elrohan tn ige 1a

1. ’〈ember, állat(ok csoportja)〉 kiinduló helyétől távolodva rohan (vhonnan v. vhova, vmerre), ill. rohanva elhalad vhol’ ❖ Tudhadd anyám, mely elragadtatás Repíti őt [ti. Lőrincet] előmbe, s mint szövi Szelíd szavakba nyájasan szerelmét: Ma mellettem köszönve elrohant (1818 Szemere Pál ford.–Körner C3948, 180) | [a farkasokból álló,] koppon maradt banda elrohant mellettük (1869 Jókai Mór CD18) | A róka elrohant Mezernye felé, nekivágván rézsút az erdőcske éjszaki részének (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | a paripa, mint verhetetlen favorit rohant el a starttól a zászló jeladására (1922 Krúdy Gyula CD54) | a két tanítvány nagy sietséggel elrohant Krisztus sírjához, Mária lemaradt (1995 Jubileumi kommentár CD1206) | A sérült férfi megtántorodott, támadói pedig elrohantak a helyszínről (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈jármű(vel vki)〉 nagy sebességgel elrobog (vmerre, ill. vhol)’ ❖ A pest-Debreczeni gyorsszekér [...] családi szerény lakunk előtt szokott elrohanni (1848 Bernát Gáspár 8052007, 109) | fekete zsidó asszonyok, gyémántokkal, amint a gépkocsin mellette elrohantak: mind-mind szíven találták Csurlit (1912 Krúdy Gyula CD54) | Még fülünkben a nóták, amellyel a hosszú katonai vonatok elrohantak Szerbia felé (1924 Krúdy Gyula CD54) | a villamos már elrohant (1942 Márai Sándor 9421001, 129) | Aki ma a délnyugati autópályán százharmincas tempóval rohan el a Schneebergtől nem is olyan messze, a csukott autóban vajmi keveset érez a természetből (1992 Rubicon ford. CD17).

1b. (túlzó) ’gyorsan, sietve, ill. menekülve elmegy (vhonnan, vkitől v. vhova, vkihez) vki’ ❖ A közbejött bihari nemzetőrök – mint halljuk – igen jó szolgálatot tettek kalotaszegi vezéreinknek; ma reggel, egy pár öreg ágyú kiséretében honvédeink s lovas nemzetőreink is feles számmal rohantak el Bánfi-Hunyadnak, s átalában Kalotaszegnek védletére (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | [Vég Ábris] elrohant, hogy valami megnyugtató szert szerezzen a grófné számára (1883 Wohl Stefánia 8530004, 279) | Gerő Ödön jóságos örömmel rohant el Bartók Bélához a jó hírrel (1929 Nagy Endre CD10) | [Károlyi Sándor] hadaival együtt fejvesztetten rohant el Kolozsvár falai alól, mihelyt neszét vette, hogy Kriechbaum csapatjai feléje közelednek (1941 Bánlaky József CD16) | a miniszterelnök-jelöltnek azonnal el kellett rohanni Németországba, hogy sürgős politikai támogatást kérjen (1998 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’〈víz, levegő stb.〉 sebesen, gyors iramban távolodva áramlik (vhova, vmerre, ill. vhol)’ ❖ ki van sodorva Medréből a folyam; Rom és inség marad nyomában, Amerre elrohan (1850 Tompa Mihály CD01) | A legtitokteljesebb hang az, mikor ott a magasban a repülőgép két egymás alatt szemközt elrohanó légáramlat közé jut (1872–1874 Jókai Mór CD18) | Valamely cső nyilása fölött elrohanó gáz (vagy levegő) a nyilásra szivólag hat (1893 PallasLex. CD02) | A Sarmizegetusa Regia mellett elrohanó patak nevét az egyik legutóbbi részletes térképen nem találtuk (1995 Makkay János CD58).

1d. elrohan vmi mellett vki ’〈annak kif-ére, hogy nagy sietségében vmely figyelemre méltó dolgot észrevétlenül hagy vki〉’ ❖ Kimondják az újat, a mélyet s abban a percben még idegent. Egyen-ketten hallják s az emberek figyelem nélkül rohannak el mellette. Jön a népszerűsítő, fölkapja, népszerű, édes ízekkel megitatja s fölzúg a taps (1906 Ady Endre CD0801) | Ki figyel az informatikusokon kívül arra, hogy Magyarország behunyt szemmel rohan el amellett a lehetőség mellett, hogy csupán a szellemi erejéből – az informatika révén – a régió vezető országává váljék? (1998 Magyar Hírlap CD09) | Ilyenkor [ti. a halálközeli állapotban] szoktak [az emberek] rádöbbenni arra, hogy mennyire fontos a család, hogy milyen kevés időt töltöttek együtt a gyerekekkel, hogy hajszolták az életet, és értékes pillanatok mellett elrohantak (1999 Magyar Hírlap CD09).

1e. elrohan vki v. vmi mellett vmi ’〈annak kif-ére, hogy vmely változáshoz képest lemarad, hátramarad vki v. vmi〉’ ❖ [a haladás] elrohan a késlekedők mellett (1910 Budapesti Hírlap ápr. 30. C4698, 7) | ahogy elrohant mellettük [ti. a 70 éven felüli nyugdíjasok mellett] ez a két esztendő, gyógyszerár-emeléssel és így tovább, viszonyaik sokkal rosszabbak, mint az évtizeddel fiatalabb korosztályé (1996 Országgyűlési Napló CD62) | A Magyar Televízióval kapcsolatban valahogy az az ember érzése, mintha megállt volna fölötte az idő, miközben a világ, a médiavilág is elrohan mellette (1997 Országgyűlési Napló CD62) | Mikszáth látta, mint rohan el mellette a felgyorsult világ (2002 Praznovszky Mihály CD36).

2. (irod) ’〈annak kif-ére, hogy vmely táj v. vminek a hosszú sora mozgó járműből nézve elsuhanni látszik〉’ ❖ A földi tájak szédületes sebességgel rohantak el alatta (1872–1874 Jókai Mór CD18) | Az ablakon kitekint a sötétben elrohanó országára (1915 Nyugat ford. CD10) | Remeg a vonat alattad [...] a nyárfasor elrohan (1930 Babits Mihály CD10) | Kétoldalt, az út mentén, elrohannak a szántóföldek (1974 Népszava dec. 12. C7439, 6).

3. ’〈(vmennyi) idő, időszak〉 nagyon gyorsan, szinte észrevétlenül elmúlik, ill. 〈vmely jelenség〉 hirtelen eltűnik, elenyészik’ ❖ A jövő bizonytalan: Halogatás nem hoz élvet. Adj hát csókot, százszor édest! Iúságunk elrohan (1871 Lévay József ford.–Shakespeare CD11) | Messze lehettem már. Oly messze, akár az örökre elrohanó emlék, vagy mint a futó fiatalság (1924 Kosztolányi Dezső CD01) | Ritka pillanatok azok, amikor az ember felajzott idegszálakkal, érzékei mohó megnyílásával ráeszmél, hogy elrohanó csoda az, amit úgy hívnak: élni (1931 Sinkó Ervin CD10) | nem igaz, hogy elrohantak az évek, nem igaz, hogy vége mindennek (1932 Hamvas H. Sándor CD10) | Már nagyon elrohant az idő, tisztelt Ház, lenne még mit mondanom, erre a vita további menete nyilván alkalmat ad majd (1997 Országgyűlési Napló CD62).

Fr: idő.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

elrohan tárgyatlan ige 1a
1.
〈ember, állat(ok csoportja) kiinduló helyétől távolodva rohan (vhonnan v. vhova, vmerre), ill. rohanva elhalad vhol
Tudhadd anyám, mely elragadtatás Repíti őt [ti. Lőrincet] előmbe, s mint szövi Szelíd szavakba nyájasan szerelmét: Ma mellettem köszönve elrohant
(1818 Szemere Pál ford.Körner)
[a farkasokból álló,] koppon maradt banda elrohant mellettük
(1869 Jókai Mór)
A róka elrohant Mezernye felé, nekivágván rézsút az erdőcske éjszaki részének
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
a paripa, mint verhetetlen favorit rohant el a starttól a zászló jeladására
(1922 Krúdy Gyula)
a két tanítvány nagy sietséggel elrohant Krisztus sírjához, Mária lemaradt
(1995 Jubileumi kommentár)
A sérült férfi megtántorodott, támadói pedig elrohantak a helyszínről
(1998 Magyar Hírlap)
1a.
〈jármű(vel vki) nagy sebességgel elrobog (vmerre, ill. vhol)
A pest-Debreczeni gyorsszekér [...] családi szerény lakunk előtt szokott elrohanni
(1848 Bernát Gáspár)
fekete zsidó asszonyok, gyémántokkal, amint a gépkocsin mellette elrohantak: mind-mind szíven találták Csurlit
(1912 Krúdy Gyula)
Még fülünkben a nóták, amellyel a hosszú katonai vonatok elrohantak Szerbia felé
(1924 Krúdy Gyula)
a villamos már elrohant
(1942 Márai Sándor)
Aki ma a délnyugati autópályán százharmincas tempóval rohan el a Schneebergtől nem is olyan messze, a csukott autóban vajmi keveset érez a természetből
(1992 Rubicon ford.)
1b. (túlzó)
gyorsan, sietve, ill. menekülve elmegy (vhonnan, vkitől v. vhova, vkihez) vki
A közbejött bihari nemzetőrök – mint halljuk – igen jó szolgálatot tettek kalotaszegi vezéreinknek; ma reggel, egy pár öreg ágyú kiséretében honvédeink s lovas nemzetőreink is feles számmal rohantak el Bánfi-Hunyadnak, s átalában Kalotaszegnek védletére
(1848 Kossuth Hírlapja)
[Vég Ábris] elrohant, hogy valami megnyugtató szert szerezzen a grófné számára
(1883 Wohl Stefánia)
Gerő Ödön jóságos örömmel rohant el Bartók Bélához a jó hírrel
(1929 Nagy Endre)
[Károlyi Sándor] hadaival együtt fejvesztetten rohant el Kolozsvár falai alól, mihelyt neszét vette, hogy Kriechbaum csapatjai feléje közelednek
(1941 Bánlaky József)
a miniszterelnök-jelöltnek azonnal el kellett rohanni Németországba, hogy sürgős politikai támogatást kérjen
(1998 Magyar Hírlap)
1c.
〈víz, levegő stb.〉 sebesen, gyors iramban távolodva áramlik (vhova, vmerre, ill. vhol)
ki van sodorva Medréből a folyam; Rom és inség marad nyomában, Amerre elrohan
(1850 Tompa Mihály)
A legtitokteljesebb hang az, mikor ott a magasban a repülőgép két egymás alatt szemközt elrohanó légáramlat közé jut
(1872–1874 Jókai Mór)
Valamely cső nyilása fölött elrohanó gáz (vagy levegő) a nyilásra szivólag hat
(1893 PallasLex.)
A Sarmizegetusa Regia mellett elrohanó patak nevét az egyik legutóbbi részletes térképen nem találtuk
(1995 Makkay János)
1d. elrohan vmi mellett vki
〈annak kif-ére, hogy nagy sietségében vmely figyelemre méltó dolgot észrevétlenül hagy vki〉
Kimondják az újat, a mélyet s abban a percben még idegent. Egyen-ketten hallják s az emberek figyelem nélkül rohannak el mellette. Jön a népszerűsítő, fölkapja, népszerű, édes ízekkel megitatja s fölzúg a taps
(1906 Ady Endre)
Ki figyel az informatikusokon kívül arra, hogy Magyarország behunyt szemmel rohan el amellett a lehetőség mellett, hogy csupán a szellemi erejéből – az informatika révén – a régió vezető országává váljék?
(1998 Magyar Hírlap)
Ilyenkor [ti. a halálközeli állapotban] szoktak [az emberek] rádöbbenni arra, hogy mennyire fontos a család, hogy milyen kevés időt töltöttek együtt a gyerekekkel, hogy hajszolták az életet, és értékes pillanatok mellett elrohantak
(1999 Magyar Hírlap)
1e. elrohan vki v. vmi mellett vmi
〈annak kif-ére, hogy vmely változáshoz képest lemarad, hátramarad vki v. vmi〉
[a haladás] elrohan a késlekedők mellett
(1910 Budapesti Hírlap ápr. 30.)
ahogy elrohant mellettük [ti. a 70 éven felüli nyugdíjasok mellett] ez a két esztendő, gyógyszerár-emeléssel és így tovább, viszonyaik sokkal rosszabbak, mint az évtizeddel fiatalabb korosztályé
(1996 Országgyűlési Napló)
A Magyar Televízióval kapcsolatban valahogy az az ember érzése, mintha megállt volna fölötte az idő, miközben a világ, a médiavilág is elrohan mellette
(1997 Országgyűlési Napló)
Mikszáth látta, mint rohan el mellette a felgyorsult világ
(2002 Praznovszky Mihály)
2. (irod)
〈annak kif-ére, hogy vmely táj v. vminek a hosszú sora mozgó járműből nézve elsuhanni látszik〉
A földi tájak szédületes sebességgel rohantak el alatta
(1872–1874 Jókai Mór)
Az ablakon kitekint a sötétben elrohanó országára
(1915 Nyugat ford.)
Remeg a vonat alattad [...] a nyárfasor elrohan
(1930 Babits Mihály)
Kétoldalt, az út mentén, elrohannak a szántóföldek
(1974 Népszava dec. 12.)
3.
(vmennyi) idő, időszak〉 nagyon gyorsan, szinte észrevétlenül elmúlik, ill. 〈vmely jelenség〉 hirtelen eltűnik, elenyészik
A jövő bizonytalan: Halogatás nem hoz élvet. Adj hát csókot, százszor édest! Iúságunk elrohan
(1871 Lévay József ford.Shakespeare)
Messze lehettem már. Oly messze, akár az örökre elrohanó emlék, vagy mint a futó fiatalság
(1924 Kosztolányi Dezső)
Ritka pillanatok azok, amikor az ember felajzott idegszálakkal, érzékei mohó megnyílásával ráeszmél, hogy elrohanó csoda az, amit úgy hívnak: élni
(1931 Sinkó Ervin)
nem igaz, hogy elrohantak az évek, nem igaz, hogy vége mindennek
(1932 Hamvas H. Sándor)
Már nagyon elrohant az idő, tisztelt Ház, lenne még mit mondanom, erre a vita további menete nyilván alkalmat ad majd
(1997 Országgyűlési Napló)
Fr: idő
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások