elzöldül tn ige 1c1

1. ’színének megváltozása, ill. vmely zöld színű idegen anyag, dolog miatt (fokozatosan) zölddé v. zöldessé válik vmi’ ❖ Hallám [a remetének] ájtatos beſzédét: láttam már el-zldlt haját, ſzakálát (1796 Molnár János C0297, 197) | kiveszi zsebéből az elzöldült csövű messzelátót s körüljárja a láthatárt (1897 Vasárnapi Újság C7411, 22) | A mag 1/2, 1, 2, 3 stb. év mulva csirázhatik, sziklevelei ekkor mindig a talaj fölé emelkednek és elzöldülnek (1913 RévaiNagyLex. C5705, 106) | Kék volt a szeme, mint a Balaton vize, de néha elzöldült ez a szem, mintha valóban a tótól tanulta volna a színjátékot (1919 Krúdy Gyula CD54) | A Főnök úr arca elzöldül a ráloccsanó zöld festéktől (1930 Gelléri Andor Endre CD10) | elzöldült a szonda (2001 Népszabadság ápr. 14. C7849, melléklet [1]).

2. ’〈vki(nek az arca v. annak része)〉 erős indulat v. betegség, fájdalom, rosszullét hatására zöldesre sápad’ ❖ Ferko! én neked valami tréfás dolgot beſzéllek; biz én téged meg házatlak. Meg-é! felele az Inas, és tsak el-zldül, mikor a nyirfa botot meg-látta (1782 Kónyi János C2730, 5) | [A kávéházban] irígység miatt zöldültem és sárgultam el, midőn látám, mint nyeli el a’ többi vendég a’ legérdekesebb lapokat (1835 Aurora C0042, 161) | Cirmena néni elzöldült mérgében. Hanem azért mosolyogva fogadta a rossz újságot (1900 Pesti Hírlap aug. 14. C5648, 15) | Tessék megbocsátani, bácsi – szepegte s fitos, kis orra hirtelen elzöldült a dühtől (1947 Déry Tibor 2005098, 12) | A nővér szaladt, látva az elzöldült arcot (1997 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

elzöldül tárgyatlan ige 1c1
1.
színének megváltozása, ill. vmely zöld színű idegen anyag, dolog miatt (fokozatosan) zölddé v. zöldessé válik vmi
Hallám [a remetének] ájtatos beſzédét: láttam már el-zldlt haját, ſzakálát
(1796 Molnár János)
kiveszi zsebéből az elzöldült csövű messzelátót s körüljárja a láthatárt
(1897 Vasárnapi Újság)
A mag 1/2, 1, 2, 3 stb.s a többi év mulva csirázhatik, sziklevelei ekkor mindig a talaj fölé emelkednek és elzöldülnek
(1913 RévaiNagyLex.)
Kék volt a szeme, mint a Balaton vize, de néha elzöldült ez a szem, mintha valóban a tótól tanulta volna a színjátékot
(1919 Krúdy Gyula)
A Főnök úr arca elzöldül a ráloccsanó zöld festéktől
(1930 Gelléri Andor Endre)
elzöldült a szonda
(2001 Népszabadság ápr. 14.)
2.
〈vki(nek az arca v. annak része) erős indulat v. betegség, fájdalom, rosszullét hatására zöldesre sápad
Ferko! én neked valami tréfás dolgot beſzéllek; biz én téged meg házatlak. Meg-é! felele az Inas, és tsak el-zldül, mikor a nyirfa botot meg-látta
(1782 Kónyi János)
[A kávéházban] irígység miatt zöldültem és sárgultam el, midőn látám, mint nyeli el a’ többi vendég a’ legérdekesebb lapokat
(1835 Aurora)
Cirmena néni elzöldült mérgében. Hanem azért mosolyogva fogadta a rossz újságot
(1900 Pesti Hírlap aug. 14.)
Tessék megbocsátani, bácsi – szepegte s fitos, kis orra hirtelen elzöldült a dühtől
(1947 Déry Tibor)
A nővér szaladt, látva az elzöldült arcot
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások