engedelmeskedik tn ige 12b 

1. engedelmeskedik vkinek, vminek ’〈annak kif-ére, hogy ember(ek), állat(ok csoportja) kérést, parancsot, utasítást stb. végrehajt, ill. vmely (belső) vágynak, szándéknak, akaratnak, elvárásnak engedve cselekszik〉’ ❖ [Gyulai] csüggött a szeszélyes lyány minden pillantásán, szolgailag engedelmeskedett változó ötleteinek (1858 Kemény Zsigmond 8235016, 146) | a köntös nem valami különös isten csodája; az az egész, hogy a szultán póklábas aláírásával bele van szőve: „Engedelmeskedjetek e kaftány viselőjének.” (1889 Mikszáth Kálmán 8312005, 229) | a fegyverszüneti megállapodásnak nem engedelmeskedő fegyveres csoportok (1996 Magyar Hírlap CD09) | a pulik – amellett, hogy feltétlenül engedelmeskedtek a gazdájuknak – önálló életet éltek (2005 Kovács Zsolt 3329004, 508).

1a. ’(jellemzően) engedelmesen viselkedik, engedelmességet tanúsít’ ❖ [Bojárdó] rab vala, és olly hatalom alatt, mellynek ellent nem mondhatot, kéntelenitetett engedelmeskedni (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 231) | jaj a nemzetnek, mely írott parancsokat némán olvas, s vakon engedelmeskedik! (1837 Kölcsey Ferenc 8253048, 1112) | a kormánybiztost [...] mindenkép segíteni s rendeletei iránt engedelmeskedni (1848 Kossuth Lajos CD32) | [a fejedelmeknek] kormányzása iránt, ameddig lehet, engedelmeskedni tartozunk (1910 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | [tisztviselők] „kurátorkodnak” az intézeti vezetőkön, akiket viszont tudósközösségek választottak meg. És úgy illik, hogy a párttagok, igazgatók, a választott pártbizottságok engedelmeskedjenek (1991 Bartha Antal ford.–Susarin 2037012, 1493).

2. engedelmeskedik vkinek, vminek (vonzat n. is) ’〈annak kif-ére, hogy anyag, ill. tárgy (vmely mértékben, módon v. vki által) alakítható, megmunkálható, használható〉’ ❖ a rejtett rugók mily nehezen engedelmeskedtek az ő reszkető kezének! (1859 Kemény Zsigmond 8235018, 131) | haragudtam igen is hosszú és tömött hajamra, hogy miért nem engedelmeskedik a fésűnek? (1887 Gyarmathy Zsigáné C1954, 20) | Láttam, hogy az a kis paraszt kölyök, aki az inasom volt, sokkal ügyesebben nyúl a dolgokhoz, mint én, sokkal jobban engedelmeskednek neki a szerszámok, mint nekem (1926 Kassák Lajos CD10) | [nem Petrovics Emil] tesz engedményeket az anyagnak, hanem az anyag engedelmeskedik, formálódik erős, de sohasem erőszakos akarata szerint (1968 Magyar Nemzet okt. 19. C4805, 4) | Szigeti Máriát a csuhé ejtette bűvöletbe. A nem is olyan könnyen engedelmeskedő anyagból figurákat, állatokat, tárgyakat formál (2003 Ács Anna CD36).

3. engedelmeskedik vkinek, vminek (rendsz. birtokszói alannyal, gyakr. tagadó szerkezetben, vonzat n. is) ’〈annak kif-ére, hogy testrész, szerv a birtokosa akaratának, szándékának (vmely mértékben v. módon) eleget tesz v. képes eleget tenni〉’ ❖ azon állapot, mellyben az opium már nem nyujt élvezetet, az egész rendszer felbomlik, a test részei már nem engedelmeskednek (1847 Hetilap CD61) | [Grigorij] föl akar ugrani, hogy leszálljon az ágyról és letérdeljen Ivanics Pável előtt, de a kezei és lábai nem engedelmeskednek neki (1898 Budapesti Napló júl. 22. C4881, 3) | [A herceg] idegzete nem engedelmeskedett többé akaratának (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 98) | nem mertem megkockáztatni, hogy ugorjak: reszkető, összegémberedett tagjaim úgyse engedelmeskedtek volna (1955 Sarkadi Imre C4486, 463) | Még visz a lábam, még engedelmeskedik a kezem, még jól esik az étel (2002 Oravecz Imre 3252061, 200).

4. engedelmeskedik vminek ’〈vmely természeti törvénynek, erőnek v. késztetésnek〉 nem áll ellen, ill. ellenállás nélkül eleget tesz vmi’ ❖ az állat oktalanul csupán érzéki ösztönének engedelmeskedik (1870 Mikszáth Kálmán 8312042, 22) | [a szobor] ellentállás nélkül engedelmeskedik a föld vonzóerejének (1933 Kárpáti Aurél CD10) | A nehézkedési erőnek engedelmeskedett a testem, a gravitációnak (1988 Földényi F. László 1053005, 270) | a szabadon, lefelé eső tárgyak és a fent járó égitestek azonos törvénynek engedelmeskednek (2002 Természet Világa CD50).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. enged; ÉKsz.; SzT. ~, engedelmeskedő