emlék fn 3B8

1. (vmely) korábban észlelt, átélt v. tanult benyomás, érzés, gondolat, információ stb. mint (hosszabb-rövidebb időre) megőrzött (és akaratlanul felidéződő v. akaratlagosan előhívható) tudattartalom’ ❖ Fiatalkori emlékek első szerelemről, a szép Bíró Annáról és kolozsvári házukról (1779 Rettegi György 7282005, 403) | Indúlatokkal, ’s Emlékkel bíró Emberek (1794 Uránia ford. 7491007, 120) | A gyermeket anyjához sok emlék köti (1846 Pompéry János 8372001, 108) | lassankint az emlékei is halványultak (1918 Kosztolányi Dezső 9359126, 67) | a jelen minden pillanata emléket ébreszt föl benne [ti. Petrarcában], hosszú életének és régi múltjának boldog, vagy keserű pillanatait (1939 Elek Artúr CD10) | nyomasztó és megszégyenítő emlék (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485065, 192) | Akkor még túltengtek bennem az egyetemen tanultak emlékei, a távlati kép nagy vonásai mellett még észrevétlenek maradtak a közelebbi megismerés tanulságai (2004 Természet Világa CD50) | [Harry] sok-sok évvel korábbról felidézett egy emléket: egy köpenyt, amely az avart söpörte – rögtön hallani is vélte a zizegést (2008 Tóth Tamás Boldizsár ford.–Rowling 3325006, 303).

1a. (csak egysz-ban, rendsz. birtokszóként és -be, -ben v. -ből raggal) ’a (kollektív) tudatban megőrzött, elraktározott emlékképek, emlékanyag együttese v. összessége; emlékezet’ ❖ Az öreg franczia Tiszt’ szavai emlékembe hozák a’ mit Polóniusz mond tanácsképen a’ maga fijához az útazásokról (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Sterne C2526, 219) | Nem, nem epesztem magamat a hűtlenért! Kitörlöm emlékemből, mint álomképet, mint tündérmesét; elfeledem (1846 Arany János 8014009, 26) | [legkiválóbb magyar művészeink] megérdemelték, hogy a nemzeti mivelődés, a hazai nyelv és a jó izlés körül tett szolgálataikért az utókor emlékében fennmaradjanak (1856 Vasárnapi Újság CD56) | emlékemben oly élesen élnek régmondott szavaid s úgy érzem testi valódat, mint a halottakét – Mégsem tudok írni ma rólad! (1943 Radnóti Miklós 9543180, 88) | Élnek még sokan a községben, akik szemtanúi voltak az eseménynek. [...] Ami azon a napon történt, egész életükre emlékükbe vésődött (1982 Népszabadság ápr. 7. C7832, 6).

1b. (birtokszóként)(elhunyt) személy alakjának, tetteinek, életpályájának, ill. vmely (kiemelkedő) múltbeli időszaknak, történésnek a kollektív tudatban megőrződött nyoma, lenyomata’ ❖ Szív emelő vonások a’ hazai elidbl, nyomos idszakaszok vagy történetek, nevezetes Nemzetségek vagy egyes Ferjfiak ’s Aszszonyok, útazások és felfedezések, a’ Római vagy a’ középkornak emlékei [...] helyet kapnak ezen Zsebkönyvekben (1819 Thaisz András C5505, 121) | Dicső apám! örökre tartsa fenn Hazád emlékedet (1840 Vörösmarty Mihály 8524409, 338) | [Vikár Béla] úttörő érdemeit mindig elismeri és emlékét kegyelettel őrzi minden magyar folklorista (1959 Kodály Zoltán 9341019, 404) | a kuratórium elnöke tegnap adta át az emlékplakettet az ’56-os forradalom emlékét ápoló kiemelkedő személyiségeknek (1994 Magyar Hírlap CD09) | A koreai háború emléke még frissen élt az ausztrál köztudatban (2010 Somssich-Szőgyény Béla 3153002, 566).

1c. (birtokszóként, -re raggal) ’〈elismerés v. együttérzés kif-ére:〉 vmely (jelentős történelmi) személy v. esemény megörökítésére, ill. az arra való visszaemlékezés jeléül, vkinek, vminek az emlékezetére’ ❖ [a könnycseppjeit Bábi most] Patykó Asszony’ Emlékjére […] szentelni látszott (1807 Folnesics János Lajos ford.–Schilling C1754, 186) | Budavára dicsőséges bevételének emlékére szobor állíttassék (1893 Kossuth Lajos CD32) | [Ady Endre] halálakor egyik pesti folyóirat ünnepi számot adott ki emlékére (1923 Szabó Dezső 9623015, 52) | Árpád-emlékműveket emeltek Pusztaszeren a honfoglalás emlékére (1971 Erdei Ferenc 9126004, 172) | Megannyi gyertya világít a keresztek mellett, a magyar szabadságharc halottainak emlékére (1989 Csizner Ildikó 2046006, 16).

1d. (-be raggal, hsz-szerűen) ’azzal a céllal, hogy vki v. vmi az emlékezetben megőrződjön, emlékeztető szándékkal’ ❖ Ha valakitől emlékbe hajfürtöt kapsz, el ne veszitsd, mert tulajdon hajad mind utána megy (1848 Életképek C0107, 285) | az ifjú ember maga dicsekszik, egy bokrétát kapott is Iréntől emlékbe, melyet szüntelen szivartárcájában hordoz, neki is megmutatta (1856 Jókai Mór CD18) | Egy órát életemből, Egy órát mért ne tegyek el, [...] Emlékbe írom ezt magamnak, Hiszen mást úgysem érdekel (1938 Szép Ernő 9665017, 25) | Az ötösöket a villamossínre téve kis fémlepénykéket nyerünk (miután a kerék átnyilallt testükön), ezeket ott lehet hagyni, vagy elrakni emlékbe, kidobásig (1985 Petri György 9530091, 287).

2. ’Vmely (múltbeli) személyt, eseményt stb. felidézni képes, ill. a múltból fennmaradt dolog.’

2a. ’vkire, vmire utaló, arra emlékeztető (emlék)tárgy, dolog’ ❖ A kályha pislogásánál megpillantám a földön Polin rózsáját, melyet melléről kendő-tűzéskor ejtett ki. Mohón kaptam fel az ázott, roncsolt, és mégis édes drága ereklyét, azóta is egyedüli emlékemet tőle! (1852 Fáy András¹ 8139004, 358) | Boldoggá tesz engemet ez a szép koszorú. Elteszem azt örökre, emlékül, és valahányszor meg fogom nézni, mindig megemlékezem reátok (1857 Vasárnapi Újság CD56) | a golyót még márciusban lőtték bele a tükörbe s azóta emlékként őrzik (1915 e. Lovik Károly CD10) | külföldről hozott emlékek (1974 Ágh István–Bella István 2025040, 645) | A nők az első hajnyírás után magukkal vihették a copfjukat, betehették a bőröndjükbe, hogy legyen valami emlékük saját magukról (2010 Nádori Lídia ford.–Müller⁴ 3243004, 250).

2b. (tulajdonnévi előtaggal is) (/vál) ’vki, vmi elismeréseként, iránta tanúsított tiszteletadásként létrehozott (művészi igényű) építészeti v. képzőművészeti alkotás; emlékmű’ ❖ El lévén már szedve a’ Gesszner emlékjétől a’ deszkázat (1807 Kazinczy Ferenc C2558, 24) | hírünk sem marad, s még sirunkat sem jelölendi emlék, mely elmondja az utókornak, hogy itten élt egykor egy nagy nép (1862 Vajda János 8503085, 82) | 1897. február 16-án lesz Melanchton Fülöp születésének 400-dik évfordulója. Szülővárosa Bretten ez alkalomból méltó emléket fog felállítani, mely emlékcsarnokból és muzeumból áll majd (1896 Evangélikus Családi Lap 8617001, 151) | Hamarosan megérkezett az Arany-szoborbizottság írása is, amely szerint a költőnek emléket kívánnak Budapesten emelni (1961 Soproni Szemle CD52) emléket állít vkinek, vminek ’〈annak kif-ére, hogy vmely cselekedetével, művével v. vmely művében vmi olyat visz véghez vki, amellyel vmely személyt, dolgot v. eseményt megörökít, és emlékezetét így fenntartja〉’ ❖ Ha Uram Öcsém megteszi a’ mit készül, nagy szolgálatot teszen Nyelvünknek, nagyot nekem, ’s magának és a’ mi szép barátságunknak nagyon szép emléket állít (1817 Kazinczy Ferenc C2568, 182) | [Curiatius Maternus] szabad gondolkozású ember, kinek Tacitus mint a költészet dicsőítőjének a dialogusban szép emléket állított (1902 ÓkoriLex. CD28) | Ez a kis kötet emléket állít [Arany János és Bartalus István barátságának] (1976 Sz. Farkas Márta CD30) | A bánhidai csatának emléket állítva, túrát rendez Tatabányára és környékére a SZOT Sportszakosztálya (1987 Népszava ápr. 24. C7452, 15) | Apáczai korának leghaladóbb nézeteit képviselte, s egy nagyszabású kultúrpolitikai koncepció megalkotásával állított maradandó emléket magának (2000 Természet Világa CD50) | a XX. századi magyar építészet és iparművészet kiemelkedő alakjának emléket állító bútorkiállítás (2002 Lakáskultúra CD39) emléket emel vkinek, vminek ’ua.’ ❖ Minthogy érzékeny vagyok, mindenem érezte azt a jót, azt a szivest, mellyet ezen Epistoládban nékem tettél. Áldás rád és tieidre! Hidd el, eggy olly emléket emeltél nekem, és tettél ez által előmbe, mellyre valahányszor tekintek (fogok pedig, míg élek, mindég) annyiszor tollra gyulladok (1811 Vitkovics Mihály C2561, 335) | [Rácz Sámuel] szakadatlan munkássága, széles orvosi ismeretei s fáradhatlan hazafias jó igyekezete által mint tanár, mint iró a magyar orvosi irodalom terén nevének soha el nem enyésző emléket emelt (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [Móricz Zsigmond] apjának, anyjának, testvéreinek, rokonságának arcélein át halhatatlan emléket emelt a magyar falunak, amelyből elindult szellemi útjára (1940 Pintér Jenő CD44) | [Roberto Rossellini filmje] méltó emléket emel mindazoknak, akik a halál-terhes években szembeszálltak a nácizmussal (1960 Népszava nov. 18. C4824, 2).

2c. ’régi időkből fennmaradt, a (távoli) múltról tájékoztató dolog, jelenség stb.’ ❖ némelly cseh és magyar literaturai emlékekről (1834 Toldy Ferenc C0239, 152) | Alig van történeti emlékekben gazdagabb vidéke édes magyar hazánknak, mint a felső vármegyék, különösen a bányavárosok (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Négy-ötezer év az egész, ameddig vissza tudunk nézni írott, vagy faragott emlékek által... (1920 Móricz Zsigmond C6293, 141) | A Harka név minden esetre környékünk honfoglaláskori történelmének egyik nyelvi emléke (1955 Mollay Károly CD52) | a népművészet tárgyi emlékei (1972 Tüskés Tibor 2021020, 925) | [A törvényjavaslat] nemcsak a kiemelt védett tárgyak megvédését, nemcsak a természeti emlékek, az évszázados fák, öreg szőlőlugasok, pincék megvédését tartja föltétlenül szükségesnek, hanem a humanizált természetnek, a művelés alatt álló tájnak a védelmét is (1996 Országgyűlési Napló CD62).

3. (rég) ’az emlékezés, ill. az emlékezet mint tudati működés(re való képesség)’ ❖ Ó mint kivánnám hogy szárnyam legyen, vagy vinne gyorsan a’ zivatar’ szele, ’s lennék Budán, nagyságom’ lakhelyén. Oda vonnak a’ mult kornak képei, mellyeket az emlék ringat fellegén (1823 Vörösmarty Mihály 8524391, 142) | Ime! ő számol az utókor’ emlékére, pedig tudja, érzi önparányiságát, de legalább kevés rokonai emlékében akar fenmaradni (1848 Vasvári Pál 8515002, 38) | Ormay [Norbert ezredes] atyja a lengyel szabadságügy iránti tevékeny rokonszenve miatt keserves üldöztetéseket szenvedett, s ha [Kossuth Lajos] emléke nem csal, a bécsi kormány áldozatául esett (1898 Gracza György CD45).

Ö: honvéd~, kő~, mű~, nyelv~, sír~, szórvány~, szöveg~.

ÖU: olvasmány~, vers~.

ÖE: ~album, ~díj, ~év, ~foszlány, ~gyűjtemény, ~gyűrű, ~író, ~kápolna, ~kötet, ~múzeum, ~műsor, ~nyom, ~park, ~torna, ~töredék, ~túra, ~zászló.

Sz: emlékes, emléktelen.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. emlékezik; ÉKsz.; SzT.

emlék főnév 3B8
1.
(vmely) korábban észlelt, átélt v. tanult benyomás, érzés, gondolat, információ stb. mint (hosszabb-rövidebb időre) megőrzött (és akaratlanul felidéződő v. akaratlagosan előhívható) tudattartalom
Fiatalkori emlékek első szerelemről, a szép Bíró Annáról és kolozsvári házukról
(1779 Rettegi György)
Indúlatokkal, ’s Emlékkel bíró Emberek
(1794 Uránia ford.)
A gyermeket anyjához sok emlék köti
(1846 Pompéry János)
lassankint az emlékei is halványultak
(1918 Kosztolányi Dezső)
a jelen minden pillanata emléket ébreszt föl benne [ti. Petrarcában], hosszú életének és régi múltjának boldog, vagy keserű pillanatait
(1939 Elek Artúr)
nyomasztó és megszégyenítő emlék
(1952 Németh László² ford.Tolsztoj²)
Akkor még túltengtek bennem az egyetemen tanultak emlékei, a távlati kép nagy vonásai mellett még észrevétlenek maradtak a közelebbi megismerés tanulságai
(2004 Természet Világa)
[Harry] sok-sok évvel korábbról felidézett egy emléket: egy köpenyt, amely az avart söpörte – rögtön hallani is vélte a zizegést
(2008 Tóth Tamás Boldizsár ford.Rowling)
1a. (csak egysz-ban, rendsz. birtokszóként és -be, -ben v. -ből raggal)
a (kollektív) tudatban megőrzött, elraktározott emlékképek, emlékanyag együttese v. összessége; emlékezet
Az öreg franczia Tiszt’ szavai emlékembe hozák a’ mit Polóniusz mond tanácsképen a’ maga fijához az útazásokról
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Sterne)
Nem, nem epesztem magamat a hűtlenért! Kitörlöm emlékemből, mint álomképet, mint tündérmesét; elfeledem
(1846 Arany János)
[legkiválóbb magyar művészeink] megérdemelték, hogy a nemzeti mivelődés, a hazai nyelv és a jó izlés körül tett szolgálataikért az utókor emlékében fennmaradjanak
(1856 Vasárnapi Újság)
emlékemben oly élesen élnek régmondott szavaid s úgy érzem testi valódat, mint a halottakét – Mégsem tudok írni ma rólad!
(1943 Radnóti Miklós)
Élnek még sokan a községben, akik szemtanúi voltak az eseménynek. [...] Ami azon a napon történt, egész életükre emlékükbe vésődött
(1982 Népszabadság ápr. 7.)
1b. (birtokszóként)
(elhunyt) személy alakjának, tetteinek, életpályájának, ill. vmely (kiemelkedő) múltbeli időszaknak, történésnek a kollektív tudatban megőrződött nyoma, lenyomata
Szív emelő vonások a’ hazai elidbl, nyomos idszakaszok vagy történetek, nevezetes Nemzetségek vagy egyes Ferjfiak ’s Aszszonyok, útazások és felfedezések, a’ Római vagy a’ középkornak emlékei [...] helyet kapnak ezen Zsebkönyvekben
(1819 Thaisz András)
Dicső apám! örökre tartsa fenn Hazád emlékedet
(1840 Vörösmarty Mihály)
[Vikár Béla] úttörő érdemeit mindig elismeri és emlékét kegyelettel őrzi minden magyar folklorista
(1959 Kodály Zoltán)
a kuratórium elnöke tegnap adta át az emlékplakettet az ’56-os forradalom emlékét ápoló kiemelkedő személyiségeknek
(1994 Magyar Hírlap)
A koreai háború emléke még frissen élt az ausztrál köztudatban
(2010 Somssich-Szőgyény Béla)
1c. (birtokszóként, -re raggal)
〈elismerés v. együttérzés kif-ére:〉 vmely (jelentős történelmi) személy v. esemény megörökítésére, ill. az arra való visszaemlékezés jeléül, vkinek, vminek az emlékezetére
[a könnycseppjeit Bábi most] Patykó Asszony’ Emlékjére […] szentelni látszott
(1807 Folnesics János Lajos ford.Schilling)
Budavára dicsőséges bevételének emlékére szobor állíttassék
(1893 Kossuth Lajos)
[Ady Endre] halálakor egyik pesti folyóirat ünnepi számot adott ki emlékére
(1923 Szabó Dezső)
Árpád-emlékműveket emeltek Pusztaszeren a honfoglalás emlékére
(1971 Erdei Ferenc)
Megannyi gyertya világít a keresztek mellett, a magyar szabadságharc halottainak emlékére
(1989 Csizner Ildikó)
1d. (-be raggal, hsz-szerűen)
azzal a céllal, hogy vki v. vmi az emlékezetben megőrződjön, emlékeztető szándékkal
Ha valakitől emlékbe hajfürtöt kapsz, el ne veszitsd, mert tulajdon hajad mind utána megy
(1848 Életképek)
az ifjú ember maga dicsekszik, egy bokrétát kapott is Iréntől emlékbe, melyet szüntelen szivartárcájában hordoz, neki is megmutatta
(1856 Jókai Mór)
Egy órát életemből, Egy órát mért ne tegyek el, [...] Emlékbe írom ezt magamnak, Hiszen mást úgysem érdekel
(1938 Szép Ernő)
Az ötösöket a villamossínre téve kis fémlepénykéket nyerünk (miután a kerék átnyilallt testükön), ezeket ott lehet hagyni, vagy elrakni emlékbe, kidobásig
(1985 Petri György)
2.
Vmely (múltbeli) személyt, eseményt stb. felidézni képes, ill. a múltból fennmaradt dolog.
2a.
vkire, vmire utaló, arra emlékeztető (emlék)tárgy, dolog
A kályha pislogásánál megpillantám a földön Polin rózsáját, melyet melléről kendő-tűzéskor ejtett ki. Mohón kaptam fel az ázott, roncsolt, és mégis édes drága ereklyét, azóta is egyedüli emlékemet tőle!
(1852 Fáy András¹)
Boldoggá tesz engemet ez a szép koszorú. Elteszem azt örökre, emlékül, és valahányszor meg fogom nézni, mindig megemlékezem reátok
(1857 Vasárnapi Újság)
a golyót még márciusban lőtték bele a tükörbe s azóta emlékként őrzik
(1915 e. Lovik Károly)
külföldről hozott emlékek
(1974 Ágh István–Bella István)
A nők az első hajnyírás után magukkal vihették a copfjukat, betehették a bőröndjükbe, hogy legyen valami emlékük saját magukról
(2010 Nádori Lídia ford.Müller)
2b. (tulajdonnévi előtaggal is) (/vál)
vki, vmi elismeréseként, iránta tanúsított tiszteletadásként létrehozott (művészi igényű) építészeti v. képzőművészeti alkotás; emlékmű
El lévén már szedve a’ Gesszner emlékjétől a’ deszkázat
(1807 Kazinczy Ferenc)
hírünk sem marad, s még sirunkat sem jelölendi emlék, mely elmondja az utókornak, hogy itten élt egykor egy nagy nép
(1862 Vajda János)
1897. február 16-án lesz Melanchton Fülöp születésének 400-dik évfordulója. Szülővárosa Bretten ez alkalomból méltó emléket fog felállítani, mely emlékcsarnokból és muzeumból áll majd
(1896 Evangélikus Családi Lap)
Hamarosan megérkezett az Arany-szoborbizottság írása is, amely szerint a költőnek emléket kívánnak Budapesten emelni
(1961 Soproni Szemle)
emléket állít vkinek, vminek
〈annak kif-ére, hogy vmely cselekedetével, művével v. vmely művében vmi olyat visz véghez vki, amellyel vmely személyt, dolgot v. eseményt megörökít, és emlékezetét így fenntartja〉
Ha Uram Öcsém megteszi a’ mit készül, nagy szolgálatot teszen Nyelvünknek, nagyot nekem, ’s magának és a’ mi szép barátságunknak nagyon szép emléket állít
(1817 Kazinczy Ferenc)
[Curiatius Maternus] szabad gondolkozású ember, kinek Tacitus mint a költészet dicsőítőjének a dialogusban szép emléket állított
(1902 ÓkoriLex.)
Ez a kis kötet emléket állít [Arany János és Bartalus István barátságának]
(1976 Sz. Farkas Márta)
A bánhidai csatának emléket állítva, túrát rendez Tatabányára és környékére a SZOTSzakszervezetek Országos Tanácsa Sportszakosztálya
(1987 Népszava ápr. 24.)
Apáczai korának leghaladóbb nézeteit képviselte, s egy nagyszabású kultúrpolitikai koncepció megalkotásával állított maradandó emléket magának
(2000 Természet Világa)
a XX. századi magyar építészet és iparművészet kiemelkedő alakjának emléket állító bútorkiállítás
(2002 Lakáskultúra)
emléket emel vkinek, vminek
ua.
Minthogy érzékeny vagyok, mindenem érezte azt a jót, azt a szivest, mellyet ezen Epistoládban nékem tettél. Áldás rád és tieidre! Hidd el, eggy olly emléket emeltél nekem, és tettél ez által előmbe, mellyre valahányszor tekintek (fogok pedig, míg élek, mindég) annyiszor tollra gyulladok
(1811 Vitkovics Mihály)
[Rácz Sámuel] szakadatlan munkássága, széles orvosi ismeretei s fáradhatlan hazafias jó igyekezete által mint tanár, mint iró a magyar orvosi irodalom terén nevének soha el nem enyésző emléket emelt
(1859 Vasárnapi Újság)
[Móricz Zsigmond] apjának, anyjának, testvéreinek, rokonságának arcélein át halhatatlan emléket emelt a magyar falunak, amelyből elindult szellemi útjára
(1940 Pintér Jenő)
[Roberto Rossellini filmje] méltó emléket emel mindazoknak, akik a halál-terhes években szembeszálltak a nácizmussal
(1960 Népszava nov. 18.)
2c.
régi időkből fennmaradt, a (távoli) múltról tájékoztató dolog, jelenség stb.
némelly cseh és magyar literaturai emlékekről
(1834 Toldy Ferenc)
Alig van történeti emlékekben gazdagabb vidéke édes magyar hazánknak, mint a felső vármegyék, különösen a bányavárosok
(1857 Vasárnapi Újság)
Négy-ötezer év az egész, ameddig vissza tudunk nézni írott, vagy faragott emlékek által...
(1920 Móricz Zsigmond)
A Harka név minden esetre környékünk honfoglaláskori történelmének egyik nyelvi emléke
(1955 Mollay Károly)
a népművészet tárgyi emlékei
(1972 Tüskés Tibor)
[A törvényjavaslat] nemcsak a kiemelt védett tárgyak megvédését, nemcsak a természeti emlékek, az évszázados fák, öreg szőlőlugasok, pincék megvédését tartja föltétlenül szükségesnek, hanem a humanizált természetnek, a művelés alatt álló tájnak a védelmét is
(1996 Országgyűlési Napló)
3. (rég)
az emlékezés, ill. az emlékezet mint tudati működés(re való képesség)
Ó mint kivánnám hogy szárnyam legyen, vagy vinne gyorsan a’ zivatar’ szele, ’s lennék Budán, nagyságom’ lakhelyén. Oda vonnak a’ mult kornak képei, mellyeket az emlék ringat fellegén
(1823 Vörösmarty Mihály)
Ime! ő számol az utókor’ emlékére, pedig tudja, érzi önparányiságát, de legalább kevés rokonai emlékében akar fenmaradni
(1848 Vasvári Pál)
Ormay [Norbert ezredes] atyja a lengyel szabadságügy iránti tevékeny rokonszenve miatt keserves üldöztetéseket szenvedett, s ha [Kossuth Lajos] emléke nem csal, a bécsi kormány áldozatául esett
(1898 Gracza György)
ÖU: olvasmányemlék, versemlék
ÖE: emlékalbum, emlékdíj, emlékév, emlékfoszlány, emlékgyűjtemény, emlékgyűrű, emlékíró, emlékkápolna, emlékkötet, emlékmúzeum, emlékműsor, emléknyom, emlékpark, emléktorna, emléktöredék, emléktúra, emlékzászló
Sz: emlékes, emléktelen
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. emlékezik; ÉKsz.; SzT.

Beállítások