előnév fn 5B 

1. ’〈Tulajdonnév előtt álló megkülönböztető név.〉’

1a. ’vezetéknév, es. egyelemű név előtt álló, a nevet viselő személy származási v. lakóhelyére, ill. címére, rangjára v. vmilyen tulajdonságára utaló név’ ❖ [Helleiné] az aláirt B.E.L. jelentését akképp magyarázná: hogy a’ B. Bélteki előnevét [...] jegyezné Ernyei Ladárnak (1843 Athenaeum C0027, 34) | Istvánok és Péterek sokasága ez [ti. a Laczkó família], kiket kortársaik mindenféle előnevekkel különböztetnek meg felismerhetés okáért: sánta Laczkó István, nadragulya Laczkó István, hidegajkú Laczkó István (1882–1883 Mikszáth Kálmán 8312003, 99) | [Ambrus Zoltán] nagyapja állatorvos volt, ismerte „a füveket és a sókat”, s lófőszékely, vagyis nemes, csikszentkirályi előnévvel (1943 Gyergyai Albert 9202013, 30) | [Marvin] Hagler – aki hivatalosan is felvette a Marvelous (Csodálatos) előnevet – [...] nagyon kemény ökölvívó (1989 Tények könyve CD37) | a dr. „előnév” iránt kritikátlan tiszteletet érezve (1998 Magyar Hírlap CD09) | [az újjáalakult Vitézi Rend tagjai] a vitézi előnevet [...] csak a magánéletben használhatják, esetleg akkor, ha közszerepelnek (1999 Magyar Hírlap CD09) | I. Péter „Nagy” előnevét soha nem kérdőjelezte meg az utókor (1999 Szvák Gyula CD58).

1b. (Tört) ’〈az ókori rómaiaknál:〉 a háromelemű névben a hivatalos nemzetségnevet és az azt követő családnevet megelőző, szabadon választott személynév’ ❖ Amannak Kedves Publiusom, vagy kedves Quintusom, így szólly: (Mert az elő nevet óhajtyák a’ gyenge fülecskék) (1810 Virág Benedek ford. [!] C2560, 372) | Cajus (helyesebben Gajus, rövidítve azonban mindig C.), római előnév. L. Gajus (1912 RévaiNagyLex. C5700, 216) | A római polgárok neve [...] három elemből (tria nomina) állt: a legfontosabb a nemzetségnév volt (pl. Iulius), [...] a melléknév (cognomen) a családi hovatartozásra utalt (pl. Caesar), az előnév (praenomen) pedig a személy pontos kilétét határozta meg ugyancsak a családon belül (pl. Caius) (1997 Havas László CD17).

1c. (kissé rég) ’〈a vezetéknév-keresztnév sorrend szempontjából:〉 a keresztnevet megelőző családnév’ ❖ Az el név (praenomen) elejébe tétetik a’ Kereszt névnek, p. o. Nepomúki János (Joannes Nepomucenus), Paulai Ferentz (Franciscus a Paula) (1813 Kassai József C2495, 323) | Bécs lakosai közől 341 visel Schneider, 482 Müller, 646 Schmid és 721 Meier előnevet. [...] Magyarországban is sok a Molnár, Kovács, Szabó stb. előnév (1859 Vasárnapi Újság CD56) | múlhatatlan kötelességükké lett téve [ti. a zsidóknak], hogy valami előnevet válasszanak maguknak, mégpedig okvetlenül németet (1879 Jókai Mór CD18) | [a személyek megjelölésére való tulajdonnév] nálunk rendesen két tagból áll: az előnév, vezeték- v. családnév s az utónév v. keresztnév (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 65).

1d. (kissé rég, ritk) ’〈a keresztnév-vezetéknév sorrend szempontjából:〉 a családnevet megelőző keresztnév’ ❖ A Nápolyi Királynénak [...] harmad ſzülött Fia lett e világra; kinek-is Jó’sef Károly, az el-nevei (1781 Magyar Hírmondó C0269, 424) | [Clos] előnevét ugyanis nem lehetett hölgytársaságban kimondani, még kevésbé ezen a néven tudakozódni utána. Szép is volna, ha egy úri hölgy azt mondaná egy úriembernek: „Hol lakik doktor Kissmi?” (1898 Jókai Mór CD18) | Az idegen nyelvekben, ahol a keresztnév megelőzi a családnevet, előnévnek (ném. Vorname) nevezik (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 241).

1e. ’földrajzi név, kül. településnév előtt jelzőként v. összetételi előtagként álló, a nevezett hely fekvésére v. egyéb tulajdonságára, ill. az ott folyó vmilyen tevékenységre utaló megkülönböztető név’ ❖ 12 Karcsa nevü falut számlálni, különféle előnevekkel, mint: Domazér-, Etre-, Gönczöl-, Sólymos- stb. Karcsa (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [Aranyosmarót] valószinű, hogy előnevét az aranymosástól vette (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Nyanza, a K-afrikai négerek nyelvén a. m. nagy víz, tó és így különböző előnévvel nyanzának nevezik a K-afrikai törésvonalban helyet foglaló nagy tavakat, mint a Viktoria nyanzát, Albert nyanzát, Albert-Edvard nyanzát (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 151) | A Csendes-óceán partvidékén É–D-i irányban húzódó Andok hegyvonulata itt [ti. Patagónia területén] a „patagóniai” előnevet kapta (1995 Természet Világa CD50).

2. ’vmely tárgyat, dolgot, es. személyt jelölő köznév előtt jelzőként v. összetételi előtagként álló, vmilyen tulajdonságra, jellegzetességre utaló megkülönböztető szó’ ❖ értem a’ valódi ’s eredeti keresztényt, [...] ki kereszten ’s vérével szerze előnevet embernek, az Istenember! (1840 Gasparich Mark Kilit 8155002, 28) | [az ún. uglyás zsúpot] néhol az alsó léceken használják, általában pedig az éleken, ahonnan uglyás előnevét is vette (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | [az ún. szakállbromélia] a mérsékelt övi Európa népeit a tőzegmohára emlékeztette, s az első szállítókról, Latin-Amerika spanyol gyarmatosítóiról – akik főként csomagolásra használták – a „spanyol” előnevet kapta (1998 Természet Világa CD50) | [a panzió] a „bio” előnevet is viseli, hiszen az épületeket vályogból húzták föl, a bútorok és a berendezések pedig főleg fából készültek (2000 Figyelő CD2601).

ÖE: ~-adományozás.

Sz: előnevű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.