épülés fn 4B

’az épül igével kifejezett történés, folyamat’ ❖ Mivel e’ nyavalyában föképen az eledelek’ eméſztéſének mhelye ſokat ſzenved, azért jó ideig az éplés utánn ſzoros diaetát tartſanak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 248).

a. (kissé rég) ’vmely dolognak az az állapota, hogy létrejön, épül, ill. alakulásának fejlődést mutató szakasza’ ❖ [a nagyváradi püspök] a’ már épűlésben lévő Szilágy-Somlyói Gymnasiumra 10,333 Valto forintot, és 20 krajtzárt kegyesen ajándékozna (1831 Hasznos Mulatságok C8334, 409) | Új vasútak építése, olcsó s a versenyt előmozdító vasúti és hajófuvardíjak, a fogyasztás általános érdekeit számba vevő, önálló vámpolitika, a valuta rendezése és megszilárdítása sok nyílt sebet hegesztene be, sok sulyos csapást háríthatna el, sőt új épülést, új erőt, új életet teremtene (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | épülésben lévő hadihajók (1931 Pesti Hírlap márc. 25. C5679, 6).

b. ’lelki, szellemi stb. gyarapodás, gazdagodás mint a személyiség v. vmely közösség belső változásának módja, iránya, ritk. annak eredménye’ ❖ a’ mi beſzélgetésünk tzéljának ollyannak kell lenni, melly által épüléſt-is, jobbúláſt-is veheſsünk (1777 Szigeti Gyula Sámuel–Tordai Sámuel ford.–Bunyan 7353006, 114) | [a piaci logikával] végre is megint a literatúra, s mely abban szellemi éldeletet és szellemi épülést lát, a közönség vesztene (1874 Mikszáth Kálmán CD04) | Willkienek nagyon tetszik, hogy de Gaulle katonazenével fogadja [...] – magából a társalgásból azonban kevés épülést merít (1943 Csécsy Imre 2032014, 744) | [A bulvársajtó] erkölcsileg kevéssé szolgált épülésemre (1992 Bossányi Katalin 2027034, 37) | [jó-e, ha az ember] nyilvánosságot ad olyan kijelentéseknek, eseményeknek, amelyeket nem ítél úgy meg, hogy a nyilvánosság számára épülésül szolgálnak (2004 Országgyűlési Napló CD62).

Vö. CzF. épűlés · épülés; ÉrtSz.; TESz. ép; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

épülés főnév 4B
az épül igével kifejezett történés, folyamat
Mivel e’ nyavalyában föképen az eledelek’ eméſztéſének mhelye ſokat ſzenved, azért jó ideig az éplés utánn ſzoros diaetát tartſanak
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a. (kissé rég)
vmely dolognak az az állapota, hogy létrejön, épül, ill. alakulásának fejlődést mutató szakasza
[a nagyváradi püspök] a’ már épűlésben lévő Szilágy-Somlyói Gymnasiumra 10,333 Valto forintot, és 20 krajtzárt kegyesen ajándékozna
(1831 Hasznos Mulatságok)
Új vasútak építése, olcsó s a versenyt előmozdító vasúti és hajófuvardíjak, a fogyasztás általános érdekeit számba vevő, önálló vámpolitika, a valuta rendezése és megszilárdítása sok nyílt sebet hegesztene be, sok sulyos csapást háríthatna el, sőt új épülést, új erőt, új életet teremtene
(1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
épülésben lévő hadihajók
(1931 Pesti Hírlap márc. 25.)
b.
lelki, szellemi stb. gyarapodás, gazdagodás mint a személyiség v. vmely közösség belső változásának módja, iránya, ritk. annak eredménye
a’ mi beſzélgetésünk tzéljának ollyannak kell lenni, melly által épüléſt-is, jobbúláſt-is veheſsünk
(1777 Szigeti Gyula Sámuel–Tordai Sámuel ford.Bunyan)
[a piaci logikával] végre is megint a literatúra, s mely abban szellemi éldeletet és szellemi épülést lát, a közönség vesztene
(1874 Mikszáth Kálmán)
Willkienek nagyon tetszik, hogy de Gaulle katonazenével fogadja [...] – magából a társalgásból azonban kevés épülést merít
(1943 Csécsy Imre)
[A bulvársajtó] erkölcsileg kevéssé szolgált épülésemre
(1992 Bossányi Katalin)
[jó-e, ha az ember] nyilvánosságot ad olyan kijelentéseknek, eseményeknek, amelyeket nem ítél úgy meg, hogy a nyilvánosság számára épülésül szolgálnak
(2004 Országgyűlési Napló)
Vö. CzF. épűlés · épülés; ÉrtSz.; TESz. ép; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások