elsajátít ts ige 4a4

1. (vál) ’〈szokást, tudást stb.〉 megtanulva v. mástól átvéve, eltanulva a magáévá tesz’ ❖ Francziaország rendszerében épen a’ centralisatiót ’s túlságos kormánybefolyást mondák azon árnyoldalnak, mellyet elsajátítani nem kell (1844 Pesti Hírlap CD61) | Semmit sem sajátit el az ember oly könnyen az ugynevezett mivelt, vagy uri osztálytul, mint a vendégeskedési szokást (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 66) | Kossuth apánk megtette azt a juxot [= csínyt, tréfát], hogy folyékony dikciókat tartott a brit parton, a hosszú tengeri úton a szótárból és a nyelvmesterektől elsajátítván nyelvüket (1878 Mikszáth Kálmán CD04) | A fiú éppen hogy elsajátította az írás-olvasást s egyéb oly közönséges dolgokat, melyeket az elemi iskolának első négy osztályában tanítanak (1918 Földi Mihály 9157001, 135) | Az óvodai és iskolai nevelés csak akkor lehet hatékony, ha ráépülhet azokra az alapokra, amit a gyermekeknek otthon, a családban, édesanyjuktól, szüleiktől kell elsajátítani (1995 Országgyűlési Napló CD62).

1a. (rég) ’〈vmely kémiai anyagot〉 vele érintkezve átvesz vmi úgy, hogy az benne is érzékelhetővé válik’ ❖ Hogy pedig a tömött vetés ugyan akkora területen több czukrot ad a termesztőnek, mint a ritka, abból is világos lesz előttünk, ha meggondoljuk, hogy a czukrot minden hihetőség szerint a lég elemeiből sajátitván el a répa, ezen működést pedig levelei által teljesítvén, minél sokszorosabb ezen egyféle müködésben levő organismus, annál nagyobb az általuk teremtett eredmény (1846 Hetilap CD61) | a réz vagy ezüst edényben benne hagyják az ételt, például a befőttet s az egyszerre rézoldatot sajátit el (1860 Jókai Mór C2344, 48) | az erjedés alkalmával a törköly annyira felemelkedik, hogy a légbehatása [!] által nagyon könnyen kifejlődik benne az eczetsav, melyet a must is elsajátit (1880 Gazdasági Lapok 8626001, 576).

2. (Közg v. Jog) ’elsőként v. ellenszolgáltatás nélkül tulajdonba, birtokba vesz vmit’ ❖ Igen természetesnek találnók, ha ezen nevek annyira sietnének az 1,500 részvényt elsajátítani, hogy a’ távollakók, kik mégis szeretnek minden illy dologban részt venni, alig juthatnának egy-két részvényhez (1841 Pesti Hírlap CD61) | A vadság korára az jellemző, hogy az ember a természet kész termékeit sajátítja csupán el, termelni még nem tud (1949 Hahn István et al. C5116, 8) | az ember a munkát differenciált módon fejtette ki: a természet kész termését sajátította el (eredeti szerzés) (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153008, 618).

2a. (szépítő) ’vkitől jogtalanul elvéve magának megszerez vmit’ ❖ A’ házmesterné azonnal a’ fiu anyjához siet, őt illedelmesen felszólitó, adassa vissza a’ tréfából elsajátitott függőket (1841 Pesti Hírlap CD61) | Ezen pénzöszszeget ezen ember őrizete alá helyeztük, s ezen ember azt magának törvénytelenül elsajátította (1863 Lauka Gusztáv 8343008, 52) | [Ruttkaynak] ki volt adva, hogy forradalmi czélokra a postán érkezett [...] közpénzeket és szállítmányokat elsajátíthatják (1891 Móricz Pál¹ C3209, 198) | [a honfoglaló magyarok] a szükséges tárgyakat, eszközöket, szöveteket a cserekereskedelem révén más környező vagy éppen leigázott népektől szerezték meg, vagy rablás útján sajátították el (1991 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

elsajátít tárgyas ige 4a4
1. (vál)
〈szokást, tudást stb.〉 megtanulva v. mástól átvéve, eltanulva a magáévá tesz
Francziaország rendszerében épen a’ centralisatiót ’s túlságos kormánybefolyást mondák azon árnyoldalnak, mellyet elsajátítani nem kell
(1844 Pesti Hírlap)
Semmit sem sajátit el az ember oly könnyen az ugynevezett mivelt, vagy uri osztálytul, mint a vendégeskedési szokást
(1851–1854 Táncsics Mihály)
Kossuth apánk megtette azt a juxot [= csínyt, tréfát], hogy folyékony dikciókat tartott a brit parton, a hosszú tengeri úton a szótárból és a nyelvmesterektől elsajátítván nyelvüket
(1878 Mikszáth Kálmán)
A fiú éppen hogy elsajátította az írás-olvasást s egyéb oly közönséges dolgokat, melyeket az elemi iskolának első négy osztályában tanítanak
(1918 Földi Mihály)
Az óvodai és iskolai nevelés csak akkor lehet hatékony, ha ráépülhet azokra az alapokra, amit a gyermekeknek otthon, a családban, édesanyjuktól, szüleiktől kell elsajátítani
(1995 Országgyűlési Napló)
1a. (rég)
〈vmely kémiai anyagot〉 vele érintkezve átvesz vmi úgy, hogy az benne is érzékelhetővé válik
Hogy pedig a tömött vetés ugyan akkora területen több czukrot ad a termesztőnek, mint a ritka, abból is világos lesz előttünk, ha meggondoljuk, hogy a czukrot minden hihetőség szerint a lég elemeiből sajátitván el a répa, ezen működést pedig levelei által teljesítvén, minél sokszorosabb ezen egyféle müködésben levő organismus, annál nagyobb az általuk teremtett eredmény
(1846 Hetilap)
a réz vagy ezüst edényben benne hagyják az ételt, például a befőttet s az egyszerre rézoldatot sajátit el
(1860 Jókai Mór)
az erjedés alkalmával a törköly annyira felemelkedik, hogy a légbehatása [!] által nagyon könnyen kifejlődik benne az eczetsav, melyet a must is elsajátit
(1880 Gazdasági Lapok)
2. (Közg v. Jog)
elsőként v. ellenszolgáltatás nélkül tulajdonba, birtokba vesz vmit
Igen természetesnek találnók, ha ezen nevek annyira sietnének az 1,500 részvényt elsajátítani, hogy a’ távollakók, kik mégis szeretnek minden illy dologban részt venni, alig juthatnának egy-két részvényhez
(1841 Pesti Hírlap)
A vadság korára az jellemző, hogy az ember a természet kész termékeit sajátítja csupán el, termelni még nem tud
(1949 Hahn István et al.)
az ember a munkát differenciált módon fejtette ki: a természet kész termését sajátította el (eredeti szerzés)
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
2a. (szépítő)
vkitől jogtalanul elvéve magának megszerez vmit
A’ házmesterné azonnal a’ fiu anyjához siet, őt illedelmesen felszólitó, adassa vissza a’ tréfából elsajátitott függőket
(1841 Pesti Hírlap)
Ezen pénzöszszeget ezen ember őrizete alá helyeztük, s ezen ember azt magának törvénytelenül elsajátította
(1863 Lauka Gusztáv)
[Ruttkaynak] ki volt adva, hogy forradalmi czélokra a postán érkezett [...] közpénzeket és szállítmányokat elsajátíthatják
(1891 Móricz Pál¹)
[a honfoglaló magyarok] a szükséges tárgyakat, eszközöket, szöveteket a cserekereskedelem révén más környező vagy éppen leigázott népektől szerezték meg, vagy rablás útján sajátították el
(1991 Magyar néprajz)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások