emígy mut hsz 0 (gyakr. nyomatékosításra v. szembeállításban más mut hsz-val v. mut nm-sal együtt)

1. (több közül) a beszédszituációban most (utóbb) érzékelhető v. a szövegkörnyezetben most (utóbb) meghatározott módon v. állapotban, ill. dolog által’ ❖ Malthus szerint az emberi népesség igy növelkedik: 1, 2, 4, 8, 16, 32; a tápanyagok tömege pedig csak emigy 1, 2, 3, 4, 5, 6 (1858 Vasárnapi Újság CD56) | az akkori szeretődnek úgy tetszett [az arcod]. De a mostaninak meg emígy tetszik (1876 Jókai Mór CD18) | [Lits Antal] udvarlói minőségben a ruháskosarat a színházhoz cipeli a színésznő után, hogy emígy is kifejezze hódolatát (1925 Krúdy Gyula C2840, 55) | Mit akarsz!? – kiáltotta Budai, most már az anyanyelvén, s minden szót külön tagolva, mintha az emígy jobban megérthetné (1970 Karinthy Ferenc 9308002, 93) | minek menjen be, ha egyszer ki akar kerülni? Olyan célt kiszabni értelmes-e, mely ellentmond a célnak? Aki emígy gondolkodik, és már benne is van, nem láthatja célját abban, hogy kikerüljön (1989 Nádas Péter 2001004, 9).

1a. ’〈egyenes idézet idéző mondatában, az idézetre utalva〉’ ❖ [A vitéz] a’ ſzakállos öregekkel rendben kezet fogott, és ket anyai nyelven, illy módon: Isten áldja-meg Kegyelmeteket! Köſzöntötte; azok pediglen emígy fogadták: Meg-áldj Isten! (1803 Perecsényi Nagy László C3475, 29) | „Hm, paraszt én!” emígy füstölög magában [Toldi Miklós] (1846 Arany János 8014001, 102) | a királyné emígy szólt az urakhoz: Lássátok, mit végeztek, minden kegyelmetek akaratától függ (1901 Veress Endre CD55) | a te dolgod lesz emígy felkiáltani: – Meghalt? Ez nem igaz (1940 Vaszary Gábor 9765001, 175).

2. ’a közvetlen szövegelőzményben meghatározott dolog következményeként’ ❖ A zsidó és izmaelita csereberélők mellett a megszaporodott német és olasz jövevények elegyedtek a kereskedésbe, mely emigy szükségkép emelte a műipart is (1867 Horváth Mihály CD57) | [a munkások] testvérfát testvérfára borítottak, majd a földből emígy kialakult formát olyan ügyesen vették ki és tették az asztalra, hogy abból egy szikra vagy egy morzsa is le nem mállott (1934 Tamási Áron 9701005, 108) | Ezen a szakaszon, különösen a dél-hargitai részen a vulkáni tevékenység csapásmenti vándorlása minden eddiginél hangsúlyosabb. [...] A Dél-Hargita emígy a kárpát-pannon térségnek az a különleges helye, ahol a mészalkáli vulkánosság megszűnik (1997 Magyarország földje CD05).

3. ’egyik módon, egyféleképpen’ ❖ Minek rontsuk egymást emígy is, amúgy is? Békéljünk ki, pajtás: meghalunk mi úgy is! (1851 Arany János CD01) | Olyan nagy hivatalban, amilyen a grófi, előfordulhat, hogy az egyik osztály emígy rendelkezik, a másik meg amúgy (1964 Rónay György ford.–Kafka 9573060, 76) | mindannyian csalók vagyunk, barátaim! Mi emígy csalunk, ők meg amúgy (2009 Népszava szept. 12. C7472, 9).

3a. (az így mut hsz-val együtt, a meg ksz-val kapcsolva) ’〈vmely cselekvés, történés megnevezni, kifejteni v. felsorolni nem akart v. nem tudott módjának helyettesítésére〉’ ❖ [a bűnesetet] összes részleteivel apróra megírva megküldte a vizsgálóbírónak, hogy tisztelteti Krúdy Kálmán, és így meg emígy történt a dolog (1899 Mikszáth Kálmán CD04) | [a látogatók,] mint hogyha tudakolnák: no hát hogy megy a javulás, mi az újság; tudósítanák: ott künn viszont így meg emígy folynak az ügyek; értésére adnák: tisztelteti ez meg amaz (1975 Kertész Imre² CD41).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. em-; ÉKsz.; ÚMTsz.

emígy mutató névmási határozószó 0 (gyakr. nyomatékosításra v. szembeállításban más mut hsz-val v. mut nm-sal együtt)
1.
(több közül) a beszédszituációban most (utóbb) érzékelhető v. a szövegkörnyezetben most (utóbb) meghatározott módon v. állapotban, ill. dolog által
Malthus szerint az emberi népesség igy növelkedik: 1, 2, 4, 8, 16, 32; a tápanyagok tömege pedig csak emigy 1, 2, 3, 4, 5, 6
(1858 Vasárnapi Újság)
az akkori szeretődnek úgy tetszett [az arcod]. De a mostaninak meg emígy tetszik
(1876 Jókai Mór)
[Lits Antal] udvarlói minőségben a ruháskosarat a színházhoz cipeli a színésznő után, hogy emígy is kifejezze hódolatát
(1925 Krúdy Gyula)
Mit akarsz!? – kiáltotta Budai, most már az anyanyelvén, s minden szót külön tagolva, mintha az emígy jobban megérthetné
(1970 Karinthy Ferenc)
minek menjen be, ha egyszer ki akar kerülni? Olyan célt kiszabni értelmes-e, mely ellentmond a célnak? Aki emígy gondolkodik, és már benne is van, nem láthatja célját abban, hogy kikerüljön
(1989 Nádas Péter)
1a.
〈egyenes idézet idéző mondatában, az idézetre utalva〉
[A vitéz] a’ ſzakállos öregekkel rendben kezet fogott, és ket anyai nyelven, illy módon: Isten áldja-meg Kegyelmeteket! Köſzöntötte; azok pediglen emígy fogadták: Meg-áldj Isten!
(1803 Perecsényi Nagy László)
„Hm, paraszt én!” emígy füstölög magában [Toldi Miklós]
(1846 Arany János)
a királyné emígy szólt az urakhoz: Lássátok, mit végeztek, minden kegyelmetek akaratától függ
(1901 Veress Endre)
a te dolgod lesz emígy felkiáltani: – Meghalt? Ez nem igaz
(1940 Vaszary Gábor)
2.
a közvetlen szövegelőzményben meghatározott dolog következményeként
A zsidó és izmaelita csereberélők mellett a megszaporodott német és olasz jövevények elegyedtek a kereskedésbe, mely emigy szükségkép emelte a műipart is
(1867 Horváth Mihály)
[a munkások] testvérfát testvérfára borítottak, majd a földből emígy kialakult formát olyan ügyesen vették ki és tették az asztalra, hogy abból egy szikra vagy egy morzsa is le nem mállott
(1934 Tamási Áron)
Ezen a szakaszon, különösen a dél-hargitai részen a vulkáni tevékenység csapásmenti vándorlása minden eddiginél hangsúlyosabb. [...] A Dél-Hargita emígy a kárpát-pannon térségnek az a különleges helye, ahol a mészalkáli vulkánosság megszűnik
(1997 Magyarország földje)
3.
egyik módon, egyféleképpen
Minek rontsuk egymást emígy is, amúgy is? Békéljünk ki, pajtás: meghalunk mi úgy is!
(1851 Arany János)
Olyan nagy hivatalban, amilyen a grófi, előfordulhat, hogy az egyik osztály emígy rendelkezik, a másik meg amúgy
(1964 Rónay György ford.Kafka)
mindannyian csalók vagyunk, barátaim! Mi emígy csalunk, ők meg amúgy
(2009 Népszava szept. 12.)
3a. (az így mut hsz-val együtt, a meg ksz-val kapcsolva)
〈vmely cselekvés, történés megnevezni, kifejteni v. felsorolni nem akart v. nem tudott módjának helyettesítésére〉
[a bűnesetet] összes részleteivel apróra megírva megküldte a vizsgálóbírónak, hogy tisztelteti Krúdy Kálmán, és így meg emígy történt a dolog
(1899 Mikszáth Kálmán)
[a látogatók,] mint hogyha tudakolnák: no hát hogy megy a javulás, mi az újság; tudósítanák: ott künn viszont így meg emígy folynak az ügyek; értésére adnák: tisztelteti ez meg amaz
(1975 Kertész Imre²)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. em-; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások