előképző mn és fn 1C

I. mn (Isk is)

’vmely oktatási intézmény felvételijére v. magasabb szintű tanulmányokra előkészítő 〈tanfolyam, képzés stb.〉, ill. ilyen képzést nyújtó 〈évfolyam〉’ ❖ az előképző elméleti és gyakorlati oktatás a téli hónapokban […] folyik, és ennek eredményeképpen a legkiválóbbak felkerülnek Budapestre, ahol toronyugrásokat és szoktató repüléseket [...] végeznek (1941 Hadtörténelmi Közlemények 2012004, 160) | [Lakatos Pecek László] a dzsesszfőiskola előképző tagozatának növendéke (1997 Magyar Hírlap CD09) | Az előképző oszt.-t követően a zongoristák és a vonósok 6, míg a fúvósok ált. 4 éves alapfokú képzésben részesülnek, amelyre 4 továbbképző oszt. épülhet (1997 PedagógiaiLex. C6811, 680).

II. fn

1. (Isk is) ’vmely oktatási intézmény felvételijére v. magasabb szintű tanulmányokra, es. vmely feladatra előkészítő évfolyam v. intézmény’ ❖ a polgári iskolát csakis teljesen a szakiskolák előképzőjének tekintené (1898–1899 Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny C1507, 351) | [Péterfy Sándor] az 1860/61-es tanévben tehát a soproni tanítóképzőben tanított, mégpedig most már nemcsak az „előképzőben”, hanem a „képezdei osztályban” is (1963 Kelényi Ferenc CD52) | Az egyetemeknek többnek kell lenniük, mint előképzőknek, mely arra készít fel hallgatókat, hogyan kell létrehozni egy vállalatot (2004 Természet Világa ford. CD50).

2. (kissé rég, Nyelvt) ’egyes nyelvekben olyan (képzőszerű) morféma, amely a szótő előtt található’ ❖ [kevés] bizonysággal lehet abrok, abroncs, abrosz, ablak szókat szinte idegen származatuaknak mondani; miután ab a magyarban mitsem jelent, a mi a nevezett szavakkal fogalmi kapcsolatban állana, más szótagot pedig gyökül venni, tiltják a magyar nyelv alkotónak előképzőt nem ismerő törvényei (1846 Ballagi Mór 8059003, 19) | messzebb mehetnénk az elsorolásban, kivált ha azokat a határozószókat is szerepeltetnők, melyek úgy névszóknál, mint kivált igéknél nemcsak összetételi részekűl, hanem előképzőkűl is tekinthetők, mint elél, kiél, megél, stb. (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Az ikavcok [= egyfajta szerb nyelvjárást beszélő személyek] elég általános sajátossága, hogy a pri előképzőt pre-nek ejtik (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A prefixum szakszónak általánosan elfogadott megfelelője nincs. A régebbi előképző megnevezés a fokjel miatt szűknek bizonyul (1988 H. Varga Gyula C5928, 476) | [A szuahéli nyelv] nyelvtana megőrizte tisztán bantu jellegét (8 névszóosztály, előképzőket és utótagokat alkalmazó igeragozás) (2003 MagyarNagyLex. C7366, 25).

Sz: előképzős.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

előképző melléknév és főnév 1C
I. melléknév (Isk is)
vmely oktatási intézmény felvételijére v. magasabb szintű tanulmányokra előkészítő 〈tanfolyam, képzés stb.〉, ill. ilyen képzést nyújtó 〈évfolyam〉
az előképző elméleti és gyakorlati oktatás a téli hónapokban […] folyik, és ennek eredményeképpen a legkiválóbbak felkerülnek Budapestre, ahol toronyugrásokat és szoktató repüléseket [...] végeznek
(1941 Hadtörténelmi Közlemények)
[Lakatos Pecek László] a dzsesszfőiskola előképző tagozatának növendéke
(1997 Magyar Hírlap)
Az előképző oszt.osztály-t követően a zongoristák és a vonósok 6, míg a fúvósok ált.általában 4 éves alapfokú képzésben részesülnek, amelyre 4 továbbképző oszt.osztály épülhet
(1997 PedagógiaiLex.)
II. főnév
1. (Isk is)
vmely oktatási intézmény felvételijére v. magasabb szintű tanulmányokra, es. vmely feladatra előkészítő évfolyam v. intézmény
a polgári iskolát csakis teljesen a szakiskolák előképzőjének tekintené
(1898–1899 Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny)
[Péterfy Sándor] az 1860/61-es tanévben tehát a soproni tanítóképzőben tanított, mégpedig most már nemcsak az „előképzőben”, hanem a „képezdei osztályban” is
(1963 Kelényi Ferenc)
Az egyetemeknek többnek kell lenniük, mint előképzőknek, mely arra készít fel hallgatókat, hogyan kell létrehozni egy vállalatot
(2004 Természet Világa ford.)
2. (kissé rég, Nyelvt)
egyes nyelvekben olyan (képzőszerű) morféma, amely a szótő előtt található
[kevés] bizonysággal lehet abrok, abroncs, abrosz, ablak szókat szinte idegen származatuaknak mondani; miután ab a magyarban mitsem jelent, a mi a nevezett szavakkal fogalmi kapcsolatban állana, más szótagot pedig gyökül venni, tiltják a magyar nyelv alkotónak előképzőt nem ismerő törvényei
(1846 Ballagi Mór)
messzebb mehetnénk az elsorolásban, kivált ha azokat a határozószókat is szerepeltetnők, melyek úgy névszóknál, mint kivált igéknél nemcsak összetételi részekűl, hanem előképzőkűl is tekinthetők, mint elél, kiél, megél, stb.s a többi
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Az ikavcok [= egyfajta szerb nyelvjárást beszélő személyek] elég általános sajátossága, hogy a pri előképzőt pre-nek ejtik
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A prefixum szakszónak általánosan elfogadott megfelelője nincs. A régebbi előképző megnevezés a fokjel miatt szűknek bizonyul
(1988 H. Varga Gyula)
[A szuahéli nyelv] nyelvtana megőrizte tisztán bantu jellegét (8 névszóosztály, előképzőket és utótagokat alkalmazó igeragozás)
(2003 MagyarNagyLex.)
Sz: előképzős
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások