epreskert fn 3B1 (tulajdonnévszerűen is)

’eperfákból álló ültetvény; epres’ ❖ [a postamester] ſzép kerítés epres kertet is állított-fel, mellyben hét ezerig való eperj-fa vagyon (1792 Magyar Hírmondó C5809, 69) | czélirányos lenne, a’ bokrok helyett az eperfának azon nemét ültetni, melly magasan nem nő; mert igy sok városi család, mellynek most nincs epreskertre helye, üzhetne hasznos selyembogártenyésztést (1841 Pesti Hírlap CD61) | Követségek, pártházak, méregdrága irodák gyűrűjébe szorult a legendás Epreskert, a képzőművészeti főiskola szobrásznövendékeinek és a neves mestereknek az alkotóhelye – különös rezervátum a város közepén (1999 Magyar Hírlap CD09) | [Tessedik Sámuel 1780-ban alapított szarvasi iskolájában] a kor kívánalmainak és a kormányzat előírásainak megfelelően elsősorban a selyemhernyó-tenyésztésre, az ezt alátámasztó epreskertek létesítésére, a nyert selyem helyi feldolgozására fektették a fő súlyt (2001 Fehér Katalin CD40).

Vö. CzF. eprės; ÉKsz.

epreskert főnév 3B1 (tulajdonnévszerűen is)
eperfákból álló ültetvény; epres
[a postamester] ſzép kerítés epres kertet is állított-fel, mellyben hét ezerig való eperj-fa vagyon
(1792 Magyar Hírmondó)
czélirányos lenne, a’ bokrok helyett az eperfának azon nemét ültetni, melly magasan nem nő; mert igy sok városi család, mellynek most nincs epreskertre helye, üzhetne hasznos selyembogártenyésztést
(1841 Pesti Hírlap)
Követségek, pártházak, méregdrága irodák gyűrűjébe szorult a legendás Epreskert, a képzőművészeti főiskola szobrásznövendékeinek és a neves mestereknek az alkotóhelye – különös rezervátum a város közepén
(1999 Magyar Hírlap)
[Tessedik Sámuel 1780-ban alapított szarvasi iskolájában] a kor kívánalmainak és a kormányzat előírásainak megfelelően elsősorban a selyemhernyó-tenyésztésre, az ezt alátámasztó epreskertek létesítésére, a nyert selyem helyi feldolgozására fektették a fő súlyt
(2001 Fehér Katalin)
Vö. CzF. eprės; ÉKsz.

Beállítások