embernevelő mn és fn 1C

I. mn

’embereket, kül. (iskolás) gyermekeket, fiatalokat nevelő, fejlődésüket elősegítő 〈személy, ill. intézmény〉’ ❖ A fő szükségek közé tartozik még a) egy embernevelő ház. Az ifjak a közönséges nevelőházokban kétségkívül legjobban nevelődnek, de éppen akkor, mikor azokból az élet sikámló piacára kilépnek, volna egy bizonyos közönséges atyai szemre szükség (1805 Az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai 7156009, 339) | Mintha a középiskola gyakorlati ismeretek terjesztője lenne s nem embernevelő intézet (1924 Budapesti Hírlap jún. 29. C4712, 1) | [Kosztolányi ifjúkorában] még nem látta tisztán saját tehetségét s afféle harcos, embernevelő próféta-költő szerepét szánta önmagának (1939 Barta János¹ CD10) | embernevelő szakemberek (1995 Magyar Hírlap CD09) | igenis speciális embernevelő ember kell egy összevont tanulócsoporthoz egy lakótelepi iskolába, vagy éppen egy kis létszámú községi iskolába (2003 Országgyűlési Napló CD62).

a. ’emberek, kül. (iskolás) gyermekek, fiatalok nevelését, fejlesztését célul kitűző 〈hivatás, feladat stb.〉, ill. ilyen célra alkalmas 〈képesség, erő stb.〉’ ❖ fényes szemléltető példákkal szolgál az egész polgári sajtó [...] arra nézve, hogy kik és hogyan folytatnak embernevelő munka helyett tömeges lélekmérgezést (1925 Népszava máj. 16. C7493, 8) | az írók és kiadók tökéletesen megfeledkeztek a maguk embernevelő hivatásáról (1941 Lovászy Márton CD10) | Nem hiszel abban, hogy a művészet homogenitása [...] egy korszakon belül esetleg óriási embernevelő, tudatformáló erővel hathat? (1973 Simon István 2025038, 632) | [Zsirai Miklósnak] hatása onnan eredt, hogy nemcsak a tudós elmélyedő tehetsége, széles látóköre és józan szenvedélye volt meg benne, hanem az igazi tanár embernevelő képessége is (1981 Kovalovszky Miklós C6032, 506) | [a gyermekirodalom] embernevelő, ismeretközlő, „beavató”, szocializáló, humanizáló (stb.) funkciójához kétség sem férhet (1999 Új Könyvek CD29).

II. fn (/vál)

’gyermekek, serdülők (iskolai) nevelésével, oktatásával hivatásszerűen foglalkozó személy’ ❖ [a tanítók] ember-nevelőknek hiszik magokat még Jász-kunságban is, és ezen hitükben lelik föl vigaszukat (1845 Jelenkor C8311, 285) | Az embernevelőnek nem az a kötelessége, hogy tévedésektől megóvjon, hanem hogy vezesse a tévelygőt, sőt engedje teli serleggel szürcsölni a tévedését: ez a tanító bölcsessége (1924 Benedek Marcell ford.–Goethe 9042012, 66) | Az embernevelők összehangolt munkájának eredményeképpen a gyerekkel akkor kezdenek foglalkozni, amikor még kicsi a baj, de később problémává alakulhatna, esetleg még neurotikus tünetekké is (1996 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉKsz.

embernevelő melléknév és főnév 1C
I. melléknév
embereket, kül. (iskolás) gyermekeket, fiatalokat nevelő, fejlődésüket elősegítő 〈személy, ill. intézmény〉
A fő szükségek közé tartozik még a) egy embernevelő ház. Az ifjak a közönséges nevelőházokban kétségkívül legjobban nevelődnek, de éppen akkor, mikor azokból az élet sikámló piacára kilépnek, volna egy bizonyos közönséges atyai szemre szükség
(1805 Az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai)
Mintha a középiskola gyakorlati ismeretek terjesztője lenne s nem embernevelő intézet
(1924 Budapesti Hírlap jún. 29.)
[Kosztolányi ifjúkorában] még nem látta tisztán saját tehetségét s afféle harcos, embernevelő próféta-költő szerepét szánta önmagának
(1939 Barta János¹)
embernevelő szakemberek
(1995 Magyar Hírlap)
igenis speciális embernevelő ember kell egy összevont tanulócsoporthoz egy lakótelepi iskolába, vagy éppen egy kis létszámú községi iskolába
(2003 Országgyűlési Napló)
a.
emberek, kül. (iskolás) gyermekek, fiatalok nevelését, fejlesztését célul kitűző 〈hivatás, feladat stb.〉, ill. ilyen célra alkalmas 〈képesség, erő stb.〉
fényes szemléltető példákkal szolgál az egész polgári sajtó [...] arra nézve, hogy kik és hogyan folytatnak embernevelő munka helyett tömeges lélekmérgezést
(1925 Népszava máj. 16.)
az írók és kiadók tökéletesen megfeledkeztek a maguk embernevelő hivatásáról
(1941 Lovászy Márton)
Nem hiszel abban, hogy a művészet homogenitása [...] egy korszakon belül esetleg óriási embernevelő, tudatformáló erővel hathat?
(1973 Simon István)
[Zsirai Miklósnak] hatása onnan eredt, hogy nemcsak a tudós elmélyedő tehetsége, széles látóköre és józan szenvedélye volt meg benne, hanem az igazi tanár embernevelő képessége is
(1981 Kovalovszky Miklós)
[a gyermekirodalom] embernevelő, ismeretközlő, „beavató”, szocializáló, humanizáló (stb.s a többi) funkciójához kétség sem férhet
(1999 Új Könyvek)
II. főnév (/vál)
gyermekek, serdülők (iskolai) nevelésével, oktatásával hivatásszerűen foglalkozó személy
[a tanítók] ember-nevelőknek hiszik magokat még Jász-kunságban is, és ezen hitükben lelik föl vigaszukat
(1845 Jelenkor)
Az embernevelőnek nem az a kötelessége, hogy tévedésektől megóvjon, hanem hogy vezesse a tévelygőt, sőt engedje teli serleggel szürcsölni a tévedését: ez a tanító bölcsessége
(1924 Benedek Marcell ford.Goethe)
Az embernevelők összehangolt munkájának eredményeképpen a gyerekkel akkor kezdenek foglalkozni, amikor még kicsi a baj, de később problémává alakulhatna, esetleg még neurotikus tünetekké is
(1996 Magyar Hírlap)
Vö. ÉKsz.

Beállítások