épület fn 3B

1. ’építési munkálat eredményeként létrejött, falakkal határolt(, több helyiséget magában foglaló) építészeti alkotás, építmény, ház’ ❖ árkokat kellene áſni az épületek körül, hogy az eſſö-viz melletek le folyhaſſon (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 33) | Ha valami nagy gazda vagy tsak szénakalapot, vagy pedig az alá istállót is akar építtetni, ezt sok marhára, amazt egynehány ezer má’sa szénára: nyújtsa az épűletet, egy felé, a’ szélessége maradhat 4 öl. Épület’ hosszában, minden 4 ölre ásassonle kétkét oszlopot, ha 1000 polgárszekér-szénája terem, 11 párt, hogy a’ köz 10 legyen, eggyütt 40 öl hosszaságu (1805 Pethe Ferenc 8364008, 719) | [Lipcse] minden épületei téglából, kivált az emeletesek fa közé vagynak rakva, mind cseréppel fedve, igen sűrű ablakokkal, és majd minden épületnek erkélye vagyon (1823 Fogarasi Sámuel 7109007, 193) | A grófi család birtokában levő épületek nagyszerüsége meglepő volt, minthogy egész csoportozatot képeztek, a második emeletből a keskeny utcza felett fedett folyosóval voltak egybekötve, hat utczára homlokzattal, három udvarral s a csatornára ugyanannyi kijárással birtak (1885 Ormós Zsigmond 8341005, 121) | sok gazdaházat találunk, amelyek általában az ún. hézagos városias beépítési módnak megfelelően létesültek, egyik oldalon telekhatárra épített, mélyen benyúló, földszintes, gyakran emeletes épületekkel, a szűk telekméret és nagy tűzfal, ill. határfalmagasságok miatt gyér benapozású udvarokkal (1957 Winkler Oszkár CD52) | évek óta kiégetten áll egy épület, szenes gerendákkal és kormos, meztelen ablakkerettel (2008 Grecsó Krisztián 3123001, 22).

1a. (birtokszóként v. minőségjelzővel) ’ez mint vmely intézmény működési helye’ ❖ az Oskola épületjére pedig ezen irás iratott (1789 Magyar Kurír C0315, 1058) | folyamodványok Pesten a megyeház épületében lévő telekkönyvi igazgatósági hivatalban elfogadtatnak (1855 Budapesti Hírlap C7813, 4228) | erős csengetés verte fel álmukból a Vanderbilt-féle gyógyintézet igazgatósági épületének lakóit (1887 Wohl Stefánia 8530010, 275) | A második világháborúban a kórház épületei súlyos károkat szenvedtek (1957 Winkler Oszkár CD52) | A londoni parlament épületének tervpályázati kiírásában a csúcsíves stílus követelményként szerepelt (1984 Moravánszky Ákos 1112002, 7) | a ’90-es évek közepén készült felmérés szerint a bírósági épületek több mint 70 százaléka felújításra szorul (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. (birtokszóként) (/vál) ’vminek a szerkezete, konstrukciója, ill. vmilyen felépítésű társadalmi, gazdasági, szellemi stb. jelenség, dolog’ ❖ egy iſzonyú rendülés rázván-meg e’ világnak egéſz épületit, rend, egyeſség benne felfordúlnak (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 14) | Általmenvén a darab épületéhez megvalljuk, itt sem látjuk több nyomait a szerző gondjainak, mint a charakterekben (1834 Toldy Ferenc 8481039, 358) | Abbahagyta, hogy a motivikus konstrukció csodálatos épületét elmagyarázza s ahogy tovább játszott, Márta tisztábban hallotta átfonódni a hangok közt a motívumok csengő és diadalmas vezetését (1912 Tóth Wanda CD10) | [a relativitáselmélet] a klasszikus fizika épületén belül egy logikailag koherens rendszert teremtő alkotás (1995 Természet Világa ford. CD50) | [a pártfinanszírozást] olyan módon kell tehát szabályozni, hogy a magyar demokrácia épülete tovább emelkedjen, és ne érezze úgy egyetlen parlamenti párt sem, hogy ez ellene irányul (2000 Országgyűlési Napló CD62).

3. (rendsz. birtokszóként) (rég) ’az a folyamat, amelynek során vmely személy v. csoport lelki, szellemi, erkölcsi stb. szempontból fejlődik, gyarapodik, épül’ ❖ nintsen mondom ollyan ſzemmel látható dolog, mellyet ha az Ember elsö tekintettel ſemminek ítél-is; de jól el-kéſzült elmével és ki nyílt ſzemekkel meg nézvén, az Istennek Ditsösſégére és az Embereknek épületére ſzolgálni; ne tapaſztallyon (1774 Vesmás Márton C4461, 4) | Czél a közjónak, nemzetnagyságnak s emberiségnek épülete, mellyet évezredek sem végeznek be (1846 Hetilap CD61) | egy negyedóra múlva ő fog prédikálni ennyi istentől elvetemült ember lelki épületére (1853 Jókai Mór CD18).

Ö: állomás~, fantom-, fő~, kő~, köz~, lakó~, magán-, mellék~, szárny~; az -épület címszó alatt: bank~, beton~, börtön~, fa~, gyár~, iskola~, kórház~, márvány~, posta~, raktár~, színház~, tégla~, vályog~.

UB: -csoport, -dísz, -fal, -felújítás, -karbantartás.

ÖU: barakk~, csarnok~, deszka~, istálló~, konyha~, könyvtár~, laktanya~, múzeum~, sarok~, vár~, villa~.

ÖE: ~homlokzat, ~kő, ~maradvány, ~rész, ~sor, ~szobrászat.

Sz: épületű.

Vö. CzF. épűlet · épület; ÉrtSz.; TESz. ép; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

épület főnév 3B
1.
építési munkálat eredményeként létrejött, falakkal határolt(, több helyiséget magában foglaló) építészeti alkotás, építmény, ház
árkokat kellene áſni az épületek körül, hogy az eſſö-viz melletek le folyhaſſon
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Ha valami nagy gazda vagy tsak szénakalapot, vagy pedig az alá istállót is akar építtetni, ezt sok marhára, amazt egynehány ezer má’sa szénára: nyújtsa az épűletet, egy felé, a’ szélessége maradhat 4 öl. Épület’ hosszában, minden 4 ölre ásassonle kétkét oszlopot, ha 1000 polgárszekér-szénája terem, 11 párt, hogy a’ köz 10 legyen, eggyütt 40 öl hosszaságu
(1805 Pethe Ferenc)
[Lipcse] minden épületei téglából, kivált az emeletesek fa közé vagynak rakva, mind cseréppel fedve, igen sűrű ablakokkal, és majd minden épületnek erkélye vagyon
(1823 Fogarasi Sámuel)
A grófi család birtokában levő épületek nagyszerüsége meglepő volt, minthogy egész csoportozatot képeztek, a második emeletből a keskeny utcza felett fedett folyosóval voltak egybekötve, hat utczára homlokzattal, három udvarral s a csatornára ugyanannyi kijárással birtak
(1885 Ormós Zsigmond)
sok gazdaházat találunk, amelyek általában az ún.úgynevezett hézagos városias beépítési módnak megfelelően létesültek, egyik oldalon telekhatárra épített, mélyen benyúló, földszintes, gyakran emeletes épületekkel, a szűk telekméret és nagy tűzfal, ill.illetve határfalmagasságok miatt gyér benapozású udvarokkal
(1957 Winkler Oszkár)
évek óta kiégetten áll egy épület, szenes gerendákkal és kormos, meztelen ablakkerettel
(2008 Grecsó Krisztián)
1a. (birtokszóként v. minőségjelzővel)
ez mint vmely intézmény működési helye
az Oskola épületjére pedig ezen irás iratott
(1789 Magyar Kurír)
folyamodványok Pesten a megyeház épületében lévő telekkönyvi igazgatósági hivatalban elfogadtatnak
(1855 Budapesti Hírlap)
erős csengetés verte fel álmukból a Vanderbilt-féle gyógyintézet igazgatósági épületének lakóit
(1887 Wohl Stefánia)
A második világháborúban a kórház épületei súlyos károkat szenvedtek
(1957 Winkler Oszkár)
A londoni parlament épületének tervpályázati kiírásában a csúcsíves stílus követelményként szerepelt
(1984 Moravánszky Ákos)
a ’90-es évek közepén készült felmérés szerint a bírósági épületek több mint 70 százaléka felújításra szorul
(2002 Magyar Hírlap)
2. (birtokszóként) (/vál)
vminek a szerkezete, konstrukciója, ill. vmilyen felépítésű társadalmi, gazdasági, szellemi stb. jelenség, dolog
egy iſzonyú rendülés rázván-meg e’ világnak egéſz épületit, rend, egyeſség benne felfordúlnak
(1776 Bessenyei György¹ ford.Lucanus)
Általmenvén a darab épületéhez megvalljuk, itt sem látjuk több nyomait a szerző gondjainak, mint a charakterekben
(1834 Toldy Ferenc)
Abbahagyta, hogy a motivikus konstrukció csodálatos épületét elmagyarázza s ahogy tovább játszott, Márta tisztábban hallotta átfonódni a hangok közt a motívumok csengő és diadalmas vezetését
(1912 Tóth Wanda)
[a relativitáselmélet] a klasszikus fizika épületén belül egy logikailag koherens rendszert teremtő alkotás
(1995 Természet Világa ford.)
[a pártfinanszírozást] olyan módon kell tehát szabályozni, hogy a magyar demokrácia épülete tovább emelkedjen, és ne érezze úgy egyetlen parlamenti párt sem, hogy ez ellene irányul
(2000 Országgyűlési Napló)
3. (rendsz. birtokszóként) (rég)
az a folyamat, amelynek során vmely személy v. csoport lelki, szellemi, erkölcsi stb. szempontból fejlődik, gyarapodik, épül
nintsen mondom ollyan ſzemmel látható dolog, mellyet ha az Ember elsö tekintettel ſemminek ítél-is; de jól el-kéſzült elmével és ki nyílt ſzemekkel meg nézvén, az Istennek Ditsösſégére és az Embereknek épületére ſzolgálni; ne tapaſztallyon
(1774 Vesmás Márton)
Czél a közjónak, nemzetnagyságnak s emberiségnek épülete, mellyet évezredek sem végeznek be
(1846 Hetilap)
egy negyedóra múlva ő fog prédikálni ennyi istentől elvetemült ember lelki épületére
(1853 Jókai Mór)
ÖU: barakképület, csarnoképület, deszkaépület, istállóépület, konyhaépület, könyvtárépület, laktanyaépület, múzeumépület, saroképület, várépület, villaépület
ÖE: épülethomlokzat, épületkő, épületmaradvány, épületrész, épületsor, épületszobrászat
Sz: épületű
Vö. CzF. épűlet · épület; ÉrtSz.; TESz. ép; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások