emlékezetű mn 1C3 (csak minősítő jelzővel)

1. ’〈annak kif-ére, hogy vki élete során (példájával, munkásságával, tetteivel, műveivel stb.) vmilyen (tartósan megőrzött) képet, emléket hagy maga után〉’ ❖ ditsöséges emlékezetü Atyámnak (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 347) | dicsőségesen uralkodó, és halhatatlan emlékezetű felséges Mária Terézia (1819 Fazekas Mihály 8138065, 34) | gyászos emlékezetü I. Leopold (1883 Kossuth Lajos CD32) | szent emlékezetű István király (1930 Pintér Jenő CD44) | a lidérces emlékezetű Jagodát, az egykori KGB-főnököt (1995 Magyar Hírlap CD09) | egyszerű halandó legfeljebb boldog emlékezetű lehetett, de „isteni” nem, ez csaknem kizárólag a királynak vagy a királyi család tagjainak járt ki (2003 Tringli István CD58).

2. ’〈annak kif-ére, hogy vmely hely(szín), időszak, esemény, jelenség stb. vmilyen (tartósan megőrzött) képet, emléket, benyomást hagy maga után〉’ ❖ [Buda várának] ſzomorú emlékezetü el-veſztésével [...] Magyar-Orſzágnak-is Duna-folytában tágossabb réſze a’ Pogány hatalom alá hódóltattván, minémü ſzorongatáſokra, és rabságos inségre jutott (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, [2]) | a gyászos emlékezetű vízözön napjaiban a létesülni készült budapesti állandó híd még nem állott (1838 Kossuth Lajos CD32) | komor emlékezetű gyásznapjaink (1945 Darvas József 9101014, 94) | volt olyan áldott emlékezetű korszak, amikor még nem volt televízió, nem volt rádió, de volt írott sajtó (2001 Országgyűlési Napló CD62) | Ó, azok a boldog emlékezetű hetvenes évek… (2002 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’vmely tudomány tárgykörébe tartozó(, a feledéstől) megóvott, megőrzött 〈esemény, tárgy, dolog〉’ ❖ Történeti emlékezetü eredeti levelek (1858 Vasárnapi Újság CD56) | irodalomtörténeti emlékezetű mondatnak (1958 Népszabadság aug. 20. C1499, 14) | a történelmi emlékezetű monori tanácskozáson (1991 Országgyűlési Napló CD62).

3. ’éles v. hanyatló, a szokásosnál jobb(an) v. gyengébb(en működő) emlékezőképességgel, memóriával rendelkező 〈személy, közösség〉’ ❖ fogsz hallani gyöngyös-aranyos tündérregét; de oly éneket, mely a nemzet múltjára vonatkoznék, alig. Mintha pusztáink rövid emlékezetű Kalliopéja nem eszmélne tovább, csupán a közelebbi divat-haramiáig (1860 Arany János C6504, 264) | Azt mondtad, a barátság alapja a természetes egyenlőség. Hol vagyunk mi egyenlőek, rövid emlékezetű barátom? (1967–1968 Eörsi István 9125023, 245) | hanyatló emlékezetű tanúk vallomása (1991 Országgyűlési Napló CD62) | Jobb emlékezetű olvasók tán még emlékeznek az első nagy botrányra (2000 Magyar Hírlap CD09).

J: emlékű.

Vö. SzT.

emlékezetű melléknév 1C3 (csak minősítő jelzővel)
1.
〈annak kif-ére, hogy vki élete során (példájával, munkásságával, tetteivel, műveivel stb.) vmilyen (tartósan megőrzött) képet, emléket hagy maga után〉
ditsöséges emlékezetü Atyámnak
(1772 Mészáros Ignác ford.)
dicsőségesen uralkodó, és halhatatlan emlékezetű felséges Mária Terézia
(1819 Fazekas Mihály)
gyászos emlékezetü I. Leopold
(1883 Kossuth Lajos)
szent emlékezetű István király
(1930 Pintér Jenő)
a lidérces emlékezetű Jagodát, az egykori KGBКомитет государственной безопасности ’Állambiztonsági Bizottság’-főnököt
(1995 Magyar Hírlap)
egyszerű halandó legfeljebb boldog emlékezetű lehetett, de „isteni” nem, ez csaknem kizárólag a királynak vagy a királyi család tagjainak járt ki
(2003 Tringli István)
2.
〈annak kif-ére, hogy vmely hely(szín), időszak, esemény, jelenség stb. vmilyen (tartósan megőrzött) képet, emléket, benyomást hagy maga után〉
[Buda várának] ſzomorú emlékezetü el-veſztésével [...] Magyar-Orſzágnak-is Duna-folytában tágossabb réſze a’ Pogány hatalom alá hódóltattván, minémü ſzorongatáſokra, és rabságos inségre jutott
(1772 Mészáros Ignác ford.)
a gyászos emlékezetű vízözön napjaiban a létesülni készült budapesti állandó híd még nem állott
(1838 Kossuth Lajos)
komor emlékezetű gyásznapjaink
(1945 Darvas József)
volt olyan áldott emlékezetű korszak, amikor még nem volt televízió, nem volt rádió, de volt írott sajtó
(2001 Országgyűlési Napló)
Ó, azok a boldog emlékezetű hetvenes évek…
(2002 Magyar Hírlap)
2a.
vmely tudomány tárgykörébe tartozó(, a feledéstől) megóvott, megőrzött 〈esemény, tárgy, dolog〉
Történeti emlékezetü eredeti levelek
(1858 Vasárnapi Újság)
irodalomtörténeti emlékezetű mondatnak
(1958 Népszabadság aug. 20.)
a történelmi emlékezetű monori tanácskozáson
(1991 Országgyűlési Napló)
3.
éles v. hanyatló, a szokásosnál jobb(an) v. gyengébb(en működő) emlékezőképességgel, memóriával rendelkező 〈személy, közösség〉
fogsz hallani gyöngyös-aranyos tündérregét; de oly éneket, mely a nemzet múltjára vonatkoznék, alig. Mintha pusztáink rövid emlékezetű Kalliopéja nem eszmélne tovább, csupán a közelebbi divat-haramiáig
(1860 Arany János)
Azt mondtad, a barátság alapja a természetes egyenlőség. Hol vagyunk mi egyenlőek, rövid emlékezetű barátom?
(1967–1968 Eörsi István)
hanyatló emlékezetű tanúk vallomása
(1991 Országgyűlési Napló)
Jobb emlékezetű olvasók tán még emlékeznek az első nagy botrányra
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. SzT.

Beállítások