elsüllyed tn ige 1b1

1. ’〈folyékony v. puha, laza anyagban〉 súlyánál fogva lefelé ereszkedik és elmerül, ill. 〈ilyen anyagba〉 belesüllyed vmi, vki’ ❖ az illy által járás, sokszor veszedelmes, mivel a’ fel felé öszve tolongó habok, nem engedik e’ tónak [ti. a Balatonnak] tökélletes béfagyását, és sokszor ott is elsüllyednek, a’ hol elre semmi veszedelmet sem lehetett vala vélni (1796 Vályi András 7368001, 105) | [a gyűrű] reggelig elsüllyedhet az iszapban, s nem akadunk rá (1881 Jókai Mór CD18) | [Az örményországi Urmia tó] vize erősen sós (14-23%), úgyhogy nem lehet benne elsüllyedni (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 197) | Darvady Zoltán nem süllyedt el „a lágy iszapba” (1965 Németh G. Béla CD53) | a homokszennyeződés és a sűrűbb kátránykéreg elsüllyed, ill. feloldódik a hígfolyóssá váló kőolajban (1996 Természet Világa CD50).

1a. ’〈hajó(val együtt vki, vmi)〉 nem képes a felszínen maradni, és a víz alá süllyed, ill. így elmerül’ ❖ [a hajó] elöbb, hogy ſem vélték, [...] el-llyedt (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 209) | Cukor – szám szerint 2000 mázsa – süllyedt el Pozsonynál egy vontatóhalyón [!] (1857 Vajda János 8503089, 117) | – És mi bajunk eshetik itt? – kérdé András elég egyűgyűen. – Csak az, hogy elsülyedünk, – viszonzá egykedvű nyugalommal a láthatatlan tengerész (1872 Hevesi Lajos 8184001, 53) | Az 1912 áprilisában elsüllyedt Titanic luxusgőzös (1996 Magyar Hírlap CD09).

1b. (irod)(gyorsan) lefelé mozogva, haladva eltűnik vhol vmi, vki’ ❖ Mikor az egyik oldalon lemegy a hold, akkor a másik oldalon feljön a nap. Az egyik félig elsűlyedve, a másik félig fölmerülve (1854 Jókai Mór C2244, 469) | A nap ekközben elsülyedt a fák között (1901 Gárdonyi Géza C1835, 27) | Egy árnyék hajol be az ablakon, ide-oda leng a mennyezeten, majd elsüllyed a sötét falak között (1928 Déry Tibor CD10) | Ébreszd föl azt a hajnalt [...] hozd vissza éjszakánkból az elsüllyedt napot (1972 Vidor Miklós 2021007, 885).

1c. (túlzó) ’〈süppedékes talajba(n), hóba(n)〉 úgy lesüllyed, hogy nem képes továbbmenni vki, vmi’ ❖ ne neked! elsülyedt a’ szekér (1829 Kisfaludy Károly C2677, 10) | A szántás még lánctalpas traktorral is nagy nehézséget okozott, mert a mocsaras területen a munkagépek többször elsüllyedtek (1962 Tompa Károly–Bründl Lajos CD52) | [a német juhászkutyák] nem süllyednek el a hóban (1995 Szinák János–Veress István CD59) | mi itt Budapesten mindennel el vagyunk látva, a parasztember pedig nem tud a tanyájáról kimenni a betoncsíkra, mert közben elsüllyed (1999 Országgyűlési Napló CD62).

1d. ’〈annak kif-ére, hogy vmely tevékenységnek, ill. nemkívánatos (lelki)állapotnak oly mértékben átadja magát vki, hogy nehéz v. lehetetlen abbahagynia azt, ill. kilábalnia belőle〉’ ❖ A’ fertelmes gonoſzságokban mélyen el-sillyedett (1790 Noszkó Alajos 7248005, 95) | Látod, hogy egy hanggal, egy tekintettel sem tesz szemrehányást; nekem, az ő bűnben elsüllyedt gyilkosának (1872 Jókai Mór CD18) | itt valaki halálra szánta magát azért, hogy fölrázza a szenvedések tompa kétségbeesésébe már-már elsüllyedt embereket (1923 Károlyi Mihály 9311002, 187) | [Tolnai] Gábor elsüllyedt a munkában (1943 Radnóti Miklós CD30) | [Solohov] végül saját írótársait jelentette fel, majd elsüllyedt az alkoholizmusba (1995 Magyar Hírlap CD09).

1e. (ritk) ’〈talaj〉 lesüllyed, lesüpped’ ❖ A főutak ugyan töltöttek, de hol kövezetet rakni nem lehet, ott elsüllyed a fövény s lyukak és süppedékek származnak, melyekben a kocsi megakad (1842 Mezőgazdaság és agrártársadalom C3081, 33) | Illy hamar, oh anyaföld, mért süllyedtél el alatta? (1844 Vörösmarty Mihály 8524334, 95) | Békességet a világnak – mondd ki a szádon és süllyedjen a föld el alattad, miközben mondod (1966 Sánta Ferenc 9585005, 106).

2. ’〈földterület(en levő dolog) rendsz. vmely (heves) természeti jelenség következtében〉 víz alá kerül(, és így eltűnik), ill. föld alá kerül és megsemmisül’ ❖ Valyha el-sillyedni láthatnám e’ helyet (1779 Bessenyei György¹ ford.–Voltaire C1098, 5) | [a vulkánkitörés] ſok el-süllyedett Földek és Szigetek hellyet máſokat hoz elé (1796 Parnasszusi időtöltés 7036020, 12) | a tulparti Galathtal szembe a Várkapu száda, hol a néphagyomány szerint szintén vár volt; de ha volt is ott valami erőditvény, elsülyedt az azon félelmes hegyomlásokban, melyek itt történtek (1868 Orbán Balázs 8340002, 29) | Az elsüllyedt Atlantiszt keresem (1932 Juhász Gyula¹ 9284729, 109) | Midőn a Grönland-Izland-Norvégia közötti földnyelv elsüllyedt, a Golf-áram nem kényszerült Nyugat felé kanyarodni, hanem beömlött a sarki tengerbe (1972 Várkonyi Nándor 9758003, 362).

2a. (túlzó) ’〈annak kif-ére, hogy szégyenében megsemmisül vki〉’ ❖ szégyenletekben [...] majd el-süjjedtenek (1798 Magyar Kurír C0333, 90) | Aladár.: Önt tegnap meglátták. Aranka, (félre.): Elsűlyedek! (1872 Toldy István 8482002, 76) | Ökröndözés buffant fel [Erzsinek] a torkán, hányás ingerelte. S majd elsülyedt a szégyentől (1911 Móricz Zsigmond C3228, 111) | A két anya megvetően méreget. Borostás, kialvatlan, lump arcomat vizslatják. Legszívesebben elsüllyednék a padló alá (1999 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’〈szitkozódásban〉’ ❖ Forra-is ellene ismét illy’ hevében: Hogy pokolba nem tudſz egy-ſzer el-süllyedni, Vagy akaſztó fának ſzögén merevedni (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 187) | Sülyedjek el, ha ittam csak vizet! (1881 Kemény Károly ford.–Molière C3178, 169) | Bár süllyednél el! Szakadjon rád a mennybolt! (1986 Bodor Pál 1019011, 72).

3. (vál) ’eltűnik, megsemmisül vmi’ ❖ Ah m’ért nem sllyed-el egy illy romlott Haza! (1772 Bessenyei György¹ C1076, 87) | igy süllyednek el a nem védelmezett iparágak (1846 Hetilap CD61) | régi karácsonyok elsüllyedt tündérvilága (1936 e. Kosztolányi Dezső 9359337, 40) | az indulatokkal együtt elsüllyed a konfliktus is (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044007, 103).

3a. ’〈vmely tárgy〉 úgy eltűnik (vhol, vkinél), hogy sehol sem található, és nem v. csak sokára kerül elő’ ❖ Ez ellen tiltakozó 1823-iki kérvényük azonban elsüllyed a helytartótanács által jelentéstételre felhívott Sopron vármegye tisztifőügyészének fiókjában (1955 Vörös Károly CD52) | A darab kézirata is elsüllyedt, s csak most, az utóbbi években került elő s kezdett cirkulálni (1983 Hubay Miklós² 9264003, 516) | Lehet, hogy az egyébként több száz oldalas kézirat a magyar politikai rendőrségen süllyedt el, vagy semmisült meg (1996 Tilkovszky Loránt CD58).

3b. (átv is) ’〈ködbe, homályba stb.〉 belevész, ill. 〈vmely nagyobb egységbe〉 önállóságát vesztve fokozatosan beleolvad vmi, vki’ ❖ [az asszony] elsüllyedt a hóeséstől takart mély völgy homályába (1872–1874 Jókai Mór CD18) | A kubikusok, a híres ukrán földmunkások mestersége elsüllyedt a múlt ködében (1952 Új Hang ford. 2051014, 46) | A soproni polgár szívesebben süllyedt el névtelenül egy zenekar vagy egy énekkar közös munkájában (1970 Molnár József CD52) | nem süllyed el a névtelenségbe (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. elsülyed · elsűlyed, elsüllyed · elsüllyedés; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. süllyed; ÉKsz.; SzT. ~, elsüllyedett; ÚMTsz.

elsüllyed tárgyatlan ige 1b1
1.
〈folyékony v. puha, laza anyagban〉 súlyánál fogva lefelé ereszkedik és elmerül, ill. 〈ilyen anyagba〉 belesüllyed vmi, vki
az illy által járás, sokszor veszedelmes, mivel a’ fel felé öszve tolongó habok, nem engedik e’ tónak [ti. a Balatonnak] tökélletes béfagyását, és sokszor ott is elsüllyednek, a’ hol elre semmi veszedelmet sem lehetett vala vélni
(1796 Vályi András)
[a gyűrű] reggelig elsüllyedhet az iszapban, s nem akadunk rá
(1881 Jókai Mór)
[Az örményországi Urmia tó] vize erősen sós (14-23%), úgyhogy nem lehet benne elsüllyedni
(1930 TolnaiÚjLex.)
Darvady Zoltán nem süllyedt el „a lágy iszapba”
(1965 Németh G. Béla)
a homokszennyeződés és a sűrűbb kátránykéreg elsüllyed, ill.illetve feloldódik a hígfolyóssá váló kőolajban
(1996 Természet Világa)
1a.
〈hajó(val együtt vki, vmi) nem képes a felszínen maradni, és a víz alá süllyed, ill. így elmerül
[a hajó] elöbb, hogy ſem vélték, [...] el-llyedt
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Cukor – szám szerint 2000 mázsa – süllyedt el Pozsonynál egy vontatóhalyón [!]
(1857 Vajda János)
– És mi bajunk eshetik itt? – kérdé András elég egyűgyűen. – Csak az, hogy elsülyedünk, – viszonzá egykedvű nyugalommal a láthatatlan tengerész
(1872 Hevesi Lajos)
Az 1912 áprilisában elsüllyedt Titanic luxusgőzös
(1996 Magyar Hírlap)
1b. (irod)
(gyorsan) lefelé mozogva, haladva eltűnik vhol vmi, vki
Mikor az egyik oldalon lemegy a hold, akkor a másik oldalon feljön a nap. Az egyik félig elsűlyedve, a másik félig fölmerülve
(1854 Jókai Mór)
A nap ekközben elsülyedt a fák között
(1901 Gárdonyi Géza)
Egy árnyék hajol be az ablakon, ide-oda leng a mennyezeten, majd elsüllyed a sötét falak között
(1928 Déry Tibor)
Ébreszd föl azt a hajnalt [...] hozd vissza éjszakánkból az elsüllyedt napot
(1972 Vidor Miklós)
1c. (túlzó)
〈süppedékes talajba(n), hóba(n) úgy lesüllyed, hogy nem képes továbbmenni vki, vmi
ne neked! elsülyedt a’ szekér
(1829 Kisfaludy Károly)
A szántás még lánctalpas traktorral is nagy nehézséget okozott, mert a mocsaras területen a munkagépek többször elsüllyedtek
(1962 Tompa Károly–Bründl Lajos)
[a német juhászkutyák] nem süllyednek el a hóban
(1995 Szinák János–Veress István)
mi itt Budapesten mindennel el vagyunk látva, a parasztember pedig nem tud a tanyájáról kimenni a betoncsíkra, mert közben elsüllyed
(1999 Országgyűlési Napló)
1d.
〈annak kif-ére, hogy vmely tevékenységnek, ill. nemkívánatos (lelki)állapotnak oly mértékben átadja magát vki, hogy nehéz v. lehetetlen abbahagynia azt, ill. kilábalnia belőle〉
A’ fertelmes gonoſzságokban mélyen el-sillyedett
(1790 Noszkó Alajos)
Látod, hogy egy hanggal, egy tekintettel sem tesz szemrehányást; nekem, az ő bűnben elsüllyedt gyilkosának
(1872 Jókai Mór)
itt valaki halálra szánta magát azért, hogy fölrázza a szenvedések tompa kétségbeesésébe már-már elsüllyedt embereket
(1923 Károlyi Mihály)
[Tolnai] Gábor elsüllyedt a munkában
(1943 Radnóti Miklós)
[Solohov] végül saját írótársait jelentette fel, majd elsüllyedt az alkoholizmusba
(1995 Magyar Hírlap)
1e. (ritk)
〈talaj〉 lesüllyed, lesüpped
A főutak ugyan töltöttek, de hol kövezetet rakni nem lehet, ott elsüllyed a fövény s lyukak és süppedékek származnak, melyekben a kocsi megakad
(1842 Mezőgazdaság és agrártársadalom)
Illy hamar, oh anyaföld, mért süllyedtél el alatta?
(1844 Vörösmarty Mihály)
Békességet a világnak – mondd ki a szádon és süllyedjen a föld el alattad, miközben mondod
(1966 Sánta Ferenc)
2.
〈földterület(en levő dolog) rendsz. vmely (heves) természeti jelenség következtében〉 víz alá kerül(, és így eltűnik), ill. föld alá kerül és megsemmisül
Valyha el-sillyedni láthatnám e’ helyet
(1779 Bessenyei György¹ ford.Voltaire)
[a vulkánkitörés] ſok el-süllyedett Földek és Szigetek hellyet máſokat hoz elé
(1796 Parnasszusi időtöltés)
a tulparti Galathtal szembe a Várkapu száda, hol a néphagyomány szerint szintén vár volt; de ha volt is ott valami erőditvény, elsülyedt az azon félelmes hegyomlásokban, melyek itt történtek
(1868 Orbán Balázs)
Az elsüllyedt Atlantiszt keresem
(1932 Juhász Gyula¹)
Midőn a Grönland-Izland-Norvégia közötti földnyelv elsüllyedt, a Golf-áram nem kényszerült Nyugat felé kanyarodni, hanem beömlött a sarki tengerbe
(1972 Várkonyi Nándor)
2a. (túlzó)
〈annak kif-ére, hogy szégyenében megsemmisül vki〉
szégyenletekben [...] majd el-süjjedtenek
(1798 Magyar Kurír)
Aladár.: Önt tegnap meglátták. Aranka, (félre.): Elsűlyedek!
(1872 Toldy István)
Ökröndözés buffant fel [Erzsinek] a torkán, hányás ingerelte. S majd elsülyedt a szégyentől
(1911 Móricz Zsigmond)
A két anya megvetően méreget. Borostás, kialvatlan, lump arcomat vizslatják. Legszívesebben elsüllyednék a padló alá
(1999 Magyar Hírlap)
2b.
〈szitkozódásban〉
Forra-is ellene ismét illy’ hevében: Hogy pokolba nem tudſz egy-ſzer el-süllyedni, Vagy akaſztó fának ſzögén merevedni
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
Sülyedjek el, ha ittam csak vizet!
(1881 Kemény Károly ford.Molière)
Bár süllyednél el! Szakadjon rád a mennybolt!
(1986 Bodor Pál)
3. (vál)
eltűnik, megsemmisül vmi
Ah m’ért nem sllyed-el egy illy romlott Haza!
(1772 Bessenyei György¹)
igy süllyednek el a nem védelmezett iparágak
(1846 Hetilap)
régi karácsonyok elsüllyedt tündérvilága
(1936 e. Kosztolányi Dezső)
az indulatokkal együtt elsüllyed a konfliktus is
(1986 F. Várkonyi Zsuzsa)
3a.
〈vmely tárgy〉 úgy eltűnik (vhol, vkinél), hogy sehol sem található, és nem v. csak sokára kerül elő
Ez ellen tiltakozó 1823-iki kérvényük azonban elsüllyed a helytartótanács által jelentéstételre felhívott Sopron vármegye tisztifőügyészének fiókjában
(1955 Vörös Károly)
A darab kézirata is elsüllyedt, s csak most, az utóbbi években került elő s kezdett cirkulálni
(1983 Hubay Miklós²)
Lehet, hogy az egyébként több száz oldalas kézirat a magyar politikai rendőrségen süllyedt el, vagy semmisült meg
(1996 Tilkovszky Loránt)
3b. (átv is)
〈ködbe, homályba stb.〉 belevész, ill. 〈vmely nagyobb egységbe〉 önállóságát vesztve fokozatosan beleolvad vmi, vki
[az asszony] elsüllyedt a hóeséstől takart mély völgy homályába
(1872–1874 Jókai Mór)
A kubikusok, a híres ukrán földmunkások mestersége elsüllyedt a múlt ködében
(1952 Új Hang ford.)
A soproni polgár szívesebben süllyedt el névtelenül egy zenekar vagy egy énekkar közös munkájában
(1970 Molnár József)
nem süllyed el a névtelenségbe
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. elsülyed · elsűlyed, elsüllyed · elsüllyedés; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. süllyed; ÉKsz.; SzT. ~, elsüllyedett; ÚMTsz.

Beállítások