előkelőség fn 3B8

1. ’az a tulajdonság v. állapot, hogy vki, vmi magas (társadalmi) rangú, ill. vkinek, vminek ilyen volta’ ❖ Ezen erős városnak [ti. Veszprémnek] előkelőségéről bizonyságot tesznek: Kupa vezér széttépetett teste egyik részének ide küldetése – főkép pedig a püspökség és a gazdag nőzárda alapitása (1860 Rómer Flóris 8395006, 13) | Főuraink előkelőségük, müvelt modoruk és mi szintén nyomott a latba, bőkezüségük által ezt meg is érdemelték (1885 Ormós Zsigmond 8341005, 116) | Györffy úgy gondolja, Anonymus az, aki mind az előkelőség, mind a rátermettség érdemét Árpádra ruházza (1987–1988 Kulcsár Péter 2019001, 526).

2. ’az a tulajdonság, állapot, hogy vki, vmi kifinomult, nemesen választékos v. elegáns, ill. vkinek, vminek ilyen volta’ ❖ a’ németség divattá, ’s előkelőség’ bélyegévé tétevén, a’ főváros pazar fénye és örömei és az udvar’ dicsősége lassankínt elfeledtette ezekkel hajdani saját hatalmukat ’s fényöket (1843 Wesselényi Miklós 8528007, 123) | Egyszerű előkelőségénél és szép arányainál fogva említésre méltó a pannonhalmi könyvtár épülete (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | úgy hiszem, a franciában s az angolban egyéb érték is lakik, mint kellemetesség vagy előkelőség (1916 Ignotus CD10) | A depresszió nemcsak önzés, hanem erkölcstelenség is, kicsapongás, minden előkelőség ellentéte, nagy életügyetlenség (1992 Kertész Imre² CD41).

2a. (-vel raggal és jelzővel) ’ilyen megnyilvánulás, cselekedet, gesztus’ ❖ De tán legboldogabb volt Wahrmann, aki szélesen elterülve dűlt el a padban, s bizonyos előkelőséggel mosolygott (1885 Mikszáth Kálmán 8312147, 114) | egy fiatal tiszt nyurgán, hanyag előkelőséggel, nyakánál kigombolt zubonyban áll dákóra támaszkodva az asztal felett (1911 Krúdy Gyula 9365009, 49) | Zay Isti szótlanul köszönt valamerre s hűvös előkelőséggel vett át egy-egy köszöntést (1930 Szitnyai Zoltán CD10) | Thatcher asszonyt például sokan elmarasztalták amiatt, hogy fűszeres lányaként erőltetett előkelőséggel ejtette a szavakat (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. ’előkelő, magas rangú személy, ill. ilyen személyek csoportja’ ❖ Kleiszthenesz a’ nemesség, vagy előkelőség (aristocratia) befolyását csökkentette (1854 Hunfalvy Pál C2146, 27) | József főherczeg és számos előkelőség jelenlétében letétetett a székesegyház alapköve (1906 Magyar írók élete CD27) | [Váradi Péter érsek] százhuszonhét levelét különböző magyar és külföldi személyekhez intézte: a pápai és a királyi udvar előkelőségeihez, főpapokhoz, főurakhoz, híveihez (1930 Pintér Jenő CD44) | 1761. július 2-án a város közelében fekvő kertben fogadták a jezsuiták a város előkelőségét (1999 Kilián István CD40).

Vö. ÉrtSz.; TESz. előkelő; ÉKsz.

előkelőség főnév 3B8
1.
az a tulajdonság v. állapot, hogy vki, vmi magas (társadalmi) rangú, ill. vkinek, vminek ilyen volta
Ezen erős városnak [ti. Veszprémnek] előkelőségéről bizonyságot tesznek: Kupa vezér széttépetett teste egyik részének ide küldetése – főkép pedig a püspökség és a gazdag nőzárda alapitása
(1860 Rómer Flóris)
Főuraink előkelőségük, müvelt modoruk és mi szintén nyomott a latba, bőkezüségük által ezt meg is érdemelték
(1885 Ormós Zsigmond)
Györffy úgy gondolja, Anonymus az, aki mind az előkelőség, mind a rátermettség érdemét Árpádra ruházza
(1987–1988 Kulcsár Péter)
2.
az a tulajdonság, állapot, hogy vki, vmi kifinomult, nemesen választékos v. elegáns, ill. vkinek, vminek ilyen volta
a’ németség divattá, ’s előkelőség’ bélyegévé tétevén, a’ főváros pazar fénye és örömei és az udvar’ dicsősége lassankínt elfeledtette ezekkel hajdani saját hatalmukat ’s fényöket
(1843 Wesselényi Miklós)
Egyszerű előkelőségénél és szép arányainál fogva említésre méltó a pannonhalmi könyvtár épülete
(1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
úgy hiszem, a franciában s az angolban egyéb érték is lakik, mint kellemetesség vagy előkelőség
(1916 Ignotus)
A depresszió nemcsak önzés, hanem erkölcstelenség is, kicsapongás, minden előkelőség ellentéte, nagy életügyetlenség
(1992 Kertész Imre²)
2a. (-vel raggal és jelzővel)
ilyen megnyilvánulás, cselekedet, gesztus
De tán legboldogabb volt Wahrmann, aki szélesen elterülve dűlt el a padban, s bizonyos előkelőséggel mosolygott
(1885 Mikszáth Kálmán)
egy fiatal tiszt nyurgán, hanyag előkelőséggel, nyakánál kigombolt zubonyban áll dákóra támaszkodva az asztal felett
(1911 Krúdy Gyula)
Zay Isti szótlanul köszönt valamerre s hűvös előkelőséggel vett át egy-egy köszöntést
(1930 Szitnyai Zoltán)
Thatcher asszonyt például sokan elmarasztalták amiatt, hogy fűszeres lányaként erőltetett előkelőséggel ejtette a szavakat
(1995 Magyar Hírlap)
3.
előkelő, magas rangú személy, ill. ilyen személyek csoportja
Kleiszthenesz a’ nemesség, vagy előkelőség (aristocratia) befolyását csökkentette
(1854 Hunfalvy Pál)
József főherczeg és számos előkelőség jelenlétében letétetett a székesegyház alapköve
(1906 Magyar írók élete)
[Váradi Péter érsek] százhuszonhét levelét különböző magyar és külföldi személyekhez intézte: a pápai és a királyi udvar előkelőségeihez, főpapokhoz, főurakhoz, híveihez
(1930 Pintér Jenő)
1761. július 2-án a város közelében fekvő kertben fogadták a jezsuiták a város előkelőségét
(1999 Kilián István)
Vö. ÉrtSz.; TESz. előkelő; ÉKsz.

Beállítások