elvadult mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → elvadul.

II. mn 12A

1. (Eredeti, természetes,) vad, gondozatlan állapot(á)ba (vissza)került.’

1a. ’újból vadon élő elődeinek v. rokonainak életformájában élő 〈házi- v. szelídített állat (egyede, csoportja)〉’ ❖ a király vadas kertjei, mikben ezer elefánttal szoktak vadászni a királytigrisekre, tele voltak a legpompásabb vadak minden nemeivel, máig is ott laknak az elvadult pávák és struccok (1852 Jókai Mór CD18) | A házi ebek riadtan futottak végig az utcákon, megállva, hogy visszaüvöltsenek az elhagyott városra; elvadult macskák szökdeltek egyik tetőről a másikra (1857 Jókai Mór CD18) | Néhol csendes, néma rónákon, rekettyésbokrok berkében egy-egy elvadult paripa legelészett, szőre megnőtt, a kantár még nyakába volt vetve, amint a csatatérről elszabadult, hol gazdáját lelőtték róla (1860 Jókai Mór CD18) | őzek és szarvasok közt félig elvadúlt számtalan gulyák s ménesek legelésznek korlátlan szabadságban (1861 Rosty Pál 8397005, 41) | Hát magyar anya szült benneteket, vagy valami elvadult kecske ringatott? (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | A halottak garmadával feküdtek a mezőkön, farkasok és elvadult kutyák lakmároztak belőlük (1921 Szabó Dezső 9623002, 76) | Elvadult házi gerlék (Turtur risorius L.) az Alduna mentén (1934 Erdély 2123001, 86).

1b. ’a neki szánt területről tovább terjeszkedő és természetes módon szaporodva gondozás nélkül (meg)élő 〈termesztett növény (egyede)〉’ ❖ [az, amit külön alfajként írtak le,] az el-vadúlt és meg-fásult Thymus [= kakukkfű] (1789 Mátyus István C3070, 471) | Senki sem remélheti, hogy [...] első rendű pergamen körtét [kap] a vadkörte magvából; – ámbár az oly elvadúlt csemeténél sikerűlhet ez, a mely valamely kerti fajtól származott (1873 Dapsy László ford.–Darwin 8092002, 52) | Határozott érdeme a munkának, hogy a termesztett és kivadult (elvadult) körték elterjedéséhez, rendszerezéséhez is hozzányul, értékes adatokat szolgáltatva a hazánkban található fajták keletkezéséhez (1962 Csapody István CD52).

1c. (eredeti,) természetes, vad, gondozatlan állapotába (vissza)került 〈(termő)föld, terület stb. (növényzete)〉’ ❖ [Oroszország] a’ termékeny, de elvadult és parlagban heverő nagy tartományokat jelelte ki ’s késziti az uj-polgárosodás’ és uj-uralom’ elfogadására (1843 Kemény Zsigmond 8235003, 91) | Az elvadult bokrok benőtték [az akna] nyílását (1851 Jókai Mór C2248, 67) | Az elvadult parkot megtisztitották a gaztól (1877 Vértesi Arnold 8520001, 22) | Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar (1906 Ady Endre 9003097, 65) | A háttérben elvadult kert, emögött kilátás a völgyben fekvő városrészre (1928 Füst Milán CD10) | [Eduárd] az elvadult parkot érintetlenül hagyta (1939 Radnóti Miklós 9543003, 20) | Sírja bitang állapotban volt a huszonötödik halálévfordulón (1958), legalábbis gondozatlan, elvadult hantra árulkodott az elszomorító fénykép (1984 Cs. Szabó László 9093006, 533) | egyetlen földes szobácska, kis padlástérrel, rosszacska nádtetővel, de elég nagy telek övezte, az elvadult gyümölcsfák elrejtették a kíváncsi szemek elől (1989 Fel a kezekkel! 1024023, 360) | A császár ezzel az igencsak praktikus lépésével nemcsak egy addig elvadult és lakatlan területet tett újra műveltté (2000 Szőke Béla Miklós CD52).

1d. ’gondozatlanná (és hosszúvá) vált 〈haj, arcszőrzet〉’ ❖ hosszu elvadult haja bozontosan és lazán csünge le arczain (1843 Vajda Péter ford.–Bulwer-Lytton C4670, 81) | Sovány sápadt arca alig látszott elvadult nagy fehér szakállától (1881 Matkovics Pál C3054, 14) | a rongyokká mállott öltözet, az elvadult szakáll (1888 Jókai Mór CD18) | Nicefor, a kinek gubancos, hosszu haja, elvadult szakálla vala, felnézett (1900 Krúdy Gyula C2833, 43) | Ben Gunn, a kincses sziget robinsoni sorsra jutott, elvadult szakállú és megszelídült lelkű lakója (1920 Halász Gyula CD10) | katonák elvadult bajusza (1925 Krúdy Gyula CD54) | az elvadult, álmatlan éjszakáktól bozontossá válott szemöldökök várakozólag a homlok közepéig szaladtak (1928 Krúdy Gyula CD54) | [Ralph] felfedezte, hogy mennyire lezüllött a szenny között, mennyire utálja, hogy minduntalan ki kell simítania elvadult haját a szeméből (1963 Déry Tibor ford.–Golding 9107022, 87).

1e. ’rossz állapotúvá, gondozatlanná, piszkossá v. rendetlenné vált 〈épület, helyiség, tárgy stb.〉’ ❖ [A fiú] hallgatagon foglalt helyet a sarokban: elvadult csizmáit dugdosta, és fekete, izmos kezét a nadrágja zsebébe mélyesztette (1919 Krúdy Gyula CD54) | [Kladek] petroleumlámpa mellett üldögélt elvadult szobájában, melynek padlóján könyvek hevertek s ablakait embermagasságig eltorlaszolták a szélhányt, régi újságok (1923 Kosztolányi Dezső C2754, 114) | Tágas, teljesen elvadult szoba. A két ablak közül az egyik bedeszkázva, a másik papírral beragasztva, de azt is félig letépte valaki (1944 Örkény István 9500035, 55) | ha 2002-ben új kormány lesz és nagyon csúnyának találja az elvadult kültelki raktárak helyén épült színházat, még mindig csinálhat belőle gabonatárolót (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’kellő nevelés, oktatás hiányában v. vmely környezeti hatás következtében (erkölcsi) kifinomultság, kultúra nélküli, (szinte állatiasan) igénytelen életet élő 〈ember(csoport)〉, ill. rá jellemző, vele kapcs.-os 〈külső, szokás, állapot stb.〉’ ❖ [a lovasok] elvadult kinézése haramiákra gyanittatott (1847 Jósika Miklós C2403, 182) | behatoltunk a barlangba, s leirhatatlan borzalommal pillanték meg egy hosszu haju és szakállu, elvadult embert, zergebőrökbe burkoltan (1865 Vámbéry Ármin 8507012, 100) | a hol pazarúl szórja a természet adományait, a népek el vannak puhulva, más helyeken pedig a szükség miatt elzsibbadva s csaknem félig elvadult állapotban (1875 Sándor János 8642001, 98) | A ki a nevelés-ügyet szivén hordozza, – el fogja ismerni, – hogy a fősulyt ez elvadult, kosza, fi- és leány-gyermekek nevelésére kellene fektetni (1886 Győri Közlöny 8627001, 2) | A mi bozontos, elvadult külsejü, kopott ruházatu Andráscsikunk (1906 Krúdy Gyula C2830, 26) | [a hírnökök] toprongyos, elvadult vitézek voltak, akiken ugy lógott a kard, mintha nem is volna közük a kardjukhoz (1926 Krúdy Gyula 9365008, 94) | egész lelkemből utáltam ezeket a gyerekeket. Elvadult uccakölykök, otromba parasztkamaszok voltak, akiket félig állatokká formált az élet (1927 Kassák Lajos 9314007, 63) | [Matyi] külsejében elhanyagolt és elvadult (1950 Egri Viktor 9119002, 6) | megpróbálom kiemelni [a gyereket] elvadult szokásaiból, szobatisztaságra idomítani, ruhába öltöztetni (1969 Konrád György 9351003, 195) | Krisztina gyanútlanul járt fiúsan, szinte elvadultan, bakancsaiban (1978 Sőtér István 9613001, 165).

3. ’nehezen megközelíthetővé, kezelhetetlenné(, szilajjá és támadóvá) vált 〈házi- v. szelídített állat〉’ ❖ A csauszok rémülten kapaszkodtak paripáik zabláiba, hogy utána ne rohanjanak, egyet közülök magával ragadt az elvadult paripa (1853 Jókai Mór CD18) | emberszem elől elrejtve állt egy magyar főúr vadásztanyája [...]. Bajos volt azt megközelíteni a szomszédjában letelepült baromorvos elvadult nagy kutyái miatt. (1893 Jókai Mór CD18).

4. ’indulatossá, dühödtté v. kezelhetetlenül szilajjá, ill. kegyetlenné, durvává vált 〈ember(csoport)〉, ill. ilyenre jellemző 〈arc, lélek, szem stb.〉’ ❖ Elvadult tekintettel álla most Kain (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2524, 142) | Elvadult lelkem viadalt ohajtoz (1820 Vörösmarty Mihály CD01) | Az elvadult csoport botokkal, késekkel, fejszékkel megrohanta az alvó családot (1879 Teleki Sándor 8474006, 249) | A gyerekek pedig egyre szilajabbak lettek, [...] kaján, elvadult ördögöknek tünve zajongtak (1918 Kassák Lajos 9314002, 62) | Csaba elvadult szemmel lökte el magától [Pétert]: – Még maga kérdi? – kiáltott reá, – éntőlem kérdi, hogy hol a leánya?! (1920–1921 Gárdonyi Géza C5322, 457) | az orosz elvadult arccal döfte a szuronyt, mint valami villát a ló szügyébe (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485068, 521) | [a férfi] oly vadsággal és könyörtelenséggel harcolt, hogy Arthus és ő, győztek. [...] Akkor Arthus úr a várába küldette a kisfiút, s ő ezzel az elvadult emberrel továbbindult (1973 Gerelyes Endre 9185001, 91).

5. ’túlzottan hevessé, kíméletlenné vált, elfajult, eldurvult 〈indulat, helyzet, folyamat stb.〉’ ❖ a meg világosodásnak az emberiség boldogságát gyarapító századgyába is ismerik még a vallás-béli gyülölségnek azon el vadult indulattyát, melj a tudatlanság vas ideibe Despotai thronussát ártatlan ember vérnek árjai közt emelte fel (1808 Cserey Farkas² C2558, 270) | a gyülés elvadult hangulattal oszlott szét (1883 Beksics Gusztáv C0903, 74) | [Rémítő,] hogyan korbácsolja őket elvadult táncra a bor és az asszony (1924 Lengyel Géza CD10) | nyers közbekiáltások, elvadult személyeskedések, fenyegető zajongások (1932 Pintér Jenő CD44) | a céhek elproletarizálódnak s a városok elvadult bérharcaiból apró osztályforradalmak csapnak ki (1935 Németh László² 9485058, 24).

6. (ritk) ’visszahúzódóvá, zárkózottá, bizalmatlanná vált(, és így vkitől, vmitől elidegenedett, eltávolodott) 〈személy〉’ ❖ leveledben az őszinte barátság és részvét hangja a legelvadúltabb angol kedélyt is felolvasztotta volna (1833–1864 Madách Imre C2956, 484).

Vö. CzF.

elvadult melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenévelvadul
II. melléknév 12A
1.
(Eredeti, természetes,) vad, gondozatlan állapot(á)ba (vissza)került.
1a.
újból vadon élő elődeinek v. rokonainak életformájában élő 〈házi- v. szelídített állat (egyede, csoportja)
a király vadas kertjei, mikben ezer elefánttal szoktak vadászni a királytigrisekre, tele voltak a legpompásabb vadak minden nemeivel, máig is ott laknak az elvadult pávák és struccok
(1852 Jókai Mór)
A házi ebek riadtan futottak végig az utcákon, megállva, hogy visszaüvöltsenek az elhagyott városra; elvadult macskák szökdeltek egyik tetőről a másikra
(1857 Jókai Mór)
Néhol csendes, néma rónákon, rekettyésbokrok berkében egy-egy elvadult paripa legelészett, szőre megnőtt, a kantár még nyakába volt vetve, amint a csatatérről elszabadult, hol gazdáját lelőtték róla
(1860 Jókai Mór)
őzek és szarvasok közt félig elvadúlt számtalan gulyák s ménesek legelésznek korlátlan szabadságban
(1861 Rosty Pál)
Hát magyar anya szült benneteket, vagy valami elvadult kecske ringatott?
(1900 Mikszáth Kálmán)
A halottak garmadával feküdtek a mezőkön, farkasok és elvadult kutyák lakmároztak belőlük
(1921 Szabó Dezső)
Elvadult házi gerlék (Turtur risorius L.Linnaeus) az Alduna mentén
(1934 Erdély)
1b.
a neki szánt területről tovább terjeszkedő és természetes módon szaporodva gondozás nélkül (meg)élő 〈termesztett növény (egyede)
[az, amit külön alfajként írtak le,] az el-vadúlt és meg-fásult Thymus [= kakukkfű]
(1789 Mátyus István)
Senki sem remélheti, hogy [...] első rendű pergamen körtét [kap] a vadkörte magvából; – ámbár az oly elvadúlt csemeténél sikerűlhet ez, a mely valamely kerti fajtól származott
(1873 Dapsy László ford.Darwin)
Határozott érdeme a munkának, hogy a termesztett és kivadult (elvadult) körték elterjedéséhez, rendszerezéséhez is hozzányul, értékes adatokat szolgáltatva a hazánkban található fajták keletkezéséhez
(1962 Csapody István)
1c.
(eredeti,) természetes, vad, gondozatlan állapotába (vissza)került (termő)föld, terület stb. (növényzete)
[Oroszország] a’ termékeny, de elvadult és parlagban heverő nagy tartományokat jelelte ki ’s késziti az uj-polgárosodás’ és uj-uralom’ elfogadására
(1843 Kemény Zsigmond)
Az elvadult bokrok benőtték [az akna] nyílását
(1851 Jókai Mór)
Az elvadult parkot megtisztitották a gaztól
(1877 Vértesi Arnold)
Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar
(1906 Ady Endre)
A háttérben elvadult kert, emögött kilátás a völgyben fekvő városrészre
(1928 Füst Milán)
[Eduárd] az elvadult parkot érintetlenül hagyta
(1939 Radnóti Miklós)
Sírja bitang állapotban volt a huszonötödik halálévfordulón (1958), legalábbis gondozatlan, elvadult hantra árulkodott az elszomorító fénykép
(1984 Cs. Szabó László)
egyetlen földes szobácska, kis padlástérrel, rosszacska nádtetővel, de elég nagy telek övezte, az elvadult gyümölcsfák elrejtették a kíváncsi szemek elől
(1989 Fel a kezekkel!)
A császár ezzel az igencsak praktikus lépésével nemcsak egy addig elvadult és lakatlan területet tett újra műveltté
(2000 Szőke Béla Miklós)
1d.
gondozatlanná (és hosszúvá) vált 〈haj, arcszőrzet〉
hosszu elvadult haja bozontosan és lazán csünge le arczain
(1843 Vajda Péter ford.Bulwer-Lytton)
Sovány sápadt arca alig látszott elvadult nagy fehér szakállától
(1881 Matkovics Pál)
a rongyokká mállott öltözet, az elvadult szakáll
(1888 Jókai Mór)
Nicefor, a kinek gubancos, hosszu haja, elvadult szakálla vala, felnézett
(1900 Krúdy Gyula)
Ben Gunn, a kincses sziget robinsoni sorsra jutott, elvadult szakállú és megszelídült lelkű lakója
(1920 Halász Gyula)
katonák elvadult bajusza
(1925 Krúdy Gyula)
az elvadult, álmatlan éjszakáktól bozontossá válott szemöldökök várakozólag a homlok közepéig szaladtak
(1928 Krúdy Gyula)
[Ralph] felfedezte, hogy mennyire lezüllött a szenny között, mennyire utálja, hogy minduntalan ki kell simítania elvadult haját a szeméből
(1963 Déry Tibor ford.Golding)
1e.
rossz állapotúvá, gondozatlanná, piszkossá v. rendetlenné vált 〈épület, helyiség, tárgy stb.〉
[A fiú] hallgatagon foglalt helyet a sarokban: elvadult csizmáit dugdosta, és fekete, izmos kezét a nadrágja zsebébe mélyesztette
(1919 Krúdy Gyula)
[Kladek] petroleumlámpa mellett üldögélt elvadult szobájában, melynek padlóján könyvek hevertek s ablakait embermagasságig eltorlaszolták a szélhányt, régi újságok
(1923 Kosztolányi Dezső)
Tágas, teljesen elvadult szoba. A két ablak közül az egyik bedeszkázva, a másik papírral beragasztva, de azt is félig letépte valaki
(1944 Örkény István)
ha 2002-ben új kormány lesz és nagyon csúnyának találja az elvadult kültelki raktárak helyén épült színházat, még mindig csinálhat belőle gabonatárolót
(2000 Magyar Hírlap)
2.
kellő nevelés, oktatás hiányában v. vmely környezeti hatás következtében (erkölcsi) kifinomultság, kultúra nélküli, (szinte állatiasan) igénytelen életet élő 〈ember(csoport), ill. rá jellemző, vele kapcs.-os 〈külső, szokás, állapot stb.〉
[a lovasok] elvadult kinézése haramiákra gyanittatott
(1847 Jósika Miklós)
behatoltunk a barlangba, s leirhatatlan borzalommal pillanték meg egy hosszu haju és szakállu, elvadult embert, zergebőrökbe burkoltan
(1865 Vámbéry Ármin)
a hol pazarúl szórja a természet adományait, a népek el vannak puhulva, más helyeken pedig a szükség miatt elzsibbadva s csaknem félig elvadult állapotban
(1875 Sándor János)
A ki a nevelés-ügyet szivén hordozza, – el fogja ismerni, – hogy a fősulyt ez elvadult, kosza, fi- és leány-gyermekek nevelésére kellene fektetni
(1886 Győri Közlöny)
A mi bozontos, elvadult külsejü, kopott ruházatu Andráscsikunk
(1906 Krúdy Gyula)
[a hírnökök] toprongyos, elvadult vitézek voltak, akiken ugy lógott a kard, mintha nem is volna közük a kardjukhoz
(1926 Krúdy Gyula)
egész lelkemből utáltam ezeket a gyerekeket. Elvadult uccakölykök, otromba parasztkamaszok voltak, akiket félig állatokká formált az élet
(1927 Kassák Lajos)
[Matyi] külsejében elhanyagolt és elvadult
(1950 Egri Viktor)
megpróbálom kiemelni [a gyereket] elvadult szokásaiból, szobatisztaságra idomítani, ruhába öltöztetni
(1969 Konrád György)
Krisztina gyanútlanul járt fiúsan, szinte elvadultan, bakancsaiban
(1978 Sőtér István)
3.
nehezen megközelíthetővé, kezelhetetlenné(, szilajjá és támadóvá) vált 〈házi- v. szelídített állat〉
A csauszok rémülten kapaszkodtak paripáik zabláiba, hogy utána ne rohanjanak, egyet közülök magával ragadt az elvadult paripa
(1853 Jókai Mór)
emberszem elől elrejtve állt egy magyar főúr vadásztanyája [...]. Bajos volt azt megközelíteni a szomszédjában letelepült baromorvos elvadult nagy kutyái miatt.
(1893 Jókai Mór)
4.
indulatossá, dühödtté v. kezelhetetlenül szilajjá, ill. kegyetlenné, durvává vált 〈ember(csoport), ill. ilyenre jellemző 〈arc, lélek, szem stb.〉
Elvadult tekintettel álla most Kain
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
Elvadult lelkem viadalt ohajtoz
(1820 Vörösmarty Mihály)
Az elvadult csoport botokkal, késekkel, fejszékkel megrohanta az alvó családot
(1879 Teleki Sándor)
A gyerekek pedig egyre szilajabbak lettek, [...] kaján, elvadult ördögöknek tünve zajongtak
(1918 Kassák Lajos)
Csaba elvadult szemmel lökte el magától [Pétert]: – Még maga kérdi? – kiáltott reá, – éntőlem kérdi, hogy hol a leánya?!
(1920–1921 Gárdonyi Géza)
az orosz elvadult arccal döfte a szuronyt, mint valami villát a ló szügyébe
(1953 Németh László² ford.Tolsztoj¹)
[a férfi] oly vadsággal és könyörtelenséggel harcolt, hogy Arthus és ő, győztek. [...] Akkor Arthus úr a várába küldette a kisfiút, s ő ezzel az elvadult emberrel továbbindult
(1973 Gerelyes Endre)
5.
túlzottan hevessé, kíméletlenné vált, elfajult, eldurvult 〈indulat, helyzet, folyamat stb.〉
a meg világosodásnak az emberiség boldogságát gyarapító századgyába is ismerik még a vallás-béli gyülölségnek azon el vadult indulattyát, melj a tudatlanság vas ideibe Despotai thronussát ártatlan ember vérnek árjai közt emelte fel
(1808 Cserey Farkas²)
a gyülés elvadult hangulattal oszlott szét
(1883 Beksics Gusztáv)
[Rémítő,] hogyan korbácsolja őket elvadult táncra a bor és az asszony
(1924 Lengyel Géza)
nyers közbekiáltások, elvadult személyeskedések, fenyegető zajongások
(1932 Pintér Jenő)
a céhek elproletarizálódnak s a városok elvadult bérharcaiból apró osztályforradalmak csapnak ki
(1935 Németh László²)
6. (ritk)
visszahúzódóvá, zárkózottá, bizalmatlanná vált(, és így vkitől, vmitől elidegenedett, eltávolodott) 〈személy〉
leveledben az őszinte barátság és részvét hangja a legelvadúltabb angol kedélyt is felolvasztotta volna
(1833–1864 Madách Imre)
Vö. CzF.

Beállítások