előkelő mn és fn
I. mn 17C
1. ’(születése folytán) magas társadalmi rangú, rendsz. (nemesi) kiváltságokkal rendelkező 〈személy, csoport, társadalmi réteg stb.〉’ ❖ [a testőrök] a Felséges Fejedelmek elibe s más el-kel személyekhez vezettetnek (1780 Magyar Hírmondó C0268, 228) | [a horvát országgyűlésre] meghivatnak pedig 6 főispán, az illető püspökök, továbbá hat megye, ’s az országbeli városok káptalanok követei, a’ mágnások ’s némelly előkelőbb nemesek, közöttük a’ turopolyai gróf (1843 Pesti Hírlap CD61) | hogy [Erzsike] előkelő, azt lehetett kombinálni abból, hogy a mamáját mindenki nagyságos asszonynak címezte, s a „vármegye urai” is kezet csókoltak neki (1888 Jókai Mór CD18) | az előkelő rétegek fényűzésében (1939 Paulinyi Oszkár CD43) | Az idős hölgyet Drubeckaja hercegnének hívták – Oroszország egyik legelőkelőbb családjából származott (1954 Makai Imre ford.–Tolsztoj² 9418007, 25) | előkelő nemzetségből származtam, és gazdagok közé számítattam (2010 Borbély Szilárd 3059018, 148).
1a. ’ilyen személyre, csoportra jellemző 〈megnyilvánulás, megjelenés stb.〉 v. vele kapcs. 〈dolog〉’ ❖ Előkelő tekintetét, dúzs birtokát több Nagyok irigylették (1818 Hasznos Mulatságok C0178, [314]) | ’S itt előkelő származásának bizonyitványai, szóla Aimon, mélyen meghajtá magát ’s átadá a’ diplomát (1834 Nefelejcs ford. C3315, 72) | Oh, a magamfajta nőknek nincsenek görcsei. Ez előkelő betegség, melyet csak főúri öltözőkben lehet megkapni (1877 Paulay Ede ford.–Beaumarchais 8357005, 128) | hozzám lépett egy előkelően öltözött koros hölgy is (1905 Vámbéry Ármin 8507005, 362) | Egyenes tartás, előkelő mozdulatok, csupa méltóság (1989 Ádám Péter ford.–Lanzmann 2039030, 92) | A trónon ülő, kezében jogart tartó király jobb oldalán páncélba és előkelő ruhákba öltözött magyar főurak (2010 Kovács S. Tibor 3187001, 28).
1b. ’jellemzően ilyen személyek által látogatott v. lakott 〈hely, városrész〉, ill. az ő számukra v. részvételükkel rendezett 〈alkalom, esemény〉’ ❖ a’ legvagyonosabb ’s előkelőbb városkerület’ lakosaiból (1838 Athenaeum C0017, 171) | [Tibor szülei] kényelmes lakást béreltek, szép bútorokat vettek, drága szakácsnét fogadtak, esténkint pedig a legelőkelőbb vendéglőkbe jártak (1884 Reviczky Gyula 8392097, 243) | Jane Gordon, a miniszter ünnepelt szépségű és eleganciáju felesége, az előkelő estélyek és garden-partyk királynője (1920 Karinthy Frigyes 9309027, 176) | a legelőkelőbb társas összejövetelek (1931 Krúdy Gyula CD54) | [a lakás] a város előkelő negyedében volt, ezt onnan is sejthettük, hogy a szomszéd ház előtt barna őrbódé állt, benne fegyveres katona posztolt (1989 Annus József 2015018, 20).
2. ’(vmely vonatkozásban v. vmely szakterületen) kiváló, elismert, tekintélyes 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈közösség〉’ ❖ Hogy pedig ezen állításnak valósága annál szembetnbb legyen, arra az elkelbb Iróink Munkáibúl hozunk fel egy pár példát (1808 Pápay Sámuel C3422, 103) | Hátha mind ezen egyének [...] valami más foglalatosságra lettek vala irányozva és geniusokhoz inkább illő irányban kiképezve, vajon nem lettek volna-e ezen sphaerákban előkelők, kitünők, midőn most a középszerűség során állnak, vagy tán még az alatt is (1857 Széchenyi István CD1501) | [összegyűltek a] világ minden részéből előkelő újságírók (1926 Rákosi Jenő 8385008, 137) | tudtam, hogy a premontrei tanárok előkelőnek számítanak (1956 Bernáth Aurél 9052011, 172) | Európa legelőkelőbb tudóstársaságai ajánlottak fel tagságot a számára (2000 Természet Világa CD50).
3. ’kifinomult, nemesen választékos v. elegáns 〈ízlés, stílus, megjelenés, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ a’ legegyszerűbb [test]tartás mindig a’ legelőkelőbb, ’s a’ rang’ nagyságát, mint a’ belátásét, helyes mérték jelenti: a’ tagjártatás’ ’s hangváltoztatás’ ritkasága (1837 Figyelmező C6730, 173) | egész lényén általános levertség vala látható (habár előkelő kinézésü uri ember volt) (1854 Budapesti Hírlap C7812, 3384) | Előkelő ízlés, jó stílus jellemzi e munkát (1912–1913 Zichy Géza 8538024, 30) | [Iványi-Grünwald Béla] karcsú, magas alakjának előkelő megjelenésén, fínom jellegzetes vonásain örömmel pihent tekintetünk (1940 Farkas Zoltán CD10) | járása olyan előkelő volt és olyan laza, mintha mindig valami gondtalan lágyságban ringatózna (1986 Nádas Péter 9466002, 33) | [a tapéták mintái] az adott kor változó stílusának megfelelően az „előkelő” divatot követték (1997 Lakáskultúra CD39).
4. (vál) ’a maga kategóriájában kiemelkedő (minőségű), elsőrangú 〈dolog〉’ ❖ [a bazsalikom] a’ konyhára, kivált a’ frantzia szakátsoknál, azon kivűl orvosságnak is, előkelő (1805 Pethe Ferenc 8364014, 161) | egy előkelő bécsi lap (1855 Budapesti Hírlap C7813, 3478) | Tisztában vagyok vele, hogy a bohózat nem valami előkelő műfaj, de mindig boldog voltam, ha istenigazában meg tudtam nevettetni a polgártársaimat (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 126) | az Egyesült Államok legelőkelőbb, legdrágább nőiskolájában (1997 Népszava ápr. 7. C6366, 16) | előkelő helyezést szereztek [a tornaversenyen] (2003 Németh Ildikó CD52).
5. (vál) ’〈időrendben, fontossági sorrendben stb.:〉 más dolgokat megelőző, ill. elsődleges(en fontos)’ ❖ A’ vizet, szénsavanyos párát, savanyítót és fojtót neveztük vólt, mint legelőkelőbb létalakokat, mellyekből az [ti. a levegő] áll (1795 Pethe Ferenc ford.–Davy 7264003, 192) | elég legyen azt emliteni, hogy az ifioncz gyógyásznak az azonnali segedelmet óhajtó forró betegségek gyógyitásában kelljen magát előkelőleg kimüvelni (1830 Bugát Pál 8070002, 18) | előkelő gond lesz fordítandó kétségkívűl a nevelés legelső módjára, a kisdedóvó intézetnek életbe léptetésére (1864 Erdélyi János² 8131103, 137) | [A Bakonyalja] történeti borvidékeink között előkelő helyet foglal el (1977 NéprajziLex. CD47) | előkelő jelentőségű szöveggyűjtemény (1997 Új Könyvek CD29).
II. fn 1C5
’magas társadalmi rangú személy’ ❖ a’ mi Hiveink minnyájan az egyházi f emberei, Szabad Záſzlós Urai Elökeli (Magnátes) és Nemeſei ’s a’ több Rendei emlitett Tekéntetes Magyar Orſzágunknak (1790 Erdélyi Magyar Hírvivő 7411001, 452) | Vajha így tünődnék sok nagy elékelő, S ekképen rettegné nevének homályát (1809 Szemere Pál 8439006, 86) | Előkelőink kisdedeiket még csak magyar névre sem méltatták (1835 Széchenyi István 8429016, 42) | Valódi nyárspolgári gyűlölet az előkelők és minden arisztokratizmus ellen (1910 Babits Mihály C0696, 47) | [III. Béla király az ivánci] földeket a kíséretéhez tartozó előkelőknek, a Gatal és a Miskolc nemzetségbelieknek adományozta (2000 Benczik Gyula CD36).
Vö. CzF. ~, előkelőleg; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.