gyug (2a6) l. dug

dug ige 2a6gyug (nyj)

1. ts ’〈szűk nyílásba, résbe, ill. vminek a belsejébe〉 csúsztatva behelyez, betesz, ill. betöm vmit’ ❖ egy jó nagy darab ſpondiát dugnak nyeldeklöjébe embernek, mig a’ fenn akadott darabat el éri (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 426) | pipáját mellénye zsebébe dugta (1858 Vas Gereben 8514002, 104) | a vetélőt majd jobbról, majd balról dugják a két sor hosszú fonál közé (1912 Malonyay Dezső 8292039, 152) | cigarettát dug a számba (1994 Szántó Piroska 1166002, 34).

1a. ’〈testrészt ruhába, lábbelibe〉 bújtat’ ❖ Sok féle praktika van az azonyokba, nem tudom mindenbe: de mondhatom sokba. Ha dughatja fejét, a’ f köt tokba, Férjét mint vekſzálja feje f azokba (1793 Házi kereszt 7425001, 5) | [a boltajtó előtt] hosszú szakállú mogorva emberek ülnek, kaánujjba dugott kézzel, papucsba dugott lábbal (1886 Jókai Mór CD18) | Kalapos Károly szomorúan dugta lábát a fótos bakancsba (1955 Sütő András 9620005, 89) | lustán dugta karját a köpeny ujjába (1963 Rónay György 9573001, 235).

1b. ’〈kül. gyereket ágyba〉 fektet vki’ ❖ [a vendég,] ha a sok evéstől „magyar betegséget” talált kapni, kikenik a hátából a csömört, tollas ágyba dugják (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | dugd ágyba ezeket az ördögfiókákat (1961 Benedek Marcell 9042001, 43) | Esténként, miután bennünket, gyerekeket ágyba dugtak, szüleink a konyhában beszélgetve arasznyira mindig nyitva hagyták az ajtót (1997 Lakáskultúra CD39).

1c. (rég) ’〈ujjára gyűrűt〉 húz’ ❖ Ki-is mindeniknek gyrt duga az újjába (1782 Magyar Hírmondó C0270, 251) | [aranygyűrűm] az ujjára gyugta (1865 Palóc népköltemények C3419, 137) | [a gyűrűt] mutatóujjamra dugta (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102001, 262) | gyürüje is volt, akár tizet is dughatott volna minden ujjára (1876 Hevesi Lajos 8184006, 178).

1d. ’〈puha, ill. folyékony anyagba v. tűzbe〉 belenyom, beletesz vmit’ ❖ [ősszel a gyerekek, hogy megedződjenek,] minden reggel és vatsora eltt egy-nehány minutáig dugják a’ kezeket jó hideg vízbe (1786 Mátyus István C3067, 428) | [az erdei szalonka] orrát féreg-keresni egész orrlyukáig dugja földbe, vagy sárba (1829 Pák Dienes 8346010, 181) | a virágok mellé [léceket] dugnak a földbe (1942 Szentkuthy Miklós 9664006, 79) | egy gallyacskát dug a tűzbe (1994 Szántó Piroska 1166002, 17).

1e. ’〈vmely (zárt) helyre, intézménybe v. testülethez〉(akarata ellenére) elhelyez, ill. juttat vkit’ ❖ [a tolvajt] meg-kötözék, meg-verék, és a’ kútba, azaz, a’ föld alatt való tömlötzbe dugák (1787 Mátyus István C3069, 413) | Daczáért egy klastromba dugták (1858 Arany János C0654, 243) | Haynau Gyula (szül. 1786. † 1853.) IX. Vilmos hesseni választófejedelem fattyugyermeke. Mint aféle nagyúri bujálkodás szülöttjét a katonasághoz dugták, a hol törvénytelen atyjának a pártfogásával gyorsan haladt előre (1896–1898 Gracza György CD45) | sikerül szanatóriumba dugni szegény asszonyt (1917 Kaffka Margit 9290048, 11) | Borzalmas szállodákba dugtak bennünket, szűk, négyágyas szobákban aludtunk (1994 Magyar Hírlap CD09).

2. ts ’〈testrészt v. kezében tartott tárgyat〉 egy mozdulattal (oda)tol, nyújt vhova, vkihez, vmihez’ ❖ Himen hát a’ pennát dugja a’ füléhez (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 20) | [Mathieu] fejét Antal és Georgette közé dugja (1861 Szerdahelyi Kálmán ford.–Offenbach 8443002, 7) | Közelebb dugja az orrát a képhez (1937 Zilahy Lajos 9799002, 81) | orra alá dugja a szólóénekes a mikrofont (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. ts (tárgy n. is) (átv is) ’titokban, észrevétlen tesz, csúsztat vhova vmit, ill. elrejt vki elől vmit v. vkit’ ❖ a’ gyilkos tet meg-ölte, a’ kevés pénzét magához dugta (1796 Sokféle C1528, 29) | Szent czél alá dugott ön-érdeket (1872 Arany László 8015002, 123) | [az ún. rókás labdajátékban] a melyik pártból utóljára marad még ember fenn, az a párt dug és igy foly a játék tovább (1878 Hamary Béla 8178001, 13) | Mán a szivart is dugjátok előlem? (1916 Móricz Zsigmond 9462019, 29) | Zagyvarékas legszebb lányát a nagymama az orosz katonák elől hiába dugta a sublót mögé (1999 Magyar Hírlap CD09).

3a. (kissé biz) ’titokban juttat, ad vkinek vmit’ ❖ a szeretöinek annyit dugott, hogy végre az Ura kóldússá lett miatta (1782 Kónyi János C2729, 148) | apám semmit sem adott anyámnak [a kapott pénzből] s ha én külön dugtam neki valamit, azt is kicsalta tőle (1893 Kabos Ede C2466, 146) | ha valaki valamit el akar érni, valami jobbat akar szerezni, akkor némi serkentőt dugni kell érte az eladónak vagy az ügy intézőjének (1973 László-Bencsik Sándor 9383003, 293).

4. ts (rég) ’megtölt, teletöm vmivel vmit v. vkit’ ❖ sr enyves takonnyal dugva vagynak a [betegek] (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck C3570, 260) | buza lisztbl készlt sikeretlen pogatsákkal dugták gyomrokat (1788 Decsy Sámuel C1382, 318) | Vegyes nyilaival dugott puzdérkáját Kis vállára vetvén nyomja hátatskáját (1789 Barcsay Ábrahám 7019013, 131).

4a. ts (kissé rég v. nyj) ’〈állatot, kül. kacsát, libát〉 töm (vmivel)’ ❖ étellel igen dugott házi állatok (1791 Benkő Sámuel ford.–Grant³ C0965, 19) | A’ kik lovaikat inkább szerették, ’s gondosabb méneses gazdáknak tartattak, szénával dugták, gőzös istálókba zárták, ’s a’ bénulásig hevertették azokat (1829 Wesselényi Miklós 8528002, 31) | mire a leánynak annyi iskola, pénzpréda, tanulna itthon libát dugni! (1911 Kaffka Margit 9290044, 41) | Magyarországon a baromfiak közül leginkább a ludat és a kacsát hizlalják. Az utóbbi századokban főként kukoricával, darával tömik, dugják, azaz erőszakkal etetik őket (1999 Magyar néprajz CD47).

4b. ts (szleng) ’〈nőt〉 szexuálisan magáévá tesz’ ❖ – Téged már dugtak seggbe, szívem? – Igen – felelte a lány (2008 Grecsó Krisztián 3123001, 27).

4c. tn (szleng) ’nemileg egyesül, közösül (vkivel)’ ❖ Felhívsz ide, gondolom azért, hogy dugjunk, és erre… (1989 Bólya Péter 1023008, 142) | az úrnővel dugtam (1998 Gesztelyi Tamás ford. CD17).

4d. ts (rég) ’〈járatot, utat〉 eltorlaszol, elzár’ ❖ [a kókuszdiót borító rostszálakból] a’ tengeri hajókhoz minden-féle köteleket, varró ſpárgákat, tzérnákat, lyukakat dugó tsomókat kéſzítenek (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 418) | Itt tsak hamar jöve egy F Tiſzt nyargalva, Mellytl mindeneknek hírl vala adva, Hogy már a’ Király jön, fel ’s alá ſzaladva, Az útat tágíta, hogy ne lenne dugva (1790 Gvadányi József 7125004, 214) | Istennek a történelem minden betüjéből kimennydörgő szava kiáltja, hogy a mely uralkodó biztos és hatalmas akar lenni, népeit elégedettekké kell tennie. A bécsi udvar pedig – fület dugva isten e szava előtt – biztonsága s hatalma forrását még mindig csak a hadseregben [keresi] (1867 Kossuth Lajos CD32).

Ö: át~, be~, bele, el~, ki~, meg~, össze~, vissza~.

ÖU: által~, egybe~, elő~, előre~, fel~, félre~, hátra~, ide~, keresztül~, közbe~, le~, mellé~, oda~, rá~.

Sz: dugatlan, dugdal, dugdoz, dugogat.

Vö. CzF. ~, dugva; ÉrtSz. ~, dugva; TESz.; ÉKsz. ~, dugva; SzT. ~, dugat, dugattat, dughat; ÚMTsz.

gyug lásd dug
dug ige 2a6
gyug 2a6 (nyj)
1. tárgyas
〈szűk nyílásba, résbe, ill. vminek a belsejébe〉 csúsztatva behelyez, betesz, ill. betöm vmit
egy jó nagy darab ſpondiát dugnak nyeldeklöjébe embernek, mig a’ fenn akadott darabat el éri
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
pipáját mellénye zsebébe dugta
(1858 Vas Gereben)
a vetélőt majd jobbról, majd balról dugják a két sor hosszú fonál közé
(1912 Malonyay Dezső)
cigarettát dug a számba
(1994 Szántó Piroska)
1a.
〈testrészt ruhába, lábbelibe〉 bújtat
Sok féle praktika van az azonyokba, nem tudom mindenbe: de mondhatom sokba. Ha dughatja fejét, a’ f köt tokba, Férjét mint vekſzálja feje f azokba
(1793 Házi kereszt)
[a boltajtó előtt] hosszú szakállú mogorva emberek ülnek, kaánujjba dugott kézzel, papucsba dugott lábbal
(1886 Jókai Mór)
Kalapos Károly szomorúan dugta lábát a fótos bakancsba
(1955 Sütő András)
lustán dugta karját a köpeny ujjába
(1963 Rónay György)
1b.
〈kül. gyereket ágyba〉 fektet vki
[a vendég,] ha a sok evéstől „magyar betegséget” talált kapni, kikenik a hátából a csömört, tollas ágyba dugják
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
dugd ágyba ezeket az ördögfiókákat
(1961 Benedek Marcell)
Esténként, miután bennünket, gyerekeket ágyba dugtak, szüleink a konyhában beszélgetve arasznyira mindig nyitva hagyták az ajtót
(1997 Lakáskultúra)
1c. (rég)
〈ujjára gyűrűt〉 húz
Ki-is mindeniknek gyrt duga az újjába
(1782 Magyar Hírmondó)
[aranygyűrűm] az ujjára gyugta
(1865 Palóc népköltemények)
[a gyűrűt] mutatóujjamra dugta
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
gyürüje is volt, akár tizet is dughatott volna minden ujjára
(1876 Hevesi Lajos)
1d.
〈puha, ill. folyékony anyagba v. tűzbe〉 belenyom, beletesz vmit
[ősszel a gyerekek, hogy megedződjenek,] minden reggel és vatsora eltt egy-nehány minutáig dugják a’ kezeket jó hideg vízbe
(1786 Mátyus István)
[az erdei szalonka] orrát féreg-keresni egész orrlyukáig dugja földbe, vagy sárba
(1829 Pák Dienes)
a virágok mellé [léceket] dugnak a földbe
(1942 Szentkuthy Miklós)
egy gallyacskát dug a tűzbe
(1994 Szántó Piroska)
1e.
〈vmely (zárt) helyre, intézménybe v. testülethez〉 (akarata ellenére) elhelyez, ill. juttat vkit
[a tolvajt] meg-kötözék, meg-verék, és a’ kútba, azaz, a’ föld alatt való tömlötzbe dugák
(1787 Mátyus István)
Daczáért egy klastromba dugták
(1858 Arany János)
Haynau Gyula (szül. 1786. † 1853.) IX. Vilmos hesseni választófejedelem fattyugyermeke. Mint aféle nagyúri bujálkodás szülöttjét a katonasághoz dugták, a hol törvénytelen atyjának a pártfogásával gyorsan haladt előre
(1896–1898 Gracza György)
sikerül szanatóriumba dugni szegény asszonyt
(1917 Kaffka Margit)
Borzalmas szállodákba dugtak bennünket, szűk, négyágyas szobákban aludtunk
(1994 Magyar Hírlap)
2. tárgyas
〈testrészt v. kezében tartott tárgyat〉 egy mozdulattal (oda)tol, nyújt vhova, vkihez, vmihez
Himen hát a’ pennát dugja a’ füléhez
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
[Mathieu] fejét Antal és Georgette közé dugja
(1861 Szerdahelyi Kálmán ford.Offenbach)
Közelebb dugja az orrát a képhez
(1937 Zilahy Lajos)
orra alá dugja a szólóénekes a mikrofont
(1999 Magyar Hírlap)
3. tárgyas (tárgy n. is) (átv is)
titokban, észrevétlen tesz, csúsztat vhova vmit, ill. elrejt vki elől vmit v. vkit
a’ gyilkos tet meg-ölte, a’ kevés pénzét magához dugta
(1796 Sokféle)
Szent czél alá dugott ön-érdeket
(1872 Arany László)
[az ún. rókás labdajátékban] a melyik pártból utóljára marad még ember fenn, az a párt dug és igy foly a játék tovább
(1878 Hamary Béla)
Mán a szivart is dugjátok előlem?
(1916 Móricz Zsigmond)
Zagyvarékas legszebb lányát a nagymama az orosz katonák elől hiába dugta a sublót mögé
(1999 Magyar Hírlap)
3a. (kissé biz)
titokban juttat, ad vkinek vmit
a szeretöinek annyit dugott, hogy végre az Ura kóldússá lett miatta
(1782 Kónyi János)
apám semmit sem adott anyámnak [a kapott pénzből] s ha én külön dugtam neki valamit, azt is kicsalta tőle
(1893 Kabos Ede)
ha valaki valamit el akar érni, valami jobbat akar szerezni, akkor némi serkentőt dugni kell érte az eladónak vagy az ügy intézőjének
(1973 László-Bencsik Sándor)
4. tárgyas (rég)
megtölt, teletöm vmivel vmit v. vkit
sr enyves takonnyal dugva vagynak a [betegek]
(1778 Rácz Sámuel ford.Störck)
buza lisztbl készlt sikeretlen pogatsákkal dugták gyomrokat
(1788 Decsy Sámuel)
Vegyes nyilaival dugott puzdérkáját Kis vállára vetvén nyomja hátatskáját
(1789 Barcsay Ábrahám)
4a. tárgyas (kissé rég v. nyj)
〈állatot, kül. kacsát, libát〉 töm (vmivel)
étellel igen dugott házi állatok
(1791 Benkő Sámuel ford.Grant³)
A’ kik lovaikat inkább szerették, ’s gondosabb méneses gazdáknak tartattak, szénával dugták, gőzös istálókba zárták, ’s a’ bénulásig hevertették azokat
(1829 Wesselényi Miklós)
mire a leánynak annyi iskola, pénzpréda, tanulna itthon libát dugni!
(1911 Kaffka Margit)
Magyarországon a baromfiak közül leginkább a ludat és a kacsát hizlalják. Az utóbbi századokban főként kukoricával, darával tömik, dugják, azaz erőszakkal etetik őket
(1999 Magyar néprajz)
4b. tárgyas (szleng)
〈nőt〉 szexuálisan magáévá tesz
– Téged már dugtak seggbe, szívem? – Igen – felelte a lány
(2008 Grecsó Krisztián)
4c. tárgyatlan (szleng)
nemileg egyesül, közösül (vkivel)
Felhívsz ide, gondolom azért, hogy dugjunk, és erre…
(1989 Bólya Péter)
az úrnővel dugtam
(1998 Gesztelyi Tamás ford.)
4d. tárgyas (rég)
〈járatot, utat〉 eltorlaszol, elzár
[a kókuszdiót borító rostszálakból] a’ tengeri hajókhoz minden-féle köteleket, varró ſpárgákat, tzérnákat, lyukakat dugó tsomókat kéſzítenek
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
Itt tsak hamar jöve egy F Tiſzt nyargalva, Mellytl mindeneknek hírl vala adva, Hogy már a’ Király jön, fel ’s alá ſzaladva, Az útat tágíta, hogy ne lenne dugva
(1790 Gvadányi József)
Istennek a történelem minden betüjéből kimennydörgő szava kiáltja, hogy a mely uralkodó biztos és hatalmas akar lenni, népeit elégedettekké kell tennie. A bécsi udvar pedig – fület dugva isten e szava előtt – biztonsága s hatalma forrását még mindig csak a hadseregben [keresi]
(1867 Kossuth Lajos)
ÖU: általdug, egybedug, elődug, előredug, feldug, félredug, hátradug, idedug, keresztüldug, közbedug, ledug, mellédug, odadug, rádug
Sz: dugatlan, dugdal, dugdoz, dugogat
Vö. CzF. ~, dugva; ÉrtSz. ~, dugva; TESz.; ÉKsz. ~, dugva; SzT. ~, dugat, dugattat, dughat; ÚMTsz.

Beállítások