elsodor ts ige 7a1

1. ’〈nagy erejű természeti jelenség v. sebes mozgásával vmi〉 magával ragadva elvisz vkit, vmit’ ❖ szájában lév pipáját egy ágyú golyobis el sodorta (1798 Magyar Kurír C0333, 656) | részint hó olvadásakor, részint záporeső alkalmakor a patak megáradván a rajta épüli [!] fahidakat elsodorja (1836 Táncsics Mihály 8463007, 15) | A fa lehulló leveleit messze elsodorja a szél… (1872 Mikszáth Kálmán CD04) | A csapatokba verődött legyeket az Al-Duna vidékéről a szél elsodorja D felé Szerbiába, v. pedig tovább É felé hazánkba (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 37) | [a csónak] a sebes sodrásban felborult. Csak öten tudtak a hideg vízben a partra evickélni, társaikat és a csónakot elsodorta a víz (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈tovamozgó embertömeg〉 magával sodorva elvisz (vhonnan) vkit’ ❖ A’ roppant embertömeg Bélát Tódortól [...] elsodrotta (1844 Frankenburg Adolf C1769, 81) | A mellette álló kislányt a hullámzó embersor elsodorta helyéről (1921 Mihály Dezső CD10) | Két ismerős arc a sok ismeretlen között: Lajos barátom és Víg Pál. Meglátnak, intenek, csatlakozzam hozzájuk. A tömeg elsodor (1981 Dénes Tibor 9812003, 154) | Uri az utcára lépett, a tömeg elsodorta (2005 Spiró György 3283004, 483).

1b. ’〈futó, rohanó személy, es. állat, ill. jármű(vel vki)〉 mozgása erejével helyéből, útjából kitérít vkit’ ❖ ez a sok sehonnai úgy megmegy rajtok [ti. a pesti köveken], mint a hangya, majd elsodorják az embert (1834 Vörösmarty Mihály C4536, 228) | [Hektor] kirohant a csarnokból, az utczákon néhány lába ügyébe eső vargainast elsodrott, csakhamar szállására ért (1846 Pákh Albert C3390, 138) | egy fényes fogat mellette [ti. a festő mellett] elrobogván, néhány lépésnyire tőle valakit elsodort (1855 Degré Alajos C1402, 146) | Szabó III és Lugosi a 16.oson harcol a labdáért, a kifutó Zsikla elsodorja a szélsőt, s Lugosi felszabadít (1948 Népsport dec. 9. C5349, 1) | a képviselő néhány hónapja az Országház előtt autójával elsodort egy rendőrt (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈annak kif-ére, hogy vmely körülmény arra késztet v. kényszerít vkit, hogy eltávolodjon vhonnan, v. elszakadjon vmitől, vkitől, ill. elkerüljön vhova〉’ ❖ Bár tőlem elsodort a végzet, Testvér velem vagy mégis szüntelen: És én veled; avagy nem érzed, Hogy ott lakik tenálad szellemem? (1895 e. Komjáthy Jenő CD01) | nyugtalan vére elsodorta őt a rettenetes városokig (1929 Remenyik Zsigmond CD10) | [Zádor Györgyöt] jogi pályája az 1830-as évektől kezdve lassankint elsodorta a szépirodalom és kritika művelésétől (1932 Pintér Jenő CD44) | Rég elsodorta mellőlem az élet Méz Pétert és az iskolát, elfeledtem mindazt, amit tanultam és nem tanultam (1961 e. Darvas Szilárd 9102009, 204).

3. (vál) ’〈erős érzelem v. érzelmi töltésű dolog〉 magával ragad, ellenállhatatlanul hatalmába kerít vkit’ ❖ A még élő Canningről jelesen magok azt vallák az angolok, hogy nem lelkesít és győz annyira, mint Burke, nem ragad magával[,] mint Fox mindent elsodró özöne (1829 Bajza József C0714, 112) | Ajkadon a vágy oly sóvár, beszédes Ha pilláid lezárom, Ah, elsodor bennünket ez a kéjes E bűvös, édes álom! (1867–1876 Prém József 8377006, 18) | Megőriztem emberségemet, marxista voltomat, nem sodort el a gyűlölet, a bosszúállási vágy dühe (1973 Marosán György 9425004, 135) | aki belekezdett az olvasásba, azt el is sodorja a titkokkal és meglepetésekkel teli cselekmény (1995 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’〈annak kif-ére, hogy az újabb és újabb események, tennivalók sokasága annyira lefoglal vkit, hogy semmi mással nem tud törődni〉’ ❖ nem szabad megengedni, hogy a kormányt elsodorják a napi feladatok (1995 Magyar Hírlap CD09) | az üzleti élet eseményei elsodorják, a tennivalók olyannyira lefoglalják, hogy nem jut ideje önmagával törődni (2000 Új Könyvek CD29).

4. ’erejével v. erős hatásával megsemmisít, eltüntet (vhonnan) vmit, vkit vmi, vki’ ❖ ha az Ellenség rajtunk ütt itten, ’s a’ Háború’ záporja valami módon engem is elsodor, tartanád fenn egy két Verses sorral emlékezetemet (1809 Vitkovics Mihály C2559, 516) | Sokkal inkább éreztem, mennyire kínos, fájdalmas azon állapot, melyben az ember naponkint, óránkint közelíteni látja a veszélyt, mely a haza függetlenségét elsodorja (1848 Deák Ferenc CD51) | Ha volt is régen ott [ti. Mikházán] ilyen kolostor, azt a reformatio elsodorta (1870 Orbán Balázs 8340016, 89) | Minden változás első sorban a gyöngébb exisztenciákat sodorja el s a gentry rohamos pusztulásában is az anyagilag vagy erkölcsileg gyöngébbek pusztultak el legelőbb (1917 Schöpflin Aladár 9590005, 41) | a mi kis viharvert országunk, melyet annyiszor és annyian készültek elsodorni a történelem színpadáról (1988 Rátai János 1131001, 76).

4a. (rég, ritk) ’〈betegség, járvány〉 elragad vkit’ ❖ Lissabonban a’ cholera 9 ezret sodrott el (1833 Jelenkor C0226, 455) | a dögvész köztük [ti. az orosz katonák között] kiütvén, százakat sodort el magával (1849 Március Tizenötödike C4809, 193).

5. (rég v. nyj) ’〈tésztát〉 sodrófával kinyújt, ill. tenyerével sodorva elnyújt’ ❖ [tésztadarabokat] a meglisztezett deszkán tenyerünk között sodorjunk ujjnyi vastag pálczákba. Mindegy akármilyen hosszura elsodorjuk is, mert ugyis fel kell vagdalni még apróbbakba (1892 Zilahy Ágnes C6079, 253) | forgács-fánk[:] Êsodorgyuk ugy, mind a levesnek való tésztát (1939 Szenna és vidéke nyelvjárása C6379, 101).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

elsodor tárgyas ige 7a1
1.
〈nagy erejű természeti jelenség v. sebes mozgásával vmi〉 magával ragadva elvisz vkit, vmit
szájában lév pipáját egy ágyú golyobis el sodorta
(1798 Magyar Kurír)
részint hó olvadásakor, részint záporeső alkalmakor a patak megáradván a rajta épüli [!] fahidakat elsodorja
(1836 Táncsics Mihály)
A fa lehulló leveleit messze elsodorja a szél…
(1872 Mikszáth Kálmán)
A csapatokba verődött legyeket az Al-Duna vidékéről a szél elsodorja Ddél felé Szerbiába, v.vagy pedig tovább Éészak felé hazánkba
(1927 TolnaiÚjLex.)
[a csónak] a sebes sodrásban felborult. Csak öten tudtak a hideg vízben a partra evickélni, társaikat és a csónakot elsodorta a víz
(1996 Magyar Hírlap)
1a.
〈tovamozgó embertömeg〉 magával sodorva elvisz (vhonnan) vkit
A’ roppant embertömeg Bélát Tódortól [...] elsodrotta
(1844 Frankenburg Adolf)
A mellette álló kislányt a hullámzó embersor elsodorta helyéről
(1921 Mihály Dezső)
Két ismerős arc a sok ismeretlen között: Lajos barátom és Víg Pál. Meglátnak, intenek, csatlakozzam hozzájuk. A tömeg elsodor
(1981 Dénes Tibor)
Uri az utcára lépett, a tömeg elsodorta
(2005 Spiró György)
1b.
〈futó, rohanó személy, es. állat, ill. jármű(vel vki) mozgása erejével helyéből, útjából kitérít vkit
ez a sok sehonnai úgy megmegy rajtok [ti. a pesti köveken], mint a hangya, majd elsodorják az embert
(1834 Vörösmarty Mihály)
[Hektor] kirohant a csarnokból, az utczákon néhány lába ügyébe eső vargainast elsodrott, csakhamar szállására ért
(1846 Pákh Albert)
egy fényes fogat mellette [ti. a festő mellett] elrobogván, néhány lépésnyire tőle valakit elsodort
(1855 Degré Alajos)
Szabó III és Lugosi a 16.oson harcol a labdáért, a kifutó Zsikla elsodorja a szélsőt, s Lugosi felszabadít
(1948 Népsport dec. 9.)
a képviselő néhány hónapja az Országház előtt autójával elsodort egy rendőrt
(1997 Magyar Hírlap)
2.
〈annak kif-ére, hogy vmely körülmény arra késztet v. kényszerít vkit, hogy eltávolodjon vhonnan, v. elszakadjon vmitől, vkitől, ill. elkerüljön vhova〉
Bár tőlem elsodort a végzet, Testvér velem vagy mégis szüntelen: És én veled; avagy nem érzed, Hogy ott lakik tenálad szellemem?
(1895 e. Komjáthy Jenő)
nyugtalan vére elsodorta őt a rettenetes városokig
(1929 Remenyik Zsigmond)
[Zádor Györgyöt] jogi pályája az 1830-as évektől kezdve lassankint elsodorta a szépirodalom és kritika művelésétől
(1932 Pintér Jenő)
Rég elsodorta mellőlem az élet Méz Pétert és az iskolát, elfeledtem mindazt, amit tanultam és nem tanultam
(1961 e. Darvas Szilárd)
3. (vál)
〈erős érzelem v. érzelmi töltésű dolog〉 magával ragad, ellenállhatatlanul hatalmába kerít vkit
A még élő Canningről jelesen magok azt vallák az angolok, hogy nem lelkesít és győz annyira, mint Burke, nem ragad magával[,] mint Fox mindent elsodró özöne
(1829 Bajza József)
Ajkadon a vágy oly sóvár, beszédes Ha pilláid lezárom, Ah, elsodor bennünket ez a kéjes E bűvös, édes álom!
(1867–1876 Prém József)
Megőriztem emberségemet, marxista voltomat, nem sodort el a gyűlölet, a bosszúállási vágy dühe
(1973 Marosán György)
aki belekezdett az olvasásba, azt el is sodorja a titkokkal és meglepetésekkel teli cselekmény
(1995 Magyar Hírlap)
3a.
〈annak kif-ére, hogy az újabb és újabb események, tennivalók sokasága annyira lefoglal vkit, hogy semmi mással nem tud törődni〉
nem szabad megengedni, hogy a kormányt elsodorják a napi feladatok
(1995 Magyar Hírlap)
az üzleti élet eseményei elsodorják, a tennivalók olyannyira lefoglalják, hogy nem jut ideje önmagával törődni
(2000 Új Könyvek)
4.
erejével v. erős hatásával megsemmisít, eltüntet (vhonnan) vmit, vkit vmi, vki
ha az Ellenség rajtunk ütt itten, ’s a’ Háború’ záporja valami módon engem is elsodor, tartanád fenn egy két Verses sorral emlékezetemet
(1809 Vitkovics Mihály)
Sokkal inkább éreztem, mennyire kínos, fájdalmas azon állapot, melyben az ember naponkint, óránkint közelíteni látja a veszélyt, mely a haza függetlenségét elsodorja
(1848 Deák Ferenc)
Ha volt is régen ott [ti. Mikházán] ilyen kolostor, azt a reformatio elsodorta
(1870 Orbán Balázs)
Minden változás első sorban a gyöngébb exisztenciákat sodorja el s a gentry rohamos pusztulásában is az anyagilag vagy erkölcsileg gyöngébbek pusztultak el legelőbb
(1917 Schöpflin Aladár)
a mi kis viharvert országunk, melyet annyiszor és annyian készültek elsodorni a történelem színpadáról
(1988 Rátai János)
4a. (rég, ritk)
〈betegség, járvány〉 elragad vkit
Lissabonban a’ cholera 9 ezret sodrott el
(1833 Jelenkor)
a dögvész köztük [ti. az orosz katonák között] kiütvén, százakat sodort el magával
(1849 Március Tizenötödike)
5. (rég v. nyj)
〈tésztát〉 sodrófával kinyújt, ill. tenyerével sodorva elnyújt
[tésztadarabokat] a meglisztezett deszkán tenyerünk között sodorjunk ujjnyi vastag pálczákba. Mindegy akármilyen hosszura elsodorjuk is, mert ugyis fel kell vagdalni még apróbbakba
(1892 Zilahy Ágnes)
forgács-fánk[:] Êsodorgyuk ugy, mind a levesnek való tésztát
(1939 Szenna és vidéke nyelvjárása)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások