elönt ts ige 4c3

1. ’〈áradó folyadék, folyékony, légnemű v. szemcsés anyag〉 ellep, beborít vkit, vmit, ill. 〈ilyen folyadékkal, anyaggal〉 vmi, vki eláraszt vmit, vkit’ ❖ [a lelőtt madár] húllván levegöi kebelböl A’ vizeket tsapdozza, ’s piros vérével el-önti (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021008, 104) | a’ folyó vizek, és Tengerek’ mellyéki, mellyeket a’ homok özön [...] egésszen elöntött (1798 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3290, 43) | A’ töltéseket [...] mind által törték, és a’ város körl lév lapányos földet vizzel elöntették (1813 Hazai és Külföldi Tudósítások C0200, 274) | Hullám elönti, S uszása menti A partra át Helget magát (1868 Győry Vilmos ford.–Tegnér C1974, 111) | Pompéji és Herculanum virágzó görög telepek voltak a régi Campaniában, mig a 79-dik évben Kr. u. a Vezuv egy nagy kitörése alkalmával lávával el nem öntötte (1897 Riedl Frigyes 8393009, 7) | [a virág] bámulatba ejt, meghat, illatával elönt, mosolyra fakaszt (1924 Somlay Artúr CD10) | – Magát a Feldwebel úr most agyon fogja lőni – fordította a szakaszvezető. Éreztem, hogy elönt a verejték és kavarogni kezd a gyomrom (1966 Örkény István 9500015, 357) | Árvízről akkor beszélünk, ha a folyók, tavak medrükből kilépve elöntik a környező földterületet (1998 Természet Világa CD50).

1a. ’〈vér vkinek az agyát〉 erős indulat v. nemi izgalom miatt értágulatot okozva heves reagálásra készteti; elborít’ ❖ visszasimult a feleségéhez, akit olyan puhán, egészen s szívszakadva ölelt meg, hogy annak vér öntötte el tőle az agyát (1909 Móricz Zsigmond CD10) | Busó agyát elöntötte a vér: mit gondol ez, mit segítene egy ilyen akció? Mit gondolnának rólam a többiek? Hogyan néznék a szemükbe? (1976 Gáll István 9170001, 237) | Ezt én nem írom alá. Miért írjam alá a maga adócsalását? – önti el K. agyát a vér (1994 Magyar Hírlap CD09).

1b. (/nyj, átv is) ’〈tüzet, ill. égő tárgyat〉 folyadék, rendsz. víz ráöntésével elolt’ ❖ a’ padon kell maradni valakinek, és arra vigyázni: hogy mihelyt valahol gyúlni kezd a’ fedél, mindjárást el öntse (1790 Kömlei János ford.–Becker² C5062, 427) | Bort! bort! elöntni a’ gyulongó lángot, Bort kér epedt lelkem (1833 Kovács Pál² C2769, 113) | Öntsétek el [a tüzet] [...] kiáltá a zupán [= zsupán] (1862 Virághalmi Ferenc C4513, 95) | Ha [az étel] megfőtt, [az asszony] férébbhúzta a fazekakat, elöntötte (vizet öntött rá) a szunnyadó parazsat, vagy egyszerűen pernyével (hamuval) körültakargatva, magárahagyta és lefeküdt (1943 Molnár Balázs C6983, 119).

1c. (rég) ’〈fémmel〉 összefüggő rétegben beborít, bevon vmit’ ❖ aranynyal elöntött Fegyvere’ szép fényén haloványan reszket az alkony (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 123) | a’ nap ezer meg ezer mellvason és sisakon tündöklött vissza, mellyek arannyal és ezüsttel elöntve vakíták a’ szemet (1837 Gaal József C0044, 164) | a bot gombja olly bőven [van] ólommal elöntve (1847 Jósika Miklós C2404, 86).

1d. (vál) ’〈terjedő fény, sötétség, hang stb., ill. ezzel vki, vmi〉 eláraszt, betölt vmit’ ❖ a környéket elöntendő homály (1800–1803 Fazekas Mihály C1701, 12) | egy kürtre botolt, ’s bele fúva hatalmas ajakkal A’ nagy üres pusztát harsány hangjával elönté (1826 Vörösmarty Mihály 8524382, 81) | Egy délben megeredt az eső és napokig nem állt el. Vigasztalan szürkeség öntött el mindent (1929 Heltai Jenő 9239059, 17) | A Nap eleven tűzzel öntötte el a világot (1957 Kodolányi János 9342008, 170) | Meggyújtom az éjjeli lámpát. Fény önti el a családi párnát, paplant, ágyneműt (1974 Galsai Pongrác 9171002, 56).

1e. ’〈hirtelen keletkező indulat, érzelem, (testi) érzés (külső jele) vkit v. vmely testrészt〉 elborít, ellep, ill. 〈ilyen érzéssel, indulattal〉 eltölt, eláraszt vkit vmi’ ❖ új kobzon pendltt dala zengni füledben Már is kezd, ’s téged’ már is örömmel el-önt (1787 Baróti Szabó Dávid C0814, 99) | személyét bájos lankadtság ’s a’ hívság’ lángolása öntötték-el (1808 Kazinczy Ferenc ford.–Marmontel C2550, 7) | E hang százszoros dühvel önté el egyszerre [János] szivét (1853 Jókai Mór C2241, 243) | halálos sápadtság önté el vonásait (1893 Mikszáth Kálmán C3146, 167) | [a haditudósítót] erőnek érzésével öntötte el a vontatott ágyúk dübörgése (1913 Nagy Lajos CD10) | A gáz ingerli a melegérző receptorokat, következésképpen perceken belül melegérzés önti el a kezelt beteget (1999 Természet Világa CD50).

2. ’〈vminek a sokasága〉 ellep, beborít, ill. 〈vminek a sokaságával vki, vmi〉 eláraszt, elborít vkit, vmit’ ❖ Itt [látsz] náddal kerekítve, ’s tömén tollakkal el-öntött És zajogó tót [= tavat] (1786 Baróti Szabó Dávid 7021029, 6) | mindenfelöl a’ Nyilak öntik tet el (1806 Nagy János² ford.–Vergilius C3282, 70) | az adósok maguk elönték a piaczot [gabonával] (1855 Vas Gereben C4375, 371) | [a katedrális] külső falai teljesen el vannak öntve reliefekkel (1925 MűvészetiLex. C6812, 588) | Elönti a szemét az országot. Egyes helyeken ma már járványveszélyt jelent a közterületek piszkossága (1996 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’〈emberek, állatok (tóduló) sokasága, ill. azzal vki kül. vmely területet〉 elözönöl, eláraszt’ ❖ hol van Pesten a’ magyar? Bizony, bizony elöntenek bennünk az idegenek, ha nem iparkodunk (1806 Döbrentei Gábor C2557, 144) | Mondd el Múzsa mikínt szóllott a Fpap az évnek Ujjulttán a tábor eltt magas alkaton állva, És melly buzdulttan [...] öszönözé: mennének elönteni haddal A szakadás vesztette hazát (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 11) | Aztán a góthok barbár árja öntötte el e boldog földet (1898 Pekár Gyula C3459, 78) | a keszeg és a makréla elönti az Óceán partjait (1954 Benedek Marcell ford.–Balzac 9042011, 163).

2b. ’〈nagy hatású jelenség〉(tömegesen terjedve) eláraszt vmit’ ❖ a’ miveltebb nyelv a’ bárdolatlant elöntötte és [...] elnyomta (1816 Teleki József² C4107, 194) | a világot elöntötte a materiálizmus és hitetlenség (1934 Babits Mihály 9014136, 203) | Ebben az időben öntött el bennünket a beatmozgalom (1973 Marosán György 9425004, 116).

2c. (irod) ’〈vmely pozitív dologgal〉 bőségesen ellát, elhalmoz vkit, ritk. vmit vki’ ❖ Barátom! elöntöttél Ditséretiddel, mellyeket barátságos szivedtűl nyervén, bátran kilépek a Publicum elejébe (1813 Vitkovics Mihály C2563, 285) | jótéteményekkel elöntlek (1829 Gaal György C0036, 240) | elönté dicsereteivel (1842 Döbrentei Gábor C1071, 268) | A biographia kiegészítő részét s a bizodalmat, melylyel az egész levél irántam elöntve van, köszönöm (1845 Arany János C0642, 6) | menyasszonyát csókjával öntené el (1929 Dsida Jenő CD01).

2d. (rég, irod) ’〈(írás)művet, előadásmódot vmely tulajdonsággal, jelleggel〉 bőségesen ellát’ ❖ Fordításod igen szép, ’s el van öntve azokkal a’ kellemekkel, mellyek neked tulajdonaid (1802 Kazinczy Ferenc C2555, 466) | [a dal] melodiája és szövege elöntve volt azon búskomolysággal, mely népdalaink jelleme (1844 Gaal József C1788, 220) | az egyre fokozódó napfény, mellyel [Ferenczy Károly a] képeit elönti, ugyanolyan mértékben hűl ki, amilyenben intenzitása fokozódik (1922 Elek Artúr CD10).

3. (/nyj) ’〈folyadékot, folyékony anyagot〉 ügyetlenségből v. figyelmetlenségből, ill. feleslegesként szándékosan kiönt’ ❖ [a lencsének] a’ fözésbl való els levét el-ntik (1787 Mátyus István C3068, 173) | Ila csaknem elönté a levet, hogy atyját ily véletlenül megjelenni látá (1837 Vörösmarty Mihály C4540, 48) | Mintsem rád köszönném, Inkább elönteném [a bort] (1862 Vadrózsák C2827, 194) | Te, itt van egy nagy tál alutté [...], már meg is van keserödve, úgy is el kéne öntsük. Adjuk oda neki, hogy ögye meg[!] (1953 e. Az eszös gyermök C6256, 170).

3a. (rég, irod) ’〈vkinek a vérét〉 kiontja vki, ill. 〈vérét〉 ontja (vmiért, vkiért) vki’ ❖ az ellenségnek el-öntött Vére (1789 Dayka Gábor ford.–Ovidius 7448010, 387) | haramia létemre sem gyilkolok, mert az elöntött vér meleg esőkint nevelhetné az átkot (1836 Gaal József C1790, 131) | Az nem lehet, hogy milliók fohásza Örökké visszamálljon rólad, ég! És annyi vér – a szabadság kovásza – Posvány maradjon, hol elönteték (1861 Arany János 8014105, 300) | [Hitlernek] véred kell, véred csupán, Hogy érte öntsd el (1943 Gábor Andor 9163006, 9).

4. (/nyj) ’〈folyadékot, ill. egynemű dolgokból álló tömeget〉(vhova) kiöntve szétáraszt (vhol)’ ❖ Benn a’ tág udvar’ közepén Bakkusnak el-öntik Áldozatúl a’ bort (1808 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius C0830, 110) | a virágokat nem elönteni, hanem csak hinteni illik (1836 e. Berzsenyi Dániel C1072, 314) | Fogja a seprűt és minden sarkot, zúgot kiseper, a szemetet is kiviszi a házból és elönti a szélbe (1941 Móricz Zsigmond 9462012, 55) | [a szenes vízből ivott a beteg] háromszor, akkor megmosták a szüvit, homlokát, s a vizet elöntötték úgy, hogy olyan helyre, ahun nem jár senki (1981 A magyar nép hiedelemvilága 1039007, 150).

4a. (rég, irod) ’〈fényt, tulajdonságot〉(magából ontva) szétáraszt (vhol, vmin)’ ❖ A’ hajnal el-öntötte itt egész jó illatu Bövségét (1794 Araspes és Pánthéa ford. C3378, 127) | csak egy szent kép előtt égő lámpa önté el bágyadt sugarait (1837 Athenaeum C0015, 248) | Még látod a hon vég határait, Az est elönti rajtok bájait (1843 Vachott Sándor C4177, 79) | Emberi tagokat, emberarczot ölte [Gábor arkangyal], De isteni fenség volt rajtuk elöntve (1899 Jánosi Gusztáv ford.–Tasso 8206008, 24).

4b. (rég, vál) ’〈szerző vmely hangulatot, jelleget írásműben, műalkotáson〉 bőségesen megjelenít, éreztet’ ❖ az elöntött dicséret benne [ti. az ajánlólevélben] a’ szegényt eszköznek hirdeti (1824 Kisfaludy Károly C0032, 208) | azon tudós rejtélyesség, melyet a száraz szaktudósok munkáikon gyakran elönteni szeretnek, sokakat riaszt vissza (1857 Fáy András¹ C1705, X) | [Csokonai] azt a nemesebb tónust meg nem adhatta műveinek, melyet Báróczy és Kazinczy egészen más környületekben öntöttek el műveiken (1867 Toldy Ferenc C4174, 426) | [Oláh Gábor] költeménye egyes részein őrült színpompát önt el (1910 Babits Mihály CD10).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. önt; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

elönt tárgyas ige 4c3
1.
〈áradó folyadék, folyékony, légnemű v. szemcsés anyag〉 ellep, beborít vkit, vmit, ill. 〈ilyen folyadékkal, anyaggal〉 vmi, vki eláraszt vmit, vkit
[a lelőtt madár] húllván levegöi kebelböl A’ vizeket tsapdozza, ’s piros vérével el-önti
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
a’ folyó vizek, és Tengerek’ mellyéki, mellyeket a’ homok özön [...] egésszen elöntött
(1798 Nagy Sámuel¹ ford.Sander)
A’ töltéseket [...] mind által törték, és a’ város körl lév lapányos földet vizzel elöntették
(1813 Hazai és Külföldi Tudósítások)
Hullám elönti, S uszása menti A partra át Helget magát
(1868 Győry Vilmos ford.Tegnér)
Pompéji és Herculanum virágzó görög telepek voltak a régi Campaniában, mig a 79-dik évben Kr. u.Krisztus után a Vezuv egy nagy kitörése alkalmával lávával el nem öntötte
(1897 Riedl Frigyes)
[a virág] bámulatba ejt, meghat, illatával elönt, mosolyra fakaszt
(1924 Somlay Artúr)
– Magát a Feldwebel úr most agyon fogja lőni – fordította a szakaszvezető. Éreztem, hogy elönt a verejték és kavarogni kezd a gyomrom
(1966 Örkény István)
Árvízről akkor beszélünk, ha a folyók, tavak medrükből kilépve elöntik a környező földterületet
(1998 Természet Világa)
1a.
〈vér vkinek az agyát〉 erős indulat v. nemi izgalom miatt értágulatot okozva heves reagálásra készteti; elborít
visszasimult a feleségéhez, akit olyan puhán, egészen s szívszakadva ölelt meg, hogy annak vér öntötte el tőle az agyát
(1909 Móricz Zsigmond)
Busó agyát elöntötte a vér: mit gondol ez, mit segítene egy ilyen akció? Mit gondolnának rólam a többiek? Hogyan néznék a szemükbe?
(1976 Gáll István)
Ezt én nem írom alá. Miért írjam alá a maga adócsalását? – önti el K. agyát a vér
(1994 Magyar Hírlap)
1b. (/nyj, átv is)
〈tüzet, ill. égő tárgyat〉 folyadék, rendsz. víz ráöntésével elolt
a’ padon kell maradni valakinek, és arra vigyázni: hogy mihelyt valahol gyúlni kezd a’ fedél, mindjárást el öntse
(1790 Kömlei János ford.Becker²)
Bort! bort! elöntni a’ gyulongó lángot, Bort kér epedt lelkem
(1833 Kovács Pál²)
Öntsétek el [a tüzet] [...] kiáltá a zupán [= zsupán]
(1862 Virághalmi Ferenc)
Ha [az étel] megfőtt, [az asszony] férébbhúzta a fazekakat, elöntötte (vizet öntött rá) a szunnyadó parazsat, vagy egyszerűen pernyével (hamuval) körültakargatva, magárahagyta és lefeküdt
(1943 Molnár Balázs)
1c. (rég)
〈fémmel〉 összefüggő rétegben beborít, bevon vmit
aranynyal elöntött Fegyvere’ szép fényén haloványan reszket az alkony
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
a’ nap ezer meg ezer mellvason és sisakon tündöklött vissza, mellyek arannyal és ezüsttel elöntve vakíták a’ szemet
(1837 Gaal József)
a bot gombja olly bőven [van] ólommal elöntve
(1847 Jósika Miklós)
1d. (vál)
〈terjedő fény, sötétség, hang stb., ill. ezzel vki, vmi〉 eláraszt, betölt vmit
a környéket elöntendő homály
(1800–1803 Fazekas Mihály)
egy kürtre botolt, ’s bele fúva hatalmas ajakkal A’ nagy üres pusztát harsány hangjával elönté
(1826 Vörösmarty Mihály)
Egy délben megeredt az eső és napokig nem állt el. Vigasztalan szürkeség öntött el mindent
(1929 Heltai Jenő)
A Nap eleven tűzzel öntötte el a világot
(1957 Kodolányi János)
Meggyújtom az éjjeli lámpát. Fény önti el a családi párnát, paplant, ágyneműt
(1974 Galsai Pongrác)
1e.
〈hirtelen keletkező indulat, érzelem, (testi) érzés (külső jele) vkit v. vmely testrészt〉 elborít, ellep, ill. 〈ilyen érzéssel, indulattal〉 eltölt, eláraszt vkit vmi
új kobzon pendltt dala zengni füledben Már is kezd, ’s téged’ már is örömmel el-önt
(1787 Baróti Szabó Dávid)
személyét bájos lankadtság ’s a’ hívság’ lángolása öntötték-el
(1808 Kazinczy Ferenc ford.Marmontel)
E hang százszoros dühvel önté el egyszerre [János] szivét
(1853 Jókai Mór)
halálos sápadtság önté el vonásait
(1893 Mikszáth Kálmán)
[a haditudósítót] erőnek érzésével öntötte el a vontatott ágyúk dübörgése
(1913 Nagy Lajos)
A gáz ingerli a melegérző receptorokat, következésképpen perceken belül melegérzés önti el a kezelt beteget
(1999 Természet Világa)
2.
〈vminek a sokasága〉 ellep, beborít, ill. 〈vminek a sokaságával vki, vmi〉 eláraszt, elborít vkit, vmit
Itt [látsz] náddal kerekítve, ’s tömén tollakkal el-öntött És zajogó tót [= tavat]
(1786 Baróti Szabó Dávid)
mindenfelöl a’ Nyilak öntik tet el
(1806 Nagy János² ford.Vergilius)
az adósok maguk elönték a piaczot [gabonával]
(1855 Vas Gereben)
[a katedrális] külső falai teljesen el vannak öntve reliefekkel
(1925 MűvészetiLex.)
Elönti a szemét az országot. Egyes helyeken ma már járványveszélyt jelent a közterületek piszkossága
(1996 Magyar Hírlap)
2a.
〈emberek, állatok (tóduló) sokasága, ill. azzal vki kül. vmely területet〉 elözönöl, eláraszt
hol van Pesten a’ magyar? Bizony, bizony elöntenek bennünk az idegenek, ha nem iparkodunk
(1806 Döbrentei Gábor)
Mondd el Múzsa mikínt szóllott a Fpap az évnek Ujjulttán a tábor eltt magas alkaton állva, És melly buzdulttan [...] öszönözé: mennének elönteni haddal A szakadás vesztette hazát
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
Aztán a góthok barbár árja öntötte el e boldog földet
(1898 Pekár Gyula)
a keszeg és a makréla elönti az Óceán partjait
(1954 Benedek Marcell ford.Balzac)
2b.
〈nagy hatású jelenség〉 (tömegesen terjedve) eláraszt vmit
a’ miveltebb nyelv a’ bárdolatlant elöntötte és [...] elnyomta
(1816 Teleki József²)
a világot elöntötte a materiálizmus és hitetlenség
(1934 Babits Mihály)
Ebben az időben öntött el bennünket a beatmozgalom
(1973 Marosán György)
2c. (irod)
〈vmely pozitív dologgal〉 bőségesen ellát, elhalmoz vkit, ritk. vmit vki
Barátom! elöntöttél Ditséretiddel, mellyeket barátságos szivedtűl nyervén, bátran kilépek a Publicum elejébe
(1813 Vitkovics Mihály)
jótéteményekkel elöntlek
(1829 Gaal György)
elönté dicsereteivel
(1842 Döbrentei Gábor)
A biographia kiegészítő részét s a bizodalmat, melylyel az egész levél irántam elöntve van, köszönöm
(1845 Arany János)
menyasszonyát csókjával öntené el
(1929 Dsida Jenő)
2d. (rég, irod)
(írás)művet, előadásmódot vmely tulajdonsággal, jelleggel〉 bőségesen ellát
Fordításod igen szép, ’s el van öntve azokkal a’ kellemekkel, mellyek neked tulajdonaid
(1802 Kazinczy Ferenc)
[a dal] melodiája és szövege elöntve volt azon búskomolysággal, mely népdalaink jelleme
(1844 Gaal József)
az egyre fokozódó napfény, mellyel [Ferenczy Károly a] képeit elönti, ugyanolyan mértékben hűl ki, amilyenben intenzitása fokozódik
(1922 Elek Artúr)
3. (/nyj)
〈folyadékot, folyékony anyagot〉 ügyetlenségből v. figyelmetlenségből, ill. feleslegesként szándékosan kiönt
[a lencsének] a’ fözésbl való els levét el-ntik
(1787 Mátyus István)
Ila csaknem elönté a levet, hogy atyját ily véletlenül megjelenni látá
(1837 Vörösmarty Mihály)
Mintsem rád köszönném, Inkább elönteném [a bort]
(1862 Vadrózsák)
Te, itt van egy nagy tál alutté [...], már meg is van keserödve, úgy is el kéne öntsük. Adjuk oda neki, hogy ögye meg[!]
(1953 e. Az eszös gyermök)
3a. (rég, irod)
〈vkinek a vérét〉 kiontja vki, ill. 〈vérét〉 ontja (vmiért, vkiért) vki
az ellenségnek el-öntött Vére
(1789 Dayka Gábor ford.Ovidius)
haramia létemre sem gyilkolok, mert az elöntött vér meleg esőkint nevelhetné az átkot
(1836 Gaal József)
Az nem lehet, hogy milliók fohásza Örökké visszamálljon rólad, ég! És annyi vér – a szabadság kovásza – Posvány maradjon, hol elönteték
(1861 Arany János)
[Hitlernek] véred kell, véred csupán, Hogy érte öntsd el
(1943 Gábor Andor)
4. (/nyj)
〈folyadékot, ill. egynemű dolgokból álló tömeget〉 (vhova) kiöntve szétáraszt (vhol)
Benn a’ tág udvar’ közepén Bakkusnak el-öntik Áldozatúl a’ bort
(1808 Baróti Szabó Dávid ford.Vergilius)
a virágokat nem elönteni, hanem csak hinteni illik
(1836 e. Berzsenyi Dániel)
Fogja a seprűt és minden sarkot, zúgot kiseper, a szemetet is kiviszi a házból és elönti a szélbe
(1941 Móricz Zsigmond)
[a szenes vízből ivott a beteg] háromszor, akkor megmosták a szüvit, homlokát, s a vizet elöntötték úgy, hogy olyan helyre, ahun nem jár senki
(1981 A magyar nép hiedelemvilága)
4a. (rég, irod)
〈fényt, tulajdonságot〉 (magából ontva) szétáraszt (vhol, vmin)
A’ hajnal el-öntötte itt egész jó illatu Bövségét
(1794 Araspes és Pánthéa ford.)
csak egy szent kép előtt égő lámpa önté el bágyadt sugarait
(1837 Athenaeum)
Még látod a hon vég határait, Az est elönti rajtok bájait
(1843 Vachott Sándor)
Emberi tagokat, emberarczot ölte [Gábor arkangyal], De isteni fenség volt rajtuk elöntve
(1899 Jánosi Gusztáv ford.Tasso)
4b. (rég, vál)
〈szerző vmely hangulatot, jelleget írásműben, műalkotáson〉 bőségesen megjelenít, éreztet
az elöntött dicséret benne [ti. az ajánlólevélben] a’ szegényt eszköznek hirdeti
(1824 Kisfaludy Károly)
azon tudós rejtélyesség, melyet a száraz szaktudósok munkáikon gyakran elönteni szeretnek, sokakat riaszt vissza
(1857 Fáy András¹)
[Csokonai] azt a nemesebb tónust meg nem adhatta műveinek, melyet Báróczy és Kazinczy egészen más környületekben öntöttek el műveiken
(1867 Toldy Ferenc)
[Oláh Gábor] költeménye egyes részein őrült színpompát önt el
(1910 Babits Mihály)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. önt; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások