állatkínzás fn 4A

1. ’állat bántalmazása, sanyargatása v. túlzott megterhelése’ ❖ A rozzant istállókat, miket szedett-vetett deszkákból tákoltak össze, a bérkocsis lovak lakják; hajdan paripák, úri hintók előfogatai, most az állatkínzás elleni egyletek távoli védencei (1865 Jókai Mór CD18) | Ez a vers klasszikus formában követel emberséges bánásmódot az állat számára. Bölcseink megállapították, hogy a Tóra tiltja az állatkínzást (1939 Hertz-Biblia ford. CD1204) | néhány magánszemély vadállatokat is befogad, azonban ezek tartása az esetek legnagyobb részében állatkínzással egyenértékű (1998 Tények könyve CD37).

1a. ’állattal történő (ok nélküli) kegyetlenkedés’ ❖ Próbált orvosság egy megfogott egeret gyöngén megpörkölni, de hogy azonban éljen, s elereszteni; mind eltakarodik az egér. Méltó volna illyest próbálni patkányok ellen is; ámbár némi állat-kínzással van egybekötve (1826 Fáy András¹ 8139012, 113) | Az állatkínzás pedig komoly és természetes szenvedélyükké vált. Egész légió macskát, csibét, kacsát pusztítottak el folyton fejlődő sajátságos módszereikkel (1907 Csáth Géza 9085002, 29) | Állatkínzásért 25 ezer embert jelentettek fel 1957-ben Angliában (1958 Esti Hírlap júl. 31. C0122, 5).

2. (tréf is) ’embernek okozott (lelki, szellemi) szenvedés’ ❖ Holnapután kezdődnek a collegiumban az examenek [= vizsgák]. Marasztalnak, de nem maradok. Nagyon sietek Szatmár felé, aztán meg nem is szeretem látni az állatkínzást (1847 Petőfi Sándor 8366456, 65) | az emberek hosszas ideig mászták ok nélkül ezen meredek hegyet, s alig pár éve, hogy az ily állat-kínzás oktalanságát átlátva, a hegy elhagyásával a Létompatak völgyén vezették le az útat a Maros terére (1871 Orbán Balázs 8340018, 102).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

állatkínzás főnév 4A
1.
állat bántalmazása, sanyargatása v. túlzott megterhelése
A rozzant istállókat, miket szedett-vetett deszkákból tákoltak össze, a bérkocsis lovak lakják; hajdan paripák, úri hintók előfogatai, most az állatkínzás elleni egyletek távoli védencei
(1865 Jókai Mór)
Ez a vers klasszikus formában követel emberséges bánásmódot az állat számára. Bölcseink megállapították, hogy a Tóra tiltja az állatkínzást
(1939 Hertz-Biblia ford.)
néhány magánszemély vadállatokat is befogad, azonban ezek tartása az esetek legnagyobb részében állatkínzással egyenértékű
(1998 Tények könyve)
1a.
állattal történő (ok nélküli) kegyetlenkedés
Próbált orvosság egy megfogott egeret gyöngén megpörkölni, de hogy azonban éljen, s elereszteni; mind eltakarodik az egér. Méltó volna illyest próbálni patkányok ellen is; ámbár némi állat-kínzással van egybekötve
(1826 Fáy András¹)
Az állatkínzás pedig komoly és természetes szenvedélyükké vált. Egész légió macskát, csibét, kacsát pusztítottak el folyton fejlődő sajátságos módszereikkel
(1907 Csáth Géza)
Állatkínzásért 25 ezer embert jelentettek fel 1957-ben Angliában
(1958 Esti Hírlap júl. 31.)
2. (tréf is)
embernek okozott (lelki, szellemi) szenvedés
Holnapután kezdődnek a collegiumban az examenek [= vizsgák]. Marasztalnak, de nem maradok. Nagyon sietek Szatmár felé, aztán meg nem is szeretem látni az állatkínzást
(1847 Petőfi Sándor)
az emberek hosszas ideig mászták ok nélkül ezen meredek hegyet, s alig pár éve, hogy az ily állat-kínzás oktalanságát átlátva, a hegy elhagyásával a Létompatak völgyén vezették le az útat a Maros terére
(1871 Orbán Balázs)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások