állás fn 4A

1. ’az áll igével kifejezett cselekvés’ ❖ ennek [ti. az Armadának] nagy ſokaſságból való álláſa (1775 Geidler József ford. 7098002, 3).

2. ’a felhasználatlanság állapota’ ❖ [Hagyd a lent] azon állásban 24 Oráig (1789 Oktatás a len- és kenderművelésről C0578, 19) | A’ melly ruhák ritkábban viseltetnek, bizonyosan molyt szoktak kapni; vagy ha a’ Szoba nedves, az állásban megrohadnak (1819 e. Nagyváthy János C3297, 9) | [a Rambúr alma húsa] durva, de izletes, állásban könnyen kásásodó (1893 PallasLex. CD02) | Etel […] két esztendeje vett egy vég vásznat, […] de mind szétmegy jóformán az állásba (1927 Móra Ferenc C3205, 117).

3. ’álló ember v. állat testhelyzete, testtartása’ ❖ nézvén vad állását Tüzes két ſzeme ſzikrázó forgását [ti. a farkasnak] (1774 Dugonics András ford.–Horatius 7087025, 274) | mindnyájan egy alázatos állásba helyheztetik magokat (1786 Sándor István ford.–Rabener 7287011, 135) | nevetséges szinpadi mozdulatok, állások, betanult szóvirágok által tetszeni akarjunk (1867 Rádl Ödön 8382002, 42) | megállt, katonás állásba helyezkedett (1906 Ambrus Zoltán 9006009, 93) | Marigold inspektor urat, a sajtó és a nagyközönség szíves segítségét kérve, négyféle állásban fényképezték le (1936 Karinthy Frigyes ford.–Milne 9309085, 79) | védekező állásba (1949 Örkény István ford.–Conrad 9500023, 74).

3a. (Sp) ’vívásban, birkózásban stb. meghatározott testtartás’ ❖ Fáyel. (állást vészen magának) Vigyázz! (1793 Bartsai László ford. C6195, 79) | Mind a két vívó állásba teszi magát; a kinyujtott kardok összeérnek (1854 Jókai Mór C2244, 439) | En garde […] vivásban az az állás, melylyel a vivást megkezdik (1894 PallasLex. CD02) | A birkózó-küzdelem mindig állásban kezdődik. A két versenyző feláll a szőnyeg ellentétes két sarkán, egymással szemben (1953 Matura Mihály–Papp László C6264, 30).

4. ’vminek a jellemző helyzete, iránya, formája, ill. az a mód, ahogyan áll’ ❖ ſzájok’ álláſa (1787 Mátyus István 7222021, 160) | a mágnestű állásából mindig kivehetik azt, merre van kelet (1843 Tarczy Lajos 8464002, 26) | a víz állása s ezzel az úszó többé vagy kevésbbé emelkedett (1869 e. Greguss Gyula 8164002, 163) | A pártát Hunyadon vizszintes állásban viselik, egészen a homlokon; a falvakban hátradülő rézsutosan helyezik a fejre (1907 Malonyay Dezső 8292004, 56) | Még tán haragudva is szerelmesen nézett. A szeme állása volt olyan (1912 Gárdonyi Géza 9173001, 90) | Már fahordás közben kiszemeltek egy fát. Az ágai állásából is látszott, hogy egyenletesen fog hasadni (1962 Lengyel József 9395004, 264) | Egy fényképezőgép tükre felvételi állásba csapódik (1979 Varga György 1160006, 146) | Jaj volt annak, kinek orra állása, vagy haja színe nem tetszett a káderesnek (1981 Dénes Tibor 9812001, 17).

4a. ’ember v. állat testalkata, termete, ill. megjelenése, fellépése’ ❖ ugyan a’ teſtnek ſzinében, formájában, ’s állásában áll-é az érdem? (1775 Kovács Ferenc¹ ford. 7193001, 46) | A’ nőstény, vagy suta szarvas állására és szinére mindenben hasonló ugyan a’ hímhez vagy bikához (1829 Pák Dienes 8346008, 117) | férjfias állása, magas termete, sokat jelentő arcza, csak most tünt szemembe (1841 Ormós Zsigmond 8341001, 24) | Szép erős állása volt az asszonynak, a helyére illő, jól beillesztett láb, a nemes törzs, a barna hajjal koszorúzott arc még mindig meleg volt a törvényes öleléstől (1938 Cs. Szabó László CD10).

4b. (vál) ’a megmunkált, elkészített tárgy alakja, formája’ ❖ a szabásban rejlik az izletes magyar öltöny szépsége és állása, nemkülönben annak elkészitésében (1861 Férfidivatközlöny 8620001, 4) | A ruha bár női, állása, gyűrése oly különös, az már nem asszonyos mégse (1883 Mikszáth Kálmán C3136, 22).

4c. ’égitest(ek) látványban megragadható jellegzetes képe, elhelyezkedése, helye’ ❖ bizonyos Conſtellatiók, vagy a’ Planetáknak álláſok alatt kéſzítettek (1793 Mindszenthy Sámuel ford.–Broughton 7228038, 337) | a’ Plánéták pedig változtatják állásokat (1803 Fábián József 7101029, 159) | [Az ebéd] idejét nem a nap állása határozza meg, hanem az őznek a czombja (1892 Baksay Sándor C0734, 25) | A csillagos eget különösen a pásztorok, vándorok ismerték jól, hiszen századokon át a csillagok állása kellett hogy tájékoztassa őket a helyes irányról (1981 Dömötör Tekla 1039008, 190).

5. ’vminek változás eredményeként kialakult (pillanatnyi) helyzete, ill. fejlődési foka’ ❖ mívelődésünk állása (1835 Bölöni Farkas Sándor 8066006, 371) | a’ magyar nyelvnek azon állásából, mellyen már áll ’s mellyre még hágand (1843 Wesselényi Miklós 8528010, 331) | azonnal a pör állásáról tudakozódott (1864 Kazár Emil C2508, 204) | a pénztár állása […] 5817 frtra emelkedett (1879 Kisdednevelés 8644001, 112) | az ügy állásáról a választmánynak időnként jelentést teszen (1895 Erdély 8615001, 126) | ezek a mostani honvédek […] mind kész hadvezérek s tisztán keresztül látják a csaták állását (1916 Móricz Zsigmond C3213, 49) | az orvostudomány mai állása szerint csodának számítana (1967 Csoóri Sándor 9090027, 69) | küldjenek Szegedre az orosz parancsnoksághoz részletes adatokat a német és magyar erők helyzetéről és pontos tájékoztatást a fegyverszüneti feltételek teljesítésének állásáról (1984 Vigh Károly 1162001, 244).

5a. (Sp) ’mérkőzés(sorozat) részeredménye’ ❖ A Horgenben zajló nemzetközi sakknagymesterverseny nyolcadik fordulójában […] az állás: Kaszparov, Sirov 6-6 pont […] Lékó 4 [pont] (1994 Magyar Hírlap CD09) | kosárlabda-mérkőzés, utolsó másodpercek, szinte egyenlő állás (1994 Magyar Hírlap CD09) | 6 : 5-ös állásnál három mérkőzéslabdához jutott (1999 Magyar Hírlap CD09).

5b. ’vmely eszköz v. (mérő)műszer kijelzőjének pillanatnyi helyzete, ill. az általa mutatott érték’ ❖ ha a hőmérő állása nem intene is, főleg borús és nedves időben, be kell fűteni (1857 Kerti Gazdaság 8643001, 40) | Ha gázsütőnk van, akkor tapasztaljuk meg, melyik állás körülbelül hány fokot jelent (1993 Frank Júlia CD19) | A fokozatkapcsolót […] „nulla” állásba helyeztem (1995 Magyar Hírlap CD09).

6. ’gazdasági, társadalmi, politikai helyzet, körülmény, állapot’ ❖ Meg-másolná  Felsége természetét a’ mostani állásnak (1788 Magyar Merkurius C0340, 31) | Úgy hiszem, Anglia nem sokára tapasztalni fogja, hogy szigeti állásának minden előnyét nem élvezheti a nélkül, hogy hátrányait is ne tapasztalja (1864 Eötvös József C1600, 294) | e bunda alatt még 2–3 egymásra öltött különböző hosszuságu (ugy hogy mindenik lássék) szintén irha, néha posztó-mellény is jön, tulipános és rózsás himzéssel elárasztva, mindenkinek vagyoni állásához mérten, mert minél gazdagabb, annál több mellényt ölthet fel (1869 Orbán Balázs 8340010, 136) | Erdély közjogi állása (1894 PallasLex. CD02) | Miskolczy a kiegyezés nagy érdemének azt tartja, hogy összhangba hozta Magyarország alkotmányos önállóságát az összbirodalom fennmaradásának és nagyhatalmi állásának követelményeivel (1975 Hanák Péter 9222001, 293).

6a. ’vkinek munkaköréből, osztályhelyzetéből stb. fakadó, ill. azzal járó (társadalmi) szerepe, rangja’ ❖ boldogult neje, egy régi, egy fényes, de már lejárt nemes család ivadéka, nem férje állásához, hanem ön családja egykori fényéhez kívánván szabni háztartását (1853 e. Fáy András¹ 8139003, 259) | A gondolat, hogy van valaki a világon, ki Mariskáját menyének nem óhajtja, hogy van egy állás, melyre az ő leányát érdemtelennek tartják, […] megölte a becsületes öreget (1859 Eötvös József C1597, 283) | ismerősök közé lép be, akiknek csupán nevét és a családban elfoglalt állását kell megtudnia (1931 Sárközi György 9587010, 82) | nevének és társadalmi állásának megfelelő előzékenységgel és diszkrécióval fogjuk kezelni (1933 Karinthy Frigyes 9309057, 46).

7. ’állandó jellegű (hivatali) alkalmazás’ ❖ semmi ollyas álásokat el nem fogadott, mellyek őtet szabadságától megfosztották […] vólna (1817 Domby Márton C1318, 38) | szép állásban vagyok (1884 Csiky Gergely 8088004, 31) | tanári állások betöltése (1891 Budapesti Szemle 8673001, 351) | azonnali belépésre állást keres (1899 Borászati Lapok 8607001, 405) | Van állásom, feleségem, mindenem, ami polgárembernek kell (1921 Schöpflin Aladár 9590001, 10) | Nem pályázik vezető állásra (1937 Hevesi András 2045032, 39) | felkínáltak egy jó állást (1948–1949 Szabó Pál² 9631002, 118) | még mindig állás nélkül vagyok (1957 Nemes Nagy Ágnes ford.–Brecht 9479031, 44) | kap állást (1977 Szalatnai Rezső 9636001, 150) | állást szerzett neki (1981 Pomogáts Béla 9536001, 219) | elment volna nyugdíjas állami állásba (1988 Lengyel Péter 9397008, 303) | elbocsátották Kobrát az állásából (1989 Konrád György 9351007, 625) | szolgálati állása alól felmentést nyert és nyugalomba vonult (1992 Dombrády Lóránd 2012005, 169).

8. (Kat) ’terepnek az a része, ahonnan, ill. amelyért a (harci) műveletek folynak’ ❖ álláſunknak közepe, és bal-ſzárnya feneketlen ſeppedékes helyek megett vala (1775 Geidler József ford. 7098006, 118) | Hiller atmenvén a’ Dráván, minden állásaikból kiveri a’ francziákat (1834 Fillértár 8623003, 232) | a szerbek csakhamar erőditett állásaikban harminczezernyi fegyveres erővel s ötven ágyuval rendelkeztek (1881 Kossuth Lajos 8250003, 208) | Végig az út mentén elhagyott német állások (1945 Illyés Gyula 9274069, 3) | a kéksisakosok állásait foltokban helyezzék el a harcok által sújtott területeken (1991 Heti Világgazdaság 2014011, 20).

8a. ’egy-egy harcos v. kisebb alakulat harci helye’ ❖ Mind a hárman külön, kiki magára állást foglalt s úgy várta be ellenfeleit (1874 Jókai Mór C2300, 53) | sikerült pontosan megállapítania egy orosz ágyúüteg állását (1916 Molnár Ferenc² 9453024, 113) | légierőnk légvédelmi állásokat bombázott (1942 Függetlenség júl. 5. 2203001, 1) | Én kettőjük között helyezkedtem el a géppuskalövész állása alatt (1992 Huszár János 2012004, 163).

9. (rég, nyj) ’vásárok tartására való (tágas) hely, térség, vásárhely’ ❖ Azon héti vásárnak állása a Karinthiai kapu előtt lészen (1780 Magyar Hírmondó C0268, 95) | Ribizli Jónás ur kiért a korcsi kuti vásár állásra (1886 Irányi Dezső 8198002, 86).

10. (nyj) ’állatok (elkerített) pihenőhelye, ill. erre szolgáló nyitott oldalú, fedett építmény legelőn v. falusi portákon, tanyákon’ ❖ a’ mezökön bé-fedett állás nélkül szükölködének [a marhák] (1785 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4223, 16) | hogy cselédemnek az indulás idejét megszabjam s tudjam, […] mikint ápolja a lovakat, az ugy nevezett állásba mentem ki (1847 Pesti Divatlap C5840, 781) | Ha fölülök kis […] pej lovam hátára, Más gujáját mögnézöm az á’lásba’ (1878 Kálmány Lajos C2480, 140) | bekertelt terület, melyet nem kaszáltak, és melyen füvön kívül kút vagy kopolya, néminemű szárnyék és olykor egy-egy mezei akol vagy állás volt (1968 Bálint Sándor 9022001, 44).

10a. ’〈istállóban〉 egy-egy ló v. szarvasmarha korláttal elkerített helye’ ❖ ha [az istállóban] az állásokat két rendre akarná ember tsinálni, a’ dél tájára is némelly ablakokat rendelhetne (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4227, 29) | Ilyenkor [ti. fertőzés esetén] a ló állásának különösen tisztának és száraznak kell lenni (1895 Rákos Ernő 8384002, 20) | fellépett az ágyára, amelyik a bika állásával szemben volt és lefeküdt (1937 e. Dallos Sándor 9098004, 89) | az istállókban a lovakat bokszokban vagy állásokban helyezik el (1987 Domokos Lajos² 1038001, 57).

10b. (rég) ’méhek tartására szolgáló (fából készített), ládaszerű, nyílásokkal ellátott mesterséges méhlakás, belsejében a lépet tartó kiszedhető keretekkel; kaptár’ ❖ Méheid’ ſzállását Jól el-kéſzítetted azoknak állását (1774 Vesmás Márton 7374002, 29) | Haszonra való nézve abban elzi-meg edgyik hely a’ másikát, hogy ha a’ mez közelebb vagyon a’ Méhek’ állásához (1795 Szuhányi János C4071, 232).

11. (nyj) ’szekér v. eszköz tartására haszn. pajta, (deszka)szín’ ❖ a’ nagy paraszt udvarokat, tsűröket […] állásokat nézesse meg (1807 Szekér Joákim C3919, 278) | vitesse a nedves kévéket azonnal fedeles szin, csűr vagy állás alá, és ottan szecska-vágókkal, egyszerre vágassa le a kévék kalászait (1826 Fáy András¹ 8139014, 10) | [a] debreczeni nagy templom is nem egyébb, mint karokkal, padokkal jó bőven megrakott állás (1882 Tolnai Lajos C4198, 217) | A mennykőhullás […] elől egy tanyára menekűltek be [Jókaiék] s ott várták meg az állás alatt az itélet elmulását (1905 Mikszáth Kálmán C3137, 82) | túl a veteményes kerten a másik pajta, mellette az árnyékalja, meg az állás szekérnek, ekének s más egyébnek (1909 Malonyay Dezső 8292014, 110).

11a. ’〈csárda, fogadó mellett〉(nyitott oldalú) fedett építmény a vendégek fogatai számára; kocsiszín’ ❖ A rongyos tetejű állásban háltunk; Sophie, Rózsi és a gyermek a kocsiban (1806 Kazinczy Ferenc C0222, 340) | képzeljen olvasóm […] egyszerű pusztára illő korcsmát állással (1844 Életképek C0101, 616) | Eredj velök a Kék golyó-hoz az állás alá s aztán paskold oda valamennyit [ti. tojást] az állásoszlopokhoz (1906–1907 Mikszáth Kálmán 8312014, 127) | Regényességgel, nélkülözéssel, dallal és nyomorúsággal volt tele az életük azoknak, akik a magyar nyelv és képzelem dicsőségét hirdették a vendégfogadók állásaiban (1930 Krúdy Gyula C2839, 28).

11b. (nyj) ’takarmány, termény raktározására való (nyitott oldalú, tetős) gazdasági épület; csűr²’ ❖ ÚMTsz.

12. (építő)állvány(zat)’ ❖ E végre bizonyos táblákat kell szereznnk, mellyek rendbe egymás felett állásokon fekdjenek (1783 Pulszky Károly C3548, 68) | A’ várfalakhoz képest egy magas állást csináltatok fából, ’s azon meggyujtom a’ szalmát ’s rá döntetem (1823 Vörösmarty Mihály 8524392, 223) | az ács […] zsendelyezte a tetejét lejött az állásról (1884 Egymillió bolondság C1559, 29).

12a. (rég)(lábakon álló) nyitott polc, stelázsi’ ❖ Kellemetes szép renddel vagynak benne [ti. a boltban] az állások, a’ fiókok, az asztalok (1806 Révai Miklós C3623, 79) | egy pintes üveget kért tőlem, hogy lajtorján fellépve adnék le a háta mögött levő állásról (1874 Tatár Péter C1160, 7).

12b. (rég) ’két lábazatból és egy keresztirányú gerendából készült állvány, bak’ ❖ Ki-nyílt azon mellékszoba, mellyben Máriának testjét egy fekete posztóval bé-vont állásra helyheztette Buzilla (1794 Dugonics András C1473, 224) | baklábokból álló állás, mellyeken hajókat tsinálnak (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5802, 511. hasáb).

12c. ’〈a csűrben〉()lábazatra helyezett fagerendából álló takarmány- v. gabonatartó hely’ ❖ Illy állásokon az asztag feneke a nedvesség ártalmassága, sőt az egerek kártétele ellen is, a legbiztosabban védve van. Az állásokat közönségesen erős fenyőfagerendákból készitik, mellyek nagyobb szilárdság és tartósság okáért – kőoszlopokon (lábakon) nyugszanak (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045014, 433).

12d. (rég) ’emelvény’ ❖ Ö azon állását egy domboſabb helyre épitette, az honnan mindeneket ſzemlélhetett, és az hol ötet-is ki-ki láthatta (1786 Sándor István ford.–Rabener 7287010, 36) | Láſzló, a’ Kármeliták piatzánn, egy a’ végre kéſzített állásonn, Királyi ſzékibenn ülvénn (1802 e. Budai Ferenc 7060006, 266) | a’ császár és király, a’ többi herczegekkel együtt magasabb állásról nagy gyönyörködve nézték [Balassa Bálint tánczát] (1843 Athenaeum C0026, 118).

12e. (Ép) ’fa tetőszerkezetnek szarufák(, szelemen) és kötőgerendák által alkotott (tetőhéj-alátámasztó) része, ill. egy ilyen szerkezeti egység’ ❖ Ezután összeácsolják az állást. Ehhez két darab 6–8 m hosszú, 8–10 cm vastag, gömbölyű állásfa, két darab 4 m hosszú, 8–14 cm vastag állásfa-tartó dorong kell (1912 Malonyay Dezső CD07).

13. (Közl) ’〈postakocsi, távolsági autóbusz, taxi stb. állomásán〉 az a hely, ahonnan vmely járat indul(ni szokott); kocsiállás’ ❖ Báruch alázatosan símul a kocsi oldalához, hogy a […] városi úrnak kényelmesebb helyet szorítson kinn a kocsi előtti álláson (1900 Kisteleki Ede C2709, 12).

13a. (rég)(posta)állomás’ ❖ a’ nevezett állásokon lév Ts. ’s Kir. Posta-meſter Urak (1792 Magyar Kurír 7446060, 1625).

14. (Vad) ’vadász álcázott rejtekhelye; leshely’ ❖ Mihellyest fel-virrada az Állások fel-épittek (1790 Valéria és Scipio ford. C4678, 29) | a’ netán állása előtt lévő lombot, ’s minden akadályúl szolgálható ágacskákat zörgés nélkül nyessen le (1829 Pák Dienes 8346013, 81) | kézbesité vadász jegyét, melyen a másnapi hajtás neve és abban állása száma fel vala jegyezve (1854 Ujfalvy Sándor 8497007, 31) | a két öreg vadász […] kiödöng […] az erdőszélig s ott elfoglalja kiki a maga […] állását (1894 Bársony István C4964, 171) | Te menj a hármas számú álláshoz s onnan figyeld, van-e valami mozgás arra felé? (1938 Kemény János¹ 9319002, 33).

15. (rég) ’vkivel, vmivel kapcs. nézet, felfogás; álláspont’ ❖ Tsak az egy Mathesis bír változhatatlan állásokkal (1800 Nyulas Ferenc C3339, 163) | kénytelen valék állásomat a’ kormányhoz megváltoztatnom (1844 Széchenyi István 8429031, 421) | A pártok állása világos volt (1881 Madarász József 8282004, 130) állást foglal ’véleményt alkot, ill. nyilvánít’ ❖ Vásárhelyről kiadott azon rendeletével, mely által az agyagfalvi gyülésen alkotmányra esküt tett, most azonban Csíkban hazaellenes állást foglalt Dorschnert hivatalától felfüggeszti (1869 Orbán Balázs 8340014, 190) | minden kérdésben lehetőleg ellenünk foglalt állást (1944 Bethlen István 9055003, 107) | A csoport négy tagja egységesen foglalt állást az ötödik ellen (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435003, 224) | a béke mellett foglaltak állást (1982 Berend T. Iván 9049005, 344) | Én ebben most nem tudok állást foglalni (1991 Beszélő 2003046, 32).

Ö: ágyú~, alap~, bosszú~, ellen~, fejen~, figyelő~, fő~, gép~, had~, helyt~, hídfő~, hozzá~, jog~, jót~, kéz~, kézen~, ki~, környül~, külön~, les~, ló~, lő~, meg~, mellék~, nyelv~, őr~, párt~, sor~, sündisznó~, támadó~, tény~, terpesz~, test~, tüzelő~, úton~, védő~, vigyázz~, vívó~, víz~.

Fr: családi.

ÖU: kulcs~, nap~, üteg~, váltó~.

Sz: állásoz, állású.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. áll; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

állás főnév 4A
1.
az áll igével kifejezett cselekvés
ennek [ti. az Armadának] nagy ſokaſságból való álláſa
(1775 Geidler József ford.)
2.
a felhasználatlanság állapota
[Hagyd a lent] azon állásban 24 Oráig
(1789 Oktatás a len- és kenderművelésről)
A’ melly ruhák ritkábban viseltetnek, bizonyosan molyt szoktak kapni; vagy ha a’ Szoba nedves, az állásban megrohadnak
(1819 e. Nagyváthy János)
[a Rambúr alma húsa] durva, de izletes, állásban könnyen kásásodó
(1893 PallasLex.)
Etel […] két esztendeje vett egy vég vásznat, […] de mind szétmegy jóformán az állásba
(1927 Móra Ferenc)
3.
álló ember v. állat testhelyzete, testtartása
nézvén vad állását Tüzes két ſzeme ſzikrázó forgását [ti. a farkasnak]
(1774 Dugonics András ford.Horatius)
mindnyájan egy alázatos állásba helyheztetik magokat
(1786 Sándor István ford.Rabener)
nevetséges szinpadi mozdulatok, állások, betanult szóvirágok által tetszeni akarjunk
(1867 Rádl Ödön)
megállt, katonás állásba helyezkedett
(1906 Ambrus Zoltán)
Marigold inspektor urat, a sajtó és a nagyközönség szíves segítségét kérve, négyféle állásban fényképezték le
(1936 Karinthy Frigyes ford.Milne)
védekező állásba
(1949 Örkény István ford.Conrad)
3a. (Sp)
vívásban, birkózásban stb. meghatározott testtartás
Fáyel. (állást vészen magának) Vigyázz!
(1793 Bartsai László ford.)
Mind a két vívó állásba teszi magát; a kinyujtott kardok összeérnek
(1854 Jókai Mór)
En garde […] vivásban az az állás, melylyel a vivást megkezdik
(1894 PallasLex.)
A birkózó-küzdelem mindig állásban kezdődik. A két versenyző feláll a szőnyeg ellentétes két sarkán, egymással szemben
(1953 Matura Mihály–Papp László)
4.
vminek a jellemző helyzete, iránya, formája, ill. az a mód, ahogyan áll
ſzájok’ álláſa
(1787 Mátyus István)
a mágnestű állásából mindig kivehetik azt, merre van kelet
(1843 Tarczy Lajos)
a víz állása s ezzel az úszó többé vagy kevésbbé emelkedett
(1869 e. Greguss Gyula)
A pártát Hunyadon vizszintes állásban viselik, egészen a homlokon; a falvakban hátradülő rézsutosan helyezik a fejre
(1907 Malonyay Dezső)
Még tán haragudva is szerelmesen nézett. A szeme állása volt olyan
(1912 Gárdonyi Géza)
Már fahordás közben kiszemeltek egy fát. Az ágai állásából is látszott, hogy egyenletesen fog hasadni
(1962 Lengyel József)
Egy fényképezőgép tükre felvételi állásba csapódik
(1979 Varga György)
Jaj volt annak, kinek orra állása, vagy haja színe nem tetszett a káderesnek
(1981 Dénes Tibor)
4a.
ember v. állat testalkata, termete, ill. megjelenése, fellépése
ugyan a’ teſtnek ſzinében, formájában, ’s állásában áll-é az érdem?
(1775 Kovács Ferenc¹ ford.)
A’ nőstény, vagy suta szarvas állására és szinére mindenben hasonló ugyan a’ hímhez vagy bikához
(1829 Pák Dienes)
férjfias állása, magas termete, sokat jelentő arcza, csak most tünt szemembe
(1841 Ormós Zsigmond)
Szép erős állása volt az asszonynak, a helyére illő, jól beillesztett láb, a nemes törzs, a barna hajjal koszorúzott arc még mindig meleg volt a törvényes öleléstől
(1938 Cs. Szabó László)
4b. (vál)
a megmunkált, elkészített tárgy alakja, formája
a szabásban rejlik az izletes magyar öltöny szépsége és állása, nemkülönben annak elkészitésében
(1861 Férfidivatközlöny)
A ruha bár női, állása, gyűrése oly különös, az már nem asszonyos mégse
(1883 Mikszáth Kálmán)
4c.
égitest(ek) látványban megragadható jellegzetes képe, elhelyezkedése, helye
bizonyos Conſtellatiók, vagy a’ Planetáknak álláſok alatt kéſzítettek
(1793 Mindszenthy Sámuel ford.Broughton)
a’ Plánéták pedig változtatják állásokat
(1803 Fábián József)
[Az ebéd] idejét nem a nap állása határozza meg, hanem az őznek a czombja
(1892 Baksay Sándor)
A csillagos eget különösen a pásztorok, vándorok ismerték jól, hiszen századokon át a csillagok állása kellett hogy tájékoztassa őket a helyes irányról
(1981 Dömötör Tekla)
5.
vminek változás eredményeként kialakult (pillanatnyi) helyzete, ill. fejlődési foka
mívelődésünk állása
(1835 Bölöni Farkas Sándor)
a’ magyar nyelvnek azon állásából, mellyen már áll ’s mellyre még hágand
(1843 Wesselényi Miklós)
azonnal a pör állásáról tudakozódott
(1864 Kazár Emil)
a pénztár állása […] 5817 frtforintra emelkedett
(1879 Kisdednevelés)
az ügy állásáról a választmánynak időnként jelentést teszen
(1895 Erdély)
ezek a mostani honvédek […] mind kész hadvezérek s tisztán keresztül látják a csaták állását
(1916 Móricz Zsigmond)
az orvostudomány mai állása szerint csodának számítana
(1967 Csoóri Sándor)
küldjenek Szegedre az orosz parancsnoksághoz részletes adatokat a német és magyar erők helyzetéről és pontos tájékoztatást a fegyverszüneti feltételek teljesítésének állásáról
(1984 Vigh Károly)
5a. (Sp)
mérkőzés(sorozat) részeredménye
A Horgenben zajló nemzetközi sakknagymesterverseny nyolcadik fordulójában […] az állás: Kaszparov, Sirov 6-6 pont […] Lékó 4 [pont]
(1994 Magyar Hírlap)
kosárlabda-mérkőzés, utolsó másodpercek, szinte egyenlő állás
(1994 Magyar Hírlap)
6 : 5-ös állásnál három mérkőzéslabdához jutott
(1999 Magyar Hírlap)
5b.
vmely eszköz v. (mérő)műszer kijelzőjének pillanatnyi helyzete, ill. az általa mutatott érték
ha a hőmérő állása nem intene is, főleg borús és nedves időben, be kell fűteni
(1857 Kerti Gazdaság)
Ha gázsütőnk van, akkor tapasztaljuk meg, melyik állás körülbelül hány fokot jelent
(1993 Frank Júlia)
A fokozatkapcsolót […] „nulla” állásba helyeztem
(1995 Magyar Hírlap)
6.
gazdasági, társadalmi, politikai helyzet, körülmény, állapot
Meg-másolná  Felsége természetét a’ mostani állásnak
(1788 Magyar Merkurius)
Úgy hiszem, Anglia nem sokára tapasztalni fogja, hogy szigeti állásának minden előnyét nem élvezheti a nélkül, hogy hátrányait is ne tapasztalja
(1864 Eötvös József)
e bunda alatt még 2–3 egymásra öltött különböző hosszuságu (ugy hogy mindenik lássék) szintén irha, néha posztó-mellény is jön, tulipános és rózsás himzéssel elárasztva, mindenkinek vagyoni állásához mérten, mert minél gazdagabb, annál több mellényt ölthet fel
(1869 Orbán Balázs)
Erdély közjogi állása
(1894 PallasLex.)
Miskolczy a kiegyezés nagy érdemének azt tartja, hogy összhangba hozta Magyarország alkotmányos önállóságát az összbirodalom fennmaradásának és nagyhatalmi állásának követelményeivel
(1975 Hanák Péter)
6a.
vkinek munkaköréből, osztályhelyzetéből stb. fakadó, ill. azzal járó (társadalmi) szerepe, rangja
boldogult neje, egy régi, egy fényes, de már lejárt nemes család ivadéka, nem férje állásához, hanem ön családja egykori fényéhez kívánván szabni háztartását
(1853 e. Fáy András¹)
A gondolat, hogy van valaki a világon, ki Mariskáját menyének nem óhajtja, hogy van egy állás, melyre az ő leányát érdemtelennek tartják, […] megölte a becsületes öreget
(1859 Eötvös József)
ismerősök közé lép be, akiknek csupán nevét és a családban elfoglalt állását kell megtudnia
(1931 Sárközi György)
nevének és társadalmi állásának megfelelő előzékenységgel és diszkrécióval fogjuk kezelni
(1933 Karinthy Frigyes)
7.
állandó jellegű (hivatali) alkalmazás
semmi ollyas álásokat el nem fogadott, mellyek őtet szabadságától megfosztották […] vólna
(1817 Domby Márton)
szép állásban vagyok
(1884 Csiky Gergely)
tanári állások betöltése
(1891 Budapesti Szemle)
azonnali belépésre állást keres
(1899 Borászati Lapok)
Van állásom, feleségem, mindenem, ami polgárembernek kell
(1921 Schöpflin Aladár)
Nem pályázik vezető állásra
(1937 Hevesi András)
felkínáltak egy jó állást
(1948–1949 Szabó Pál²)
még mindig állás nélkül vagyok
(1957 Nemes Nagy Ágnes ford.Brecht)
kap állást
(1977 Szalatnai Rezső)
állást szerzett neki
(1981 Pomogáts Béla)
elment volna nyugdíjas állami állásba
(1988 Lengyel Péter)
elbocsátották Kobrát az állásából
(1989 Konrád György)
szolgálati állása alól felmentést nyert és nyugalomba vonult
(1992 Dombrády Lóránd)
8. (Kat)
terepnek az a része, ahonnan, ill. amelyért a (harci) műveletek folynak
álláſunknak közepe, és bal-ſzárnya feneketlen ſeppedékes helyek megett vala
(1775 Geidler József ford.)
Hiller atmenvén a’ Dráván, minden állásaikból kiveri a’ francziákat
(1834 Fillértár)
a szerbek csakhamar erőditett állásaikban harminczezernyi fegyveres erővel s ötven ágyuval rendelkeztek
(1881 Kossuth Lajos)
Végig az út mentén elhagyott német állások
(1945 Illyés Gyula)
a kéksisakosok állásait foltokban helyezzék el a harcok által sújtott területeken
(1991 Heti Világgazdaság)
8a.
egy-egy harcos v. kisebb alakulat harci helye
Mind a hárman külön, kiki magára állást foglalt s úgy várta be ellenfeleit
(1874 Jókai Mór)
sikerült pontosan megállapítania egy orosz ágyúüteg állását
(1916 Molnár Ferenc²)
légierőnk légvédelmi állásokat bombázott
(1942 Függetlenség júl. 5.)
Én kettőjük között helyezkedtem el a géppuskalövész állása alatt
(1992 Huszár János)
9. (rég, nyj)
vásárok tartására való (tágas) hely, térség, vásárhely
Azon héti vásárnak állása a Karinthiai kapu előtt lészen
(1780 Magyar Hírmondó)
Ribizli Jónás ur kiért a korcsi kuti vásár állásra
(1886 Irányi Dezső)
10. (nyj)
állatok (elkerített) pihenőhelye, ill. erre szolgáló nyitott oldalú, fedett építmény legelőn v. falusi portákon, tanyákon
a’ mezökön bé-fedett állás nélkül szükölködének [a marhák]
(1785 Tolnay Sándor ford.Wolstein)
hogy cselédemnek az indulás idejét megszabjam s tudjam, […] mikint ápolja a lovakat, az ugy nevezett állásba mentem ki
(1847 Pesti Divatlap)
Ha fölülök kis […] pej lovam hátára, Más gujáját mögnézöm az á’lásba’
(1878 Kálmány Lajos)
bekertelt terület, melyet nem kaszáltak, és melyen füvön kívül kút vagy kopolya, néminemű szárnyék és olykor egy-egy mezei akol vagy állás volt
(1968 Bálint Sándor)
10a.
〈istállóban〉 egy-egy ló v. szarvasmarha korláttal elkerített helye
ha [az istállóban] az állásokat két rendre akarná ember tsinálni, a’ dél tájára is némelly ablakokat rendelhetne
(1786 Tolnay Sándor ford.Wolstein)
Ilyenkor [ti. fertőzés esetén] a ló állásának különösen tisztának és száraznak kell lenni
(1895 Rákos Ernő)
fellépett az ágyára, amelyik a bika állásával szemben volt és lefeküdt
(1937 e. Dallos Sándor)
az istállókban a lovakat bokszokban vagy állásokban helyezik el
(1987 Domokos Lajos²)
10b. (rég)
méhek tartására szolgáló (fából készített), ládaszerű, nyílásokkal ellátott mesterséges méhlakás, belsejében a lépet tartó kiszedhető keretekkel; kaptár
Méheid’ ſzállását Jól el-kéſzítetted azoknak állását
(1774 Vesmás Márton)
Haszonra való nézve abban elzi-meg edgyik hely a’ másikát, hogy ha a’ mez közelebb vagyon a’ Méhek’ állásához
(1795 Szuhányi János)
11. (nyj)
szekér v. eszköz tartására haszn. pajta, (deszka)szín
a’ nagy paraszt udvarokat, tsűröket […] állásokat nézesse meg
(1807 Szekér Joákim)
vitesse a nedves kévéket azonnal fedeles szin, csűr vagy állás alá, és ottan szecska-vágókkal, egyszerre vágassa le a kévék kalászait
(1826 Fáy András¹)
[a] debreczeni nagy templom is nem egyébb, mint karokkal, padokkal jó bőven megrakott állás
(1882 Tolnai Lajos)
A mennykőhullás […] elől egy tanyára menekűltek be [Jókaiék] s ott várták meg az állás alatt az itélet elmulását
(1905 Mikszáth Kálmán)
túl a veteményes kerten a másik pajta, mellette az árnyékalja, meg az állás szekérnek, ekének s más egyébnek
(1909 Malonyay Dezső)
11a.
〈csárda, fogadó mellett〉 (nyitott oldalú) fedett építmény a vendégek fogatai számára; kocsiszín
A rongyos tetejű állásban háltunk; Sophie, Rózsi és a gyermek a kocsiban
(1806 Kazinczy Ferenc)
képzeljen olvasóm […] egyszerű pusztára illő korcsmát állással
(1844 Életképek)
Eredj velök a Kék golyó-hoz az állás alá s aztán paskold oda valamennyit [ti. tojást] az állásoszlopokhoz
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
Regényességgel, nélkülözéssel, dallal és nyomorúsággal volt tele az életük azoknak, akik a magyar nyelv és képzelem dicsőségét hirdették a vendégfogadók állásaiban
(1930 Krúdy Gyula)
11b. (nyj)
takarmány, termény raktározására való (nyitott oldalú, tetős) gazdasági épület; csűr²
ÚMTsz.
12.
(építő)állvány(zat)
E végre bizonyos táblákat kell szereznnk, mellyek rendbe egymás felett állásokon fekdjenek
(1783 Pulszky Károly)
A’ várfalakhoz képest egy magas állást csináltatok fából, ’s azon meggyujtom a’ szalmát ’s rá döntetem
(1823 Vörösmarty Mihály)
az ács […] zsendelyezte a tetejét lejött az állásról
(1884 Egymillió bolondság)
12a. (rég)
(lábakon álló) nyitott polc, stelázsi
Kellemetes szép renddel vagynak benne [ti. a boltban] az állások, a’ fiókok, az asztalok
(1806 Révai Miklós)
egy pintes üveget kért tőlem, hogy lajtorján fellépve adnék le a háta mögött levő állásról
(1874 Tatár Péter)
12b. (rég)
két lábazatból és egy keresztirányú gerendából készült állvány, bak
Ki-nyílt azon mellékszoba, mellyben Máriának testjét egy fekete posztóval bé-vont állásra helyheztette Buzilla
(1794 Dugonics András)
baklábokból álló állás, mellyeken hajókat tsinálnak
(1803 Magyar–német és német–magyar lexikon)
12c.
〈a csűrben〉 ()lábazatra helyezett fagerendából álló takarmány- v. gabonatartó hely
Illy állásokon az asztag feneke a nedvesség ártalmassága, sőt az egerek kártétele ellen is, a legbiztosabban védve van. Az állásokat közönségesen erős fenyőfagerendákból készitik, mellyek nagyobb szilárdság és tartósság okáért – kőoszlopokon (lábakon) nyugszanak
(1856 Benkő Dániel ford.Stephens)
12d. (rég)
Ö azon állását egy domboſabb helyre épitette, az honnan mindeneket ſzemlélhetett, és az hol ötet-is ki-ki láthatta
(1786 Sándor István ford.Rabener)
Láſzló, a’ Kármeliták piatzánn, egy a’ végre kéſzített állásonn, Királyi ſzékibenn ülvénn
(1802 e. Budai Ferenc)
a’ császár és király, a’ többi herczegekkel együtt magasabb állásról nagy gyönyörködve nézték [Balassa Bálint tánczát]
(1843 Athenaeum)
12e. (Ép)
fa tetőszerkezetnek szarufák(, szelemen) és kötőgerendák által alkotott (tetőhéj-alátámasztó) része, ill. egy ilyen szerkezeti egység
Ezután összeácsolják az állást. Ehhez két darab 6–8 m hosszú, 8–10 cm vastag, gömbölyű állásfa, két darab 4 m hosszú, 8–14 cm vastag állásfa-tartó dorong kell
(1912 Malonyay Dezső)
13. (Közl)
〈postakocsi, távolsági autóbusz, taxi stb. állomásán〉 az a hely, ahonnan vmely járat indul(ni szokott); kocsiállás
Báruch alázatosan símul a kocsi oldalához, hogy a […] városi úrnak kényelmesebb helyet szorítson kinn a kocsi előtti álláson
(1900 Kisteleki Ede)
13a. (rég)
(posta)állomás
a’ nevezett állásokon lév Ts.császári ’s Kir.királyi Posta-meſter Urak
(1792 Magyar Kurír)
14. (Vad)
vadász álcázott rejtekhelye; leshely
Mihellyest fel-virrada az Állások fel-épittek
(1790 Valéria és Scipio ford.)
a’ netán állása előtt lévő lombot, ’s minden akadályúl szolgálható ágacskákat zörgés nélkül nyessen le
(1829 Pák Dienes)
kézbesité vadász jegyét, melyen a másnapi hajtás neve és abban állása száma fel vala jegyezve
(1854 Ujfalvy Sándor)
a két öreg vadász […] kiödöng […] az erdőszélig s ott elfoglalja kiki a maga […] állását
(1894 Bársony István)
Te menj a hármas számú álláshoz s onnan figyeld, van-e valami mozgás arra felé?
(1938 Kemény János¹)
15. (rég)
vkivel, vmivel kapcs. nézet, felfogás; álláspont
Tsak az egy Mathesis bír változhatatlan állásokkal
(1800 Nyulas Ferenc)
kénytelen valék állásomat a’ kormányhoz megváltoztatnom
(1844 Széchenyi István)
A pártok állása világos volt
(1881 Madarász József)
állást foglal
véleményt alkot, ill. nyilvánít
Vásárhelyről kiadott azon rendeletével, mely által az agyagfalvi gyülésen alkotmányra esküt tett, most azonban Csíkban hazaellenes állást foglalt Dorschnert hivatalától felfüggeszti
(1869 Orbán Balázs)
minden kérdésben lehetőleg ellenünk foglalt állást
(1944 Bethlen István)
A csoport négy tagja egységesen foglalt állást az ötödik ellen
(1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes)
a béke mellett foglaltak állást
(1982 Berend T. Iván)
Én ebben most nem tudok állást foglalni
(1991 Beszélő)
Fr: családi
ÖU: kulcsállás, napállás, ütegállás, váltóállás
Sz: állásoz, állású
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. áll; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások