emlékezés fn 4B

1. ’az emlékezik igével kifejezett (tudati) működés v. cselekvés’ ❖ külns emlékezesre méltó hiſtoriát hozok, elö, mellybl kiki tanitáſt vehet (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 183).

2. (Pszich is) ’emlékezet, emlékezőképesség’ ❖ másokon-is a’ ſebek meg-ſenyvednek; a látás, hallás, emlékezés tapaſztalhatóképen meg-tompúlnak (1786 Mátyus István C3067, 324) | Amnézia (gör.), az emlékezés teljes hiánya (1893 PallasLex. CD02) | [A Cavinton tabletta] az agy oxigénellátását serkentve javítja az agyi keringési zavarok pszichés és idegrendszeri tüneteit. Agyvérzést, agysérülést követően, továbbá idős korban javítja az emlékezés, gondolkozás zavarait (1988 Tények könyve CD37) | Egy ’96-ban végzett amerikai vizsgálat szerint azoknál az alzheimeres asszonyoknál, akik két hónapon át ösztrogénterápiában részesültek, mind emlékezésük, mind figyelmük jelentősen javult; amint abbamaradt az ösztrogénadagolás, visszaállt az eredeti állapot (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. (-ből raggal, hsz-szerűen) (ritk) ’közvetlen kiváltó inger nélkül, csak emlék(kép)ek alapján’ ❖ [A dráma kiadásának] alapjául nem a szerző kézirata szolgált, hanem futólag, az előadás alatt hallásból vagy emlékezésből készült följegyzések, s tele van hibákkal, hézagokkal, ferditésekkel (1891 Csiky Gergely CD11) | Maradt tehát egy különös mód [...] elkezdeni az én életprogramom kifejlesztését modell nélkül, iskola nélkül – emlékezetből, benső emlékezésből (1921 Remsey Jenő György CD10) | A vásznat hímző asszonyok rendesen fejből, emlékezésből varrtak, ritkábban másik darab nyomán (1979 NéprajziLex. CD47).

3. (kulturális-történelmi) emlék(kép)eknek a (kollektív) tudatban megőrzött összessége; emlékezet’ ❖ nem hamar fog az emlékezésből kitöröltetni (1841 Pesti Hírlap CD61) | A czivilizáczióval a szóhagyomány kezd kiszorulni az emberek emlékezéséből és könyvekre szorul (1892 Ethnographia C0131, 120) | A mindjobban terjedő fényképezés a látott szemléleti tárgyak megörökítésére szolgál. De a képzeleteiket vagy csak emlékezésünkben megőrzötteket egyedül a rajz tudja megérzékíteni (1909 Laczkó Géza CD10) | evés közben sokat és élénken beszélt lánykori dolgokról, régi emberekről, akik azóta eltűntek a látóhatárról, mindenféle apró-cseprő ügyekről, amelyek azáltal nyernek jelentőséget, hogy voltak, elmúltak s csak az emlékezésben élnek (1919 Schöpflin Aladár CD10) | Az imádságok tartalmi elemeit vizsgálva századok szellemi mozgását és közköltészeti-hitbuzgalmi irodalmi lecsapódását érzékeljük. Mindezt nem annyira közvetlenül, mint inkább a népi válogatás és a közösségi emlékezés szűrőjén keresztül (1988 Magyar néprajz CD47).

3a. (kissé rég) ’olyan tudattartalom, pl. benyomás, érzés, gondolat, kép, amelyet az emlékezet vkiről v. vmiről őriz, a feledéstől megóv; emlék’ ❖ Nyugodj! és ártatlan gyönyörségekkel Édesítsd álmadat – ha ez érzésekkel Már nem bírſz is, ’s ollyan emlékezésekkel, A’ mellyek tápláltak hajdan örömökkel (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, 142) | Minden kínjaim nem hagytak kedvetlenebb emlékezést elmémben, mint az vala, midőn szelíd és engem a kényeztetésig szerető nagyanyám, elunván velem a bajlódást, felhagya öltöznöm, iskolába kergete (1817 Kazinczy Ferenc 7163003, 46) | Kapitány Pál az éjjel mulatott és a kocsmában hallotta, hogy némelyik katona kellemes emlékezést vitt magával a faluból (1906 Gárdonyi Géza C1844, 111) | A lógós sárga bajuszt, mint valami ázott zászlórongyot, erősen meglobogtatta a zavart nevetés s ez a rekedt, hektikás hangözön kedves emlékezéseket kevert föl a fejemben (1915 Kassák Lajos CD10).

3b. ’felidézett és írásba foglalt v. elbeszélt személyes emlék(ek sora), visszaemlékezés’ ❖ Fenyéry egyre írt és nem sokat ügyelt Lippay mulatságos adomáira, Leonora tudós értekezleteire, Dobokyné patetikus emlékezéseire (1856 Jókai Mór CD18) | Mikesnél a levél csak irodalmi forma volt, hogy a bujdosók történetét és a maga emlékezéseit megörökítse (1896 PallasLex. CD02) | A helytörténet vonalán folytatódott a brennbergi bányászéletre és bányatörténetre vonatkozó gyűjtés […]. Tizenöt emlékezés került magnóra (1969 Domonkos Ottó CD52) | Az ünepség [ti. Bartók szobrának avatása] megható pillanata volt a Brüsszelben élő Gertler Endre emlékezése (1995 Magyar Hírlap CD09).

3c. (Irodt v. Tört) ’vkinek a személyes emlékeit a közélet eseményeivel együtt szubjektív nézőpontból, élményszerűen ábrázoló írása, ill. ennek műfaja; emlékírás’ ❖ A világnak teremtése után 2000 esztendő múlt el, minekelőtte a régi emlékezésekben, legkisebb nyomdokát lehetett volna látni valamely országlásnak. Ha a nemzetek könyveinek hitelt akarunk adni, a kínaiak voltak saját állításuk szerint az első, kik a 16. században a világnak teremtése után polgári társaságba összeállottak, és a kulturának első zsengéit tapasztalták (1815 k. Verseghy Ferenc 7373014, 101) | [Vadnai Károly] egyike legjobb emlékiróinknak, mint azt Elmult idők címü 1886. kiadott emlékezései mutatják (1897 PallasLex. CD02) | Déryné Emlékezései mint életgyónás és mint kortörténeti dokumentum egyaránt rangos helyet foglal el memoárjaink sorában (1965 Solt Andor CD53) | [Fest Imre] fejlett kritikai érzékkel párosult emberismerete érdekes olvasmánnyá teszi ezt a 137 oldalból álló emlékezést, akár mindennapi életéről, akár egyre nagyobb súlyú közszerepléséről számol be (2002 Urbán Aladár CD58).

3d. ’a kollektív emlékezet írott v. tárgyi nyoma, emléke’ ❖ A’ szabadság ’s népjogok szeretete legrégibb időktöl fogva sajátja e’ földnek, ’s történeti emlékezések gazdagsága által tápláltatik (1844 Tóth Lőrinc 8490013, 85) | ez első emlékezések óta folyton laktak örmények hazánkban, azt személynevekből tudjuk (1890 Réthy László C0130, 198) | egy-egy fölíratos, fülkés oszloppal jelölte meg a nép kegyeletes emlékezése azokat a helyeket, a hol IV. Béla király a mohi szerencsétlen csatából való menekűlése közben a hagyomány szerint pihenőket tartott (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Sok monda és emlékezés szól a megszálló törökök kegyetlenkedéseiről, a hadisarcról, az asszonyok és gyerekek elhurcolásáról (1982 NéprajziLex. CD47).

4. (tulajdonnévi előtaggal is) ’nevezetes esemény v. személy emlékére (évfordulón) rendezett ünnepi alkalom, megemlékezés’ ❖ a jövő esztendei évforduló nem lesz hivatalos emlékezés, hanem fényes és meleg apotheózis (1904 Juhász Gyula¹ 9284802, 19) | november 7. Sopron megye és Sopron város közös Liszt-emlékezése. Műsor Szózat, Himnusz (zenekari átirat) (1957 Thier László CD52) | a makóiak meghívására részt vettem egy emlékezésen, ahol Antall József haláláról emlékeztünk meg, és arról a 3 évvel ezelőtti napról, eseményről, amikor itt a Kossuth téren az egész ország népe, százezrek búcsúztak az elhunyt miniszterelnöktől (1996 Országgyűlési Napló CD62).

5. (rég) ’vkinek, vminek vmely műben történő (rövid) említése mint megnyilatkozás’ ❖ [a javaslatban] mind Pozsega, Verőcze és Szerém vármegyékről, mint a Tengermellékről külön szakaszokban tétetvén emlékezés (1848 Kossuth Lajos CD32) | hamar elenyészett a feldiódi kolostor, mert annak sehol több emlékezése nincsen (1879 Hunfalvy Pál CD57) | Váltott gyermekről igen sok emlékezés van a boszorkányperekben (1897 PallasLex. CD02).

Ö: meg~, vissza~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. emlékezik; ÉKsz.; SzT.

emlékezés főnév 4B
1.
az emlékezik igével kifejezett (tudati) működés v. cselekvés
külns emlékezesre méltó hiſtoriát hozok, elö, mellybl kiki tanitáſt vehet
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
2. (Pszich is)
másokon-is a’ ſebek meg-ſenyvednek; a látás, hallás, emlékezés tapaſztalhatóképen meg-tompúlnak
(1786 Mátyus István)
Amnézia (gör.görög), az emlékezés teljes hiánya
(1893 PallasLex.)
[A Cavinton tabletta] az agy oxigénellátását serkentve javítja az agyi keringési zavarok pszichés és idegrendszeri tüneteit. Agyvérzést, agysérülést követően, továbbá idős korban javítja az emlékezés, gondolkozás zavarait
(1988 Tények könyve)
Egy ’96-ban végzett amerikai vizsgálat szerint azoknál az alzheimeres asszonyoknál, akik két hónapon át ösztrogénterápiában részesültek, mind emlékezésük, mind figyelmük jelentősen javult; amint abbamaradt az ösztrogénadagolás, visszaállt az eredeti állapot
(1997 Magyar Hírlap)
2a. (-ből raggal, hsz-szerűen) (ritk)
közvetlen kiváltó inger nélkül, csak emlék(kép)ek alapján
[A dráma kiadásának] alapjául nem a szerző kézirata szolgált, hanem futólag, az előadás alatt hallásból vagy emlékezésből készült följegyzések, s tele van hibákkal, hézagokkal, ferditésekkel
(1891 Csiky Gergely)
Maradt tehát egy különös mód [...] elkezdeni az én életprogramom kifejlesztését modell nélkül, iskola nélkül – emlékezetből, benső emlékezésből
(1921 Remsey Jenő György)
A vásznat hímző asszonyok rendesen fejből, emlékezésből varrtak, ritkábban másik darab nyomán
(1979 NéprajziLex.)
3.
(kulturális-történelmi) emlék(kép)eknek a (kollektív) tudatban megőrzött összessége; emlékezet
nem hamar fog az emlékezésből kitöröltetni
(1841 Pesti Hírlap)
A czivilizáczióval a szóhagyomány kezd kiszorulni az emberek emlékezéséből és könyvekre szorul
(1892 Ethnographia)
A mindjobban terjedő fényképezés a látott szemléleti tárgyak megörökítésére szolgál. De a képzeleteiket vagy csak emlékezésünkben megőrzötteket egyedül a rajz tudja megérzékíteni
(1909 Laczkó Géza)
evés közben sokat és élénken beszélt lánykori dolgokról, régi emberekről, akik azóta eltűntek a látóhatárról, mindenféle apró-cseprő ügyekről, amelyek azáltal nyernek jelentőséget, hogy voltak, elmúltak s csak az emlékezésben élnek
(1919 Schöpflin Aladár)
Az imádságok tartalmi elemeit vizsgálva századok szellemi mozgását és közköltészeti-hitbuzgalmi irodalmi lecsapódását érzékeljük. Mindezt nem annyira közvetlenül, mint inkább a népi válogatás és a közösségi emlékezés szűrőjén keresztül
(1988 Magyar néprajz)
3a. (kissé rég)
olyan tudattartalom, pl. benyomás, érzés, gondolat, kép, amelyet az emlékezet vkiről v. vmiről őriz, a feledéstől megóv; emlék
Nyugodj! és ártatlan gyönyörségekkel Édesítsd álmadat – ha ez érzésekkel Már nem bírſz is, ’s ollyan emlékezésekkel, A’ mellyek tápláltak hajdan örömökkel
(1788–1789 Magyar Múzeum)
Minden kínjaim nem hagytak kedvetlenebb emlékezést elmémben, mint az vala, midőn szelíd és engem a kényeztetésig szerető nagyanyám, elunván velem a bajlódást, felhagya öltöznöm, iskolába kergete
(1817 Kazinczy Ferenc)
Kapitány Pál az éjjel mulatott és a kocsmában hallotta, hogy némelyik katona kellemes emlékezést vitt magával a faluból
(1906 Gárdonyi Géza)
A lógós sárga bajuszt, mint valami ázott zászlórongyot, erősen meglobogtatta a zavart nevetés s ez a rekedt, hektikás hangözön kedves emlékezéseket kevert föl a fejemben
(1915 Kassák Lajos)
3b.
felidézett és írásba foglalt v. elbeszélt személyes emlék(ek sora), visszaemlékezés
Fenyéry egyre írt és nem sokat ügyelt Lippay mulatságos adomáira, Leonora tudós értekezleteire, Dobokyné patetikus emlékezéseire
(1856 Jókai Mór)
Mikesnél a levél csak irodalmi forma volt, hogy a bujdosók történetét és a maga emlékezéseit megörökítse
(1896 PallasLex.)
A helytörténet vonalán folytatódott a brennbergi bányászéletre és bányatörténetre vonatkozó gyűjtés […]. Tizenöt emlékezés került magnóra
(1969 Domonkos Ottó)
Az ünepség [ti. Bartók szobrának avatása] megható pillanata volt a Brüsszelben élő Gertler Endre emlékezése
(1995 Magyar Hírlap)
3c. (Irodt v. Tört)
vkinek a személyes emlékeit a közélet eseményeivel együtt szubjektív nézőpontból, élményszerűen ábrázoló írása, ill. ennek műfaja; emlékírás
A világnak teremtése után 2000 esztendő múlt el, minekelőtte a régi emlékezésekben, legkisebb nyomdokát lehetett volna látni valamely országlásnak. Ha a nemzetek könyveinek hitelt akarunk adni, a kínaiak voltak saját állításuk szerint az első, kik a 16. században a világnak teremtése után polgári társaságba összeállottak, és a kulturának első zsengéit tapasztalták
(1815 k. Verseghy Ferenc)
[Vadnai Károly] egyike legjobb emlékiróinknak, mint azt Elmult idők címü 1886. kiadott emlékezései mutatják
(1897 PallasLex.)
Déryné Emlékezései mint életgyónás és mint kortörténeti dokumentum egyaránt rangos helyet foglal el memoárjaink sorában
(1965 Solt Andor)
[Fest Imre] fejlett kritikai érzékkel párosult emberismerete érdekes olvasmánnyá teszi ezt a 137 oldalból álló emlékezést, akár mindennapi életéről, akár egyre nagyobb súlyú közszerepléséről számol be
(2002 Urbán Aladár)
3d.
a kollektív emlékezet írott v. tárgyi nyoma, emléke
A’ szabadság ’s népjogok szeretete legrégibb időktöl fogva sajátja e’ földnek, ’s történeti emlékezések gazdagsága által tápláltatik
(1844 Tóth Lőrinc)
ez első emlékezések óta folyton laktak örmények hazánkban, azt személynevekből tudjuk
(1890 Réthy László)
egy-egy fölíratos, fülkés oszloppal jelölte meg a nép kegyeletes emlékezése azokat a helyeket, a hol IV. Béla király a mohi szerencsétlen csatából való menekűlése közben a hagyomány szerint pihenőket tartott
(1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Sok monda és emlékezés szól a megszálló törökök kegyetlenkedéseiről, a hadisarcról, az asszonyok és gyerekek elhurcolásáról
(1982 NéprajziLex.)
4. (tulajdonnévi előtaggal is)
nevezetes esemény v. személy emlékére (évfordulón) rendezett ünnepi alkalom, megemlékezés
a jövő esztendei évforduló nem lesz hivatalos emlékezés, hanem fényes és meleg apotheózis
(1904 Juhász Gyula¹)
november 7. Sopron megye és Sopron város közös Liszt-emlékezése. Műsor Szózat, Himnusz (zenekari átirat)
(1957 Thier László)
a makóiak meghívására részt vettem egy emlékezésen, ahol Antall József haláláról emlékeztünk meg, és arról a 3 évvel ezelőtti napról, eseményről, amikor itt a Kossuth téren az egész ország népe, százezrek búcsúztak az elhunyt miniszterelnöktől
(1996 Országgyűlési Napló)
5. (rég)
vkinek, vminek vmely műben történő (rövid) említése mint megnyilatkozás
[a javaslatban] mind Pozsega, Verőcze és Szerém vármegyékről, mint a Tengermellékről külön szakaszokban tétetvén emlékezés
(1848 Kossuth Lajos)
hamar elenyészett a feldiódi kolostor, mert annak sehol több emlékezése nincsen
(1879 Hunfalvy Pál)
Váltott gyermekről igen sok emlékezés van a boszorkányperekben
(1897 PallasLex.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. emlékezik; ÉKsz.; SzT.

Beállítások