enyhe mn 16B
1. ’kellemes, a jellemzőhöz képest mérsékelt 〈hőmérséklet, időjárás〉, ill. ilyen hőmérsékletű, időjárású 〈időszak〉’ ❖ a’ napok-is mind enyhébbek ’s mind hoſzſzabbak leſznek (1792 Magyar Kurír C0320, 298) | A sziget körül ritkán fagy be már a Duna; délszaki enyhe tél van ott, két fok a legnagyobb hideg (1872 Jókai Mór CD18) | Havasok téli klimájára jellemző a tartós derültség, enyhe hőmérséklet, rendkívül erős napsugárzás (1913 RévaiNagyLex. C5705, 668) | [2008 novemberében] a napos, enyhe időjárásnak köszönhetően Nyíregyházán másodszor érlelt gyümölcsöt a málna (2009 Bella Szabolcs 3209002, 12).
2. ’csekély, nem nagy 〈fok, mérték〉 v. ilyen fokú, mértékű 〈tulajdonság, állapot, hatás stb.〉, ill. ilyen tulajdonságú, állapotú, hatású 〈dolog, jelenség stb.〉’ ❖ enyhe fény (1804 k. Kazinczy Ferenc C2556, 147) | még folyvást tartó, de enyhébb esőzés (1870 Vadász- és Versenylap 8671001, 5) | a halevő nap már az enyhébb böjtök közé tartozott (1886 Jókai Mór CD18) | enyhén emelkedő hegyhát (1916 Karinthy Frigyes 9309081, 21) | Narcis frissen borotvált arca rózsaszínű, enyhén szederjes volt (1968 Jékely Zoltán ford.–Eftimiu 9278104, 52) | Enyhe nátha 2-3 nap alatt gyógyszeres segítség nélkül spontán módon gyógyul (1997 Magyar Hírlap CD09) | már csütörtökön is enyhe árcsökkenés jellemezte a tőzsde részvényszekcióját (1997 Figyelő CD2601) | A helyszínen megfújt alkoholszonda enyhe fokú ittasságot állapított meg a sofőrnél (2002 Magyar Hírlap CD09).
2a. • enyhén szólva (biz) ’〈annak jelzésére, hogy a(z el)várhatónál, szokásosnál, jogosnál stb. kevésbé éles v. kevésbé határozott és pontos megfogalmazás, minősítés következik〉’ ❖ R. Hole elragadtatásában azt irja szeretetteljes tulzással a Cloth of Gold [nevű rózsafajta] egy bimbójáról, – melyet pedig egyik vendége gomblyukba tüzve hozott hozzá – hogy ő „oly nagynak látta azt, mint a regebeli griffmadár tojása”, – ami pedig ha csakugyan ugy lett volna, enyhén szólva, legalább is igen bizarr látvány lett volna (1881 Fővárosi Lapok C8097, 850) | [a vállalat igazgatója] tehetetlen, nagyképű alak, aki enyhén szólva hiányos szakértelmét szólamokkal [...] igyekszik leplezni (1953 Darvas József 9101006, 152) | Minden rendben volt szülői után? – érdeklődtem, mert a fiúk jegyei enyhén szólva érdekesen alakultak (2010 Leiner Laura 3208005, 16).
3. ’nem súlyos 〈ítélet, büntetés〉, ill. nem szigorú, elnéző 〈megítélés, elbírálás〉’ ❖ [ha a csecsemőgyilkosság] eltüretik, a’ vagy tsak enyhén büntettetik, a’ legszörnybb következéseket huzhatja maga után (1833 Tudományos Gyűjtemény C7243, 64) | [falun] a lopás hasonlíthatatlanúl enyhébb megítélés alá esik, mint a középosztálynál (1913 Braun Róbert 9072001, 22) | a rablás több helyütt enyhébb elbírálás alá esik, mint a lopás (1923 e. Posch Jenő CD10) | enyhe dorgálással megúszta (1995 Magyar Hírlap CD09) | Az utolsó szó jogán a Whiskys a rendőrség munkáját kritizálta, és kérte a bíróságot, hogy enyhe ítéletet szabjon ki (2002 Magyar Hírlap CD09).
4. (kissé rég, irod) ’kellemes, jóleső érzést v. érzetet nyújtó’ ❖ Enyhe légyen a’ te nyugtod (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson C2528, 180) | [a föld] kebelében milljó lény lel Boldogságot, enyhe béket (1863 Madách Imre 8284005, 512) | Gvadányinak a hosszú háború után pihenője, édes, enyhe idyllje volt (1894 Széchy Károly CD55) | Vers, te másfelé röpülj, menekülj a vésztől, enyhe percet, hűs habot, lágy vizet igézz föl (1909 Babits Mihály CD01) | [a Kishíd utcai borbély] tudta leggyorsabban és legenyhébben megborotválni (1924 Krúdy Gyula CD54).
4a. (rég, irod) ’oltalmat és vigaszt nyújtó, enyhet adó, nyugalmas 〈hely, dolog〉’ ❖ e’ sötét erdőt enyhe ligeteddel csak egy esthajnnalra felváltván, az éjjeleket át fogod bolygani (1824 Hasznos Mulatságok C8320, 60) | a vándor vész között jár, Kormányán kétségben űl, Nem sejdítve, hogy hajója Enyhe sír fölett röpűl (1832 Kölcsey Ferenc 8253039, 164) | enyhe bölcsőm lágy ölén Az anyatejnek mézét ízlelém (1842 Petőfi Sándor CD01) | A fürj pihen barázda-dombon Párjával enyhe fészkiben (1868 Győry Vilmos ford.–Tegnér C1974, 46) | A fiu megkereste a fa enyhe oldalát (1907 Gárdonyi Géza C5321, 183).
4b. (kissé rég, irod) ’nyugodt, szelíd 〈ember〉, ill. ilyen emberre jellemző 〈tulajdonság, dolog〉’ ❖ Ő szelíd és enyhe volt; érzései kevésbbé kitörők: de mélyek ’s tartósak (1833 Aurora C0040, 86) | Az én atyám nagyon régi ember volt, – folytatta enyhén (1917 Móricz Zsigmond CD10) | már nem is tegezett – oly becsmérlőn se beszélt velem soha többé, mint azelőtt. Enyhébb lett, sokkal szelídebb (1932 Füst Milán CD10).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. enyhít; ÉKsz.