emlékezet fn 3Bemlékzet (rég)

1. (Pszich is) ’az emberi tudatnak és az állati elmének az a tulajdonsága, hogy információkat képes elraktározni és előhívni, fel tudja idézni elmúlt események, érzések, képek stb. emléknyomait; emlékezőképesség, memória’ ❖ nékem olyan roſſz emlékezetem van, hogy a’ hoſſzas dolgot meg-nem tudom tartani (1789 Andrád Sámuel ford. 7008006, 63) | mióta nem birok olvasni pápaszem nélkül, emlékezetem is csak a közelebb fekvő tárgyakra nézve gyengült, de távolabbakra erősebbé vált (1865 Eötvös József C1597, 266) | [a kísérletekből] Bianchi azt következteti, hogy a csonkított agyvelejű majom emlékezete csökkent és ítélete felszínesebb (1916 Schaffer Károly C7940, 73) | Akakij Akakijevics, ha emlékezetem nem csal, a március 23-ára virradó éjszaka táján született (1948 Makai Imre ford.–Gogol 9418002, 65) | erőltesd csak meg az emlékezetedet (1974 Munkácsi Miklós 2025025, 588) | a rövidtávú emlékezet elvesztése (1998 Magyar Hírlap CD09) | szélsőséges érzelmi állapotok valóban meg tudják zavarni az emlékezet működését, s neurotikus betegeknél egészen drámai amnéziás megnyilvánulásokat tudnak produkálni (2001 Racsmány Mihály ford.–Baddeley 3269003, 436).

1a. (kissé vál) ’az emlékezés mint (kollektív) tudati működés’ ❖ Az Agisénál boldogab léſzen ſorſom, és ſzerentſém, mind az övét, mind pedig minden e világon lévö emberekét fellyül haladgya, ha életem el veſztével érdemelhetem rollam valo emlékezetedet (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0811, 124) | a’ históriai emlékezetet meg haladó idkön túl (1815 Pálóczi Horváth Ádám 8352007, 7) | Pest emberi emlékezet óta nem látott oly népes temetést mint a minő a Vörösmartyé volt (1900 Gyulai Pál 8173039, 404) | az emlékezet őrizte hagyományos gazdálkodás (1977 Selmeczi Kovács Attila CD52) | [érdekes] a református pilisi gazdák emlékezete: „Katolikus, kérem, nagyon kevés volt itt a háború előtt. Bent a faluban talán ha hetven-nyolcvan személy” – mondta az egyik (2000 Magyar néprajz CD47).

2. (rendsz. birtokszóként) ’a (kollektív) tudatban megőrzött, elraktározott információk, tapasztalatok, emlék(kép)ek összessége’ ❖ Gyözhetetlen karom Nagysád meg-gyözheti; Álljon boſzſzút rajtam, mert más nem teheti. De halálnál többel engem’ ne bünteſſen, ’S Emlékezetéböl, óh jaj! ki ne veſſen (1773 Teleki Ádám ford.–Corneille 7343001, 96) | Hogy a magyarok és szerbek mily erélylyel vívtak a török hódítók ellen, azt csak érinteni szükség, mert élénken be vannak vésve ezen korszakok mindkét nemzet emlékezetébe (1868 Pesty Frigyes CD57) | akkor én most megismétlem előtted a dolgot úgy, ahogyan az én emlékezetemben él. Te azután mondd meg, úgy volt-e a te emlékezeted szerint (1926 Rákosi Jenő 8385008, 146) | Amit egyszer olvasott, az megmaradt emlékezetében (1953 Hegedüs Géza 9233002, 24) | [a tíz hónapos gyerek játék közben] szüntelen megismétléssel emlékezetébe vés olyan mozdulategységeket, amelyek felidézhetők és új helyzetekben végrehajthatók (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435001, 57).

2a. (-ből raggal, hsz-szerűen) ’közvetlen kiváltó inger, könyv, kotta stb. nélkül, pusztán emlék(képek) alapján, fejből, kívülről’ ❖ Olozaga ezen nyilatkozást emlékezetből papirosra tevén (1841 Pesti Hírlap CD61) | [A világi papok és a szerzetesek] inkább hallomás útján tanultak s emlékezetből mondták el az imádságokat, énekeket és a szertartásokhoz szükséges egyházi textust (1930 Pintér Jenő CD44) | [a másodhegedűs] vállalkozott arra, hogy Bihari Hatvágás verbunkos-át hangjegyfüzet nélkül, emlékezetből eljátssza a tánc kíséretéül (1931 Krúdy Gyula CD54) | A szép, karzatos templomtorony, az Arany János háza, pontosan úgy, ahogy a noteszomba emlékezetből lerajzoltam (1965 Németh László² 9485042, 417) | Egy másik gyerek iskolába menet megtanulta az útvonalon levő valamennyi cégtábla feliratát, majd a kapukba kitett névtáblákat. Idővel már emlékezetből is végig tudta mondani (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435002, 106).

2b. (-ben raggal és kül. a jelzővel) (kissé vál) ’〈gyakr. búcsúzáskor, elköszönéskor: annak kif-ére, hogy vki kellemes emlékként él(jen) vki(k) memóriájában〉’ ❖ Tapaſztaltt ſziveſségébe, úri kegyeſségébe, kegyelmeſségébe, grátziájában alázatoſan, tkélletes engedelmeſséggel ajánlom, (recomendálom) magamat, bútsút vévén Nagyságtoktól, hogy azonkzben tartson Méltóságtok álhatatoſan kegyes emlékezetében (1776 Klein Efraim 7182001, 265) | A Pongrácz-testvérek jó emlékezetben állnak előttünk; méltán számithattak tehát elismerésünkre (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Tartsanak meg jó emlékezetükben s fogadják szivesen igen, igen szíves üdvözletemet (1883 Kossuth Lajos CD32) | [a szurkolók] a csapat tavalyi sikeredzőjét joggal tartották meg jó emlékezetükben (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’feledéstől megóvott, megőrzött tudattartalom, pl. benyomás, gondolat, kép stb.; emlék’ ❖ el folyt ſzerentsétlenſégeiröl minden emlékezetét ki akará törölni (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0807, 161) | De most a bút, a hosszu kínokat, Melyektől szívem oly gyakran dagadt, És minden szenvedés emlékzetét Egy szent öröm könyűje mossa szét (1842 Petőfi Sándor CD01) | mikép élhetnék csak egy perczczel is tovább, ha emlékezeteim nem maradtak volna (1877 Brassai Sámuel ford.–Szollogub C1185, 48) | Midőn gondolatban visszaszállok ama nagy korszak felé, melyre Kossuth Lajos nyomta rá egyéniségének bélyegét, legyen szabad egy pillanatra megpihennem annak a látogatásnak emlékezeténél, melyet negyvenkét évvel ezelőtt a turini remeténél tettem (1911 Halász Imre CD10).

3a. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’elhunyt személy alakjának, tetteinek, életpályájának, ill. jelentős múltbeli eseménynek a (kollektív) tudatban (kegyelettel) megőrzött képe, emléke’ ❖ Ámália, ez, és én, ſok órákat tltöttünk-el az  Öttsinek Temet-hellyinél, és az  emlékezetét gyakorta köny-húllatáſinkal tiſzteltük (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353004, 273) | Ő [ti. Bölöni Farkas Sándor] nincs; de emlékezete […] meg lesz őrizve közöttünk, míg mi élünk, s visszaemlékezésünk hálaérzet lesz és áldás hamvaira (1842 Toldy Ferenc 8481024, 66) | Míg magyar él, haza áll, éljen Petőfi dicső emlékezete! (1899 Jókai Mór CD18) | kiállítással áldozott emlékezetének (1955 Csatkai Endre CD52) | nem azért hoztuk ezt a politikai döntést, hogy ’56 emlékezetét meggyalázzuk (1992 Országgyűlési Napló CD62).

3b. (birtokszóként, rendsz. -re raggal, hsz-szerűen) ’vmely személy v. esemény emlékének megörökítésére’ ❖ Beszélé azt is, hogy az édesatyja, Daniel István úr, 60 esztendős korában nyerte meg az Udvarhely széki főkirálybíróságot. Annak s életében viselt dolgainak emlékezetére írt egy szép könyvet (1772 Rettegi György 7282001, 274) | [Jézus] egygy eſtve vatsorálván a’ többi jó baráttyaival egygyütt, mulatság gyanánt egygy darab kenyeret veve kezében, mellyet fel-oſztott közöttök e’ képpen ſzólván hozzájok: Ez az én teſtem, és valahányſzor ezt tselekedni fogjátok, az én emlékezetemért tselekedgyétek (1790 Laczkovics János 7205005, 48) | a te emlékezetedre is felhajtottunk egyet-kettőt (1811 Szemere Pál 8439068, 303) | E napon [ti. mindenszentek napján] ma is szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és gyertyák gyújtása a halottak emlékezetére (1990 Magyar néprajz CD47) | szerettünk volna az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékezetére egy csendes felvonulást tartani nagyjából azon az útvonalon, amit 1956-ban bejártunk és szerettünk volna koszorúkat letenni a Bem-szobor lábaihoz (1997 Magyar Hírlap CD09).

3c. (-ül raggal, hsz-szerűen) ’a vkire, vmire való (vissza)emlékezés jeleként, emlékeztetőül’ ❖ ezen a’ napon vitézſégeknek oly nyilvánſágos jeleitis hagyták fenn maradékjoknak örökös emlékezetül (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0807, 75) | [a hadnagy] az általa megöletett Margaroto kétcsövü puskáját tartotta meg emlékezetül (1868 Igazmondó kalendáriom C2154, 38) | Viselje ezt a csekélységet, édesem, emlékezetül az idei karácsonyra (1903 Mikszáth Kálmán CD04) | Emlékezetül feljegyeztetik, hogy az idei télhez hasonló nagy tél csak 1829/30-ban volt (2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka CD36).

4. (kissé rég) ’személyes v. közéleti esemény(ek)re való írásos visszaemlékezés, ill. emlékírás, emlékirat’ ❖ Millyen értekezések’, recensiók’, észrevételek’, életírások’, emlékezetek’, ítélettételek’ és tudósíttások’ betsűletes szerzőjiről kellene most nékem itt szóllanom (1821 Batsányi János 7023021, 236) | Az ismeretlen felvidéki énekszerző a vers latin címe szerint az emberi élet forgandóságának képét akarta megfesteni az egyik budai basa sorsában. [...] Ali basának ez a verses emlékezete 1587 után készült (1930 Pintér Jenő CD44).

5. (rég) ’régi időkből fennmaradt, a távoli múltról tájékoztató dolog, alkotás, kül. műemlék v. (írásos) dokumentum’ ❖ Thóldi Miklós, kinek életébl némelly tördelékeket Ilosvai Péter 1574 ben emlékezetben hagyott, még ma is híres nagy erejérl (1792 Magyar Hírmondó C5809, 798) | Csak írásbeli emlékezet maradt fenn [...] ezen század végéről (1271) IV. Béla király leánya Sz. Margitnak, a budai Nyulak- vagy Margitszigetén állított márványravatala domborműveiről is (1884 Ipolyi Arnold 8197003, 186) | Római leletek bizonyítják e helység [ti. Mannswörth] régi voltát; e falut illetőleg az első ismeretes emlékezet 1058-ból származik (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).

6. (rég) ’az a megnyilatkozás, megnyilvánulás v. tény, hogy vkit, vmit említenek’ ❖ külömb külömb-féle tzikkelyekröl, mellyeket én bövebben forgattam, amaz emlékezetet ſem tett (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 12) | Virág Benedekhöz mentünk Ferenczyvel, ki emlekezetet sem teve Vitkovits Daláról, noha mi arról igen örömest hallottunk volna valamit (1805 Horvát István 8186006, 80) | egyedűl a’ pásztori Szertartástudománynak, úgymint a’ mellyről egyenesen most értekezünk, eredetét, előmentét, viszontagságit, iróit és egyéb emlékezetre méltó környűlállásit, terjesztendjük elő (1842 Szilasy János 8450017, 17).

Ö: ember~.

ÖE: ~hiány, ~zavar.

Sz: emlékezeti.

Vö. CzF. emlékėzet, emlékezetreméltó; ÉrtSz.; TESz. emlékezik; ÉKsz.; SzT.

emlékezet főnév 3B
emlékzet 3B (rég)
1. (Pszich is)
az emberi tudatnak és az állati elmének az a tulajdonsága, hogy információkat képes elraktározni és előhívni, fel tudja idézni elmúlt események, érzések, képek stb. emléknyomait; emlékezőképesség, memória
nékem olyan roſſz emlékezetem van, hogy a’ hoſſzas dolgot meg-nem tudom tartani
(1789 Andrád Sámuel ford.)
mióta nem birok olvasni pápaszem nélkül, emlékezetem is csak a közelebb fekvő tárgyakra nézve gyengült, de távolabbakra erősebbé vált
(1865 Eötvös József)
[a kísérletekből] Bianchi azt következteti, hogy a csonkított agyvelejű majom emlékezete csökkent és ítélete felszínesebb
(1916 Schaffer Károly)
Akakij Akakijevics, ha emlékezetem nem csal, a március 23-ára virradó éjszaka táján született
(1948 Makai Imre ford.Gogol)
erőltesd csak meg az emlékezetedet
(1974 Munkácsi Miklós)
a rövidtávú emlékezet elvesztése
(1998 Magyar Hírlap)
szélsőséges érzelmi állapotok valóban meg tudják zavarni az emlékezet működését, s neurotikus betegeknél egészen drámai amnéziás megnyilvánulásokat tudnak produkálni
(2001 Racsmány Mihály ford.Baddeley)
1a. (kissé vál)
az emlékezés mint (kollektív) tudati működés
Az Agisénál boldogab léſzen ſorſom, és ſzerentſém, mind az övét, mind pedig minden e világon lévö emberekét fellyül haladgya, ha életem el veſztével érdemelhetem rollam valo emlékezetedet
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
a’ históriai emlékezetet meg haladó idkön túl
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
Pest emberi emlékezet óta nem látott oly népes temetést mint a minő a Vörösmartyé volt
(1900 Gyulai Pál)
az emlékezet őrizte hagyományos gazdálkodás
(1977 Selmeczi Kovács Attila)
[érdekes] a református pilisi gazdák emlékezete: „Katolikus, kérem, nagyon kevés volt itt a háború előtt. Bent a faluban talán ha hetven-nyolcvan személy” – mondta az egyik
(2000 Magyar néprajz)
2. (rendsz. birtokszóként)
a (kollektív) tudatban megőrzött, elraktározott információk, tapasztalatok, emlék(kép)ek összessége
Gyözhetetlen karom Nagysád meg-gyözheti; Álljon boſzſzút rajtam, mert más nem teheti. De halálnál többel engem’ ne bünteſſen, ’S Emlékezetéböl, óh jaj! ki ne veſſen
(1773 Teleki Ádám ford.Corneille)
Hogy a magyarok és szerbek mily erélylyel vívtak a török hódítók ellen, azt csak érinteni szükség, mert élénken be vannak vésve ezen korszakok mindkét nemzet emlékezetébe
(1868 Pesty Frigyes)
akkor én most megismétlem előtted a dolgot úgy, ahogyan az én emlékezetemben él. Te azután mondd meg, úgy volt-e a te emlékezeted szerint
(1926 Rákosi Jenő)
Amit egyszer olvasott, az megmaradt emlékezetében
(1953 Hegedüs Géza)
[a tíz hónapos gyerek játék közben] szüntelen megismétléssel emlékezetébe vés olyan mozdulategységeket, amelyek felidézhetők és új helyzetekben végrehajthatók
(1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes)
2a. (-ből raggal, hsz-szerűen)
közvetlen kiváltó inger, könyv, kotta stb. nélkül, pusztán emlék(képek) alapján, fejből, kívülről
Olozaga ezen nyilatkozást emlékezetből papirosra tevén
(1841 Pesti Hírlap)
[A világi papok és a szerzetesek] inkább hallomás útján tanultak s emlékezetből mondták el az imádságokat, énekeket és a szertartásokhoz szükséges egyházi textust
(1930 Pintér Jenő)
[a másodhegedűs] vállalkozott arra, hogy Bihari Hatvágás verbunkos-át hangjegyfüzet nélkül, emlékezetből eljátssza a tánc kíséretéül
(1931 Krúdy Gyula)
A szép, karzatos templomtorony, az Arany János háza, pontosan úgy, ahogy a noteszomba emlékezetből lerajzoltam
(1965 Németh László²)
Egy másik gyerek iskolába menet megtanulta az útvonalon levő valamennyi cégtábla feliratát, majd a kapukba kitett névtáblákat. Idővel már emlékezetből is végig tudta mondani
(1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes)
2b. (-ben raggal és kül. a jelzővel) (kissé vál)
〈gyakr. búcsúzáskor, elköszönéskor: annak kif-ére, hogy vki kellemes emlékként él(jen) vki(k) memóriájában〉
Tapaſztaltt ſziveſségébe, úri kegyeſségébe, kegyelmeſségébe, grátziájában alázatoſan, tkélletes engedelmeſséggel ajánlom, (recomendálom) magamat, bútsút vévén Nagyságtoktól, hogy azonkzben tartson Méltóságtok álhatatoſan kegyes emlékezetében
(1776 Klein Efraim)
A Pongrácz-testvérek jó emlékezetben állnak előttünk; méltán számithattak tehát elismerésünkre
(1859 Vasárnapi Újság)
Tartsanak meg jó emlékezetükben s fogadják szivesen igen, igen szíves üdvözletemet
(1883 Kossuth Lajos)
[a szurkolók] a csapat tavalyi sikeredzőjét joggal tartották meg jó emlékezetükben
(1997 Magyar Hírlap)
3. (rég)
feledéstől megóvott, megőrzött tudattartalom, pl. benyomás, gondolat, kép stb.; emlék
el folyt ſzerentsétlenſégeiröl minden emlékezetét ki akará törölni
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
De most a bút, a hosszu kínokat, Melyektől szívem oly gyakran dagadt, És minden szenvedés emlékzetét Egy szent öröm könyűje mossa szét
(1842 Petőfi Sándor)
mikép élhetnék csak egy perczczel is tovább, ha emlékezeteim nem maradtak volna
(1877 Brassai Sámuel ford.Szollogub)
Midőn gondolatban visszaszállok ama nagy korszak felé, melyre Kossuth Lajos nyomta rá egyéniségének bélyegét, legyen szabad egy pillanatra megpihennem annak a látogatásnak emlékezeténél, melyet negyvenkét évvel ezelőtt a turini remeténél tettem
(1911 Halász Imre)
3a. (rendsz. birtokszóként) (vál)
elhunyt személy alakjának, tetteinek, életpályájának, ill. jelentős múltbeli eseménynek a (kollektív) tudatban (kegyelettel) megőrzött képe, emléke
Ámália, ez, és én, ſok órákat tltöttünk-el az  Öttsinek Temet-hellyinél, és az  emlékezetét gyakorta köny-húllatáſinkal tiſzteltük
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
Ő [ti. Bölöni Farkas Sándor] nincs; de emlékezete […] meg lesz őrizve közöttünk, míg mi élünk, s visszaemlékezésünk hálaérzet lesz és áldás hamvaira
(1842 Toldy Ferenc)
Míg magyar él, haza áll, éljen Petőfi dicső emlékezete!
(1899 Jókai Mór)
kiállítással áldozott emlékezetének
(1955 Csatkai Endre)
nem azért hoztuk ezt a politikai döntést, hogy ’56 emlékezetét meggyalázzuk
(1992 Országgyűlési Napló)
3b. (birtokszóként, rendsz. -re raggal, hsz-szerűen)
vmely személy v. esemény emlékének megörökítésére
Beszélé azt is, hogy az édesatyja, Daniel István úr, 60 esztendős korában nyerte meg az Udvarhely széki főkirálybíróságot. Annak s életében viselt dolgainak emlékezetére írt egy szép könyvet
(1772 Rettegi György)
[Jézus] egygy eſtve vatsorálván a’ többi jó baráttyaival egygyütt, mulatság gyanánt egygy darab kenyeret veve kezében, mellyet fel-oſztott közöttök e’ képpen ſzólván hozzájok: Ez az én teſtem, és valahányſzor ezt tselekedni fogjátok, az én emlékezetemért tselekedgyétek
(1790 Laczkovics János)
a te emlékezetedre is felhajtottunk egyet-kettőt
(1811 Szemere Pál)
E napon [ti. mindenszentek napján] ma is szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és gyertyák gyújtása a halottak emlékezetére
(1990 Magyar néprajz)
szerettünk volna az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékezetére egy csendes felvonulást tartani nagyjából azon az útvonalon, amit 1956-ban bejártunk és szerettünk volna koszorúkat letenni a Bem-szobor lábaihoz
(1997 Magyar Hírlap)
3c. (-ül raggal, hsz-szerűen)
a vkire, vmire való (vissza)emlékezés jeleként, emlékeztetőül
ezen a’ napon vitézſégeknek oly nyilvánſágos jeleitis hagyták fenn maradékjoknak örökös emlékezetül
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
[a hadnagy] az általa megöletett Margaroto kétcsövü puskáját tartotta meg emlékezetül
(1868 Igazmondó kalendáriom)
Viselje ezt a csekélységet, édesem, emlékezetül az idei karácsonyra
(1903 Mikszáth Kálmán)
Emlékezetül feljegyeztetik, hogy az idei télhez hasonló nagy tél csak 1829/30-ban volt
(2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka)
4. (kissé rég)
személyes v. közéleti esemény(ek)re való írásos visszaemlékezés, ill. emlékírás, emlékirat
Millyen értekezések’, recensiók’, észrevételek’, életírások’, emlékezetek’, ítélettételek’ és tudósíttások’ betsűletes szerzőjiről kellene most nékem itt szóllanom
(1821 Batsányi János)
Az ismeretlen felvidéki énekszerző a vers latin címe szerint az emberi élet forgandóságának képét akarta megfesteni az egyik budai basa sorsában. [...] Ali basának ez a verses emlékezete 1587 után készült
(1930 Pintér Jenő)
5. (rég)
régi időkből fennmaradt, a távoli múltról tájékoztató dolog, alkotás, kül. műemlék v. (írásos) dokumentum
Thóldi Miklós, kinek életébl némelly tördelékeket Ilosvai Péter 1574 ben emlékezetben hagyott, még ma is híres nagy erejérl
(1792 Magyar Hírmondó)
Csak írásbeli emlékezet maradt fenn [...] ezen század végéről (1271) IV. Béla király leánya Sz.Szent Margitnak, a budai Nyulak- vagy Margitszigetén állított márványravatala domborműveiről is
(1884 Ipolyi Arnold)
Római leletek bizonyítják e helység [ti. Mannswörth] régi voltát; e falut illetőleg az első ismeretes emlékezet 1058-ból származik
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
6. (rég)
az a megnyilatkozás, megnyilvánulás v. tény, hogy vkit, vmit említenek
külömb külömb-féle tzikkelyekröl, mellyeket én bövebben forgattam, amaz emlékezetet ſem tett
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Virág Benedekhöz mentünk Ferenczyvel, ki emlekezetet sem teve Vitkovits Daláról, noha mi arról igen örömest hallottunk volna valamit
(1805 Horvát István)
egyedűl a’ pásztori Szertartástudománynak, úgymint a’ mellyről egyenesen most értekezünk, eredetét, előmentét, viszontagságit, iróit és egyéb emlékezetre méltó környűlállásit, terjesztendjük elő
(1842 Szilasy János)
ÖE: emlékezethiány, emlékezetzavar
Sz: emlékezeti
Vö. CzF. emlékėzet, emlékezetreméltó; ÉrtSz.; TESz. emlékezik; ÉKsz.; SzT.

Beállítások