élvezeti mn 1B3

1. (átv is) ’kellemes ízével, zamatával, ill. hangulatot befolyásoló, feszültségoldó hatásával élvezetet keltő(, függőséget okozó) 〈növény(i rész), anyag, szer stb.〉, ill. ilyen növény(i rész)ből, anyagból előállított 〈termék〉’ ❖ Táp- és élvezeti szerek és használati czikkek hamisítása (1885 Magyar írók élete CD27) | Igyunk Livia-forrás vizet! […] Mint gyógyitó-viz: páratlan! Mint élvezeti viz: kitünő! (1895 Erdély 8615001, 136) | Ismeretesebb élvezeti növények: komló, kender, kávé, tea (1912 RévaiNagyLex. C5702, 441) | [a szociológusok és a feministák] a legnemesebb harag korbácsával ostorozzák az emberi társadalomnak egyik legnagyobb bűnét: hogy a nőt élvezeti tárgynak tekinti (1922 Karinthy Frigyes 9309008, 78) | [a tulajdonképpeni élelmiszerektől] meg kell különböztetnünk az élvezeti szereket (fűszerek, tea, kávé, szeszes italok stb.) (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 85) | Az élvezeti cikkek az idegrendszer működését közvetve v. közvetlenül befolyásolják, nyugtatják v. élénkítik (1997 PedagógiaiLex. C6809, 357).

1a. (kissé rég) ’ilyen termékeket előállító 〈ipar〉’ ❖ [Pozsonyban] az élelmezési és élvezeti ipar terén 11 gyár áll fönn (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [Horvát-Szlavónországban] az ipari népesség főcsoportok szerint ekként oszlik meg: […] papirosipar 572, élelmezés és élvezeti ipar 11,405, vegyészeti ipar 1538 (1914 RévaiNagyLex. C5706, 297) | [Bükön 1910-ben az ipar 430 keresőjéből] 13 malomipari, 4 sütőipari, 273 az élelmezési és élvezeti ipar egyéb ágaiban (itt: nyilvánvalóan a cukorgyárban […]) dolgozó (2000 Gyurácz Ferenc CD36).

2. ’élvezetet nyújtó, szerző, ill. élvezetszerzésre irányuló v. élvezetszerzést célzó, azt előtérbe helyező 〈tevékenység, dolog〉’ ❖ még a legártatlanabb élvezeti gyönyöröktől is eltiltaná embertársait (1846 Hetilap CD61) | az emberek élvezeti körét máról-holnapra megváltoztatni nem lehet. – Tévednek azok, a kik azt hiszik, hogy a rémregények és a pornografia olvasói parancsszóra eddigi olvasmányaik helyett erkölcsi irányzatu műveket vagy vallásos elbeszéléseket fognak olvasni (1904 Jászi Oszkár 9277001, 344) | A különböző kábító- vagy bódítószerek (narcotica) élvezeti célú használata (1935 RévaiNagyLex. C5717, 481) | A kulináris örömök évezredek óta az emberiség élvezeti forrásai közé tartoznak (2000 Új Könyvek CD29).

3. ’vminek az élvezhetőségével, élvezetszerzésére való alkalmasságával kapcs., ill. arra vonatk. 〈tulajdonság, mérték〉’ ❖ a’ földmüvelőnek hivatása: hogy termeszsze, idézze elő esze erejével a’ lehető legnagyobb öszvegben azon anyagokat, mellyekben az emberi nem élvezetének, gyarapodásának, emelkedésének táplálékát, forrását, alapját találja; öregbítse mindinkább szorgalmának, tehetségének beforditásával ezen élvezeti öszveget (1841 Pesti Hírlap CD61) | A táplálkozási ízlés magában foglalja az ételek élvezeti értékének szubjektív megítélését (1982 NéprajziLex. CD47) | Hagyományosan nagyobb az élvezeti, mint a használati értéke a Bryce szoftvernek (1998 Magyar Hírlap CD09) | konyhakész, magas élvezeti fokú kész- és félkész baromfiételeket kell az élelmiszeriparnak a boltokba szállítania (2000 Magyar Hírlap CD09).

4. ’vmely vagyonban, jövedelemben stb. való részesüléssel, ill. haszonélvezettel kapcs., arra vonatk. 〈jog, igény stb.〉’ ❖ ne nehezteljék emezek [ti. az iparcikkek használói] élvezeti és használati, amazok [ti. az iparcikkek előállítói] pedig nyereségi igényeiket a’ nehéz kezdetben a’ jövendőre is terjedő tekintettel mérsékelni (1843 Pesti Hírlap CD61) | Rendszerint a vagyonban levő javaknak és annak alapján a jövedelemnek oly mennyiségét értik gazdagság alatt, mely nagy anyagi, tehát élvezeti erőt képvisel (1894 PallasLex. CD02) | [a basák] kiállíták a hűbérlevelet, a hűbéres nevét s az adományozott hűbért tartalmazó fermánt, melynek alapján az adományos a hűbéri jövedelem élvezetébe lépett. E fermánon nyugodott az élvezeti joga (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Eddig nem volt parkolója a városnak a 26-os főút mellett, most az élvezeti jogért cserébe épít egyet a Penny Market (1998 Magyar Hírlap CD09) élvezeti jegy (kissé rég, Pénz) ’vmely részvénytársaság vagyonában való részesedés és tőketartozás létesítése nélkül osztalékra feljogosító értékpapír’ ❖ Gyakran oly részvénytársulatoknál, melyek részvényeiket sorsolás útján törlesztik, a részvényeseknek a kisorsolt részvény értékén kivül még egy ujabb részvényt adnak, mely részvény alapján a felülnyereségben és a társulati vagyonban tovább is osztoznak. […] Nálunk az ilyen részvényeket élvezeti jegyeknek is nevezik (1893 PallasLex. CD02) | az élvezeti jegyeket eleve megváltják (1896 Kozma Andor C2786, 121) | a beváltott részvények helyébe a társaságok ú. n. élvezeti jegyet (Genusschein) adnak a volt részvényesnek (1924 RévaiNagyLex. C5712, 199) | élvezeti jegy[:] csak osztalékkövetelési jogot megtestesítő értékpapír (1990 Tények könyve CD37).

Vö. ÉKsz.; ÚMTsz.

élvezeti melléknév 1B3
1. (átv is)
kellemes ízével, zamatával, ill. hangulatot befolyásoló, feszültségoldó hatásával élvezetet keltő(, függőséget okozó) 〈növény(i rész), anyag, szer stb.〉, ill. ilyen növény(i rész)ből, anyagból előállított 〈termék〉
Táp- és élvezeti szerek és használati czikkek hamisítása
(1885 Magyar írók élete)
Igyunk Livia-forrás vizet! […] Mint gyógyitó-viz: páratlan! Mint élvezeti viz: kitünő!
(1895 Erdély)
Ismeretesebb élvezeti növények: komló, kender, kávé, tea
(1912 RévaiNagyLex.)
[a szociológusok és a feministák] a legnemesebb harag korbácsával ostorozzák az emberi társadalomnak egyik legnagyobb bűnét: hogy a nőt élvezeti tárgynak tekinti
(1922 Karinthy Frigyes)
[a tulajdonképpeni élelmiszerektől] meg kell különböztetnünk az élvezeti szereket (fűszerek, tea, kávé, szeszes italok stb.s a többi)
(1949 Anyag- és áruismeret)
Az élvezeti cikkek az idegrendszer működését közvetve v.vagy közvetlenül befolyásolják, nyugtatják v.vagy élénkítik
(1997 PedagógiaiLex.)
1a. (kissé rég)
ilyen termékeket előállító 〈ipar〉
[Pozsonyban] az élelmezési és élvezeti ipar terén 11 gyár áll fönn
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[Horvát-Szlavónországban] az ipari népesség főcsoportok szerint ekként oszlik meg: […] papirosipar 572, élelmezés és élvezeti ipar 11,405, vegyészeti ipar 1538
(1914 RévaiNagyLex.)
[Bükön 1910-ben az ipar 430 keresőjéből] 13 malomipari, 4 sütőipari, 273 az élelmezési és élvezeti ipar egyéb ágaiban (itt: nyilvánvalóan a cukorgyárban […]) dolgozó
(2000 Gyurácz Ferenc)
2.
élvezetet nyújtó, szerző, ill. élvezetszerzésre irányuló v. élvezetszerzést célzó, azt előtérbe helyező 〈tevékenység, dolog〉
még a legártatlanabb élvezeti gyönyöröktől is eltiltaná embertársait
(1846 Hetilap)
az emberek élvezeti körét máról-holnapra megváltoztatni nem lehet. – Tévednek azok, a kik azt hiszik, hogy a rémregények és a pornografia olvasói parancsszóra eddigi olvasmányaik helyett erkölcsi irányzatu műveket vagy vallásos elbeszéléseket fognak olvasni
(1904 Jászi Oszkár)
A különböző kábító- vagy bódítószerek (narcotica) élvezeti célú használata
(1935 RévaiNagyLex.)
A kulináris örömök évezredek óta az emberiség élvezeti forrásai közé tartoznak
(2000 Új Könyvek)
3.
vminek az élvezhetőségével, élvezetszerzésére való alkalmasságával kapcs., ill. arra vonatk. 〈tulajdonság, mérték〉
a’ földmüvelőnek hivatása: hogy termeszsze, idézze elő esze erejével a’ lehető legnagyobb öszvegben azon anyagokat, mellyekben az emberi nem élvezetének, gyarapodásának, emelkedésének táplálékát, forrását, alapját találja; öregbítse mindinkább szorgalmának, tehetségének beforditásával ezen élvezeti öszveget
(1841 Pesti Hírlap)
A táplálkozási ízlés magában foglalja az ételek élvezeti értékének szubjektív megítélését
(1982 NéprajziLex.)
Hagyományosan nagyobb az élvezeti, mint a használati értéke a Bryce szoftvernek
(1998 Magyar Hírlap)
konyhakész, magas élvezeti fokú kész- és félkész baromfiételeket kell az élelmiszeriparnak a boltokba szállítania
(2000 Magyar Hírlap)
4.
vmely vagyonban, jövedelemben stb. való részesüléssel, ill. haszonélvezettel kapcs., arra vonatk. 〈jog, igény stb.〉
ne nehezteljék emezek [ti. az iparcikkek használói] élvezeti és használati, amazok [ti. az iparcikkek előállítói] pedig nyereségi igényeiket a’ nehéz kezdetben a’ jövendőre is terjedő tekintettel mérsékelni
(1843 Pesti Hírlap)
Rendszerint a vagyonban levő javaknak és annak alapján a jövedelemnek oly mennyiségét értik gazdagság alatt, mely nagy anyagi, tehát élvezeti erőt képvisel
(1894 PallasLex.)
[a basák] kiállíták a hűbérlevelet, a hűbéres nevét s az adományozott hűbért tartalmazó fermánt, melynek alapján az adományos a hűbéri jövedelem élvezetébe lépett. E fermánon nyugodott az élvezeti joga
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Eddig nem volt parkolója a városnak a 26-os főút mellett, most az élvezeti jogért cserébe épít egyet a Penny Market
(1998 Magyar Hírlap)
élvezeti jegy
(kissé rég, Pénz)
vmely részvénytársaság vagyonában való részesedés és tőketartozás létesítése nélkül osztalékra feljogosító értékpapír
Gyakran oly részvénytársulatoknál, melyek részvényeiket sorsolás útján törlesztik, a részvényeseknek a kisorsolt részvény értékén kivül még egy ujabb részvényt adnak, mely részvény alapján a felülnyereségben és a társulati vagyonban tovább is osztoznak. […] Nálunk az ilyen részvényeket élvezeti jegyeknek is nevezik
(1893 PallasLex.)
az élvezeti jegyeket eleve megváltják
(1896 Kozma Andor)
a beváltott részvények helyébe a társaságok ú. n.úgynevezett élvezeti jegyet (Genusschein) adnak a volt részvényesnek
(1924 RévaiNagyLex.)
élvezeti jegy[:] csak osztalékkövetelési jogot megtestesítő értékpapír
(1990 Tények könyve)
Vö. ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások