epikai mn 1BA (Irodt)

1. ’az epika műnem körébe tartozó, elbeszélő 〈műfaj〉, ilyen műfajú 〈mű, szöveg(rész)〉, ill. az ilyen műveket magában foglaló 〈(szép)irodalom〉’ ❖ [a Pesti Naplóban megjelent bírálatok] epikai és lyrai költészetünket illetik (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Az új költő, ki 1664-ben vetélytárs nélkül foglalta el a magyar epikai irodalom csúcsát, nem vala már ifjú (1863 Arany János C6505, 422) | epikai költemény (1882 Szász Károly² 8426067, 448) | „Zalán futása”, „Cserhalom” és „Eger”, a nagyszerű epikai trilógia (1900 Vörösmarty-emlékkönyv C5311, CV) | epikai műfajok (1937 Honti János 9255002, 109) | A versnek kettős epikai kerete és két idősíkja van (2004 Arató László 3254002, 80).

2. ’〈nem irodalmi műre vonatkoztatva is:〉 elbeszélő formában v. történetként való 〈ábrázolás, kifejezés stb.〉, ill. 〈vmely műben:〉 így ábrázolt v. elbeszélő jellegű 〈összetevő, mozzanat stb.〉’ ❖ Idők folytán sok mese elvesztette mythikus jelentését. Utóbb egyszerűen csak a nép erkölcsi nézetének, olykor pedig élcze és humorának epikai kifejezőivé lettek (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a ládát] berakott epikai ábrázolások díszítették (1925 MűvészetiLex. C6812, 608) | előfutárja lett Vörösmarty Zalán futásának a honfoglalás kora epikai megéneklésében (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 182) | míg Márai régebbi művei a legtöbbször ide-oda csillámlottak elbeszélés és esszé között, itt [ti. a Sértődöttek című trilógia első regényében] úgyszólván tisztán esszéisztikus forma jött létre, az epikai megformálás minden igényének szinte tudatos félretolásával (1948 Lukács György² 9405022, 225) | A históriás ének-költészetben a várostromok jeleneteinek, hangulatainak epikai ábrázolására is kezdett már bizonyos költői gyakorlat kialakulni (1964 Bán Imre CD53) | epikai szálak végig is húzódnak a filmen, akármennyire összezilálódnak vagy töredeznek is az álomszerű szerkezetben (1992 Györffy Miklós 2010003, 18).

3. ’ilyen ábrázolásra alkalmas v. arra jellemző 〈cselekmény, szerkezet, stílus stb.〉, ill. (vmely) epikus műben ábrázolt, abban levő v. abba illő 〈téma, hős stb.〉’ ❖ Tasso tárgya (matéria) magában is már epikai (1859–1860 Arany János C6504, 425) | [Lucretius] Enniusszal osztozkodik a latin epikai nyelv megteremtésének dicsőségében (1902 ÓkoriLex. CD28) | módosul a regény kompozíciója is, epikaibbá válik, nem néhány, kevés számú döntő jelenet körébe csoportosul (1918 Schöpflin Aladár CD10) | Arany János epikai stílusa mellett Petőfi Sándoré évtizedekig háttérbe szorult (1933 Pintér Jenő CD44) | epikai időkezelés (1976 Martinkó András 1104001, 343) | példaszerűvé emelt, kivételessé stilizált epikai hős (1990 Kulcsár Szabó Ernő CD53).

4. ’epikus műveket alkotó, ill. az epikus ábrázolásmódot (erőteljesen) érvényesítő 〈író, költő〉’ ❖ Mertens Lajos, Bécs ostromának és a kahlenbergi idillnek a megéneklője, Ausztria kevés epikai költőinek egyike (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Zrínyi Miklós] korában a magyarság legelső költője és hőse volt, s mint epikai elbeszélő és hadtudományi író ma is a legelsők között foglal helyet (1902 Széchy Károly CD55) | A lírai költő érzelmeit mintegy saját magának dalolja, ellentétben az epikai költővel, akinek közönség kell, hogy elbeszélhessen valamit (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 182) | Hogy [Kassák Lajos] mennyire epikai író, azt legjobban azon lehet megfigyelni, ahogy önmagát az elmondott dolgok közepébe állítva látja (1932 Schöpflin Aladár CD10).

5. ’epikus művek alkotásához szükséges 〈tehetség, hajlam stb.〉, ill. epikus műveket létrehívó, azok megalkotásához kedvező 〈korszak, időszak〉 v. 〈vkinek〉 ilyen 〈korszaka〉’ ❖ Antik formájú verselésünk főtipusa ez epikai időszakban a hexameter (1889 Négyesy László 8329004, 168) | [Vörösmarty Mihály] epikai korszaka 1831. bezárul, azután a drámához fordult (1896 PallasLex. CD02) | épikai talentuma (1900 Rákosi Jenő C5311, CXV) | [Bartalis János] igazi lírikus természet, mindenfajta epikai hajlam nélkül (1956 Méliusz József 9433010, 361) | [Mács József] jó elbeszélő, egyik értékes tulajdonsága az igazi epikai megjelenítő tehetség (1982 Csanda Sándor CD53).

6. ’az epikában fennmaradt, (bizonyos) epikus művekben megőrzött 〈hagyomány, örökség〉’ ❖ csak a hol gazdag mitologia vagy regevilág volt, ott alakult meg az eposz is, mint sok százados epikai hagyomány eredménye és koronája (1894 PallasLex. CD02) | Azokhoz a népies mintákhoz tartva magát, melyekben a legtöbb ily epikai hagyomány volt egy központ, egy főszemély köré fűzve: kialakult Lönnrot lelkében a finn őshagyománynak az a gyüjteményes összefoglalása, melyet azután 1835. „Kalevala, taikka Vanhoja Karjalan Runoja” (Kalevala vagyis Karjala régi énekei) címen adott közre Helsinkiben (1914 RévaiNagyLex. C5707, 142) | Korunk színpada közelebb áll Shakespeare korához, mint a múlt századhoz; a regény előadásmódját megváltoztatta a filmé, s a XX. század regénye többet köszönhet a XVIII. század epikai örökségének, mint a XIX. századénak (1975 Népszabadság ápr. 4. C7825, 23) | Epikai örökségnek tekinthető az ismétlődő megszólításokhoz […] kapcsolódó „díszítőjelző”-szerű szócsoportok, mellékmondatok alkalmazása, ami siratóénekeink zömében szembeötlő (1988 Magyar néprajz CD47) | Az Egy családregény vége (1977) egyáltalán nem negligálja az epikai hagyományt, sőt a történetmondás aspektusát tekintve szolidáris az olvasóval (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

6a. (Irodt) ’〈vmely (fikciós) irodalmi műre vonatkoztatva:〉 az a 〈hitelesség〉, amelyet az a tény v. a műnek az a sajátossága teremt meg, hogy cselekménye az olvasó számára valószerű, (el)hihető, ill. ismert hagyományhoz köthető’ ❖ Monda nélkül […] epikai költeményt írni [Arany János] nem akart, mert az „epikai hitelt” csak mondai vagy történeti alap adhatja meg (1879 Fővárosi Lapok C8095, 1320) | Az epikai hitel nem azonos a történeti (vagy akár mondai) hitelességgel (1920 Babits Mihály CD10) | [A Keveháza és a Csaba királyfi] nyilván azért is sikerültek csak olyan vázlatosra, mert a költőnek nem volt még elég olyan hősmondai anyaga, amelyen ott érezhette a nemzeti hagyomány, az élő köztudat „epikai hitelét” (1971 Keresztury Dezső CD30) | [Regényében Nyerges András egy] személyzeti vizsgálat áldokumentumait kapcsolja össze valóságos dokumentumokkal. Ez az ábrázolási módszer az epikai hitel szempontjából telitalálatnak bizonyul (1986 Népszabadság jan. 18. C7836, 16).

7. ’epikus művek létrehozására irányuló 〈kísérlet, törekvés, terv stb.〉’ ❖ A legújabb színpadi és epikai törekvések szintén a baloldali eszmék propagálása között folytak le (1928 TolnaiÚjLex. C5729, 198) | Arany nagyjából a Széchenyi-óda óta lírában, szerkesztésben, epikai tervekben (Buda halála, a Csaba-trilógia) viseli is ezt a szerepet és funkciót [ti. a nemzeti költő szerepét] (1987–1988 Barta János¹ 2019008, 667) | az epikai kísérletek (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

Sz: epikaiság.

Vö. TESz. epikus; ÉKsz.; IdSz.

epikai melléknév 1BA (Irodt)
1.
az epika műnem körébe tartozó, elbeszélő 〈műfaj〉, ilyen műfajú 〈mű, szöveg(rész), ill. az ilyen műveket magában foglaló (szép)irodalom〉
[a Pesti Naplóban megjelent bírálatok] epikai és lyrai költészetünket illetik
(1855 Vasárnapi Újság)
Az új költő, ki 1664-ben vetélytárs nélkül foglalta el a magyar epikai irodalom csúcsát, nem vala már ifjú
(1863 Arany János)
epikai költemény
(1882 Szász Károly²)
„Zalán futása”, „Cserhalom” és „Eger”, a nagyszerű epikai trilógia
(1900 Vörösmarty-emlékkönyv)
epikai műfajok
(1937 Honti János)
A versnek kettős epikai kerete és két idősíkja van
(2004 Arató László)
2.
〈nem irodalmi műre vonatkoztatva is:〉 elbeszélő formában v. történetként való 〈ábrázolás, kifejezés stb.〉, ill. 〈vmely műben:〉 így ábrázolt v. elbeszélő jellegű 〈összetevő, mozzanat stb.〉
Idők folytán sok mese elvesztette mythikus jelentését. Utóbb egyszerűen csak a nép erkölcsi nézetének, olykor pedig élcze és humorának epikai kifejezőivé lettek
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[a ládát] berakott epikai ábrázolások díszítették
(1925 MűvészetiLex.)
előfutárja lett Vörösmarty Zalán futásának a honfoglalás kora epikai megéneklésében
(1926 TolnaiÚjLex.)
míg Márai régebbi művei a legtöbbször ide-oda csillámlottak elbeszélés és esszé között, itt [ti. a Sértődöttek című trilógia első regényében] úgyszólván tisztán esszéisztikus forma jött létre, az epikai megformálás minden igényének szinte tudatos félretolásával
(1948 Lukács György²)
A históriás ének-költészetben a várostromok jeleneteinek, hangulatainak epikai ábrázolására is kezdett már bizonyos költői gyakorlat kialakulni
(1964 Bán Imre)
epikai szálak végig is húzódnak a filmen, akármennyire összezilálódnak vagy töredeznek is az álomszerű szerkezetben
(1992 Györffy Miklós)
3.
ilyen ábrázolásra alkalmas v. arra jellemző 〈cselekmény, szerkezet, stílus stb.〉, ill. (vmely) epikus műben ábrázolt, abban levő v. abba illő 〈téma, hős stb.〉
Tasso tárgya (matéria) magában is már epikai
(1859–1860 Arany János)
[Lucretius] Enniusszal osztozkodik a latin epikai nyelv megteremtésének dicsőségében
(1902 ÓkoriLex.)
módosul a regény kompozíciója is, epikaibbá válik, nem néhány, kevés számú döntő jelenet körébe csoportosul
(1918 Schöpflin Aladár)
Arany János epikai stílusa mellett Petőfi Sándoré évtizedekig háttérbe szorult
(1933 Pintér Jenő)
epikai időkezelés
(1976 Martinkó András)
példaszerűvé emelt, kivételessé stilizált epikai hős
(1990 Kulcsár Szabó Ernő)
4.
epikus műveket alkotó, ill. az epikus ábrázolásmódot (erőteljesen) érvényesítő 〈író, költő〉
Mertens Lajos, Bécs ostromának és a kahlenbergi idillnek a megéneklője, Ausztria kevés epikai költőinek egyike
(1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[Zrínyi Miklós] korában a magyarság legelső költője és hőse volt, s mint epikai elbeszélő és hadtudományi író ma is a legelsők között foglal helyet
(1902 Széchy Károly)
A lírai költő érzelmeit mintegy saját magának dalolja, ellentétben az epikai költővel, akinek közönség kell, hogy elbeszélhessen valamit
(1928 TolnaiÚjLex.)
Hogy [Kassák Lajos] mennyire epikai író, azt legjobban azon lehet megfigyelni, ahogy önmagát az elmondott dolgok közepébe állítva látja
(1932 Schöpflin Aladár)
5.
epikus művek alkotásához szükséges 〈tehetség, hajlam stb.〉, ill. epikus műveket létrehívó, azok megalkotásához kedvező 〈korszak, időszak〉 v. 〈vkinek〉 ilyen 〈korszaka〉
Antik formájú verselésünk főtipusa ez epikai időszakban a hexameter
(1889 Négyesy László)
[Vörösmarty Mihály] epikai korszaka 1831. bezárul, azután a drámához fordult
(1896 PallasLex.)
épikai talentuma
(1900 Rákosi Jenő)
[Bartalis János] igazi lírikus természet, mindenfajta epikai hajlam nélkül
(1956 Méliusz József)
[Mács József] jó elbeszélő, egyik értékes tulajdonsága az igazi epikai megjelenítő tehetség
(1982 Csanda Sándor)
6.
az epikában fennmaradt, (bizonyos) epikus művekben megőrzött 〈hagyomány, örökség〉
csak a hol gazdag mitologia vagy regevilág volt, ott alakult meg az eposz is, mint sok százados epikai hagyomány eredménye és koronája
(1894 PallasLex.)
Azokhoz a népies mintákhoz tartva magát, melyekben a legtöbb ily epikai hagyomány volt egy központ, egy főszemély köré fűzve: kialakult Lönnrot lelkében a finn őshagyománynak az a gyüjteményes összefoglalása, melyet azután 1835. „Kalevala, taikka Vanhoja Karjalan Runoja” (Kalevala vagyis Karjala régi énekei) címen adott közre Helsinkiben
(1914 RévaiNagyLex.)
Korunk színpada közelebb áll Shakespeare korához, mint a múlt századhoz; a regény előadásmódját megváltoztatta a filmé, s a XX. század regénye többet köszönhet a XVIII. század epikai örökségének, mint a XIX. századénak
(1975 Népszabadság ápr. 4.)
Epikai örökségnek tekinthető az ismétlődő megszólításokhoz […] kapcsolódó „díszítőjelző”-szerű szócsoportok, mellékmondatok alkalmazása, ami siratóénekeink zömében szembeötlő
(1988 Magyar néprajz)
Az Egy családregény vége (1977) egyáltalán nem negligálja az epikai hagyományt, sőt a történetmondás aspektusát tekintve szolidáris az olvasóval
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
6a. (Irodt)
〈vmely (fikciós) irodalmi műre vonatkoztatva:〉 az a 〈hitelesség〉, amelyet az a tény v. a műnek az a sajátossága teremt meg, hogy cselekménye az olvasó számára valószerű, (el)hihető, ill. ismert hagyományhoz köthető
Monda nélkül […] epikai költeményt írni [Arany János] nem akart, mert az „epikai hitelt” csak mondai vagy történeti alap adhatja meg
(1879 Fővárosi Lapok)
Az epikai hitel nem azonos a történeti (vagy akár mondai) hitelességgel
(1920 Babits Mihály)
[A Keveháza és a Csaba királyfi] nyilván azért is sikerültek csak olyan vázlatosra, mert a költőnek nem volt még elég olyan hősmondai anyaga, amelyen ott érezhette a nemzeti hagyomány, az élő köztudat „epikai hitelét”
(1971 Keresztury Dezső)
[Regényében Nyerges András egy] személyzeti vizsgálat áldokumentumait kapcsolja össze valóságos dokumentumokkal. Ez az ábrázolási módszer az epikai hitel szempontjából telitalálatnak bizonyul
(1986 Népszabadság jan. 18.)
7.
epikus művek létrehozására irányuló 〈kísérlet, törekvés, terv stb.〉
A legújabb színpadi és epikai törekvések szintén a baloldali eszmék propagálása között folytak le
(1928 TolnaiÚjLex.)
Arany nagyjából a Széchenyi-óda óta lírában, szerkesztésben, epikai tervekben (Buda halála, a Csaba-trilógia) viseli is ezt a szerepet és funkciót [ti. a nemzeti költő szerepét]
(1987–1988 Barta János¹)
az epikai kísérletek
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
Sz: epikaiság
Vö. TESz. epikus; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások