jégerfa (6A) l. égerfa

égerfa fn és mn 6Ajágerfa (nyj) , jégerfa (nyj)

I. fn

1. (Növ is) ’éger mint növény’ ❖ Vágattaſs Fagyal-fát, és ſzálos Tölgyeket, Jegenye, Eger-fát, ’s egyenes Bükkeket, Vágasd-le ezeknek ágos növéſeket (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3100, 16) | buja tenyészetü vizinövényekkel s apró égerfákkal benőtt uszó szigetecske (1869 Orbán Balázs CD22) | A mustrásokat is vigyázom. Amoda, ni! a jágerfák (éger) alatt, a mustrások! (1911 Malonyay Dezső CD07) | [a Zempléni-hegység falvaiban] hársfa, vadcseresznyefa, jégerfa, nyárfa kérgét használják fel edénykészítésre (1957 Ujváry Zoltán C6985, 238) | Az égerfák gyökerén koralszerű gyökérgümőcskéket találhatunk, ezekben nitrogénkötő baktériumok élnek (1974 Urania növényvilág ford. C6207, 216).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen fás szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ körkörös Égerfa (A. [= Alnus] oblongata W.) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1418, 511) | Égerfa […], a Betulaceae (Nyírfafélék) család génusza 17 fajjal (1912 RévaiNagyLex. C5702, 156) | éger(fa) Alnus (1998 Növényneveink C6120, 78).

2. ’az ilyen fák vmelyikének faanyaga, kül. az ún. mézgás égernek vöröses színű, puha fája (mint asztalosipari alapanyag)’ ❖ Némellyek egy darab eger-fát véſznek, és azon lyukat áſván, tele töltik azt tengeri sóval, azután eröen bé-verik, ’s tüzre teſzik azt a’ fát; a’ melly minekutánna meg-ég, a’ só kvé válik (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 132) | Az esztergályosok mindenféle hasznos házi eszközöket szoktak készíteni bikfából, égerfából, fenyőfából (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315017, 279) | A berekfából, égerfából szép tükörfa kerül (1911 Malonyay Dezső 8292025, 99) | díszasztalka a 19. század elejéről. A faragott égerfát aranyozás díszíti (1998 Magyar Hírlap CD09).

II. mn

’ebből az anyagból készült 〈tárgy, kül. bútor〉’ ❖ az Etsedi vár, melly a’ Kraſzna posványában áll, eger-fa lábakra van fundálva (1795 Gáti István 7116001, 60) | égerfacölöp (1854 Jókai Mór C2245, 14) | kopásálló égerfa rajztáblák (1997 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~ág, ~erdő, ~kéreg, ~levél.

Sz: égerfás.

Vö. CzF. ~, jégerfa; ÉrtSz.; TESz. éger; ÉKsz.; SzT. ~, ~-asztal, ~-borona, ~-deszka, ~-pálca; ÚMTsz.

jégerfa lásd égerfa
égerfa főnév és melléknév 6A
jágerfa 6A (nyj)
jégerfa 6A (nyj)
I. főnév
1. (Növ is)
éger mint növény
Vágattaſs Fagyal-fát, és ſzálos Tölgyeket, Jegenye, Eger-fát, ’s egyenes Bükkeket, Vágasd-le ezeknek ágos növéſeket
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
buja tenyészetü vizinövényekkel s apró égerfákkal benőtt uszó szigetecske
(1869 Orbán Balázs)
A mustrásokat is vigyázom. Amoda, ni! a jágerfák (éger) alatt, a mustrások!
(1911 Malonyay Dezső)
[a Zempléni-hegység falvaiban] hársfa, vadcseresznyefa, jégerfa, nyárfa kérgét használják fel edénykészítésre
(1957 Ujváry Zoltán)
Az égerfák gyökerén koralszerű gyökérgümőcskéket találhatunk, ezekben nitrogénkötő baktériumok élnek
(1974 Urania növényvilág ford.)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az ilyen fás szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
körkörös Égerfa (A. [= Alnus] oblongata W.Willdenow)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Égerfa […], a Betulaceae (Nyírfafélék) család génusza 17 fajjal
(1912 RévaiNagyLex.)
éger(fa) Alnus
(1998 Növényneveink)
2.
az ilyen fák vmelyikének faanyaga, kül. az ún. mézgás égernek vöröses színű, puha fája (mint asztalosipari alapanyag)
Némellyek egy darab eger-fát véſznek, és azon lyukat áſván, tele töltik azt tengeri sóval, azután eröen bé-verik, ’s tüzre teſzik azt a’ fát; a’ melly minekutánna meg-ég, a’ só kvé válik
(1774 Tapasztalásból merített oktatás ford.)
Az esztergályosok mindenféle hasznos házi eszközöket szoktak készíteni bikfából, égerfából, fenyőfából
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
A berekfából, égerfából szép tükörfa kerül
(1911 Malonyay Dezső)
díszasztalka a 19. század elejéről. A faragott égerfát aranyozás díszíti
(1998 Magyar Hírlap)
II. melléknév
ebből az anyagból készült 〈tárgy, kül. bútor〉
az Etsedi vár, melly a’ Kraſzna posványában áll, eger-fa lábakra van fundálva
(1795 Gáti István)
égerfacölöp
(1854 Jókai Mór)
kopásálló égerfa rajztáblák
(1997 Magyar Hírlap)
ÖE: égerfaág, égerfaerdő, égerfakéreg, égerfalevél
Sz: égerfás
Vö. CzF. ~, jégerfa; ÉrtSz.; TESz. éger; ÉKsz.; SzT. ~, ~-asztal, ~-borona, ~-deszka, ~-pálca; ÚMTsz.

Beállítások