elválaszthatlan (14A) l. elválaszthatatlan

elválaszthatatlan mn 14Aelválaszthatlan (rég)

1. ’szorosan vmihez, ill. vkivel együvé tartozó, (vmitől) külön nem választható 〈dolog, rész〉, ill. ilyen részek alkotta 〈egység〉’ ❖ hazánk a monarchiával elválaszthatatlanúl lévén összekötve: a jó, mint a rossz közös közöttök (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 470) | Magyar-, Horvát-Szlavon-Dalmátország elválaszthatatlanok s királyuk egy és ugyanaz (1873 Jánosi Ferenc 8205003, 79) | Az antikos csengés irodalmi tudatunkban elválaszthatatlanul egybeforrt Berzsenyivel (1934 Szerb Antal 9668029, 272) | a fa gyökere, törzse, ága és lombja is elválaszthatatlan, egységes élőszervezet (1968 Aczél György 9809006, 24) | törekedtek arra, hogy a balladáktól elválaszthatatlan dallamot is feljegyezzék (1988 Magyar néprajz CD47) | A művészet, a kreativitás és a szabadság egymástól elválaszthatatlan, szinte szinonim fogalmak voltak [Beuys] számára (2001 Hornyik Sándor 3009001, 119).

1a. ’vkivel szoros érzelmi kapcsolatban levő, ált. v. gyakr. vele együtt mutatkozó 〈barát, társ stb.〉’ ❖ Fábián ráismert Thoroczkai elválaszthatatlan művészbarátjára (1914 Harsányi Kálmán 9225002, 70) | Nyugat felé fordulva nem nehéz megtalálni a két elválaszthatatlan barátról elnevezett Castor és Pollux csillagokat (1930 Lassovszky Károly 9382001, 275) | [Alajos] fínom ember, jó ember, kenyérre lehetett kenni. Elválaszthatatlanok voltunk (1941 Bókay János 9065003, 15) | Zeusz és Hermész itt is [ti. Philemon és Baucis történetében] mint elválaszthatatlan társak, apa és fia jelennek meg (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

1b. ’állandóan v. gyakr. vkinél levő 〈tárgy〉’ ❖ [a báró] hü szolgájával és tőle elválaszthatatlan fegyvereivel, gyönyörü ötös almásszürke fogat által röpitve tova robogott (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [Viel kapitányt] csak elválaszthatatlan kemény kalapjában és hatalmas sétabotjával a kezében látjuk a pályán (1938 Nemzeti Sport febr. 15. C7077, 5) | Földeák, ki eddig nyugodtan szívogatta tőle elválaszthatatlan pipáját, egyszerre kivette azt a szájából (1969 Fodor József 9149013, 151) | egyre többen hordják magukkal elválaszthatatlan rádiótelefonjukat (1999 Magyar Hírlap CD09).

1c. (ritk) ’vmely más dologtól meg nem különböztethető 〈dolog〉’ ❖ hóborította mező között futunk, a szürkésfehér ég a szürkésfehér hótól elválaszthatatlan (1972 Vasadi Péter 2057030, 326).

2. ’szétbonthatatlan, felbontással meg nem szüntethető 〈(érzelmi) kapcsolat, viszony, összefüggés stb.〉’ ❖ Mátkám voltál, és már közzelitett az a’ ſzempillantás, melynek el válaſzthatatlanul kelletett volna bennünket öſve kötni (1775 Báróczi Sándor ford.–Dusch C0804, 40) | A’ házasságot az Anyaszentegyház szenteli, ’s a’ tiéd elválaszthatatlannak tekinti (1823 Cserey Miklós C2571, 360) | érzéseink találkoznak a gondolatban, ez a legelválaszthatatlanabb találkozás és összetartozás (1916 F. Kernách Ilona CD10) | a nemzet géniuszát, a világhírnévre hivatott magyar műzene megteremtőjét látják benne [ti. Lisztben], akit most már elválaszthatatlan szálak fűznek hazájához (1942 Prahács Margit CD43) | elválaszthatatlan barátság (1978 Kabdebó Tamás 9816001, 5) | a politikai csoportosulások váltogatják egymást a hatalmi pozíciókban, de a két ország [ti. Magyarország és Románia] egymás mellett marad, elválaszthatatlanabbul, mint 2000-ig ésszel felértük volna (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’a helyesírás szabályai szerint elválasztással kétfelé nem bontható 〈betűjel, nyelvi egység〉’ ❖ Az öszvetett elválaszthatatlan mássalhangzók, a’ mellyek többire valami szónak elején találtatnak, a’ szó közepén-is együtt maradnak; p. o. [...] e-szes, ö-tsém (1780 Révai Miklós 7283016, 16) | 2. Öszvetett mássalhangzók [...] a) Elválaszthatók, a’mellyek a’ szónak elején soha együtt nem találtatnak [...] b) Elválaszthatatlanok, a’mellyek bizonyos szavaknak elejeken együtt állnak, és a’ szó közepén többire együtt maradnak (1787 Magyar Nyelvőr C6049, 454) | a „III. 15-én”, az „V. ker.” vagy a mondatkezdő „A másik” kapcsolatok megbonthatatlan, tehát sor végén elválaszthatatlan tipográfiai egységet alkotnak (1971 Magyar Nyelvőr C6022, 413).

2b. elválaszthatatlan birtoklás (Tört) ’〈a Pragmatica Sanctióban: annak a közjogi helyzetnek, állapotnak a megnevezésére, hogy a Habsburg Birodalom feloszthatatlan, annak feje a birodalom államain egységesen uralkodik〉’ ❖ [a Pragmatica Sanctio] a közös uralkodóháznak nőági öröködési jogát és így a fejedelem közösségét s a feloszthatatlan és elválaszthatatlan birtoklást, vagyis a szoros perszonáluniót állapítja meg (1865 Deák Ferenc CD51) | az elválaszthatlan birtoklásból elválaszthatlan kormányzás, közös miniszterium, s delegatio név alatt közös birodalmi gyülés lesz (1881 Kossuth Lajos CD32) | a monarkia két állama közötti kapcsolatra kiterjed a felbonthatatlan és elválaszthatatlan birtoklás (1900 Budapesti Hírlap nov. 13. C0055, 3) | megszűnt a királyi hatalom gyakorlása, megszűnt a pragmatika-szankciónak a közös és elválaszthatatlan birtoklásra vonatkozó része (1921 Bethlen István 9055002, 197).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

elválaszthatlan lásd elválaszthatatlan
elválaszthatatlan melléknév 14A
elválaszthatlan 14A (rég)
1.
szorosan vmihez, ill. vkivel együvé tartozó, (vmitől) külön nem választható 〈dolog, rész〉, ill. ilyen részek alkotta 〈egység〉
hazánk a monarchiával elválaszthatatlanúl lévén összekötve: a jó, mint a rossz közös közöttök
(1805 Kazinczy Ferenc)
Magyar-, Horvát-Szlavon-Dalmátország elválaszthatatlanok s királyuk egy és ugyanaz
(1873 Jánosi Ferenc)
Az antikos csengés irodalmi tudatunkban elválaszthatatlanul egybeforrt Berzsenyivel
(1934 Szerb Antal)
a fa gyökere, törzse, ága és lombja is elválaszthatatlan, egységes élőszervezet
(1968 Aczél György)
törekedtek arra, hogy a balladáktól elválaszthatatlan dallamot is feljegyezzék
(1988 Magyar néprajz)
A művészet, a kreativitás és a szabadság egymástól elválaszthatatlan, szinte szinonim fogalmak voltak [Beuys] számára
(2001 Hornyik Sándor)
1a.
vkivel szoros érzelmi kapcsolatban levő, ált. v. gyakr. vele együtt mutatkozó 〈barát, társ stb.〉
Fábián ráismert Thoroczkai elválaszthatatlan művészbarátjára
(1914 Harsányi Kálmán)
Nyugat felé fordulva nem nehéz megtalálni a két elválaszthatatlan barátról elnevezett Castor és Pollux csillagokat
(1930 Lassovszky Károly)
[Alajos] fínom ember, jó ember, kenyérre lehetett kenni. Elválaszthatatlanok voltunk
(1941 Bókay János)
Zeusz és Hermész itt is [ti. Philemon és Baucis történetében] mint elválaszthatatlan társak, apa és fia jelennek meg
(1995 Jubileumi kommentár)
1b.
állandóan v. gyakr. vkinél levő 〈tárgy〉
[a báró] hü szolgájával és tőle elválaszthatatlan fegyvereivel, gyönyörü ötös almásszürke fogat által röpitve tova robogott
(1855 Vasárnapi Újság)
[Viel kapitányt] csak elválaszthatatlan kemény kalapjában és hatalmas sétabotjával a kezében látjuk a pályán
(1938 Nemzeti Sport febr. 15.)
Földeák, ki eddig nyugodtan szívogatta tőle elválaszthatatlan pipáját, egyszerre kivette azt a szájából
(1969 Fodor József)
egyre többen hordják magukkal elválaszthatatlan rádiótelefonjukat
(1999 Magyar Hírlap)
1c. (ritk)
vmely más dologtól meg nem különböztethető 〈dolog〉
hóborította mező között futunk, a szürkésfehér ég a szürkésfehér hótól elválaszthatatlan
(1972 Vasadi Péter)
2.
szétbonthatatlan, felbontással meg nem szüntethető (érzelmi) kapcsolat, viszony, összefüggés stb.〉
Mátkám voltál, és már közzelitett az a’ ſzempillantás, melynek el válaſzthatatlanul kelletett volna bennünket öſve kötni
(1775 Báróczi Sándor ford.Dusch)
A’ házasságot az Anyaszentegyház szenteli, ’s a’ tiéd elválaszthatatlannak tekinti
(1823 Cserey Miklós)
érzéseink találkoznak a gondolatban, ez a legelválaszthatatlanabb találkozás és összetartozás
(1916 F. Kernách Ilona)
a nemzet géniuszát, a világhírnévre hivatott magyar műzene megteremtőjét látják benne [ti. Lisztben], akit most már elválaszthatatlan szálak fűznek hazájához
(1942 Prahács Margit)
elválaszthatatlan barátság
(1978 Kabdebó Tamás)
a politikai csoportosulások váltogatják egymást a hatalmi pozíciókban, de a két ország [ti. Magyarország és Románia] egymás mellett marad, elválaszthatatlanabbul, mint 2000-ig ésszel felértük volna
(2000 Magyar Hírlap)
2a.
a helyesírás szabályai szerint elválasztással kétfelé nem bontható 〈betűjel, nyelvi egység〉
Az öszvetett elválaszthatatlan mássalhangzók, a’ mellyek többire valami szónak elején találtatnak, a’ szó közepén-is együtt maradnak; p. o.példának okáért [...] e-szes, ö-tsém
(1780 Révai Miklós)
2. Öszvetett mássalhangzók [...] a) Elválaszthatók, a’mellyek a’ szónak elején soha együtt nem találtatnak [...] b) Elválaszthatatlanok, a’mellyek bizonyos szavaknak elejeken együtt állnak, és a’ szó közepén többire együtt maradnak
(1787 Magyar Nyelvőr)
a „III. 15-én”, az „V. ker.kerület” vagy a mondatkezdő „A másik” kapcsolatok megbonthatatlan, tehát sor végén elválaszthatatlan tipográfiai egységet alkotnak
(1971 Magyar Nyelvőr)
2b.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
elválaszthatatlan birtoklás (Tört)
〈a Pragmatica Sanctióban: annak a közjogi helyzetnek, állapotnak a megnevezésére, hogy a Habsburg Birodalom feloszthatatlan, annak feje a birodalom államain egységesen uralkodik〉
[a Pragmatica Sanctio] a közös uralkodóháznak nőági öröködési jogát és így a fejedelem közösségét s a feloszthatatlan és elválaszthatatlan birtoklást, vagyis a szoros perszonáluniót állapítja meg
(1865 Deák Ferenc)
az elválaszthatlan birtoklásból elválaszthatlan kormányzás, közös miniszterium, s delegatio név alatt közös birodalmi gyülés lesz
(1881 Kossuth Lajos)
a monarkia két állama közötti kapcsolatra kiterjed a felbonthatatlan és elválaszthatatlan birtoklás
(1900 Budapesti Hírlap nov. 13.)
megszűnt a királyi hatalom gyakorlása, megszűnt a pragmatika-szankciónak a közös és elválaszthatatlan birtoklásra vonatkozó része
(1921 Bethlen István)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások