eltérés fn 4B 

1. ’az eltér igével kifejezett cselekvés v. történés’ ❖ okaim vóltak azt hinni, hogy a’ felséges helytartó Királyi Tanáts az attól [ti. az oktatási szabályok gyűjteményétől] való el-térést nem sokára Maga fogja parantsolni (1789 Kazinczy Ferenc 7163060, 13).

2. (rég) ’Kitérő.’

2a. (ritk, átv is) ’a fő iránytól, útvonaltól (ideiglenesen) távolodó mozgás, ill. arra szolgáló út’ ❖ Dīvortĭum [...] félrevaló út, eltérés (1818 Lexicon trilingve C3043, 905. hasáb) | a hierarchia szigoru, önző szabályai tegyenek ez alkalommal eltérést rendes utjokból (1869 Orbán Balázs CD22).

2b. ’〈szövegben〉 a tárgyhoz nem (szorosan) kötődő, más témáról szóló rész’ ❖ bocsánat a’ hosszúra terjedett eltérésért (1842 Pesti Hírlap CD61) | mellőzve egy uj eltérést, röviden csak azt adom elő, hogy elvégre [Pál] szive sovár vágya győzött (1862 Remellay Gusztáv 8391004, 81).

3. ’〈térben v. időben:〉 eltolódás, különbség’ ❖ [a vonal] valjon a függélyeshez [= függőlegeshez] vagy fekirányoshoz [= vízszinteshez] hajlik e, s eltérése mennyi (1847 Hetilap CD61) | Ha csak egy milliméter eltérés mutatkozik [ti. fűrészeléskor a vonalhoz képest], az már alkalmat ad arra, hogy a segéd a legbrutálisabb módon bántalmazza a vele együttdolgozó inast (1927 Weltner Jakab 9787003, 35) | A megújított időszámítás Oroszországban 1700. január elsején vette kezdetét, az Európa legnagyobb részében alkalmazott Gergely-naptár és a cár által választott Julianus-naptár közötti 13 napos eltérést ettől az időponttól kezdve több mint kétszáz évig, 1918 januárjáig megőrizve (1999 Hangodi Ágnes CD40).

4. ’vmely dolognak, jelenségnek stb. mértéke, minősége, összetétele stb. szerint vmihez viszonyított mássága, különbsége’ ❖ Ha tehát valamelly status [= állam]’ siketnémáinak száma öszvehasonlítatik annak összes népességével: akkor abból egy resultatum [= eredmény] fejlik-ki, melly, igen csekély eltérésekkel majd mindenütt ugyanazon (1834 Társalkodó C7971, 212) | régibb házi válfajaink egyedei közt nagyobb az eltérés, mint a megfelelő vad fajok és válfajok körében (1864 Rónay Jácint 8396001, 6) | [a munkabér] reálértéke kevesebb. Az 1939. évihez hasonlitva 5 százalékos az eltérés (1941 Nemzeti Figyelő 2135001, 6) | A gránitnak az ásványos összetétele is igen változatos, területenként jelentős eltérést mutathat (2000 Természet Világa CD50).

4a. ’vélemények, nézetek (feszültséget keltő) különbözősége v. ellentéte, nézetkülönbség, nézeteltérés’ ❖ Hogy különösen az óvárost védelmezni kell, ebben nem lehetett eltérés Zrinyi és katonái közt (1865 Salamon Ferenc 8402011, 575) | Az egyezség pedig nem sikerült némely eltérések miatt, első sorban Zárára nézve, melyeket elintézni nem lehetett (1892 Pór Antal CD55) | Kossuth Lajos Széchenyivel mindenben egyetértett, csak a megvalósítás sorrendjében volt közöttük eltérés (1928 TolnaiÚjLex. C5728, 116) | Abban nincs eltérés, hogy mi az, ami hiányzik ebből a módosításcsomagból, és amire szükség lenne (1993 Országgyűlési Napló CD62).

4b. ’vminek, vkinek az a vonása, sajátossága, amelyben vmely (hasonló) dologtól v. személytől, ill. a megszokottól, normálistól eltér’ ❖ [a nyelvi stílusokat] a’ művészköltő egész az individualis eltérésekig meg tudja különböztetni, utánozni (1834 Csató Pál C0240, 20) | Ezek a’ fő különbségek, mellyeket község’ és megye’ alkatása mutat a’ szövetséges statusok’ külön részeiben. Ha a’ végrehajtási eszközök’ részleteibe bocsátkozni akarnék, sokkal több eltéréseket is tudnék kijelelni (1841 Fábián Gábor ford.–Tocqueville 8134007, 129) | a gerinczesek közt nagy és lényeges eltérések tüntek fel, azért öt külön csoportozatra osztattak (1864 Rónay Jácint 8396001, 4) | Enyhe neurológiai eltérések (kéztremor [= kézremegés], strabizmus [= kancsalság] [...]) (1961 Sámuel András et al. 1137001, 305).

5. (rég) ’dolognak, jelenségnek v. élőlénynek az eredetitől v. a többi hasonlótól, es. a normálistól különböző megjelenési formája, változata’ ❖ A’ müvészségek’ határai első eltéréseikben mindíg összefolynak (1830 Szalay László C3806, 35) | a várnagy leánya a természetnek azon eltérései közé látszott tartozni, kiket Albinos néven neveznek (1855 Jósika Miklós C2378, 220) | a Tarczali-féle kis dinnye, melly a Turkesztáni egyik eltérésének találtatott (1859 Vasárnapi Újság CD56) | A veres császármadár oly fajnak ismertetik, mely sajáta Angliának, pedig csak eltérése a svéd császármadárnak (1864 Rónay Jácint 8396002, 25) | a nemes opál, ez a gyémánttal vetekedő drágakő és ennek a változatai, eltérései (1904 Jókai Mór CD18).

6. (Fiz) ’lencsén át látható, ill. filmre v. lemezre vetülő kép vonalainak, rajzának a lencse fénytani sajátságai folytán nem egyformán éles, tiszta volta, ill. a lencsének ezt okozó tulajdonsága’ ❖ Az egyszerü gyüjtő- v. szórólencse képei nem tiszták, mert a szini eltérés, valamint a gömbidom miatti eltérés elmosódottakká teszi azokat (1897 PallasLex. CD02) | Az egyes domború lencséknél mutatkozó gömbi és színi eltérés kikerülése végett [a látcsövekben] akromatikus objektívet és összetett okulárt használnak (1925 RévaiNagyLex. C5714, 29) | Kezdetben a mikroszkópok fő hibája az volt, hogy lencséjük színes gyűrűt vont a kép köré (ez a kromatikus eltérés) (1999 Természet Világa CD50).

Ö: nézet~.

ÖU: fázis~, idő~, szín~, szöveg~, út~, vélemény~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.