enyím (I. 28B6 II. 4B) l. enyém

enyém birt nm és fn  enyim (kissé rég v. nyj) , enyím (kissé rég v. nyj)

I. birt nm 28B6

1. (állítm-ként v. állítm részeként) ’〈annak kif-ére, hogy a mondat alanya által kifejezett dolog, tárgy, személy stb. a megnyilatkozó birtokában van, hozzá tartozik, a megnyilatkozóval vmilyen kapcsolatban, viszonyban áll, v. a megnyilatkozót vmilyen módon érinti〉’ ❖ Nyujtsad tehát azon drága kezetskéket, hogy ezer meg ezer tsókjaimmal illetheſsem, és könyveimnek záporával nedveſitſem. Im hol vagyon, ugy mond Laurette ſirván. Az enyimek ezek, monda Lutzi, ez a’ te ſzerelmednek els ’sengéje: ki tle meg-akar foſztani, inkáb’ éltemtl foſzſzon-meg (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 32) | Talán emlékezel a Rákos hidi-malma felett délre fekvő szőlőre. Ez most már enyém (1825 Szemere Pál 8439051, 223) | Mikor még én gyermek voltam Virgoncz, tüzes, barna gyer’ek, Enyém volt a szabad világ (1888 Horváth Kálmán 8188003, 9) | „Kész vagy e velem jönni Amerikába?” „S a gyerekek?” „Az enyéim lesznek.” (1918 Kádár Endre CD10) | Enyém itt minden hatalom (1956–1965 Nagy László² 9473056, 6) | Ez már más baja, nem az enyém (2010 Vincze Ferenc 3153004, 621).

1a. (azonosító névszói állítm-ként v. összetett állítm névszói részeként) ’〈annak kif-ére, hogy a megnyilatkozó házastársa v. (alkalmi) szerelmi partnere vki〉’ ❖ oh maradj én nálam, és légy egyedül ’s egéſzen az enyím, úgy tetſzik, hogy el-nem türhetném, hogy ha én kivlem máſt valakit ſzeretnél (1780 Kónyi János ford.–Gessner 7190014, 60) | Most ez egyszer későn jártál: mert az özvegy az enyém lesz (1823 Kisfaludy Károly 8242033, 138) | Gazdag vagyok, és tetszel. Légy enyém (1886 Dóczi Lajos 8108001, 70) | [A lány] nem az enyém volt, nem is lehetett az enyém, de az embernek örült a szeme, ha szépet láthatott abba a csúnya világba (1951 Veres Péter 9771010, 77) | amikor énekelni kezdett, tudtam, mindent odahagynék, csak hogy az enyém legyen (2006 Greskovits Endre ford.–Nair 3149007, 1490).

2. (alanyként, tárgyként v. határozóként, rendsz. hat ne-vel) ’〈megkülönböztetve egy másik birtokosétól: a szövegelőzményben megnevezett v. abból kikövetkeztethető személlyel, dologgal stb. azonos minőségű, kategóriájú olyan személyre, dologra stb. vonatkoztatva, amely a megnyilatkozó birtokában van, ahhoz tartozik, azzal vmilyen viszonyban, kapcsolatban áll, azt vmilyen módon érinti〉’ ❖ az én Uraságom nagyobb, mint az Algériai Baſſá-é, mert ez kételen az ö hatalmának, és tekéntetének fen-tartására keménykedéſsel, és fennyitékkel az alatta való jobbágyokat kormanyozni, holott én az enyimeket leg-kiſebb intéſsel mindenekben tekélletes engedelmeſséggel ſzolgálatomra birom a’ nélkül, hogy tselekedetimben máſoknak ſzavára, és tánátsára [= tanácsára] kelleſsék hajtanom (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 251) | lelked az enyémmel forrott össze (1889–1901 Makai Emil ford.–Fulda 8290019, 73) | az egész városban egyetlen gyereknek sem voltak ilyen állatai, mint az enyémek (1927 Kassák Lajos 9314007, 59) | Minden nép közül enyém adja a legtöbb öngyilkost (1969 Konrád György 9351001, 31) | a kölyök mellettem már vagy huszadszorra kérdezi, hogy van-e már negyed kilenc. Hát miért nem azt, hogy mennyi az idő, mordulna az indulat, pedig fél keze van, és alig tud rágyújtani, mert a maradék is remeg, egyébként meg ne dohányozzon annyit. Az enyémből (1999 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4B (rendsz. hat ne-vel)

1. ’a megnyilatkozó birtokában levő, annak rendelkezése alá tartozó dolog, kül. vagyon, tulajdon’ ❖ Én az öcsémnek ezen útjára adtam 276 f. és 40 xr. Az enyimből nem akart többet elkölteni 141 f.-nál és 40 xr.-nál (1792 Dugonics András 7087015, 119) | Ne várd arádat e rongyöltözetben; Eredj szobámba, végy fel egy enyímet (1866 Lévay József ford.–Shakespeare CD11) | Miért adjak a magaméból? Mert jön a másik, az idegen, és kér? Kapni akar csak azért, mert ő él s a világon van. Részt akar kapni az enyémből. Miért? (1917 Moly Tamás CD10) | Túl közel van még az az indián ős, ki törvénytelen vérével beoltott: nem értem az európaiak meredt keresztény kő-bálványait, még a szent-családot sem s a tulajdont, az enyémet, a kizárólagost, a mi kutyánk kölkét, a Szerzeményt se (1964 Garai Gábor 9172001, 5) | Ő engem fog dicsőíteni, mert az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

1a. enyém (é)s tied ’〈vmely tulajdonviszony, ill. a magántulajdon általános elvének a kif-ére〉’ ❖ a’ kisebb népesedés miatt több legelők is voltak mint ma vannak; és az az Enyim és Tied nem volt ugy elválva mint mái időkben különözve lenni kezdődik ’s tán nem sokára – adná Isten! egészen elválasztva lessz (1828 Széchenyi István CD1501) | ez egyének nem kedvesebbek-é magyar társaságban az üzlet komoly modest [= szerény] emberénél, kit szigorú nézeteiért az enyim s tiédről – pedansnak, takarékosságáért fukarnak, s mert becsületszóra minden könnyelmű fráternek nem kölcsönöz – szűkkeblű filiszternek tartanak? (1862 Vajda János 8503083, 36) | az enyém és tied fogalmának korbáccsal, bilinccsel, pallossal való megtanítása (1911 Bálint Aladár CD10) | Platón, szemben a gazdagok magántulajdonon alapuló társadalmával, amely „nem egy, hanem két államot teremt, a gazdagokét és szegényekét”, olyan ideális köztársaságról álmodott, melyet nem szakít két ellenséges táborra az „enyém és tied(1993 Népszabadság ápr. 3. C7843, 17).

2. (tbsz-ban) ’a megnyilatkozó közeli hozzátartozóinak, es. a vele egy közösségbe tartozóknak az összessége’ ❖ mind magam, mind pedig az enyimek veſzedelméröl el felejtkeztem (1775 Báróczi Sándor ford.–Dusch C0804, 111) | Nekem most azonnal el kell mennem – mondá nyugodtabban. – Rád és Anniere bizom addig az enyéimet(1887 Wohl Stefánia 8530010, 283) | Szeretettel gondolok reátok és az enyimekre (1914 Halász Gyula CD10) | Én szeretem a fiamat, enyéimet, egy-két barátomat is (1925 Kosztolányi Dezső 9359449, 74) | Kérlek, ha ezen az ördögi vonaton nem jutnék el a tubai zsinagógába, de te megteheted, akkor halott kezemből vedd ki a Tórát, és vidd haza az enyéimnek (2008 Benedek István Gábor 3151005, 914).

Vö. CzF. enyéim, ~; ÉrtSz. ~, enyim; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

enyím lásd enyém
enyém birtokos névmás és főnév
enyim I. 28B6 II. 4B (kissé rég v. nyj)
enyím I. 28B6 II. 4B (kissé rég v. nyj)
I. birtokos névmás 28B6
1. (állítm-ként v. állítm részeként)
〈annak kif-ére, hogy a mondat alanya által kifejezett dolog, tárgy, személy stb. a megnyilatkozó birtokában van, hozzá tartozik, a megnyilatkozóval vmilyen kapcsolatban, viszonyban áll, v. a megnyilatkozót vmilyen módon érinti〉
Nyujtsad tehát azon drága kezetskéket, hogy ezer meg ezer tsókjaimmal illetheſsem, és könyveimnek záporával nedveſitſem. Im hol vagyon, ugy mond Laurette ſirván. Az enyimek ezek, monda Lutzi, ez a’ te ſzerelmednek els ’sengéje: ki tle meg-akar foſztani, inkáb’ éltemtl foſzſzon-meg
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
Talán emlékezel a Rákos hidi-malma felett délre fekvő szőlőre. Ez most már enyém
(1825 Szemere Pál)
Mikor még én gyermek voltam Virgoncz, tüzes, barna gyer’ek, Enyém volt a szabad világ
(1888 Horváth Kálmán)
„Kész vagy e velem jönni Amerikába?” „S a gyerekek?” „Az enyéim lesznek.”
(1918 Kádár Endre)
Enyém itt minden hatalom
(1956–1965 Nagy László²)
Ez már más baja, nem az enyém
(2010 Vincze Ferenc)
1a. (azonosító névszói állítm-ként v. összetett állítm névszói részeként)
〈annak kif-ére, hogy a megnyilatkozó házastársa v. (alkalmi) szerelmi partnere vki〉
oh maradj én nálam, és légy egyedül ’s egéſzen az enyím, úgy tetſzik, hogy el-nem türhetném, hogy ha én kivlem máſt valakit ſzeretnél
(1780 Kónyi János ford.Gessner)
Most ez egyszer későn jártál: mert az özvegy az enyém lesz
(1823 Kisfaludy Károly)
Gazdag vagyok, és tetszel. Légy enyém
(1886 Dóczi Lajos)
[A lány] nem az enyém volt, nem is lehetett az enyém, de az embernek örült a szeme, ha szépet láthatott abba a csúnya világba
(1951 Veres Péter)
amikor énekelni kezdett, tudtam, mindent odahagynék, csak hogy az enyém legyen
(2006 Greskovits Endre ford.Nair)
2. (alanyként, tárgyként v. határozóként, rendsz. hat ne-vel)
〈megkülönböztetve egy másik birtokosétól: a szövegelőzményben megnevezett v. abból kikövetkeztethető személlyel, dologgal stb. azonos minőségű, kategóriájú olyan személyre, dologra stb. vonatkoztatva, amely a megnyilatkozó birtokában van, ahhoz tartozik, azzal vmilyen viszonyban, kapcsolatban áll, azt vmilyen módon érinti〉
az én Uraságom nagyobb, mint az Algériai Baſſá-é, mert ez kételen az ö hatalmának, és tekéntetének fen-tartására keménykedéſsel, és fennyitékkel az alatta való jobbágyokat kormanyozni, holott én az enyimeket leg-kiſebb intéſsel mindenekben tekélletes engedelmeſséggel ſzolgálatomra birom a’ nélkül, hogy tselekedetimben máſoknak ſzavára, és tánátsára [= tanácsára] kelleſsék hajtanom
(1772 Mészáros Ignác ford.)
lelked az enyémmel forrott össze
(1889–1901 Makai Emil ford.Fulda)
az egész városban egyetlen gyereknek sem voltak ilyen állatai, mint az enyémek
(1927 Kassák Lajos)
Minden nép közül enyém adja a legtöbb öngyilkost
(1969 Konrád György)
a kölyök mellettem már vagy huszadszorra kérdezi, hogy van-e már negyed kilenc. Hát miért nem azt, hogy mennyi az idő, mordulna az indulat, pedig fél keze van, és alig tud rágyújtani, mert a maradék is remeg, egyébként meg ne dohányozzon annyit. Az enyémből
(1999 Magyar Hírlap)
II. főnév 4B (rendsz. hat ne-vel)
1.
a megnyilatkozó birtokában levő, annak rendelkezése alá tartozó dolog, kül. vagyon, tulajdon
Én az öcsémnek ezen útjára adtam 276 f.forint és 40 xr.krajcár Az enyimből nem akart többet elkölteni 141 f.forint-nál és 40 xr.krajcár-nál
(1792 Dugonics András)
Ne várd arádat e rongyöltözetben; Eredj szobámba, végy fel egy enyímet
(1866 Lévay József ford.Shakespeare)
Miért adjak a magaméból? Mert jön a másik, az idegen, és kér? Kapni akar csak azért, mert ő él s a világon van. Részt akar kapni az enyémből. Miért?
(1917 Moly Tamás)
Túl közel van még az az indián ős, ki törvénytelen vérével beoltott: nem értem az európaiak meredt keresztény kő-bálványait, még a szent-családot sem s a tulajdont, az enyémet, a kizárólagost, a mi kutyánk kölkét, a Szerzeményt se
(1964 Garai Gábor)
Ő engem fog dicsőíteni, mert az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek
(1995 Protestáns Biblia ford.)
1a.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
enyém (é)s tied
〈vmely tulajdonviszony, ill. a magántulajdon általános elvének a kif-ére〉
a’ kisebb népesedés miatt több legelők is voltak mint ma vannak; és az az Enyim és Tied nem volt ugy elválva mint mái időkben különözve lenni kezdődik ’s tán nem sokára – adná Isten! egészen elválasztva lessz
(1828 Széchenyi István)
ez egyének nem kedvesebbek-é magyar társaságban az üzlet komoly modest [= szerény] emberénél, kit szigorú nézeteiért az enyim s tiédről – pedansnak, takarékosságáért fukarnak, s mert becsületszóra minden könnyelmű fráternek nem kölcsönöz – szűkkeblű filiszternek tartanak?
(1862 Vajda János)
az enyém és tied fogalmának korbáccsal, bilinccsel, pallossal való megtanítása
(1911 Bálint Aladár)
Platón, szemben a gazdagok magántulajdonon alapuló társadalmával, amely „nem egy, hanem két államot teremt, a gazdagokét és szegényekét”, olyan ideális köztársaságról álmodott, melyet nem szakít két ellenséges táborra az „enyém és tied
(1993 Népszabadság ápr. 3.)
2. (tbsz-ban)
a megnyilatkozó közeli hozzátartozóinak, es. a vele egy közösségbe tartozóknak az összessége
mind magam, mind pedig az enyimek veſzedelméröl el felejtkeztem
(1775 Báróczi Sándor ford.Dusch)
Nekem most azonnal el kell mennem – mondá nyugodtabban. – Rád és Anniere bizom addig az enyéimet
(1887 Wohl Stefánia)
Szeretettel gondolok reátok és az enyimekre
(1914 Halász Gyula)
Én szeretem a fiamat, enyéimet, egy-két barátomat is
(1925 Kosztolányi Dezső)
Kérlek, ha ezen az ördögi vonaton nem jutnék el a tubai zsinagógába, de te megteheted, akkor halott kezemből vedd ki a Tórát, és vidd haza az enyéimnek
(2008 Benedek István Gábor)
Vö. CzF. enyéim, ~; ÉrtSz. ~, enyim; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások