eltérít ts ige 4b4

1. ’〈annak kif-ére, hogy mozgásban levő embert, állatot v. dolgot, jelenséget eredeti irányának v. céljának megváltoztatására késztet(ve más irányba terel) vki, vmi〉’ ❖ kérem az Úrat, [...] azon ösvényrl, mellyen el-indúlt, ne tériteſſék-el (1786 Szacsvay Sándor 7301001, [3]) | A vihar nem rombolta ugyan össze a hajót, de eltéritette utjából (1886 Budapesti Hírlap okt. 9. C4733, 3) | a vándorló lemmingeket a felvett iránytól semmi sem téríti el (1895 PallasLex. CD02) | a prizma a fénysugarat nemcsak eltéríti, hanem egyúttal fel is bontja alkotó színeire (1929 TolnaiÚjLex. C5731, 257) | A mágnes minden töltött részecskét eltérít az eredeti pályájáról, az anyagot és az antianyagot éppen ellentétesen, az egyiket jobbra, a másikat balra (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈annak kif-ére, hogy (fenyegetéssel) eléri vki, hogy vmely jármű eredeti irányát v. célját megváltoztassa〉’ ❖ – Hogy jöttek ide [ti. a turisták]? – kérdezte Jóska meglepve. – Eltérítettem a buszt! – mondta a kis Rece fölényesen (1973 Csukás István 9095022, 236) | Olaszországban a harmadosztályú Nocerina csapatának szurkolói eltérítettek egy vonatszerelvényt. A Torre Annunziata elleni mérkőzésről hazafelé tartó huligánok arra kényszerítették az egyik jármű vezetőjét, hogy a megszokottól eltérő útvonalon haladjon (2001 Magyar Hírlap CD09) | A gépet eltérítő Halimah Mártír Kommandó (2007 Konok Péter 3274001, 18).

1b. ’〈folyóvizet〉 addigi irányából, medréből gáttal elterel, ill. így elvezet (vhonnan) vki’ ❖ [Oláhfalu lakói] a Nagy erdő aljában lefolyó Vargyas patakát és a vele egyesülő Halaságot roppant dugákkal (gátlás) eltéritvén eredeti irányától, bevették falujokba (1868 Orbán Balázs CD22) | Megabyzosnak sikerült eltérítenie a folyam egyik ágát, szárazra juttatta az athéni hajóhadat s azután megtámadta (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | [az ostrom során] a császáriak a városon átfolyó Beszterce folyót onnan eltérítették, minek folytán a kutak kiszáradtak (1940 Bánlaky József CD16) | Tizenhat duzzasztógát és hét erőműtelep épült, melyeket a hegyekben fúrt alagutak rendszerén át az eltérített Snowy folyó és mellékfolyóinak a vize táplált (2010 Somssich-Szőgyény Béla 3153002, 570).

1c. ’〈annak kif-ére, hogy vmi, vki okozza, hogy vmely tárgy, dolog addigi (nyugalmi) helyzetéből, ill. a függőleges irányhoz képest elmozduljon, kitérjen〉’ ❖ [a] szem, mely a prizmán keresztül néz, a tárgyakat az él felé látja eltérítve (1897 PallasLex. CD02) | a szálon függő mágnest oldalt elhelyezett mágnespálcával eltérítik (1915 RévaiNagyLex. C5708, 128) | az áramlások a mélységmérő fonalát a függőlegestől eltérítik és így a valódi mélységnél nagyobbat kapunk (1928 TolnaiÚjLex. C5728, 301) | Az iránytűt eltérítik a mágneses zavarok (1971 Népszabadság márc. 23. C7821, 10).

2. ’〈annak kif-ére, hogy vmi, vki okozza v. eléri, hogy vmely beszélgetés, társalgás, ill. vkinek a figyelme, szándéka stb. vkiről, vmiről (másfelé) elterelődjön〉’ ❖ A’ Háládatlanság el-tériti a’ felénk-folyó kedveskedésit az Istennek (1773 Faludi Ferenc C1665, 6) | Ráby megmondta [...] kereken, hogy ide hiába hordanak ajándékot; mert azzal az ő feltett szándékát se jobbra, se balra el nem térítik (1879 Jókai Mór CD18) | [Daun tábornagy éjszaka] a legnagyobb titkolódzással megtette előkészületeit a hajnali váratlan támadásra, cselvető mozdulatokkal eltérítve ezekről a poroszok figyelmét (1915 Fest Aladár CD55) | Az Elkalandozó páratlan képességgel tud bármely megbeszélést eltéríteni az eredeti tárgytól, valami teljességgel oda nem illő történet felé (1999 Magyar Hírlap CD09) | [tervezéskor a funkció] az építészi gondolatot eltéríthette volna a szélsőségesen high-tech stílus irányába, de az alkotók a táj egységének fenntartása érdekében ellenálltak e csábításnak (2001 Figyelő CD2601).

2a. ’〈annak kif-ére, hogy arra késztet vkit vki, vmi, hogy eredeti v. addigi tárgyától, szándékától, hivatásától stb. eltérjen〉’ ❖ A’ kormány mindent elkövetett, hogy a’ tábornokot e’ szándékától [ti. a lemondástól] eltéritse (1843 Pesti Hírlap CD61) | [az evangélikus országgyűlési követek] előterjesztésök kedvezőbb elintézését ismételve is sürgették. Míg végre az érsek és nádor hosszas fáradozásai a vallás ügyének további sikertelen tárgyalásától eltérítették őket (1895 Bubics Zsigmond–Merényi Lajos CD55) | az [ifjúsági] egyletek semmiképpen bele nem vonhatók hivatásuktól, céljaiktól eltérítő akciókba (1897 Ady Endre CD0801) | [Descartes] egyre változtatta lakhelyét, hogy sem barátság, sem ellenségeskedés el ne téríthesse munkájától (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | Aki úgy gondolja, hogy költői kérdéssel eltérít mondandómtól, az nem ismer (2002 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’〈személyt v. csoportot〉 arra késztet vki, vmi, hogy bizalmát, elkötelezettségét csökkentve v. megszüntetve elforduljon vkitől, vmitől’ ❖ Kriſtus Urunk [...] méltán neheztelte, hogy a’ Farizeuſok az ö gonoſz példa-adáſokkal, és az Irásnak hamis magyarázattyával a’ népet ö töle el-térítenék (1774 Vajda Sámuel 7365003, 112) | Mátyás főherczeg követei sem boldogúltak, kik azért jelentek meg Prágában, hogy a rendeket Rudolftól eltérítsék (1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a foglalkozáskülönbség téged nem térített el régi barátaidtól (1914 Füst Milán 9161041, 37) | [Alekszij pátriárka] határozottan elítélte külföldi misszionáriusok „helytelen tevékenységét”, amivel Kelet-Ukrajnában megpróbálják az ortodox hívőket egyházuktól eltéríteni (1997 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. térít; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

eltérít tárgyas ige 4b4
1.
〈annak kif-ére, hogy mozgásban levő embert, állatot v. dolgot, jelenséget eredeti irányának v. céljának megváltoztatására késztet(ve más irányba terel) vki, vmi〉
kérem az Úrat, [...] azon ösvényrl, mellyen el-indúlt, ne tériteſſék-el
(1786 Szacsvay Sándor)
A vihar nem rombolta ugyan össze a hajót, de eltéritette utjából
(1886 Budapesti Hírlap okt. 9.)
a vándorló lemmingeket a felvett iránytól semmi sem téríti el
(1895 PallasLex.)
a prizma a fénysugarat nemcsak eltéríti, hanem egyúttal fel is bontja alkotó színeire
(1929 TolnaiÚjLex.)
A mágnes minden töltött részecskét eltérít az eredeti pályájáról, az anyagot és az antianyagot éppen ellentétesen, az egyiket jobbra, a másikat balra
(1998 Magyar Hírlap)
1a.
〈annak kif-ére, hogy (fenyegetéssel) eléri vki, hogy vmely jármű eredeti irányát v. célját megváltoztassa〉
– Hogy jöttek ide [ti. a turisták]? – kérdezte Jóska meglepve. – Eltérítettem a buszt! – mondta a kis Rece fölényesen
(1973 Csukás István)
Olaszországban a harmadosztályú Nocerina csapatának szurkolói eltérítettek egy vonatszerelvényt. A Torre Annunziata elleni mérkőzésről hazafelé tartó huligánok arra kényszerítették az egyik jármű vezetőjét, hogy a megszokottól eltérő útvonalon haladjon
(2001 Magyar Hírlap)
A gépet eltérítő Halimah Mártír Kommandó
(2007 Konok Péter)
1b.
〈folyóvizet〉 addigi irányából, medréből gáttal elterel, ill. így elvezet (vhonnan) vki
[Oláhfalu lakói] a Nagy erdő aljában lefolyó Vargyas patakát és a vele egyesülő Halaságot roppant dugákkal (gátlás) eltéritvén eredeti irányától, bevették falujokba
(1868 Orbán Balázs)
Megabyzosnak sikerült eltérítenie a folyam egyik ágát, szárazra juttatta az athéni hajóhadat s azután megtámadta
(1899 Nagy képes világtörténet)
[az ostrom során] a császáriak a városon átfolyó Beszterce folyót onnan eltérítették, minek folytán a kutak kiszáradtak
(1940 Bánlaky József)
Tizenhat duzzasztógát és hét erőműtelep épült, melyeket a hegyekben fúrt alagutak rendszerén át az eltérített Snowy folyó és mellékfolyóinak a vize táplált
(2010 Somssich-Szőgyény Béla)
1c.
〈annak kif-ére, hogy vmi, vki okozza, hogy vmely tárgy, dolog addigi (nyugalmi) helyzetéből, ill. a függőleges irányhoz képest elmozduljon, kitérjen〉
[a] szem, mely a prizmán keresztül néz, a tárgyakat az él felé látja eltérítve
(1897 PallasLex.)
a szálon függő mágnest oldalt elhelyezett mágnespálcával eltérítik
(1915 RévaiNagyLex.)
az áramlások a mélységmérő fonalát a függőlegestől eltérítik és így a valódi mélységnél nagyobbat kapunk
(1928 TolnaiÚjLex.)
Az iránytűt eltérítik a mágneses zavarok
(1971 Népszabadság márc. 23.)
2.
〈annak kif-ére, hogy vmi, vki okozza v. eléri, hogy vmely beszélgetés, társalgás, ill. vkinek a figyelme, szándéka stb. vkiről, vmiről (másfelé) elterelődjön〉
A’ Háládatlanság el-tériti a’ felénk-folyó kedveskedésit az Istennek
(1773 Faludi Ferenc)
Ráby megmondta [...] kereken, hogy ide hiába hordanak ajándékot; mert azzal az ő feltett szándékát se jobbra, se balra el nem térítik
(1879 Jókai Mór)
[Daun tábornagy éjszaka] a legnagyobb titkolódzással megtette előkészületeit a hajnali váratlan támadásra, cselvető mozdulatokkal eltérítve ezekről a poroszok figyelmét
(1915 Fest Aladár)
Az Elkalandozó páratlan képességgel tud bármely megbeszélést eltéríteni az eredeti tárgytól, valami teljességgel oda nem illő történet felé
(1999 Magyar Hírlap)
[tervezéskor a funkció] az építészi gondolatot eltéríthette volna a szélsőségesen high-tech stílus irányába, de az alkotók a táj egységének fenntartása érdekében ellenálltak e csábításnak
(2001 Figyelő)
2a.
〈annak kif-ére, hogy arra késztet vkit vki, vmi, hogy eredeti v. addigi tárgyától, szándékától, hivatásától stb. eltérjen〉
A’ kormány mindent elkövetett, hogy a’ tábornokot e’ szándékától [ti. a lemondástól] eltéritse
(1843 Pesti Hírlap)
[az evangélikus országgyűlési követek] előterjesztésök kedvezőbb elintézését ismételve is sürgették. Míg végre az érsek és nádor hosszas fáradozásai a vallás ügyének további sikertelen tárgyalásától eltérítették őket
(1895 Bubics Zsigmond–Merényi Lajos)
az [ifjúsági] egyletek semmiképpen bele nem vonhatók hivatásuktól, céljaiktól eltérítő akciókba
(1897 Ady Endre)
[Descartes] egyre változtatta lakhelyét, hogy sem barátság, sem ellenségeskedés el ne téríthesse munkájától
(1904 Nagy képes világtörténet)
Aki úgy gondolja, hogy költői kérdéssel eltérít mondandómtól, az nem ismer
(2002 Magyar Hírlap)
2b.
〈személyt v. csoportot〉 arra késztet vki, vmi, hogy bizalmát, elkötelezettségét csökkentve v. megszüntetve elforduljon vkitől, vmitől
Kriſtus Urunk [...] méltán neheztelte, hogy a’ Farizeuſok az ö gonoſz példa-adáſokkal, és az Irásnak hamis magyarázattyával a’ népet ö töle el-térítenék
(1774 Vajda Sámuel)
Mátyás főherczeg követei sem boldogúltak, kik azért jelentek meg Prágában, hogy a rendeket Rudolftól eltérítsék
(1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
a foglalkozáskülönbség téged nem térített el régi barátaidtól
(1914 Füst Milán)
[Alekszij pátriárka] határozottan elítélte külföldi misszionáriusok „helytelen tevékenységét”, amivel Kelet-Ukrajnában megpróbálják az ortodox hívőket egyházuktól eltéríteni
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. térít; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások