eltesz ts ige 9b

1. ’〈tárgyat〉 vhonnan v. onnan, ahol eddig volt, elvesz, és (vhova) más (zárt) helyre tesz, ill. huzamosabb időre vhol mint megfelelő (állandó) helyen elhelyez’ ❖ véletlenül lépvén bé ſzobámban, nem volt időm, hogy el tehettem volna a’ levelet melyet éppen olvaſtam: reája tévén azért hirtelen kezét, kért hogy mutatnám meg nékie (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0812, 19) | A gyermekek neveléséről irt igen hasznos munkádnak mind a két példányát megkaptam, az egyikét saját könyvtáramba tettem el (1860 Vasárnapi Újság CD56) | ha felforrt, tegyük el a tüztől gyenge meleg helyre (1892 Zilahy Ágnes C6079, 56) | Misi eltette a csomagot a ládába (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 33) | legyen olyan szíves, tegye el onnan azt a kést (1974 Szentkuthy Miklós ford.–Joyce 9664016, 707).

1a. (helyhatározó n.) ’a megszokott, rendes helyére, ill. vhova, ahol lenni szokott, (vissza)tesz vmit’ ❖ (Az előbbi kardot kivonván hüvelyéből, és a’ Szarándoknak mutatván.) Vérrozsda foltyait ki nem tudom Már semmiképpen veszteni [...]. Ismét elteszi a’ kardot (1824 Kisfaludy Sándor 8243049, 377) | Éhes a banda, korog a gyomra, kaját! (Kórusban kiabálják.) Kuti: Mindjárt hozzák. Csizmás: Na, akkor tegyük el a játékokat (1950 Fehér Klára 9137003, 49) | Ha nem kell a tűzhely mellett állnom, mosogatok, törölgetek, illetve elteszem a tiszta edényt (1991 Frank Júlia CD19).

1b. (helyhatározó n. módhatározóval) ’nehezen megtalálható v. mások számára nehezen hozzáférhető, biztos helyre tesz, biztonságba helyez vmit’ ❖ adja át neki e kis erszényt s mondja, hogy azt testvére küldi; tegye el jól és ne szóljon senki előtt róla (1856 Vasárnapi Újság CD56) | úgy eltennék a bankót, hogy sohasem lásson napvilágot (1879 Mikszáth Kálmán CD04) | Jól eltegye ezt, Pirikém, ne mutassa senkinek (1994 Szántó Piroska 1166004, 278).

1c. elteszi magát (rég) ’〈ember, állat〉 elbújik, elrejtőzik (vhova v. vhol)’ ❖ nagyok-is ezen Tzet-halak, tehát még-is igen félékenyek, ’s mihent a’ hajóst vagy embert éſzre veſzik, azonnal magokat el-teſzik, ’s a’ vízbe buknak (1795 Sándor István 7287065, 195) | Sövény megé magam legottan el tettem (1799 Sándor István C1530, 234) | Eltedd magad, amíg azt nem látod, hogy a falu végén levették a hirdetést a statáriumfáról. Nagyon sajnálnám az iú életedet (1874 Jókai Mór CD18) | lesen jól eltegye magát a vadász (1880 Vajda János C4643, 39).

1d. (helyhatározó n.)(jogtalanul, ill. elfogadva vkitől) magához vesz vmit; elrak’ ❖ Napod ma mit nyújt Köszönve tedd el (1822 Kölcsey Ferenc CD01) | Ezek is megcsaltak a gazok, mig beteg voltam eltették a pénzemet (1867 Tolnai Lajos 8483017, 16) | Aranysárga, ezüstfehér címerrel ékes levéltárca került a kezébe: – Tegye el tőlem emlékbe! – mondta (1920 Krúdy Gyula CD54) | a szövetkezetben megtermelt jövedelmet – a munka arányában – a tagok tegyék el (1995 Országgyűlési Napló CD62).

1e. (rég) ’〈halottat〉 eltemet (vhova)’ ❖ ? Ember eleibe mernétek-e’ menni, Ha Uratok’ teſtét Kaurtól el-venni Nem tudnátok, egygyütt fejével el-tenni? (1777 Kónyi János C2731, 38) | A ki eltesz végre nyugovóra Sirkövemre irja ezt nekem (1845 Vecsey Sándor C4101, 230) | a vén királyt eltették a földbe (1862 Sajó- és tiszavölgyi népmesék C3087, 67) | Hát bizony eltettük a jó öreget. Az isten nyugtassa meg szegényt (1878 Bodon József C1128, 232).

1f. ’〈személyt, csoportot〉 vhonnan, ahol az állomás- v. munkahelye van, elmozdít, és (vhova) máshova rendel, áthelyez’ ❖ A’ megye katonai kormányzóját a’ kormány eltette, a’ grenoblei nemzeti őrséget eloszlatta (1832 Jelenkor C0223, 214) | Az igazgatónak ez is tetszett, mert kasznárból tiszttartónak léptette elő, és eltette egy uradalomba, melyet a gróf csak nevéről ismert (1867 Tóvölgyi Titusz 8492001, 70) | Azokat a legiókat, melyekkel Augustus halálakor találkoztunk Pannoniában, egyenként eltették innen (1904 ÓkoriLex. CD28) | És hogy eltettek az iskolából, ahol tanítottam? – Arról se hallottam (1969 Mándy Iván 9420025, 172).

1g. (rég) ’〈működési helyét, székhelyét〉 máshova helyezi’ ❖ Ennek fia székhelyét Düsseldorfból eltette (1893 PallasLex. CD02) | 1712. Nagy Péter eltette Moszkvából székhelyét (1896 PallasLex. CD02).

1h. ’〈más időpontra, más időszakra〉 áttesz, elhalaszt vmit’ ❖ ezzel a „kínos ügy” eltétetett a jövő hétre (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | hamarosan szolid, hétköznapi honpolgárokká vedlettünk, akik a munka után sietnek haza, a munkahely gondjait, a csoportbeli vitákat bölcsen eltéve holnapra (1979 László-Bencsik Sándor 9383005, 159) | a zárószavazást a Házszabály szerint eltettük a jövő hétre (1995 Országgyűlési Napló CD62).

2. (rendsz. helyhatározó n., tárgy n. is) (átv is) ’megóvásra, megőrzésre v. (vmely céllal) későbbi felhasználásra (vmely) megfelelő helyre tesz, ill. (vmennyi időre v. vmikorra) félretesz vmit’ ❖ Haſznál betegségének: Ha borza-belet véſzſz, És fél-maréknyit téſzſz Mint egy fél-kupa borba; Az után forrald-fel, És mind edgyütt tedd-el Két akkora tſuporba, meleg borotskával, Egy egy pohárkával Minden nap ſzaparitsad (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225011, 57) | Van ugyan kevés eltett pénzecském (1837 Zeyk János C4576, 17) | Dicső emlékezetű József királyunk egykor Morvaországban maga kezével szántott és az ekét, mellyen szántott, maig is eltéve tartják örök emlékezetül (1844 e. Edvi Illés Pál 8573001, 5) | A doktor mindjárt megparancsolta a házi cselédségnek, hogy a kidűlt port eltakarítsák, [...] de én mégis eltettem belőle egy csipetet; itt van a zsebkeszkenőmben (1848–1856 Jókai Mór CD18) | A szenteltvízből az egész esztendőre eltesznek (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Európa csak nevetett, de nem csudálkozott, ellenben Németország eltette ezt az esetet tanulságai közé (1912 Ignotus CD10) | Az aranybrokát százesztendőkről beszél, amikor a nagyasszonyok maguk varrták az esküvői ruháikat, és a ruhákat eltették a késő nemzedékek részére (1926 Krúdy Gyula CD54) | a belsőségből vagy halból készült ételek nem tehetők el másnapra (1987 Tények könyve CD37) | ezt [ti. a vagyonnyilatkozatot] is elteszik 30 napig, az eredetit megsemmisítik, majd 30 nap elteltével ezt az újonnan készített bevallást is megsemmisítik (2000 Országgyűlési Napló CD62).

2a. (tárgy n. is) ’〈gyümölcsöt, zöldség-, es. húsfélét〉 rendsz. vmilyen eljárással, gyakr. befőzéssel tartósít, és megfelelően elhelyez, ill. 〈ételneműt〉 így készít’ ❖ Némellyek a’ dinnye’ húsát-is, mint egyéb gyümöltsöket, télre meg-ſzáraſztják; máſok nád-mézzel bé-tsinálják, és aſztali tsemegének el-téſzik (1787 Mátyus István C3068, 446) | Hogyan kell a’ tavaszszal termett spárgát Angolymódon ugy eltenní, hogy télen által is kedves zőld eledelt szolgáltasson (1829 Zádor Elek ford.–Wigand 8532013, 67) | a régi magyarok annak is tudták a módját, hogyan kell a húst úgy eltenni, hogy esztendőkig elálljon (1884 Jókai Mór CD18) | [Vése község jobbágyai a 19. században] szárítani, befőzni, eltenni nem tudnak, egyedül almát és körtét szárítanak; pincéjük nincs a háznál, minélfogva mindennap ki kell menniök a hegyre, hogy bort hozzanak be (1933 Szekfű Gyula CD42) | vettem 2×50 gramm nátrium-benzoátot, mert baracklekvárt akartam eltenni télire (2003 Népszabadság szept. 12. C7851, 12).

2b. elteszi magát ’〈annak kif-ére, hogy pihenni v. nyugovóra tér vki〉’ ❖ már kilencz-tíz óra felé jár az idő, jó volna magunkat eltenni holnapra! (1872 Elegyes gyűjtések C2998, 98) | Most pedig tedd el magad, itt elhálhatsz az én szobámban (1887 Tolnai Lajos C4194, 259) | Most egy rövid időre eltesszük magunkat, pihenünk (1927 Krúdy Gyula CD54) | tegyük el magunkat holnapra (2004 Bratka László 3147006, 1287).

2c. ’emlékezetben megtart, megőriz’ ❖ Élni annyit tesz, mint mindig-mindig ismerkedni, új hangokat hallani, új neveket megjegyezni, új emberi arcokat eltenni (1918 Krúdy Gyula CD54) | a képét megpróbálom itt leírni, eltenni magamnak … (1922 Révész Béla 9566001, 50) | Úgy tettem el magamban ezt az utolsó mondatot, mint valami gazdag ígéretet (1989 Csengey Dénes 1028003, 51).

2d. ’〈érzelmet, indulatot, szándékot stb. vmely későbbi időre〉 magában (meg)őriz, tartogat’ ❖ A buzgó Nép’ mérgét máskorra el-tette (1786 Péczeli József ford.–Voltaire C3445, 53) | ha a király elteszi a haragját reggelre, addig össze lehet hívatni az országtanács tagjait (1892 Jókai Mór CD18) | Sohase szabad haragot eltenni másnapra (1921 Schöpflin Aladár 9590001, 21) | Majd legközelebb – gondolja Thiers s elteszi tervét (1932 e. Németh Andor 9480002, 82).

Fr: láb, szem, út.

Vö. CzF. eltėsz, eltėtt; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. tesz; ÉKsz.; SzT. ~, eltétet, eltett; ÚMTsz. ~, eltett

eltesz tárgyas ige 9b
1.
〈tárgyat〉 vhonnan v. onnan, ahol eddig volt, elvesz, és (vhova) más (zárt) helyre tesz, ill. huzamosabb időre vhol mint megfelelő (állandó) helyen elhelyez
véletlenül lépvén bé ſzobámban, nem volt időm, hogy el tehettem volna a’ levelet melyet éppen olvaſtam: reája tévén azért hirtelen kezét, kért hogy mutatnám meg nékie
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
A gyermekek neveléséről irt igen hasznos munkádnak mind a két példányát megkaptam, az egyikét saját könyvtáramba tettem el
(1860 Vasárnapi Újság)
ha felforrt, tegyük el a tüztől gyenge meleg helyre
(1892 Zilahy Ágnes)
Misi eltette a csomagot a ládába
(1920 Móricz Zsigmond)
legyen olyan szíves, tegye el onnan azt a kést
(1974 Szentkuthy Miklós ford.Joyce)
1a. (helyhatározó n.)
a megszokott, rendes helyére, ill. vhova, ahol lenni szokott, (vissza)tesz vmit
(Az előbbi kardot kivonván hüvelyéből, és a’ Szarándoknak mutatván.) Vérrozsda foltyait ki nem tudom Már semmiképpen veszteni [...]. Ismét elteszi a’ kardot
(1824 Kisfaludy Sándor)
Éhes a banda, korog a gyomra, kaját! (Kórusban kiabálják.) Kuti: Mindjárt hozzák. Csizmás: Na, akkor tegyük el a játékokat
(1950 Fehér Klára)
Ha nem kell a tűzhely mellett állnom, mosogatok, törölgetek, illetve elteszem a tiszta edényt
(1991 Frank Júlia)
1b. (helyhatározó n. módhatározóval)
nehezen megtalálható v. mások számára nehezen hozzáférhető, biztos helyre tesz, biztonságba helyez vmit
adja át neki e kis erszényt s mondja, hogy azt testvére küldi; tegye el jól és ne szóljon senki előtt róla
(1856 Vasárnapi Újság)
úgy eltennék a bankót, hogy sohasem lásson napvilágot
(1879 Mikszáth Kálmán)
Jól eltegye ezt, Pirikém, ne mutassa senkinek
(1994 Szántó Piroska)
1c. elteszi magát (rég)
〈ember, állat〉 elbújik, elrejtőzik (vhova v. vhol)
nagyok-is ezen Tzet-halak, tehát még-is igen félékenyek, ’s mihent a’ hajóst vagy embert éſzre veſzik, azonnal magokat el-teſzik, ’s a’ vízbe buknak
(1795 Sándor István)
Sövény megé magam legottan el tettem
(1799 Sándor István)
Eltedd magad, amíg azt nem látod, hogy a falu végén levették a hirdetést a statáriumfáról. Nagyon sajnálnám az iú életedet
(1874 Jókai Mór)
lesen jól eltegye magát a vadász
(1880 Vajda János)
1d. (helyhatározó n.)
(jogtalanul, ill. elfogadva vkitől) magához vesz vmit; elrak
Napod ma mit nyújt Köszönve tedd el
(1822 Kölcsey Ferenc)
Ezek is megcsaltak a gazok, mig beteg voltam eltették a pénzemet
(1867 Tolnai Lajos)
Aranysárga, ezüstfehér címerrel ékes levéltárca került a kezébe: – Tegye el tőlem emlékbe! – mondta
(1920 Krúdy Gyula)
a szövetkezetben megtermelt jövedelmet – a munka arányában – a tagok tegyék el
(1995 Országgyűlési Napló)
1e. (rég)
〈halottat〉 eltemet (vhova)
?
Ember eleibe mernétek-e’ menni, Ha Uratok’ teſtét Kaurtól el-venni Nem tudnátok, egygyütt fejével el-tenni?
(1777 Kónyi János)
A ki eltesz végre nyugovóra Sirkövemre irja ezt nekem
(1845 Vecsey Sándor)
a vén királyt eltették a földbe
(1862 Sajó- és tiszavölgyi népmesék)
Hát bizony eltettük a jó öreget. Az isten nyugtassa meg szegényt
(1878 Bodon József)
1f.
〈személyt, csoportot〉 vhonnan, ahol az állomás- v. munkahelye van, elmozdít, és (vhova) máshova rendel, áthelyez
A’ megye katonai kormányzóját a’ kormány eltette, a’ grenoblei nemzeti őrséget eloszlatta
(1832 Jelenkor)
Az igazgatónak ez is tetszett, mert kasznárból tiszttartónak léptette elő, és eltette egy uradalomba, melyet a gróf csak nevéről ismert
(1867 Tóvölgyi Titusz)
Azokat a legiókat, melyekkel Augustus halálakor találkoztunk Pannoniában, egyenként eltették innen
(1904 ÓkoriLex.)
És hogy eltettek az iskolából, ahol tanítottam? – Arról se hallottam
(1969 Mándy Iván)
1g. (rég)
〈működési helyét, székhelyét〉 máshova helyezi
Ennek fia székhelyét Düsseldorfból eltette
(1893 PallasLex.)
1712. Nagy Péter eltette Moszkvából székhelyét
(1896 PallasLex.)
1h.
〈más időpontra, más időszakra〉 áttesz, elhalaszt vmit
ezzel a „kínos ügy” eltétetett a jövő hétre
(1883 Mikszáth Kálmán)
hamarosan szolid, hétköznapi honpolgárokká vedlettünk, akik a munka után sietnek haza, a munkahely gondjait, a csoportbeli vitákat bölcsen eltéve holnapra
(1979 László-Bencsik Sándor)
a zárószavazást a Házszabály szerint eltettük a jövő hétre
(1995 Országgyűlési Napló)
2. (rendsz. helyhatározó n., tárgy n. is) (átv is)
megóvásra, megőrzésre v. (vmely céllal) későbbi felhasználásra (vmely) megfelelő helyre tesz, ill. (vmennyi időre v. vmikorra) félretesz vmit
Haſznál betegségének: Ha borza-belet véſzſz, És fél-maréknyit téſzſz Mint egy fél-kupa borba; Az után forrald-fel, És mind edgyütt tedd-el Két akkora tſuporba, meleg borotskával, Egy egy pohárkával Minden nap ſzaparitsad
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
Van ugyan kevés eltett pénzecském
(1837 Zeyk János)
Dicső emlékezetű József királyunk egykor Morvaországban maga kezével szántott és az ekét, mellyen szántott, maig is eltéve tartják örök emlékezetül
(1844 e. Edvi Illés Pál)
A doktor mindjárt megparancsolta a házi cselédségnek, hogy a kidűlt port eltakarítsák, [...] de én mégis eltettem belőle egy csipetet; itt van a zsebkeszkenőmben
(1848–1856 Jókai Mór)
A szenteltvízből az egész esztendőre eltesznek
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Európa csak nevetett, de nem csudálkozott, ellenben Németország eltette ezt az esetet tanulságai közé
(1912 Ignotus)
Az aranybrokát százesztendőkről beszél, amikor a nagyasszonyok maguk varrták az esküvői ruháikat, és a ruhákat eltették a késő nemzedékek részére
(1926 Krúdy Gyula)
a belsőségből vagy halból készült ételek nem tehetők el másnapra
(1987 Tények könyve)
ezt [ti. a vagyonnyilatkozatot] is elteszik 30 napig, az eredetit megsemmisítik, majd 30 nap elteltével ezt az újonnan készített bevallást is megsemmisítik
(2000 Országgyűlési Napló)
2a. (tárgy n. is)
〈gyümölcsöt, zöldség-, es. húsfélét〉 rendsz. vmilyen eljárással, gyakr. befőzéssel tartósít, és megfelelően elhelyez, ill. 〈ételneműt〉 így készít
Némellyek a’ dinnye’ húsát-is, mint egyéb gyümöltsöket, télre meg-ſzáraſztják; máſok nád-mézzel bé-tsinálják, és aſztali tsemegének el-téſzik
(1787 Mátyus István)
Hogyan kell a’ tavaszszal termett spárgát Angolymódon ugy eltenní, hogy télen által is kedves zőld eledelt szolgáltasson
(1829 Zádor Elek ford.Wigand)
a régi magyarok annak is tudták a módját, hogyan kell a húst úgy eltenni, hogy esztendőkig elálljon
(1884 Jókai Mór)
[Vése község jobbágyai a 19. században] szárítani, befőzni, eltenni nem tudnak, egyedül almát és körtét szárítanak; pincéjük nincs a háznál, minélfogva mindennap ki kell menniök a hegyre, hogy bort hozzanak be
(1933 Szekfű Gyula)
vettem 2×50 gramm nátrium-benzoátot, mert baracklekvárt akartam eltenni télire
(2003 Népszabadság szept. 12.)
2b. elteszi magát
〈annak kif-ére, hogy pihenni v. nyugovóra tér vki〉
már kilencz-tíz óra felé jár az idő, jó volna magunkat eltenni holnapra!
(1872 Elegyes gyűjtések)
Most pedig tedd el magad, itt elhálhatsz az én szobámban
(1887 Tolnai Lajos)
Most egy rövid időre eltesszük magunkat, pihenünk
(1927 Krúdy Gyula)
tegyük el magunkat holnapra
(2004 Bratka László)
2c.
emlékezetben megtart, megőriz
Élni annyit tesz, mint mindig-mindig ismerkedni, új hangokat hallani, új neveket megjegyezni, új emberi arcokat eltenni
(1918 Krúdy Gyula)
a képét megpróbálom itt leírni, eltenni magamnak …
(1922 Révész Béla)
Úgy tettem el magamban ezt az utolsó mondatot, mint valami gazdag ígéretet
(1989 Csengey Dénes)
2d.
〈érzelmet, indulatot, szándékot stb. vmely későbbi időre〉 magában (meg)őriz, tartogat
A buzgó Nép’ mérgét máskorra el-tette
(1786 Péczeli József ford.Voltaire)
ha a király elteszi a haragját reggelre, addig össze lehet hívatni az országtanács tagjait
(1892 Jókai Mór)
Sohase szabad haragot eltenni másnapra
(1921 Schöpflin Aladár)
Majd legközelebb – gondolja Thiers s elteszi tervét
(1932 e. Németh Andor)
Fr: láb, szem, út
Vö. CzF. eltėsz, eltėtt; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. tesz; ÉKsz.; SzT. ~, eltétet, eltett; ÚMTsz. ~, eltett

Beállítások