emlékkönyv fn 2C

1. ’Különféle bejegyzések számára üres lapokból álló könyv.’

1a. ’díszes (kötésű) könyv(ecske) v. album, amelynek lapjaira különböző személyek, kül. rokonok, barátok emléksorokat, verseket, életbölcsességeket írnak, es. rajzokat készítenek’ ❖ Igen szívesen emlegetődzött a T. Úrról, ’s kérvén emlékkönyvembe irásra (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 159) | Felszólítasz: hogy én is írjam nevemet emlékkönyvedbe. Habár én az efféle női emlékkönyveknek barátja nem vagyok is, és azokat holmi beteges német sentimentalismus utánzásának tartom, kész vagyok mégis kívánságodat teljesíteni (1855 Deák Ferenc CD51) | Legtöbb, amit megengedhet magának egy tizenhat-tizenhét éves fruska, hogy belerajzoltat és belerajzol bűbájos emlékképecskéket és sorokat az emlékkönyvekbe (1943 Tersánszky Józsi Jenő C4122, 156) | „Ha úgy szeretsz, mint én téged, emlékkönyvre nincs szükséged.” Ez a gyermeteg klapancia hajdan ott szerepelt majd minden bakfis kis lakattal zárt emlékkönyvében (2008 Népszava jan. 19. C7471, 4).

1b. (gyakr. birtokszóként) ’ált. múzeumban, kiállítóhelyen elhelyezett (nagy alakú, díszes) könyv, amelybe a látogatók emlékül a nevüket, ill. a tárlatra vonatkozó megjegyzéseiket, gondolataikat írják; vendégkönyv’ ❖ [Lipcsében a Poniatowski-emlékkiállításon ki van téve] egy pár kisebb már megtelt, ’s egy pár nagyobb emlékkönyv; egyik név-, másik emlékiratok’ számára, melly utóbbiban az én soraim [ti. Irinyi Józseféi] magyar nyelven negyedik helyen állanak (1842 Athenaeum C0024, 1074) | [A San Lazaro] sziget látogatói az emlékkönyvbe neveiket bejegyzik, melyben a magyarok számára külön lapok vannak fentartva (1885 Ormós Zsigmond 8341005, 114) | a kiállítás emlékkönyvében olvasható bejegyzések legtöbbje azt kifogásolja, miért nem találkozhatunk az itt bemutatott művekkel az áruházakban (1960 Népszabadság jan. 8. C4812, 8) | A német vezető [ti. Helmut Kohl] két mondatot írt be a Jad Vasem emlékkönyvébe: „Az emlékezés esély az egymásra találásra”, „Béke honoljon e földön” (1995 Magyar Hírlap CD09).

1c. (kissé rég) ’vmely szervezet, egyesület, intézmény (közösségi) életének, működésének különféle emlékeit, eseményeit, névjegyzékeit stb. tartalmazó könyv’ ❖ Az egyesület a’ dicsőült érdemeit annak idején Emlékkönyvében örökíteni el nem mulasztandja (1842 Pesti Hírlap CD61) | Vannak e klubnak külföldi és tiszteletbeli tagjai is [...] akiknek neveit és viselt dolgait a klub emlékkönyve híven örökíti (1867 Jókai Mór CD18) | a nevét is beírta a legnagyobb magyar a kaszinó emlékkönyvébe. Három rovata volt az emlékkönyvnek: a vendég neve; karaktere; bevezetője (1928 Móra Ferenc 9459037, 155) | [a gyermekkórházban] Széchenyi István volt az első hivatalos látogató, aki felesége társaságában felkereste az intézményt és nevét beírta az emlékkönyvbe (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég) ’rendsz. irodalmi igénnyel feljegyzett személyes jellegű v. történelmi jelentőségű eseményeket, élményeket, visszaemlékezéseket tartalmazó könyv, napló, emlékirat’ ❖ ifjabb testvéred [ti. Szalay Lászlóé] Pepinek [ti. Eötvös Józsefnek] egy kéziratát hozzám hozta [...]. Ha jól emlékezem, elbeszélés volt az, az „Árvízi emlékkönyv” számára (1838 Szemere Pál 8439090, 330) | [a Vásárhelyi családnak van] Vásárhelyi által írt s 1764-ig terjedő „Mnemeion” czímű latin emlékkönyve […]. Ezen emlékkönyvből tudjuk, hogy a Vásárhelyi-család tagjai közűl a múlt században négyen viseltek papságot Három-Széken (1879 Szabó Károly CD57) | [Bay István naplóíró] egy 240 lapnyi eredeti emlékkönyvet hagyott hátra Memoriale diarium cimmel, melyben a családi eseményeken kivül a bökényi (ahol lakott s hol birtoka volt) ref. egyház akkori viszontagságait és egyéb történelmi és művelődés-történeti fontos adatokat is találunk feljegyezve. Különösen élénken irja le az 1717-iki tatárjárást (1893 PallasLex. CD02).

3. (birtokszóként) (átv is) ’vmely közösség, tevékenységi kör, tudományterület stb. előtörténetét, történelmi múltját (tudományos módszerekkel) feltáró és írásban rögzítő mű’ ❖ Hazafiúi érdemetek a’ Nemzetnek emlékkönyvében arany betkkel lessz feljegyezve (1825 Kisfaludy Sándor C2683, VI) | több mint 80 ismeretlen tordai országgyülést registráltam s iktattam be Torda nagy multjának emlékkönyvébe (1889 Orbán Balázs CD22) | E két írás publikálásának napját – szeptember 19–20-át – helyes lenne piros betűkkel jegyezni a tényfeltáró újságírás emlékkönyvében (1996 Magyar Hírlap CD09).

4. (tulajdonnévi előtaggal is) ’vmely nevezetes személy köszöntése v. jelentős (történelmi) esemény évfordulója alkalmából kiadott, rendsz. a személlyel v. az eseménnyel kapcs. méltatásokat, visszaemlékezéseket, ill. tanulmányokat, cikkeket tartalmazó kiadvány’ ❖ Rákos mezején ünnepelt zászló-szentelésének emlékkönyve (1845 Századok ford. CD58) | az új főiskolának egy költői emlékkönyvvel hódoltak, mely több derék honi költői alkotást foglal magában (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A Szépművészeti Múzeum barátai és tisztviselői Petrovics Elek jubileumára igen szépen kiállított emlékkönyvet adtak ki, melybe a múzeum volt és jelenlegi tisztviselői írtak cikkeket tudományos munkásságuk köréből (1934 Farkas Zoltán CD10) | A Babits Emlékkönyv általános tisztelgése egyaránt szól életművének, magatartásának, a művésznek és az embernek (1965 Rába György CD53) | A szép kivitelű, az esemény [ti. az ún. páneurópai piknik] 10. évfordulójára megjelent, azt méltóképp fölidéző emlékkönyv több mint alkalmi kiadvány – történelmi forrásként is számottevő (1999 Új Könyvek CD29).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

emlékkönyv főnév 2C
1.
Különféle bejegyzések számára üres lapokból álló könyv.
1a.
díszes (kötésű) könyv(ecske) v. album, amelynek lapjaira különböző személyek, kül. rokonok, barátok emléksorokat, verseket, életbölcsességeket írnak, es. rajzokat készítenek
Igen szívesen emlegetődzött a T.tekintetes Úrról, ’s kérvén emlékkönyvembe irásra
(1806 Kazinczy Ferenc)
Felszólítasz: hogy én is írjam nevemet emlékkönyvedbe. Habár én az efféle női emlékkönyveknek barátja nem vagyok is, és azokat holmi beteges német sentimentalismus utánzásának tartom, kész vagyok mégis kívánságodat teljesíteni
(1855 Deák Ferenc)
Legtöbb, amit megengedhet magának egy tizenhat-tizenhét éves fruska, hogy belerajzoltat és belerajzol bűbájos emlékképecskéket és sorokat az emlékkönyvekbe
(1943 Tersánszky Józsi Jenő)
„Ha úgy szeretsz, mint én téged, emlékkönyvre nincs szükséged.” Ez a gyermeteg klapancia hajdan ott szerepelt majd minden bakfis kis lakattal zárt emlékkönyvében
(2008 Népszava jan. 19.)
1b. (gyakr. birtokszóként)
ált. múzeumban, kiállítóhelyen elhelyezett (nagy alakú, díszes) könyv, amelybe a látogatók emlékül a nevüket, ill. a tárlatra vonatkozó megjegyzéseiket, gondolataikat írják; vendégkönyv
[Lipcsében a Poniatowski-emlékkiállításon ki van téve] egy pár kisebb már megtelt, ’s egy pár nagyobb emlékkönyv; egyik név-, másik emlékiratok’ számára, melly utóbbiban az én soraim [ti. Irinyi Józseféi] magyar nyelven negyedik helyen állanak
(1842 Athenaeum)
[A San Lazaro] sziget látogatói az emlékkönyvbe neveiket bejegyzik, melyben a magyarok számára külön lapok vannak fentartva
(1885 Ormós Zsigmond)
a kiállítás emlékkönyvében olvasható bejegyzések legtöbbje azt kifogásolja, miért nem találkozhatunk az itt bemutatott művekkel az áruházakban
(1960 Népszabadság jan. 8.)
A német vezető [ti. Helmut Kohl] két mondatot írt be a Jad Vasem emlékkönyvébe: „Az emlékezés esély az egymásra találásra”, „Béke honoljon e földön”
(1995 Magyar Hírlap)
1c. (kissé rég)
vmely szervezet, egyesület, intézmény (közösségi) életének, működésének különféle emlékeit, eseményeit, névjegyzékeit stb. tartalmazó könyv
Az egyesület a’ dicsőült érdemeit annak idején Emlékkönyvében örökíteni el nem mulasztandja
(1842 Pesti Hírlap)
Vannak e klubnak külföldi és tiszteletbeli tagjai is [...] akiknek neveit és viselt dolgait a klub emlékkönyve híven örökíti
(1867 Jókai Mór)
a nevét is beírta a legnagyobb magyar a kaszinó emlékkönyvébe. Három rovata volt az emlékkönyvnek: a vendég neve; karaktere; bevezetője
(1928 Móra Ferenc)
[a gyermekkórházban] Széchenyi István volt az első hivatalos látogató, aki felesége társaságában felkereste az intézményt és nevét beírta az emlékkönyvbe
(1995 Magyar Hírlap)
2. (rég)
rendsz. irodalmi igénnyel feljegyzett személyes jellegű v. történelmi jelentőségű eseményeket, élményeket, visszaemlékezéseket tartalmazó könyv, napló, emlékirat
ifjabb testvéred [ti. Szalay Lászlóé] Pepinek [ti. Eötvös Józsefnek] egy kéziratát hozzám hozta [...]. Ha jól emlékezem, elbeszélés volt az, az „Árvízi emlékkönyv” számára
(1838 Szemere Pál)
[a Vásárhelyi családnak van] Vásárhelyi által írt s 1764-ig terjedő „Mnemeion” czímű latin emlékkönyve […]. Ezen emlékkönyvből tudjuk, hogy a Vásárhelyi-család tagjai közűl a múlt században négyen viseltek papságot Három-Széken
(1879 Szabó Károly)
[Bay István naplóíró] egy 240 lapnyi eredeti emlékkönyvet hagyott hátra Memoriale diarium cimmel, melyben a családi eseményeken kivül a bökényi (ahol lakott s hol birtoka volt) ref.református egyház akkori viszontagságait és egyéb történelmi és művelődés-történeti fontos adatokat is találunk feljegyezve. Különösen élénken irja le az 1717-iki tatárjárást
(1893 PallasLex.)
3. (birtokszóként) (átv is)
vmely közösség, tevékenységi kör, tudományterület stb. előtörténetét, történelmi múltját (tudományos módszerekkel) feltáró és írásban rögzítő mű
Hazafiúi érdemetek a’ Nemzetnek emlékkönyvében arany betkkel lessz feljegyezve
(1825 Kisfaludy Sándor)
több mint 80 ismeretlen tordai országgyülést registráltam s iktattam be Torda nagy multjának emlékkönyvébe
(1889 Orbán Balázs)
E két írás publikálásának napját – szeptember 19–20-át – helyes lenne piros betűkkel jegyezni a tényfeltáró újságírás emlékkönyvében
(1996 Magyar Hírlap)
4. (tulajdonnévi előtaggal is)
vmely nevezetes személy köszöntése v. jelentős (történelmi) esemény évfordulója alkalmából kiadott, rendsz. a személlyel v. az eseménnyel kapcs. méltatásokat, visszaemlékezéseket, ill. tanulmányokat, cikkeket tartalmazó kiadvány
Rákos mezején ünnepelt zászló-szentelésének emlékkönyve
(1845 Századok ford.)
az új főiskolának egy költői emlékkönyvvel hódoltak, mely több derék honi költői alkotást foglal magában
(1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A Szépművészeti Múzeum barátai és tisztviselői Petrovics Elek jubileumára igen szépen kiállított emlékkönyvet adtak ki, melybe a múzeum volt és jelenlegi tisztviselői írtak cikkeket tudományos munkásságuk köréből
(1934 Farkas Zoltán)
A Babits Emlékkönyv általános tisztelgése egyaránt szól életművének, magatartásának, a művésznek és az embernek
(1965 Rába György)
A szép kivitelű, az esemény [ti. az ún. páneurópai piknik] 10. évfordulójára megjelent, azt méltóképp fölidéző emlékkönyv több mint alkalmi kiadvány – történelmi forrásként is számottevő
(1999 Új Könyvek)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások