entrópia fn 6A

1. (Fiz) ’az energia átalakulási képességét jellemző fizikai mennyiség, ill. vmely anyagi rendszer molekuláris rendezetlenségi fokának v. az abban lezajló folyamatok visszafordíthatatlanságának mértéke’ ❖ a különféle jelenségek az energiának átalakulásai által jönnek létre, […] és az átváltozás bizonyos szabály szerint megy végbe (az úgynevezett „entropia” törvénye) (1888 Heller Ágost C7912, 262) | az entrópia eléri maximumát, minden hőmérsékletkülönbség kiegyenlítődött és bekövetkezik a világegyetem hőhalála (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 246) | egy zárt rendszer entrópiája, azaz az őt alkotó részecskék rendezetlenségének mértéke nem csökkenhet (1987 Tények könyve CD37) | A világszerte Gaia-hipotézisként ismert elmélet szerint […] a légkör entrópiájának (rendezetlenségének) meghatározott érték fölé emelkedését, azaz a kémiai reakciók lefolyását valamilyen önszabályzó folyamat állandóan gátolja (2004 Természet Világa CD50).

2. (Tud) ’〈az információelméletben:〉 a bizonytalanságnak a kapott információkkal csökkenő arányszáma’ ❖ ezt az összefüggést – amely tulajdonképpen az átlagos információ mennyiségét fejezi ki – az információforrás entrópiájának szokás nevezni, és Boltzmann után H betűvel jelölik (1956 Tarján Rezső C5235, 46) | Túlzott entrópia jellemzi az avantgardista szöveg kontextuális viszonyait is (1982 Fehér Erzsébet 2028008, 288) | A matematikai [kommunikáció]elmélet egyik fontos alkotója a forrás bizonytalanságának mérőszámaként bevezetett entrópia, ami egyben az optimális kód hosszának várható értékére ad alsó korlátot (2003 Természet Világa CD50).

3. (vál) ’az a jelenség v. folyamat, amelynek nyomán vmely rendszer folyamatosan a rendezetlenségi állapot irányába változik’ ❖ míg a társadalmi entrópia be nem tellett, addig a régi alkotmány állandó marad (1919 Szegedy István CD10) | a fejlődés „immanens célja” nem mint egy megszabott, végső állapothoz való elkerülhetetlen közeledés, mint „sorsszerű végzet” (az entrópia maximuma vagy a halál) [jelentkezik] (1966 Márkus György 9424001, 86) | végigkísérhettük azt a folyamatos entrópiát, ahogy előbb a mozik és a művelődési otthonok estek áldozatul a piaci szemléletnek (1995 Magyar Hírlap CD09) | minél erősebben elkülönülnek egymástól a lelki részrendszerek, […] annál könnyebben nyilvánul meg az entrópia jelensége (2009 Laczkó Katalin ford.–Jacobi² 3200002, 76).

ÖE: ~változás.

Vö. ÉKsz.; IdSz.

entrópia főnév 6A
1. (Fiz)
az energia átalakulási képességét jellemző fizikai mennyiség, ill. vmely anyagi rendszer molekuláris rendezetlenségi fokának v. az abban lezajló folyamatok visszafordíthatatlanságának mértéke
a különféle jelenségek az energiának átalakulásai által jönnek létre, […] és az átváltozás bizonyos szabály szerint megy végbe (az úgynevezett „entropia” törvénye)
(1888 Heller Ágost)
az entrópia eléri maximumát, minden hőmérsékletkülönbség kiegyenlítődött és bekövetkezik a világegyetem hőhalála
(1933 TolnaiÚjLex.)
egy zárt rendszer entrópiája, azaz az őt alkotó részecskék rendezetlenségének mértéke nem csökkenhet
(1987 Tények könyve)
A világszerte Gaia-hipotézisként ismert elmélet szerint […] a légkör entrópiájának (rendezetlenségének) meghatározott érték fölé emelkedését, azaz a kémiai reakciók lefolyását valamilyen önszabályzó folyamat állandóan gátolja
(2004 Természet Világa)
2. (Tud)
〈az információelméletben:〉 a bizonytalanságnak a kapott információkkal csökkenő arányszáma
ezt az összefüggést – amely tulajdonképpen az átlagos információ mennyiségét fejezi ki – az információforrás entrópiájának szokás nevezni, és Boltzmann után H betűvel jelölik
(1956 Tarján Rezső)
Túlzott entrópia jellemzi az avantgardista szöveg kontextuális viszonyait is
(1982 Fehér Erzsébet)
A matematikai [kommunikáció]elmélet egyik fontos alkotója a forrás bizonytalanságának mérőszámaként bevezetett entrópia, ami egyben az optimális kód hosszának várható értékére ad alsó korlátot
(2003 Természet Világa)
3. (vál)
az a jelenség v. folyamat, amelynek nyomán vmely rendszer folyamatosan a rendezetlenségi állapot irányába változik
míg a társadalmi entrópia be nem tellett, addig a régi alkotmány állandó marad
(1919 Szegedy István)
a fejlődés „immanens célja” nem mint egy megszabott, végső állapothoz való elkerülhetetlen közeledés, mint „sorsszerű végzet” (az entrópia maximuma vagy a halál) [jelentkezik]
(1966 Márkus György)
végigkísérhettük azt a folyamatos entrópiát, ahogy előbb a mozik és a művelődési otthonok estek áldozatul a piaci szemléletnek
(1995 Magyar Hírlap)
minél erősebben elkülönülnek egymástól a lelki részrendszerek, […] annál könnyebben nyilvánul meg az entrópia jelensége
(2009 Laczkó Katalin ford.Jacobi²)
ÖE: entrópiaváltozás
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások