az Osztály vagy a Haza
(1936 Kardos László)
a nyelv fejlődik, új szokások, kopások gazdagítják, egyszerűsítik, amiknek kár lenne gátat vetni. Az élő nemzet tükrözik nyelvében
(1953 Németh László²)
A szabadegyházak az élő gyülekezetek közösségére épülnek
(1990 Magyar néprajz)
2. (ritk)
elevenséggel, (testi-lelki) frissességgel teli
a reménytelen bánat oly márványszerűvé változtatja az élő tekintetet
(1862–1863 Jókai Mór)
[a tanár úr] a tatár nyelvet otthon, gramatikából tanulta valamikor, de élő csengéséről, természetes hangjáról, beszédes lejtéséről fogalma sincsen
(1898 Tóth Béla¹)
tűnődve kutatok emlékeim között, mit is kellene iderögzítenem ebbe a neked ajánlott ünnepi Nyugat-számba, ami legélőbben, legmelegebben csillantana vissza valamit szemeid okos, halvány fényéből, szavaid kedves, finom világosságából
(1922 Tóth Árpád)
naivan riadt leányfejek, csodálatosan élő szemekkel s a vér lüktető lehelletével arcbőrük alatt
(1925 MűvészetiLex.)
Nagy Etel élő mozdulatai
(1940 Bálint György)
2a. (rég)
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
élő állat
〈gyakr. a növénnyel szemben:〉 helyváltoztató mozgásra képes, érzékszervekkel és idegrendszerrel rendelkező élőlény
Találtatik az emberi teſtben mindenütt a’ bör alatt bizonyos hártya, [...] itt gylekezik ’s tartózkodik a’ teſt’ ’zirja, akár melly réſzében az élö állatoknak [...], azért is ’zirhártyának neveztetik
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
már ma épen nem tettzhetik oktalan kérdésnek, a’ Plánták’ Orſzágára tartozzanak-é nagyobb jual a’ gombák vagy az Él-állatok’ Orſzágára?
(1787 Mátyus István)
Így lesz az élőből minera s televény, A főldi részekből plánta és növevény, Melyet ha az élő állatok megesznek, Belőle magoknak testet s növést vesznek
(1804 Csokonai Vitéz Mihály)
[A föld] tar közepénn hsége miatt nem laknak az él állatok
(1822 e. Verseghy Ferenc ford.Ovidius)
3.
A jelenben (meg)levő, létező, működő.
3a.
a jelenkorban tevékenykedő, kortárs 〈alkotó(művész), ill. a jelenkorban művelt 〈művészet, tudomány〉 v. létrehozott 〈alkotás(ok összessége)
[Egy bécsi lap] Benzát az európai szinpadok élő komikusai legelsejének mondja
(1855 Vasárnapi Újság)
éjjel-nappal buvárolja az élő tudományt – az embereket, a jellemeket, a viszonyokat, a mai szocziális rendet minden téren
(1898 Mezőfi Vilmos ford.)
Aki tájékozódni akar, olvassa az élő írókat
(1943 Juhász Géza¹)
[a rádió műsoraiban] jó a magas irodalom, az élő irodalom, a klasszikus irodalom aránya
(1973 Czine Mihály)
3b.
〈gyakr. a kihalttal szemben: élőlények〉 olyan 〈csoportja, közössége〉, amelynek vannak életben levő egyedei
[Árky] néven Szirmay Zemplin megyében kihalt, és élő nemes családról is tesz említést
(1857 Nagy Iván)
a teljes megsemmisülés veszélye, mely az élő törzseket bizonyos időben a külvilág tényezői részéről fenyegeti, szintén nagy mértékben különböző
(1929 Az állatok világa ford.)
[Az etnoszociológia] tárgyát elméletileg valamennyi élő, kihalt és történeti nép, gyakorlatilag a törzsi és népi társadalmak társadalmi viszonyainak történeti szempontú, összehasonlító vizsgálata alkotja
(1977 NéprajziLex.)
Legnagyobb élő fajuk [ti. az armadillóknak], az óriás tatu akkora, mint egy sertés
(1988 Szilágyi Tibor ford.Attenborough)
3c.
〈a holttal és a kihalttal szemben is:〉 vmely közösség által (anyanyelvként) aktívan haszn. 〈nyelv〉
[a könyv] három él, úgy mint, Német, Frantzia, és Oloſz nyelveken ſzoll
(1774 Báróczi Sándor)
[Kőrösi Csoma Sándor] az él, ’s kihalt nyelvekben magát tökélletesítvén, minden idegen segedelem nélkül, ’s si vagyonnyának feláldozásával a’ legterhesebb, ’s legveſzedelmesebb útra mert indúlni
(1824 Pucz Antal)
Nyelvismerete 14 élő s holt nyelvre terjedvén
(1891 Szinnyei József)
A balti ág élő tagjai: a litván, amely az indogermán nyelvcsalád legrégiesebb jellegűnek megmaradt s ezért az összehasonlító nyelvészetben igen nagyra becsült tagja; testvére a lett
(1937 Zsirai Miklós)
Poroszországban a szláv nyelvjárások többsége eltűnt az élő nyelvek sorából
(1978 Kajtár Mária ford.Eötvös)
3d.
(aktív) használatban levő 〈szokás, gyakorlat stb.〉
törvényszékünk valóságos élő rende és gyakorlata
(1842 Pesti Hírlap)
a czikk [...] mindenütt az élő népnyelvre alapítja véleményét
(1867 Arany László)
az élő szokáshoz ragaszkodom
(1911 Váczy János)
Li-tai-po dalait még néhány évtizeddel ezelőtt mint élő népdalokat találták meg Kínában
(1934 Szabolcsi Bence)
Déli leánykörtáncaink közül a legfiatalabb, de legélőbb karikázó típus [az ún. férc]
(1979 NéprajziLex.)
[Szatmárban] a pásztorbotolók a cigányoké mellett ugyanolyan élő hagyományként maradtak meg
(2002 Darmos István)
3e.
hatályos, érvényben levő 〈szabály, rendelet stb.〉
[a férfiak] Felséges Fejedelmeket él Törvényeiket, ’s hazájokat egyenl buzgósággal igaz ſzínezés nélkl való hóldúláal tiſztelik
(1784 Orczy Lőrinc)
Az ausztriai örökös tartományok autonomiáját a birodalmi tanács könnyebben meghatározhatja, miután gyakorlati élő jogok itt nem állanak utban
(1860 Fényes Elek)
mind a kéményekkel kapcsolatos követelmények, [...] mind azok építésének és használatának szabályai, továbbá az azokkal kapcsolatos engedélyezés és felülvizsgálat szabályai élő, hatályos előírások
(1991 Országgyűlési Napló)
van egy élő megállapodásuk valamely külföldi partnerükkel
(2002 Magyar Hírlap)
3f.
(a jelenben fennmaradva) elevenen ható, működő 〈dolog, (érzelmi, lelki) jelenség〉
Élö példákkal kell egy Printzet szoktatni
(1773 Teleki Ádám ford.Corneille)
Gyenge testén sebeit, Vérrel buzgó kékeit A ki látja és nem sir, Élő hittel az nem bir
(1779 e. Faludi Ferenc)
Élő fájdalom e világ; Kemény próba, test, léleknek
(1882 Vajda János)
az erdélyi ember számára a mult életkérdés, nem semmitmondó évszámok sorozata, hanem élő valóság
(1940 Makkai László)
megismerkedésünk első emlékei ugyaníly élően lépnek elém
(1956 Devecseri Gábor)
élőbb és hitelesebb képet
(1968 Rónay György)
Könnyei élő lelkiismeretéről tanúskodnak
(1981 Dénes Tibor)
nem történelem, hanem élő múlt
(1995 Magyar Hírlap)
4. (rég)
〈vmely (érzék)szervet jelentő szó jelzőjeként az adott (érzék)szervvel történő cselekvés, ill. érzékelés közvetlenségének, tárgyi közvetítőeszköz nélküli voltának a jelölésére〉
a veszélyt élő szemeinkkel tulajdonkép még csak nem is láthatjuk
(1843 Nagy Ignác)
élő szájjal történt átadás
(1860 Arany János)
[Budenz Józsefet] érdekelte ez a különös nyelv, mely annyira elütött a többitől s melyet most élő ajakról hallhatott
(1893 PallasLex.)
a gépi kultúra előrehaladásával a mezőgazdasági munkának mind nagyobb hányadát végzik el a gyárakban, – mezőgazdasági gépgyártás, szerszámgyártás, műtrágyagyártás és az iparágak egész sora, – s mind kevesebbet kell kint a földeken végezni. De viszont Bulgária példája, amelyben a legtöbb élő kéz foglalkozik a földek megmunkálásával, azt mutatja, hogy az ember [...] az emberi munkaerő foglalkoztatása tekintetében a közvetlen földmunkával kapcsolatban is új lehetőségeket tud feltárni
(1930 Móricz Miklós)
4a.
ilyen módon létrehozott, ill. érzékelhető 〈előadás v. művészet(i alkotás)
a színészi játékból, a színészi orgánumból, a kimondott élő hang effektusaiból
(1929 TolnaiÚjLex.)
ezek a kottában többnyire merev darabossággal megrögzített melódiák kétségtelenül színesebb, hajlékonyabb formát öltöttek az élő előadásban
(1931 ZeneiLex.)
Laterna Magica Prágai színház, ahol az élő műsort filmmel, diavetítéssel kombinálják
(1980 Barát Tamás)
A Skála Metró Áruház teraszáról mindennap közvetítenek élő koncertet, riportokat, játékokat
(1995 Magyar Hírlap)
az élő zenében megszólaló hangok nem tisztán szinuszos rezgések, hanem felhangokkal vannak színezve
(2004 Ádám András)
4b.
az esemény tényleges idejében történő 〈adás, közvetítés, ritk. rögzítés〉, ill. így leadott, közvetített 〈műsor, produkció〉
a műsorvezető minden áron élő közvetítésként akarta „eladni” az akkor már második hete dobozban pihenő felvételt
(1979 Hárs József)
A felvétel technikája szempontjából is két csoportra oszthatók a videorecorderek. Az egyik csoport adapter segítségével, vagy anélkül közvetlenül a tv-adást tudja rögzíteni a néző által kívántak szerint [...]. A másik csoport adapter élő felvételekre alkalmas, akár stúdió, akár szabadtéri körülmények között
(1980 Barát Tamás)
Az élő adás keretében folyó vitákban telefonon a nézők is bekapcsolódhatnak
(1987 Lévai Béla)
A stúdióban élő v.vagy rögzített műsorok készülnek, azaz a műsort v.vagy egyidejűen továbbítják,v.vagy valamilyen módszerrel rögzítik és csak később kerül lejátszásra
(1997 PedagógiaiLex.)
4c.
nem gépi, hanem emberi 〈munkaerő〉
ahol az élő munkaerő olcsóbb, azok a vállalkozások jobb versenyhelyzetbe kerülhetnek
(1991 Országgyűlési Napló)
[A számítógép] nemcsak a színház adminisztratív teendőit vagy a jegykiadás feladatait vállalhatja át élő munkaerőtől
(1993 A magyarság kézikönyve)
a létszámleépítésre sem lesz fizikailag sem lehetőség, ha nem tudják az élő munkaerőt korszerű technikával kiváltani
(2003 Országgyűlési Napló)
III. főnév 1C
1. (vál)
életben levő ember
Szabadság! Nagy Lelkek’ els kívánsága! [...] Te vagy az élknek földi boldogsága
(1772 Orczy Lőrinc)
Az ember fűhöz-fához folyamodik védelemért, s ha az élők nem segítik, a halottakhoz fordul
(1862 Jókai Mór)
legyen áldva a neved minden élő ajkán, mindörökig
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
amikor [az asszonyok] megrémülve a földre szegezték tekintetüket, azok így szóltak hozzájuk: „Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt [...]
(1995 Protestáns Biblia ford.)
Elfogadhatatlan, hogy a halottnak több joga legyen, mint annak az élőnek, aki szervátültetés segítségével esetleg egy életre megszabadulhat súlyos betegségétől
(1997 Magyar Hírlap)
2. (-ben raggal, hsz-szerűen)
az esemény történésének, lejátszódásának idejében (és helyszínén)
Erdélyi főispánok! Mit jelenthet, hogy oly csapatosan vannak! Csak nem azért jöttek talán, hogy élőben hallják az Orbán Balázs beszédét
(1888 Mikszáth Kálmán)
Akkor láttam életemben egyetlenegyszer Ady Endrét. Élőben
(1983 Berecz Dezső)
a stúdió körzetéhez tartozó megyék vezetői „élőben” válaszolnak a hallgatók kérdéseire
(1987 Lévai Béla)
élőben sugárzott éjféli mise
(1990 Lovass Zoltán)
vasárnaponként remek rádió adást vezetnek élőben
(2008 Magyar Élet)
ÖE: élőpajzs, élősarok
Vö. CzF. ~, élőállat, élőfa, élőkút; ÉrtSz.; SzólKm. ~, élőfa; TESz. él¹; ÉKsz.; SzT. ~, élőn; ÚMTsz.

Beállítások