engedelem fn 7B

1. (rég) ’vmely elkövetett bűn, vétek megbocsátása, ill. a megtorlás, büntetés elengedése’ ❖ [Hunyadi János] kivánta, hogy a’ gyözettetett [...] ötet engedelemre kérje (1778 Bessenyei György¹ C1094, 42) |  Felsége, 6 hónapokkal kivánta még meg tóldani, azon Közönſéges Engedelemnek (Generalpardon) Juliusnak els napjáig határozott idejét (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0172, 17) | kérte illetlen tselekedetének engedelmét (1809 e. Báróczi Sándor ford.–Korn C0802, 137) | könyezve kére engedelmet vétkeért (1858 Mátyás Flórián ford. 8301004, 49) | megölt a szerelem, Nincs annál engedelem (1880–1899 Somogy megye népköltészete C5320, 92).

1a. (msz-szerűen, rendsz. tárgyraggal) (kissé rég) ’〈udvariassági kifejezésben v. kifejezésként is:〉(akaratlan) hibával, megbántással v. kellemetlenség okozásával szembeni jóindulatú, nagyvonalú elnézés’ ❖ egy Ironak ſem ſzokott maga munkája tettzeni, és hogy minden tartalék nélkül követhetem továbis fordittáſát: aminthogy harmadſzoris hozzá kezdvén követtem, nem annyira biztatáſokban, mint az Olvaſonak engedelmében vetvén reménſégemet (1775 Báróczi Sándor 7031003, [XIV]) | Bogozy bókolt be az ajtón, engedelmet instálva, hogy ilyen későn háborgatja a nagyságos urat (1854 Jókai Mór C2244, 293) | – Engedelmet kérek, nem tetszik tudni, mi az ezüst vegyijele? (1930 Kosztolányi Dezső 9359214, 109) | Engedelmet, szabad beljebb kerülni? (1945 Háy Gyula 9232001, 35) | Engedelmet a korai zaklatásért … (1982 Jékely Zoltán 9278103, 34).

1b. (tárgyraggal) (kissé rég) ’〈udvarias, de erélyes ellenkezés bevezetésére〉’ ❖ Mi homályos beszéd! nem tetszenék egy kicsit világosabban? Engedelmet, én sokszor, és éppen most szeretek beszélni olyanoknak, kik félhomályban is jól látnak (1832 Kölcsey Ferenc 8253057, 446) | – Rólam méltóztatott emlékezni? – „Engedelmet – nem. Izlésről volt szó, s az orrokról.” (1863 Lauka Gusztáv 8268037, 115) | Engedelmet, annál már jobban ismerem a vendégünket (1901 Ambrus Zoltán C0595, 117) | – De már engedelmet, hogy’ lehet ez? (1960 Makai Imre ford.–Dosztojevszkij 9418006, 130).

2. (kissé rég) ’mások akaratának, utasításának végrehajtására való (készséges) hajlandóság, engedelmesség’ ❖ [Krisztina] nem ſokáig kételkedet volna, meg-kértt ſzivét tellyes engedelemmel a’ Hertzegnek oda engedni (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 98) | intsed tartós nyugalomra az embert, Példaadásra korost, engedelemre fiút (1822 Vörösmarty Mihály 8524108, 208) | hogyan kell kivált katonai alattvalókkal ugy bánni, hogy készséges engedelemmel tartsák magukat a főnöknek akaratjához és az általa elérendő czéljaihoz (1878 Bászel Aurél 8613001, 85) | ahol minden egyszerű, fehér és fekete, ahol nincs választás, csak engedelem, parancs és megoldása a parancsnak (1979 Domahidy András 1036002, 106).

3. (msz-szerűen is) (kissé rég) ’〈elhomályosult jelentéstartalommal udvariassági formulaként is:〉 beleegyezés, engedély, ill. annak dokumentuma’ ❖ a’ kotsiſt az ülésböl le-vonták, és keſzkenövel be-dugván a’ ſzáját, egy közel-álló fához kötözték; egy pedig ki-nyitván a’ hintónak ajtaját, minden köſzöntés, és engedelem nélkül a’ Grófné mellé a’ hintóba bé-ült (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 183) | uj hirlapok kiadására makacsul megtagadtatott az engedelem (1848 Vörösmarty Mihály 8524431, 91) | „Parancsára kegyelmes uram! Mai napig is hordom néhány sörétjét legszentebb emlék gyanánt.” A herczeg szigorúan kérdezé: „Hol?” „Engedelemmel legyen mondva, – felelé, – lent, hol a hátam végződik!” (1912–1913 Zichy Géza 8538024, 29) | Őrmester (kínlódva): Engedelemmel, őrnagy uram, de még egy ember is van itt [...] Tokajból… (1953 Remenyik Zsigmond 9561003, 39) | Tehát engedelmedet adod, hogy elmehessek (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 35) | Ritter von Stählin miniszteri tanácsos engedelmet kért, hogy bizonyos aggályait előadja (1994 Somogyi Éva CD58).

3a. (birtokszóként -vel raggal) (vál) ’〈vkihez címzett közlés, kérés udvarias, tiszteletteljes bevezetéseként〉’ ❖ Hortobágy tehát és Zöld Marci lesz tárgya, nyájas olvasóim engedelmével, ezen [...] beszélyemnek (1847 Gaal József C1788, 377) | Méltóságodnak engedelmével harmincz évre tekintsünk vissza (1862 Vas Gereben C4383, 152) | Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim. Szíves engedelmükkel most bemutatjuk, hogy miképen készül egy alapjaiban és minden tekintetben kitűnően megszervezett öszeesküvés (1941 Békeffi László 9038002, 67) | Engedelmével mégis körülnézek (2005 Nádas Péter 3241005, 324).

4. (rég, ritk) ’vmely hatásra való fogékonyság, érzékenység’ ❖ Ismétt újra föl-cserepesedtek a’ minapi vágásoknak be-gyógyúlni-kezd helyeik, és nagyobb engedelemmel vették a’ frissebb sebeket (1786 Dugonics András 8116002, 176) | A’ gyermekség’ id-ſzakaſzában az utólsó ſzálatskák több rugósággal, a’ benyomások eránt több engedelemmel [...] bírnak (1802 Kováts Mihály ford.–Struve 7197001, 215).

ÖE: ~adás, ~kérés, ~levél, ~nyerés, ~okirat.

Sz: engedelmi.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. enged; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

engedelem főnév 7B
1. (rég)
vmely elkövetett bűn, vétek megbocsátása, ill. a megtorlás, büntetés elengedése
[Hunyadi János] kivánta, hogy a’ gyözettetett [...] ötet engedelemre kérje
(1778 Bessenyei György¹)
 Felsége, 6 hónapokkal kivánta még meg tóldani, azon Közönſéges Engedelemnek (Generalpardon) Juliusnak els napjáig határozott idejét
(1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
kérte illetlen tselekedetének engedelmét
(1809 e. Báróczi Sándor ford.Korn)
könyezve kére engedelmet vétkeért
(1858 Mátyás Flórián ford.)
megölt a szerelem, Nincs annál engedelem
(1880–1899 Somogy megye népköltészete)
1a. (msz-szerűen, rendsz. tárgyraggal) (kissé rég)
〈udvariassági kifejezésben v. kifejezésként is:〉 (akaratlan) hibával, megbántással v. kellemetlenség okozásával szembeni jóindulatú, nagyvonalú elnézés
egy Ironak ſem ſzokott maga munkája tettzeni, és hogy minden tartalék nélkül követhetem továbis fordittáſát: aminthogy harmadſzoris hozzá kezdvén követtem, nem annyira biztatáſokban, mint az Olvaſonak engedelmében vetvén reménſégemet
(1775 Báróczi Sándor)
Bogozy bókolt be az ajtón, engedelmet instálva, hogy ilyen későn háborgatja a nagyságos urat
(1854 Jókai Mór)
Engedelmet kérek, nem tetszik tudni, mi az ezüst vegyijele?
(1930 Kosztolányi Dezső)
Engedelmet, szabad beljebb kerülni?
(1945 Háy Gyula)
Engedelmet a korai zaklatásért …
(1982 Jékely Zoltán)
1b. (tárgyraggal) (kissé rég)
〈udvarias, de erélyes ellenkezés bevezetésére〉
Mi homályos beszéd! nem tetszenék egy kicsit világosabban? Engedelmet, én sokszor, és éppen most szeretek beszélni olyanoknak, kik félhomályban is jól látnak
(1832 Kölcsey Ferenc)
– Rólam méltóztatott emlékezni? – „Engedelmet – nem. Izlésről volt szó, s az orrokról.”
(1863 Lauka Gusztáv)
Engedelmet, annál már jobban ismerem a vendégünket
(1901 Ambrus Zoltán)
– De már engedelmet, hogy’ lehet ez?
(1960 Makai Imre ford.Dosztojevszkij)
2. (kissé rég)
mások akaratának, utasításának végrehajtására való (készséges) hajlandóság, engedelmesség
[Krisztina] nem ſokáig kételkedet volna, meg-kértt ſzivét tellyes engedelemmel a’ Hertzegnek oda engedni
(1772 Mészáros Ignác ford.)
intsed tartós nyugalomra az embert, Példaadásra korost, engedelemre fiút
(1822 Vörösmarty Mihály)
hogyan kell kivált katonai alattvalókkal ugy bánni, hogy készséges engedelemmel tartsák magukat a főnöknek akaratjához és az általa elérendő czéljaihoz
(1878 Bászel Aurél)
ahol minden egyszerű, fehér és fekete, ahol nincs választás, csak engedelem, parancs és megoldása a parancsnak
(1979 Domahidy András)
3. (msz-szerűen is) (kissé rég)
〈elhomályosult jelentéstartalommal udvariassági formulaként is:〉 beleegyezés, engedély, ill. annak dokumentuma
a’ kotsiſt az ülésböl le-vonták, és keſzkenövel be-dugván a’ ſzáját, egy közel-álló fához kötözték; egy pedig ki-nyitván a’ hintónak ajtaját, minden köſzöntés, és engedelem nélkül a’ Grófné mellé a’ hintóba bé-ült
(1772 Mészáros Ignác ford.)
uj hirlapok kiadására makacsul megtagadtatott az engedelem
(1848 Vörösmarty Mihály)
„Parancsára kegyelmes uram! Mai napig is hordom néhány sörétjét legszentebb emlék gyanánt.” A herczeg szigorúan kérdezé: „Hol?” „Engedelemmel legyen mondva, – felelé, – lent, hol a hátam végződik!”
(1912–1913 Zichy Géza)
Őrmester (kínlódva): Engedelemmel, őrnagy uram, de még egy ember is van itt [...] Tokajból…
(1953 Remenyik Zsigmond)
Tehát engedelmedet adod, hogy elmehessek
(1964 Jékely Zoltán ford.Boccaccio)
Ritter von Stählin miniszteri tanácsos engedelmet kért, hogy bizonyos aggályait előadja
(1994 Somogyi Éva)
3a. (birtokszóként -vel raggal) (vál)
〈vkihez címzett közlés, kérés udvarias, tiszteletteljes bevezetéseként〉
Hortobágy tehát és Zöld Marci lesz tárgya, nyájas olvasóim engedelmével, ezen [...] beszélyemnek
(1847 Gaal József)
Méltóságodnak engedelmével harmincz évre tekintsünk vissza
(1862 Vas Gereben)
Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim. Szíves engedelmükkel most bemutatjuk, hogy miképen készül egy alapjaiban és minden tekintetben kitűnően megszervezett öszeesküvés
(1941 Békeffi László)
Engedelmével mégis körülnézek
(2005 Nádas Péter)
4. (rég, ritk)
vmely hatásra való fogékonyság, érzékenység
Ismétt újra föl-cserepesedtek a’ minapi vágásoknak be-gyógyúlni-kezd helyeik, és nagyobb engedelemmel vették a’ frissebb sebeket
(1786 Dugonics András)
A’ gyermekség’ id-ſzakaſzában az utólsó ſzálatskák több rugósággal, a’ benyomások eránt több engedelemmel [...] bírnak
(1802 Kováts Mihály ford.Struve)
ÖE: engedelemadás, engedelemkérés, engedelemlevél, engedelemnyerés, engedelemokirat
Sz: engedelmi
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. enged; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások