állat¹ fn 3A2 

1. ’az élőlények azon fő típusa (az ember kivételével), amely szerves anyaggal táplálkozik, mozgás- és érzékszervekkel s ált. idegrendszerrel is rendelkezik, ill. e típusba tartozó élőlény’ ❖ Mint más állatoknak minden belsö réſzek; A’ teſtekhez képeſt meg vagynak ’s egéſzek; De epéjek, a’ melly harag nemzö féſzek Nagyotska, azért-is viadalra kéſzek [a méhek] (1774 Vesmás Márton 7374001, 16) | A’ tengeri borjúknak ’s más hasonló tengeri állatoknak bőreiket is szőröstűl együtt készítik ki (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315022, 406) | ragadozó állatok (1838 Részvét gyöngyei C3615, 167) | gerinczes állatok (1864 Szvorényi József 8458003, 52) | Az udvaron a fehér kakast pillantotta meg. A kút vedrén ült a nemes állat (1907 Gárdonyi Géza C1842, 86) | az elejtett állat húsát megfőzik, megeszik (1964 Ákos Károly 9005003, 112) | rágcsáló állatok (1986 Az emberi test 1114005, 1290) | a növények és az állatok, beleértve az embert is, az élőlények körébe tartoznak (1998 Természet Világa CD50) • állatok országa (rég) ’állatvilág, állatország’ ❖ [a természettudomány] ſzerént minden, valami benne vagy rajta nyl [ti. a Földön], három terméſzeti Orſzágra oſztatik, tudni-illik az Állatok’ Orſzágára, az Ásványok’ s Bányabéliek’ Orſzágára, és a’ Nytövények Orſzágára (1791 Sándor István 7287057, 69) | oroszlán, tigris, zebra, leopárd és más állatok bőreit, s más egyéb tárgyakat az állatok országából [elküldeni egy kereskedőházba] (1857 Magyar László 8286001, 17) | e túlságos zenevitézek [ti. a kapatos zenészek] nem tartoznak egészen az emberek sorába, hanem azon osztályt képezik, mely átmenő fok az emberiségtől az állatok országába (1866 e. Gaal József 8149004, 151).

1a. ’e típusba tartozó fajok v. élőlények bizonyos szempont szerint megkülönböztetett csoportja, ill. e csoport egyede’ ❖ Az állatok téli alvása (1900 Magyar írók élete CD27) | Az állatok vándorlását (1997 Magyarország állatvilága CD14).

1b. ’háziállat, jószág’ ❖ A’ […] majoros állatok kinal keresik eledeleket, munka alatt fáradoznak (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 5) | a burgundi répa nagyobbrészt az állatok takarmányozására, a czukorrépa pedig czukorgyárakban feldolgoztatik (1869 Lukácsy Sándor 8280002, 55) | [a szárnyék] szél ellen meg az eső csapdosása ellen megvédi az állatot (1898 Tömörkény István 8493016, 60) | [a voguloknál] rénszarvas az ember vonós állatja (1937 Zsirai Miklós C4981, 168) | szinte teljes mértékben női munka volt a földművelés, az állatok gondozása és az erdei termékekkel való piacozás (2000 Veres László CD36).

2. (jelzőként is) (pejor) ’durva, kíméletlen, alantas ember’ ❖ meg-menekedjen … a’ Világ attól a’ … méregtl, …mellyel táplálták magokat, ezek az átkot érdemlő állatok [ti. a jakobinusok] (1793 Magyar Hírmondó C5810, 242) | nézzük tovább, Hogyan silányul állattá az ember (1861 Madách Imre 8284011, 635).

2a. ’az ember hitványabb, alantasabb, állati természete’ ❖ A benne [ti. a férfiban] lakozó állatot már három év alatt gyakrabban sejtette, időnkint hallotta tompa morgását is, de ma a bestia kiszabadult és dühében harapni készül (1895 Zempléni P. Gyula ford.–Zola 8536004, 26) | ha a szörnyű éhség nem keltette volna fel sokakban a bennünk szendergő állatot (1978 Fehérváry István 1047002, 171) | Mint valami láva jött elő belőlem az állat, ahogyan szórtam vissza a térre a rohadt bogyókat, tán még lihegtem is hozzá (1996 Magyar Hírlap CD09).

2b. (durva) ’〈emberre vonatkoztatva szitokszóként v. becsmérlő, megvető megnevezésként〉’ ❖ Takarodgy elölem ſzemtelen állat! nem vagy érdemes, hogy mái napon velünk vigadozz! (1790 Simai Kristóf ford.–Brühl 7292005, 152) | Azon pillanatban, midőn a szekér megindult, Danton fölkiálta: – Az ostoba állatok, midőn bennünket elhaladni látnak, kiáltani fogják: Éljen a köztársaság! (1865 Lauka Gusztáv 8343011, 25) | ez az állat [ti. a színház igazgatója], … tovább erőszakolja ezt a nélkülünk teljesen értelmetlen darabot (1908 Ambrus Zoltán C0600, 14) | Te, te piszkos gazember! Te állat! (1947 Karinthy Ferenc 2052003, 99) | Vigyétek ki – mondta elborult arccal a fiú –, vigyétek ki ezt az állatot! A többiek megfogták Micskeit, és kivitték a barakk elé (1964 Szakonyi Károly 9635001, 79) | Kussoljá, te hülye barom állat! (1986 Spiró György 1143003, 508).

3. (rég) ’(Isten teremtette) létező.’

3a. ’mozgó, érző élőlény, kül. ember’ ❖ O Iſteni véghetetlen böltseſség, és gondviselés, ki még a’ leg-hitványab’ féregnek-is adtál […] különös tulajdonságokat; hogy ne viſelnél annál-is inkáb’ gondot az emberi állatnak mindenikére (1775 Molnár János 7232028, 187) | minden él ’s érz állatokkal (1793 Édes Gergely C1543, 39) | Az ember csak akkor okos állat, ha örül (1833 Szemere Pál C3950, 240) | megindult [Jankó], nem mint isten’ képére teremtett állathoz illik, két lábon, hanem négykézláb az oktalan állatként (1834 Vörösmarty Mihály 8524421, 42) | A távolból nem tudtuk kivenni, mi fajtája lehet az istennek: asszonyi állat-e, vagy férfiember (1849 Teleki Sándor 8474004, 145) | ott álltak a vezérei … Mind piros-egészséges állat, csak az egy Átilla sápadtas, mint a pergamen (1901 Gárdonyi Géza C1824, 32) | az a viz nem lelkes állatnak való, hol émelyitő édes, hol sós (1927 Móra Ferenc 9459034, 14).

3b. ’anyagi természetű élettelen test, jelenség’ ❖ kóstold meg […] a’ Tokaji ganéj Léből lett aszszú szölő bort, és a’ ganéjt szagold, fogadom nagy külömbséget fogsz az essentia és ganéj között találni, de még is meg kell vallanod, hogy testekre nézve edjek, és mindenik a’ négy éltető állatokból van (1773–1775 Bessenyei György¹ 7044010, 122) | pogány nemzetek a’ napot, hóldat, tsillagokat, vagy más teremtett állatokat imádtak (1789 e. Stankovátsi Leopold 7297001, 67) | Isten, a’ világosító állatokat […] teremté harmad-nappal (1791 Pálóczi Horváth Ádám 7143022, 4) | a tűz, e mindent meg emésztő állat (1803 Bessenyei György¹ ford.–Pope C1102, 120) | Nincs fehérebb állat a napnál (1851 Erdélyi János² C1632, 427).

3c. ’(pontosabban meg nem határozott) tapasztalati v. gondolati tárgy; dolog’ ❖ Mérges halál, o nagy ſzükſég, k-szikla keménység, Durva kevély hatalom, vad, fene, gyilkos er! Nints’ olly nyájáſság, olly ſzép, és tettzetes állat, Nints’ olly kedveſség, mellyet ez el nem ölend (1778 Révai Miklós 7283015, 15) | mindennek szájába vólt a’ szabadság és igazság, senki sem tudta pedig miném állatok légyenek azok (1792 Gvadányi József ford.–Voltaire C1941, 85) | Csunya állat az irigység, Erzsi! (1891 Gyarmathy Zsigáné C1950, 60).

4. (birtokszóként) (rég) ’minden létező változatlannak tekintett lényege; szubsztancia, állag’ ❖ A’ testen tehát … Krisztus Testének substantziáját, állatját, és valóságát kell érteni; nem pedig billyegét, jelét (1775 Molnár János C3194, 7) | valamint a’ vetemények magva a’ palántáknak minden leg kiſsebb réſzetskéiböl veſzi állattyát, úgy veſzi a’ barom állatok magva is azoknak tagjaiból a’ maga mivóltát (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein 7351014, 31) | Az Isten állatjában, azaz természetében egy, személyében három (1804 Bessenyei György¹ C1079, 147).

4a. (rég) ’vmely dolog (anyagának) jellemző minősége, állaga, állapota’ ❖ annak [ti. a kelésnek] állatja szerént való tulajdonságai mindenkor megegyeznek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 491) | Szuszió ötet ismét előbbé állatjában helyeztette (1773 Kónyi János ford. C2741, 63) | A’ Tsontoknak állattya háromféle: keményen öszve veretett; spongiás; és rostás (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 5) | Anyagbul és szellembül áll az ember, és csak addig ember, míg ezen állata föl nem bomlék (1839 Vajda Péter C4662, 111).

4b. (rég) ’alak, forma, külső’ ❖ tagjoknak hasonló állattyok (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3100, 76) | [Az üstökösök] nem ollyan terméſzetek, mint a’ többi bújdosók; De testeknek állatjai ’s útjok tsudálatosok (1791 Pálóczi Horváth Ádám 7143024, 81) | [a fehér liliom] mind ſzagára, mind ſzínére nézve Királyja minden egyéb virágoknak; azért állatját, illatját nem ſzükség hoſſzasan le írnom (1798 Veszelszki Antal 7375002, 275).

Ö: anya~, apa~, asszony~, barom~, címer~, ember~, emlős~, gazda~, haszon~, házi~, igás~, kis~, korall~, kultusz~, növendék~, növény~, ős~, tenyész~, totem~, vad~, vágó~, virág~, vízi~, zsák~.

UB: -betegség, -biztosítás, -fajta¹.

ÖU: ásó~, csillag~, csoda~, gumi~, hátas~, hím~, hízó~, húzó~, kölyök~, luxus~, nőstény~, pézsma~, plánta~, számos~, szárnyas~, verseny~, vezér~.

ÖE: ~áldozat, ~behozatal, ~csoport, ~export, ~farm, ~gazdálkodás, ~idomítás, ~imádás, ~imádó, ~kép, ~kereskedelem, ~kereskedő, ~kiállítás, ~kölyök, ~kultusz, ~óriás, ~pszichológia, ~szállítás, ~szaporítás, ~szelídítés, ~szobor, ~vágás, ~vicc.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.