emberkor fn 4A8 (rég)

1. ’az ember életének átlagos időtartama, teljes hossza, ill. egy-egy emberi nemzedék felnövekedéséhez szükséges kb. 25–35 évnyi idő; emberöltő’ ❖ A’ patak azonban, abba nem hagyta, a’ maga által folyhatását erltetni, és egész ember korokon keresztl, munkálkodék  abban (1792 Őri Fülep Gábor ford.–Haller C3377, 177) | egy emberkor nem elegendő, hogy az ember önmagát kitanulja (1864 Vas Gereben C4381, 265) | [Nesztór] már két emberkort átélt, midőn a trójai háboru megkezdődött, mégis odament és vitézül harcolt (1896 PallasLex. CD02) | Hérodotosz szerint a „neurok” – a keleti szlávok ősei – Dareiosz perzsa király 513. évi szkíta hadjárata előtt egy emberkorral, vagyis – az emberkorra 70-80 évet számítva – a Kr. e. 6. század elején hagyták el – állítólag – „a kígyók elszaporodása miatt” nyugati hazájukat (1943–1944 Hóman Bálint CD42).

2. (rég, ritk) ’az emberiség v. vmely nép, nemzet történetének vmely (meghatározott) kor(szak)a, ill. az abban a korszakban élő nemzedék’ ❖ Máinap nincs egy Nemzet is, melly egy ſzabadon visgálódónak figyelmetességére méltóbb vólna, mint ezen Német Nemzet; és vélhetni hozzá, hogy a’ jövend emberkorokban még tündökl ſzínben jelenik meg (1808 Fejér György 7104004, 76) | Sajnos, hogy minden emberkornak legalább egy olly férfiu nem adatik, vagy ha már illy adomány ritka tünemény gyanánt veendő, miért nem élhetik tul a vállalatot, melly nemzetdicsőségnek is tekinthető (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Természetesen nem egy emberkor tette volt ezt [a kárt], mert erős alapra fektetett épületet feldúlni: hosszu időt kiván (1871 Botka Tivadar CD57) | a paleolith és neolith emberkor közt (1882 Kossuth Lajos CD32).

3. (férfi)ember életének az ifjú- és az öregkor közötti szakasza, felnőttkor’ ❖ ember korba lév ſzemélynek, betegſég el távoztatáſának okáért lött ér vágásba elég 10. untziát el botſátani (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 554) | a’ férfi és leány gyermekek igen egyenlő szammal[…] érnek emberkort (1804 Sárváry Pál C3709, 181) | hány gyermek elhal, mig azok közűl egy, emberkorra jut! (1832 Cserna János 8496002, 36) | [Bessenyei György] témái közül néhány: a csecsemőkor, gyermekkor, ifjúkor, emberkor (1931 Pintér Jenő CD44).

Sz: emberkoros, emberkorú.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

emberkor főnév 4A8 (rég)
1.
az ember életének átlagos időtartama, teljes hossza, ill. egy-egy emberi nemzedék felnövekedéséhez szükséges kb. 25–35 évnyi idő; emberöltő
A’ patak azonban, abba nem hagyta, a’ maga által folyhatását erltetni, és egész ember korokon keresztl, munkálkodék  abban
(1792 Őri Fülep Gábor ford.Haller)
egy emberkor nem elegendő, hogy az ember önmagát kitanulja
(1864 Vas Gereben)
[Nesztór] már két emberkort átélt, midőn a trójai háboru megkezdődött, mégis odament és vitézül harcolt
(1896 PallasLex.)
Hérodotosz szerint a „neurok” – a keleti szlávok ősei – Dareiosz perzsa király 513. évi szkíta hadjárata előtt egy emberkorral, vagyis – az emberkorra 70-80 évet számítva – a Kr. e.Krisztus előtti 6. század elején hagyták el – állítólag – „a kígyók elszaporodása miatt” nyugati hazájukat
(1943–1944 Hóman Bálint)
2. (rég, ritk)
az emberiség v. vmely nép, nemzet történetének vmely (meghatározott) kor(szak)a, ill. az abban a korszakban élő nemzedék
Máinap nincs egy Nemzet is, melly egy ſzabadon visgálódónak figyelmetességére méltóbb vólna, mint ezen Német Nemzet; és vélhetni hozzá, hogy a’ jövend emberkorokban még tündökl ſzínben jelenik meg
(1808 Fejér György)
Sajnos, hogy minden emberkornak legalább egy olly férfiu nem adatik, vagy ha már illy adomány ritka tünemény gyanánt veendő, miért nem élhetik tul a vállalatot, melly nemzetdicsőségnek is tekinthető
(1855 Vasárnapi Újság)
Természetesen nem egy emberkor tette volt ezt [a kárt], mert erős alapra fektetett épületet feldúlni: hosszu időt kiván
(1871 Botka Tivadar)
a paleolith és neolith emberkor közt
(1882 Kossuth Lajos)
3.
(férfi)ember életének az ifjú- és az öregkor közötti szakasza, felnőttkor
ember korba lév ſzemélynek, betegſég el távoztatáſának okáért lött ér vágásba elég 10. untziát el botſátani
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a’ férfi és leány gyermekek igen egyenlő szammal[…] érnek emberkort
(1804 Sárváry Pál)
hány gyermek elhal, mig azok közűl egy, emberkorra jut!
(1832 Cserna János)
[Bessenyei György] témái közül néhány: a csecsemőkor, gyermekkor, ifjúkor, emberkor
(1931 Pintér Jenő)
Sz: emberkoros, emberkorú
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások