emberiesség fn 3B8

1. ’az emberi méltóságot tiszteletben tartó jóindulat, jó szándék (mint tulajdonság), ill. vkinek ilyen volta’ ❖ az ilyen hidegvérű gyilkos embertársának ártatlan életét eloltani csak játéknak véli, és sem az emberiesség, sem a törvény, sem a büntetéstől való félelem nem akadályoztatják azt bűnének elkövetésében (1825 Deák Ferenc CD51) | hivatkoztam az emberiességre, az irgalomra, a humanizmusra (1903 Molnár Ferenc² 9453010, 13) | A tabumonda szólhat az embertelen urakról, akik rosszul bánnak a szegényekkel s megszegik az emberiesség követelményeit (1982 NéprajziLex. CD47) | Szent István messze kiemelkedett a korabeli uralkodók közül mind jogalkotását, mind közigazgatási reformjait, mind hadvezéri képességeit, mind pedig emberiességét tekintve (1999 Országgyűlési Napló CD62).

1a. (ritk) ’e jó szándékból fakadó cselekedet’ ❖ [Saul és serege] fenntartásokkal engedelmeskedtek. Bárcsak arról hallanánk [...], hogy az anyákon és a csecsszopókon esett meg Saul szíve. Ezt az emberiességet talán megbocsátotta volna neki Isten (1995 Jubileumi kommentár CD1206) | Akik a televízió több milliárdos köztartozásának elengedésén fáradoznak, gondolnak-e azokra a százezrekre, akikkel szemben ugyanezt megtenni elemi emberiesség, életmentés lenne? (2000 Országgyűlési Napló CD62).

2. (rendsz. birtokszóként)(vkinek) emberi mivolt(a)’ ❖ A mi emberiességünk minden törvényét: ahogy szeretünk, ahogy gyűlölünk, ahogy vágyódunk, ahogy megvetünk, ahogy hiszünk, ahogy kételkedünk, ahogy derékon törünk: a mi életünknek hét sebből vérzését, ezt először és kiválóan Ady Endre költészete hozta meg nekünk (1909 Fenyő Miksa CD10) | [Mihalovich Frigyes] ember volt amellett az emberiesség minden szélsőségével, mélységeivel, szeretetével, de nem gyülölet nélkül (1927 Remenyik Zsigmond 9561002, 15) | A gépek mindent elnyelő fölényükkel kivetkőztették az embert emberiességéből, géppé változtatták át lényét (1943 Csekonics Endre 1026001, 1).

Sz: emberiességi.

Vö. TESz. ember; ÉKsz.².

emberiesség főnév 3B8
1.
az emberi méltóságot tiszteletben tartó jóindulat, jó szándék (mint tulajdonság), ill. vkinek ilyen volta
az ilyen hidegvérű gyilkos embertársának ártatlan életét eloltani csak játéknak véli, és sem az emberiesség, sem a törvény, sem a büntetéstől való félelem nem akadályoztatják azt bűnének elkövetésében
(1825 Deák Ferenc)
hivatkoztam az emberiességre, az irgalomra, a humanizmusra
(1903 Molnár Ferenc²)
A tabumonda szólhat az embertelen urakról, akik rosszul bánnak a szegényekkel s megszegik az emberiesség követelményeit
(1982 NéprajziLex.)
Szent István messze kiemelkedett a korabeli uralkodók közül mind jogalkotását, mind közigazgatási reformjait, mind hadvezéri képességeit, mind pedig emberiességét tekintve
(1999 Országgyűlési Napló)
1a. (ritk)
e jó szándékból fakadó cselekedet
[Saul és serege] fenntartásokkal engedelmeskedtek. Bárcsak arról hallanánk [...], hogy az anyákon és a csecsszopókon esett meg Saul szíve. Ezt az emberiességet talán megbocsátotta volna neki Isten
(1995 Jubileumi kommentár)
Akik a televízió több milliárdos köztartozásának elengedésén fáradoznak, gondolnak-e azokra a százezrekre, akikkel szemben ugyanezt megtenni elemi emberiesség, életmentés lenne?
(2000 Országgyűlési Napló)
2. (rendsz. birtokszóként)
(vkinek) emberi mivolt(a)
A mi emberiességünk minden törvényét: ahogy szeretünk, ahogy gyűlölünk, ahogy vágyódunk, ahogy megvetünk, ahogy hiszünk, ahogy kételkedünk, ahogy derékon törünk: a mi életünknek hét sebből vérzését, ezt először és kiválóan Ady Endre költészete hozta meg nekünk
(1909 Fenyő Miksa)
[Mihalovich Frigyes] ember volt amellett az emberiesség minden szélsőségével, mélységeivel, szeretetével, de nem gyülölet nélkül
(1927 Remenyik Zsigmond)
A gépek mindent elnyelő fölényükkel kivetkőztették az embert emberiességéből, géppé változtatták át lényét
(1943 Csekonics Endre)
Sz: emberiességi
Vö. TESz. ember; ÉKsz.²

Beállítások