eminencia fn 6A

1. (rendsz. egysz 2. sz-ű birt szjellel) (Vall is) ’〈a római katolikus egyházban a bíboros, ill. az ortodox és az anglikán egyházban egyes magas rangú főpapok, es. világi személyek (megszólítás helyett haszn.) megnevezéseként〉’ ❖ Én Eminentiádnak még sokkal több, és talán még hitelessebb bizonyságokat mernék elő állíttani annak meg mutatására[, hogy minden test a Föld középpontja felé húz] (1815 Dessewffy József C2565, 482) | A miniszterek leverten ültek székeikben. […] Az elnök kérő arccal fordult az eminenciák felé, hogy az istenért szólaljanak fel (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | ha jól tudom, eminenciád a fölügyelője Róma minden toronyórájának (1926 Móra Ferenc 9459040, 175) | Ismét szükségem van a hit vigaszára! Ama magasrendű vigaszra, melyet Papritániában egyedül eminenciád tud nyujtani nékem… – Gondoltam, – felelte a bíbornok (1949 Hollós Korvin Lajos 9252012, 45) | [Ezer Weizmann izraeli államelnök] szót ejtett a pápa közelmúltbéli bocsánatkérő szavairól, valamint a katolikus egyház hozzáállásáról a holocausthoz. „Igen nagyra értékeljük eminenciájának hozzájárulását az antiszemitizmus elítéléséhez, valamint a zsidó néphez intézett bocsánatkérő szavait”, mondta (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég, Isk) ’kitűnő, kiváló iskolai eredmény, ill. osztályzat’ ❖ A’ ſzegény gyermek […] tanítva tanúl, eminentiára, vagy máſokat haladásra kap (1788 Vályi András C4334, 33) | [ifjabbik fiam, aki tanulmányait] a’ Pozsonyi Academiában Eminentiával ’s csak nem mindenütt első Eminentiával elvégezte, most [betegséggel küzd] (1826 Kis János¹ C4936, 566) | mintha eminentiára nagyobb jogczím volna együgyü tudatlanság a’ kifejlett tudománynál (1838 Széchenyi István C3889, 92) | [a diák Deák Ferenc] játszva kiérdemelte minden tantárgyból az első eminenciát (1896 Zichy Antal CD44) | [Jókai Mór apja] még tudott örülni Pozsonyból hazajött kisfiának, ki csupa eminenciát hozott (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04).

Ö: őeminenciája.

Fr: szürke.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

eminencia főnév 6A
1. (rendsz. egysz 2. sz-ű birt szjellel) (Vall is)
〈a római katolikus egyházban a bíboros, ill. az ortodox és az anglikán egyházban egyes magas rangú főpapok, es. világi személyek (megszólítás helyett haszn.) megnevezéseként〉
Én Eminentiádnak még sokkal több, és talán még hitelessebb bizonyságokat mernék elő állíttani annak meg mutatására[, hogy minden test a Föld középpontja felé húz]
(1815 Dessewffy József)
A miniszterek leverten ültek székeikben. […] Az elnök kérő arccal fordult az eminenciák felé, hogy az istenért szólaljanak fel
(1883 Mikszáth Kálmán)
ha jól tudom, eminenciád a fölügyelője Róma minden toronyórájának
(1926 Móra Ferenc)
Ismét szükségem van a hit vigaszára! Ama magasrendű vigaszra, melyet Papritániában egyedül eminenciád tud nyujtani nékem… – Gondoltam, – felelte a bíbornok
(1949 Hollós Korvin Lajos)
[Ezer Weizmann izraeli államelnök] szót ejtett a pápa közelmúltbéli bocsánatkérő szavairól, valamint a katolikus egyház hozzáállásáról a holocausthoz. „Igen nagyra értékeljük eminenciájának hozzájárulását az antiszemitizmus elítéléséhez, valamint a zsidó néphez intézett bocsánatkérő szavait”, mondta
(2000 Magyar Hírlap)
2. (rég, Isk)
kitűnő, kiváló iskolai eredmény, ill. osztályzat
A’ ſzegény gyermek […] tanítva tanúl, eminentiára, vagy máſokat haladásra kap
(1788 Vályi András)
[ifjabbik fiam, aki tanulmányait] a’ Pozsonyi Academiában Eminentiával ’s csak nem mindenütt első Eminentiával elvégezte, most [betegséggel küzd]
(1826 Kis János¹)
mintha eminentiára nagyobb jogczím volna együgyü tudatlanság a’ kifejlett tudománynál
(1838 Széchenyi István)
[a diák Deák Ferenc] játszva kiérdemelte minden tantárgyból az első eminenciát
(1896 Zichy Antal)
[Jókai Mór apja] még tudott örülni Pozsonyból hazajött kisfiának, ki csupa eminenciát hozott
(1905–1906 Mikszáth Kálmán)
Fr: szürke
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások