ér¹ ige 1b 

1. tn ’〈ember v. állat vmely testrészével, kül. a kezével v. kezében fogott tárggyal〉 hozzáér v. hozzányúl vmihez, vkihez(, hogy azt megfogja, megragadja)’ ❖ Igy jára Midás is, ki aranyat kére, Meg-nyerte, mert azzá ln a’ mihez ére (1780 Patay Sámuel ford. C0710, 405) | Ollóval, avagy hargos vérpalánt-kéſſel, ha a’ gyökerihez lehet érni, az egéſz vérpalánt [ti. az orrban található duzzanat, polip] ki-mettzetik (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck 7278027, 135) | Ki volna gyáva, kün ha télfagy éri, Tűzhöz kezével hogy ne merne érni! (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | heves ajkával hirtelen, a leány ajkához ért, harapva (1917 Szomory Dezső CD10) | legvégül eljön az a vágy nélküli időszak, a beteljesülés, amikor vénemberként fekszünk egymástól némi távolságra, és elég lesz olykor egymáshoz érni (1978 Bereményi Géza 9048001, 197) | amikor [a kutya] orrával a kabátom széléhez ér, keményen rákiált a gazdája: – Pfuj! (1988 Magyar Nemzet márc. 28. C8363, 5).

1a. ’〈tárgy, test(rész) stb., ill. azzal vki〉 mozgása, helyzetének megváltozása következtében egy pillanatra v. tartósan hozzáér vmihez, (véletlenül) érintkezésbe kerül vmivel, ill. helyzete következtében érintkezik vmivel’ ❖ az a’ tulajdonság-is, a’ melly nem engedi, hogy a’ Salétrom magánoſon és egyedül a’ leg-nagyobb tüzben-is fel-gyúladgyon, ha hozzá égö avagy fel-gyúladó matéria nem ér (1780 Rácz Sámuel ford.–Haeckel 7278024, 7) | Azok, a’ kik a’ Koronáról írtanak, így [ti. keresztabroncsnak] nevezék-el azt a’ négy ágú arany pléhet, melly a’ kereszt alól lenyúlván, a’ diadémához négy punktumbann ér (1793 Kazinczy Ferenc C2555, 323) | [Kinizsi] egy kisség csendessséget kér: Pohara megkocczanva ér Bátori’ tőlt poharához, Köszön, emelve szájához (1830 Szőke József 8454034, 23) | [Niki] odaült hozzám egész közel, s karjával majdcsakhogynem a vállamhoz ért. S úgy beszélt (1893 Justh Zsigmond 8213001, 58) | orrcimpái kitágultak s azon a ponton, hol az archúshoz értek, elzöldültek (1924 Pesti Hírlap dec. 28. C5672, [1]) | Egész talpuk [ti. az ormányos medvéké] csak akkor ér a földre, mikor állnak, vagy mikor hátsó végtagjaikon ülnek (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A bőrömhöz érő selyemszálak enyhítették a láz forróságát (1976 Dobos László 1034003, 239) | két kézzel fogtam a virágokat, nehogy megtörjenek, a tulipánfejek egymáshoz ütődtek, egyszer-egyszer az arcomhoz értek (2005 Dragomán György 3090001, 12).

2. ts ’〈testrész, tárgy, ill. azzal vki, vmi〉 mozgása, helyzetének megváltozása következtében (véletlenül) érint(ve kissé súrol) vmit’ ❖ mindennek tsak az elejét, tsak kis újjal érik a’ kérdések (1776 Molnár János C3199, 326) | [Kadarkuthy Viktor] nem mondott sem jó napot, sem egyéb tisztelkedő szót a papnak; odaállt egyenesen az arca elé, hogy a csizmáik orrai egymást érték (1857 Jókai Mór CD18) | Gyorsan feltürte nadrágját s bement a tóba addig, a meddig lábaival érhette a talajt (1887 Pesti Hírlap aug. 12. C5635, 3) | Helyes leszállásnál a gép három ponton két kerekével és sarkantyújával majdnem egyidejűleg éri a földet (1927 RévaiNagyLex. C5716, 785) | Hivatalosan akkor van „lent” az öklöző, ha a lábát leszámítva testének bármelyik pontja a padlót éri (1999 Nemzeti Sport máj. 6. C8068, 21) | Megkérdezte, hogy megcsókolhatja-e az ifiasszonyt, és úgy is tett, az ajkával épp a hosszú fülcimpát érte, ahogy a hölgy elfordította a fejét (2007 Mesterházi Mónika ford.–Munro 3150004, 275).

2a. (von mellékmondat állítm-aként) ’〈annak kif-ére, hogy vmely (távolabb levő) dolgot v. személyt (vmely testrészével v. vmely eszközzel) vkinek, vminek sikerül megérinteni(, hogy megragadja, megüsse stb.)〉’ ❖ a’ sörtés a’ kit ért, meg mart (1802 Molnár János 7445028, 94) | [Zrínyi Miklós] előrántván öve melől handzsárját, agyon szurdosá a’ kit ért (1834 Fillértár 8623002, 155) | odarohantak Dávidhoz minden oldalról, lekapták az emelvényről, vállaikra emelték, körülhordozták, és aki érte, ahol érte, csókolta kezét, ruháját (1872–1874 Jókai Mór CD18) | A rókafogók szempillantás alatt a kakasnak estek. Tépték, ki hogy érte a taréját (1930 Pesti Napló aug. 10. C8708, 3) | Érdes nyelvével nyalogatja, ahol éri [ti. a tehén a gondozóját] (1962 Szabad Föld szept. 9. C4861, 4) | [idegességében] tört-zúzott, amit ért (2000 Buza Péter CD36) | Ida néni teljes erejéből húzott rá Pinklerre a törülközővel, újra meg újra, ahol érte (2005 Bódis Kriszta 3148004, 917).

2b. (von mellékmondatban) ’〈annak kif-ére, hogy a főmondat állítása minden olyan személy, dolog, helyzet stb. esetében, ill. minden olyan módon megvalósul, akivel, amellyel v. ahogyan csak lehetséges v. akinek csak sikerül〉’ ❖ [A szaracénok] inkább halni, hogy ſem a’ Töröknek ſzolgálni kivánnak [...]. A’ Törököt foſztyák, a’ hol érik (1783 Molnár János C0291, 42) | befurakodott a legjobb társaságokba s felhasználva azok bizalmát, derüre-borura csalt, a kit érhetett (1882 Pesti Napló jan. 27. C8664, [2]) | A művelt nyugatnak – s a műveletlennek is – van [...] fogalma a Marica grófnő és a Fata Morgana színművekről. Értékeli is bennük, ahol s ahogy éri, a „sajátosan magyar”-t (1928 Ignotus Pál CD10) | Betiltják a jó cenzorok Ezt is, azt is, amit érnek (1934 Borsszem Jankó okt. 15. C5053, 3) | Idő óta ezt a nemzetet vagy hazát [...] gyalázza, aki éri (1995 Magyar Nemzet szept. 2. C8370, 9).

2c. ’〈lövés, ütés stb. v. mozgó tárgy, ill. azzal vki〉(vmely testrészén v. részén) eltalál (és megsebez v. károsít) vkit, vmit’ ❖ Az z kardok még nyakokat ném érik; Már-is lábaikra a’ vaſt sírva kérik (1786 Péczeli József ford.–Voltaire 7267016, 158) | olly sántzoknak, a’ mellyekrl a’ lineákat ágyúval érhetni (1789 Magyar Merkurius C0341, 416) | egyszerre egy nagy ütés érte hajóm fenekét (1857 Magyar László 8286002, 40) | a lövés Deutschot jobb homlokán érte s rögtöni halált okozott (1895 Fővárosi Lapok C0163, 2498) | fájdalmasan felhorkantunk, ha a korbács hegye bőrünket érte (1934 Márai Sándor 9421006, 212) | a szúrás hátulról érte a támadót (1971 Déry Tibor 9107017, 215) | a golyó és bomba mindenkit egyformán ér (1999 Magyar Hírlap CD09).

2d. ’〈annak kif-ére, hogy vmely anyag fizikai kapcsolatba kerül, érintkezik vmivel, ill. vmely (természeti) jelenség (hatásában) elér vkit, vmit〉’ ❖ midön a’ mezön kévét kttt vólna, a’ napnak hévſége éré az  fejét és meg hala (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 157) | Így sárgúl őszkor a’ levél, ’S ha szellő éri, földre hull (1826 Vörösmarty Mihály 8524397, 283) | falat kenyér, ital víz nem éri a számat (1882 Jókai Mór CD18) | Kedves szemöldökét nem érte soha festék (1931 Kosztolányi Dezső ford.–Csin Tao-jü 9359311, 76) | ha megfordítjuk a [tárna]tüzet, a túlsó részén csak három embert ér: Szeniceit, Noskót… (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 553) | Ahogy a fiúk, ő is anyaszült meztelenül fürdött, karcsú, almaformájú feneke volt, szemből érte a holdfény (2008 Grecsó Krisztián 3123001, 27).

2e. ’〈annak kif-ére, hogy tekintet(ével vki) elér vkit, ill. vkinek a pillantása, tekintete vetül vkire, vmire〉’ ❖ Téged ott-is, a’ hol szememmel nem érlek, Elmémmel mindenütt nyomodban kisérlek (1787 Főldi János ford.–Reland C1758, 169) | én, ki láttam Mi szebb a’ szépnél, azt mondom neked, Hogy nincs hasonlód mind a’ közt, kiket Szemem’ sugára eddig érhetett (1838 Vörösmarty Mihály 8524408, 321) | Amely nő arcát keresztyén férfi tekintete éri, annak meg kell halnia (1854 Jókai Mór CD18) | Annyi jó földje van ennek az új országnak, hogy az ember szeme azoknak végét sohasem éri (1923 Tamási Áron 9701018, 104) | Az egy piros szegfű a pohárban hatszínű, hatféle szirmú virág lesz, amint hatféle nézés éri (1932 Rosti Magdolna CD10) | Gyanakvó pillantások érnek (1982 Népszabadság nov. 14. C7832, 4).

2f. ’〈annak kif-ére, hogy negatív véleményt, erkölcsi ítéletet stb. kifejező megnyilvánulással, megnyilatkozással illetnek vkit v. vmely közösséget〉’ ❖ ha el-kerli, hogy tet még tſak gyanúság ſe érheſſe (1780 Patay Sámuel ford. C0710, 325) | a mely megvetés a nemzetet éri, az az egyént elborítja (1839 Hunfalvy Pál 8192001, 79) | [Montecuccolit] sok szó érte amiatt, hogy seregével Kemény János fejedelemnek segítségére nem sietett (1860 Jókai Mór CD18) | A bűncselekmény sértettjének nyilvánvaló joga az őt ért rágalmazás, zsarolás stb. hangszalagra rögzítése (1972 Kertész Imre¹ 1079001, 125) | sok kritika is érte a bulit (2007 Metal Hammer 3235004, 13).

2g. (rendsz. közel v. közelről határozóval) (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vmely körülmény, állítás stb. vonatkozik vkire, vmire v. hatásában érint vkit, vmit〉’ ❖ nagy haſznú minden betsületes isméret, ’s vigyáztatás; főképpen ha Hazánkat közel éri; erköltsünket ſegitheti (1783 Magyar Könyvház C0291, 4) | [Bécsben] valami az ételt ’s az italt közel éri, az illy nagy Várasra tekíntve mind óltsó; a’ többi mind azon által drágább valamivel (1793 Sándor István 7287024, 191) | Ha tizenkét évi szolgálat után kiléptek [az önkéntes katonák], elvesztették a tiszti rangot; ha pedig megmaradtak tartalékos tiszteknek, időről-időre be kellett vonulniok gyakorlatra s az esetleges mozgósítás is közelebbről érte őket (1877 Fővárosi Lapok C8093, 753) | De van egy tárgya a brüsszeli kongresszusnak, mely élénken megragadja figyelmünket s közel éri hazánk érdekeit (1891 Budapesti Hírlap aug. 23. C4738, 2).

2h. (tagadó szerkezetben) (rég) ’〈annak kif-ére, hogy értelme révén képes felfogni, megérteni vmit vki〉’ ❖ a csudákat nem érem eszemmel (1772 Barcsay Ábrahám 7019024, 49) | Miért vagyunk, mi és e minden? Hogy véghetetlen, ha egész? És ha egész, hogy véghetetlen? Soha nem éri földi ész (1880 Vajda János 8503046, 54).

3. tn ’〈annak kif-ére, hogy vkinek a keze, lába v. vmely eszköz (vége), ritk. ember, állat testrészével (képes) elér(ni) vmely (távolabbi) helyig(, és azt képes megérinteni)〉’ ❖ Jó hely az nekik, ahová nem ér a kozák hosszú dzsidája (1874 Fővárosi Lapok C8090, [233]) | [a lombik] két helyen átfúrt dugóval van bedugva; a dugó egyik nyílásán vékony üvegcső nyúlik bele, alsó vége nem ér egészen a lombik fenekeig (1877 Természettudományi Közlöny C7901, 41) | [A lajhárok] hosszú karjaikkal messzire érnek és hatalmas karmaikkal fáradság nélkül fogóznak az ágakon (1929 Az állatok világa ford. CD46) | kinyujtózom meddig csak a lábam ér (1942 Népszava dec. 13. C7510, 9) | menjünk végig a legszűkebb utcán, ahol faltól falig ér a kezünk (1976 Dobos László 1034002, 184) | Megpróbálta, hogy még azt is befesse – csakhogy nem ért odáig az ecsete (1983 Népszabadság dec. 22. C7833, [19]).

3a. ’〈tekintet, pillantás〉 elhatol vhova, vmeddig’ ❖ A’ mennyire nézéſe érhetett, el-nézellé a’ ſzl-hegyeket (1793 Szűts István ford.–Naubert C4078, 247) | [a szikláról] egész a Kárpátok előhegyeiig ér tekintetünk (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A dombtetőről távolba ér a pillantás (1966 Népszabadság máj. 25. C4816, 7).

3b. ’〈fegyver, lövedék, ill. azzal vki〉(képes) elhat(ni) vhova, vmeddig’ ❖ beſzéllik, hogy egy ágyú [Szinán basa] sátorába ért, és aſtaláról az ételét elsodrotta (1806 Hazai Tudósítások C0187, 389) | a’ lántsáikat nevezetes messzeségre ügyesen eltudják vetni, és még továbbra érnek azon nyilakkal, mellyek nádból vannak (1829 Hasznos Mulatságok C8330, 176) | De ahova nem ér a hajóraj bombája! (1900 Pesti Hírlap jan. 9. C5648, 8) | Könnyedén kapaszkodnak felfelé a hegyoldalban, géppisztolyaikat és puskáikat vállra vetették, mit sem törődnek velünk, tudják: nem ér odáig a golyónk (1961 Elbert János ford.–Bek 9121002, 100).

3c. (keze, karja alannyal) ’〈annak kif-ére, hogy vmely személy, csoport v. intézmény hatalma, befolyása kiterjed vmeddig, vhova〉’ ❖ Meſzſze ér a’ Király’ keze (1793 Kovács Pál¹ C2763, 213) | a házasságon alapuló kötelességek legnagyobb s legjobb részükre nézve azon térre tartoznak, hová az állam-hatalom karja nem ér (1855 Budapesti Hírlap C7813, 2974) | talán e különös jelenetben is Róza néni messzire érő keze van? (1920 Krúdy Gyula CD54) | Meddig érhet az APEH keze? Mi kell ahhoz, hogy a nyomozati jogkört megkapják? (1993 Magyar Nemzet márc. 20. C8368, 10) | A szudétanémetek keze messzire ér (1995 Magyar Hírlap CD09).

3d. ’vkinek v. vminek vmely képessége, ill. hatalma, joga stb. hatókörében vmeddig terjed(ve érvényes vhol)’ ❖ Nem tudom hát hogy van az Ur igazsága, Nem tudom meddig ér nagy irgalmaſsága (1788 Bécsi Magyar Múzsa C0350, 142) | ki mutatja meg, az ész meddig érhet? (1790–1796 Dayka Gábor ford.–Blumauer 7075005, 82) | Azon osztályért [emelem poharam], melynek összeköttetései, szellemi hatalma addig ér, hol a nap kel és nyugszik, s a meddig a betü és szónak hatalma van (1872 Roboz István 8394004, 23) | követeléseiben mindig innen maradt azon a határon, a meddig jogai érnek (1895 Fővárosi Lapok C0163, 1182) | A rokonok, jó ösmerősök, ősi tisztes magyar szokás szerint önként ajánlkoznak a hajléképítők segítségére s ilyenkor tűnik ki, kinek meddig ér a becsülete (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04) | állampolgárként viselt végső felelősségünk messze tovább ér, mint a világnak a média általi ábrázolása: kiterjed arra a világra, amelyet a média ábrázol (2010 Kerényi Szabina ford.–Silverstone 3175002, 152).

4. ts ’〈testrész, tárgy, terület stb.〉(növekvő) kiterjedése következtében érint vmit’ ❖ lágy tejes daganatok támadnak a’ teſtben, ’s annál veſzedelmeſebbek, mennél kzelebb érik a’ belſö réſzeket (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 378) | a’ hol ſzántó földjek valami puſztát vagy rétet ért, minden eſztendben elſzántottak abbol valamit (1782 Révai Miklós 7391003, 64) | a Bábel tornyát olly magasra szándékoztak épiteni, hogy annak csúcsa az eget érje (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A négy ló gyászleple majd a földet éri (1869 Vasárnapi Újság C7383, 378) | Röntgen-átvizsgálásnál, illetőleg felvételnél a tumor a középvonalban az 5. ágyékcsigolyáig terjed, jobb felé a hónalj-vonalat éri (1911 Orvosi Hetilap C8161, 897) | [az üreges, göröngyös] talaj gyorsabban szárad, a magágya is rossz és mihelyt benne a kelő növényke gyökere üreget ér, elsorvad (1951 Szabad Föld júl. 8. C4850, 2) | Az ember feje majdnem a mennyezetet éri ebben a házacskában (1975 Népszava márc. 14. C7440, 3) | [Péter] igazi hobó. Hosszú haja a vállát éri (1987 Népszava jan. 5. C7452, 5).

4a. tn ’〈vmely tárgy, építmény, (természeti) képződmény stb. (hossza, magassága)〉 méretében kiterjed (vmettől) vmeddig v. vhova’ ❖ [A betegnek] igen haſznál ha [...] melyig érö meleg feredbe ltetik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 312) | [a puszpángot] a kertekben az ágyak keritéseül ültettetik, s legfeljebb két lábnyi magasságra ér (1847 Peregriny Elek 8360017, 341) | egyre követelőbben fölmerült a görögök régi óhajtása, hogy hazájuk határai legalább odáig kiterjesztessenek, a meddig hajdan nagy őseik birtoka ért (1880 Vasárnapi Újság ford. C7394, 611) | A homlokfal egyik sarkában négyszögű asztal áll s körötte a falig érő padok (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a kabát] hossza jóval csípőn alul ér (1939 Pesti Napló aug. 4. C8717, 16) | A 9-es szélerősség mellett [...] az északi Atlanti óceánon a hullám magassága 8 méterig ér (1943 Népszava febr. 27. C7511, 4) | Kis Dani felesége Gáspár Dániel válláig sem ért (1975 Balázs József 9020001, 12) | Az A4-es autópályán Padovától Velencéig ért a kocsisor (2001 Népszabadság aug. 6. C7849, 19).

4b. tn ’〈vmely tárgy üregébe v. folyékony anyagba, lángba stb.〉(vmely részével) rendsz. lefelé irányulva beleér vmi, ill. 〈vminek két része, nyúlványa egymásba〉 illeszkedik’ ❖ A’ játék után dohányoztak. A’ dohány levél öſzve tekertetett V módra az egygyes vég meg-gyújtatott; a’ ketts vég az órrok ketts lyukába ért (1783 Molnár János 7445001, 10) | ne hogy azok [ti. a bő ruhaujjak] a’ leveses tányérba érjenek (1829 Hasznos Mulatságok C8330, 200) | A gép tengelyére attól elszigetelten 2 oly fémgyűrü van felerősítve, melyeknek fogalaku nyulványai váltakozva egymásba érnek (1895 PallasLex. CD02) | [az ún. siklócsónak] alakjánál fogva nem úszva halad a vízben, hanem felette siklik és csak hátsó részével ér a vízbe (1924 RévaiNagyLex. C5712, 803) | [Eileen] két keze a gyertya lángjába ért, de meg se mozdult (1934 Szerb Antal 9668032, 269) | A hegyek csak derékig látszanak. Erdőtakarta csúcsaik a felhőkbe érnek (1953 Népszava febr. 5. C4843, 4) | A pezsgősüveg szájában lévő, de a pezsgőbe nem érő kiskanál valamivel több szén-dioxidot tarthat az üvegben, a teljesen nyitott szájú palackhoz képest (2000 Természet Világa CD50).

4c. tn ’〈annak kif-ére, hogy olyan közel van v. kerül vmihez vmi, hogy szinte beleér, belelóg〉’ ❖ Nyakán széles fekete selyemkendőt visel, kiálló fehér gallérral, mely kétfelől arcába ér (1877 Fővárosi Lapok C8093, 14) | A városok valósággal egymásba érnek (1913 Népszava júl. 19. C7481, 2) | a vendéglő évi 11 millió forintos forgalmat bonyolít le, miközben az étkező emberek könyöke egymás tányérjába ér (1962 Népszabadság júl. 19. C4814, 6) | egymás szájába ér kezük, lábuk [ti. az embereknek az uszodában] (1989 Népszava jan. 14. C7454, 15) | Aki járt külföldön, és látta a Rajnát, a Szajnát, a hollandiai csatornákat, az látta, hogy ott szinte egymásba érnek a különböző uszályok, hajók, folyami szállítási eszközök (1995 Országgyűlési Napló CD62).

4d. tn (ritk) ’〈időszakok, ill. időbeli jelenségek, események stb.〉 szünet nélkül követik egymást, egybefolynak’ ❖ Voltak olyan hetek, amikor „egymásba értek” az események, máskor pedig még nagyítóval sem lehetett felfedezni valamilyen sporteseményt a budapesti pályákon (1958 Esti Hírlap szept. 9. C0122, [4]) | Egész évben bajlódik vele [ti. a szőlővel] az ember, nyitja, kapálja, kötözi, kaccsolja, locsolja, hogy egyik munka a másikba ér, és mi a vége: az emberem megissza, azután meg kivizeli a pince hátuljánál (1979 Népszava okt. 7. C7444, 8) | A hűvös szél fuvallatai a folyam felől egymásba érnek (1988 Lengyel Péter 9397006, 168) | Néha nem tudom, szombat van-e vagy vasárnap. Egymásba érnek a napjaim (1997 Szabad Föld máj. 13. C8383, 10) | Be nem áll a szája [...]. Egyik sztorija a másikba ér (2000 Magyar Hírlap CD09).

4e. ts ’〈annak kif-ére, hogy több dolog v. ember, állat sűrűn egymás mellett, szinte egymást érintve helyezkedik el〉’ ❖ Ama’ kellemetes ſikságon, és ezen ſzentelt Berekbe lakik a’ Terméſzet, a’ melly egymáſt érö ſzépségekkel tzifrázta-fel a’ maga ſzállását (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer 7293003, 22) | Egy máſt éri a’ ſok ember a’ vásárba (1794 Magyar nyelvmester C1947, 184) | arca olyan cserfakó, mint a múmiáké, egyik ránc a másikat éri rajta (1860 Jókai Mór CD18) | Erdő erdőt ér: kilépsz az egyikből, s már int és befogad a másik (1955 Antalffy Gyula 1004007, 27) | A lakóházak bejáratai alig láthatók az egymást érő boltok, cauponák [= kocsmák, csapszékek], műhelyek között (1973 Castiglione László 9076001, 89) | a mocsoládi tóban egymást érik a halak, menjünk el pecázni (2002 Népszabadság okt. 26. C7850, 40).

4f. ts ’〈annak kif-ére, hogy azonos jellegű események, jelenségek stb. ismétlődve, gyorsan, sűrűn követik egymást, ill. több személy v. dolog sűrű egymásutánban, egymást váltva jelenik meg vhol〉’ ❖ [a betegség] szelekkel, has puffadáſſal és laſſú fájdalommal, de nagy bágyadáſſal jn emberre; ezekre vagy ſzapora has-menés vagy bſéges okádozás kvetkezik, és egy a’ máſt nyomba éri (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 328) | Az Ángluſok itt nyernek, amott veſztenek. Éjſzaki Amérikából az  el-pártolt fiaik fell edj jó hír a máſikat éri (1780 Magyar Hírmondó 7444007, 510) | A temetés napján egyik hintó a másikat éri a kastély udvarán (1856 Jókai Mór CD18) | Egy ifjú kedélynek sok egymást érő válságon kell átesnie (1887 e. Podmaniczky Frigyes 8370004, 82) | Földet reszkettető dörgés görgött végig a levegőn, villám villámot ért, valóságos tűzkoszorúba fonták a felhők homlokát (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 14) | [még betegen is] friss érdeklődéssel és bölcs tanácsokkal tudta fogadni az egymást érő látogatókat (1978 Népszabadság júl. 9. C7828, 14) | az emberi test megismerése során egymást érik a forradalmi felfedezések (2008 Gyárfás Vera ford.–Singh–Ernst² 3128001, 11).

5. ts ’〈annak kif-ére, hogy mozgása, szállítása során, ill. révén (útjának következő v. végpontjaként) vmely (kívánt) helyre jut, érkezik vki, vmi〉’ ❖ Házaid a’ dél-ſzint nézzék ablakival, Hogy mikor Nyarat ér a’ Nap úttyaival, Házad felett járjon tüzes lovaival (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3100, 17) | Mig útitársam ezeket beszélte, vonatunk ismét állomást ért (1882 Vasárnapi Újság C7396, 430) | Párniczától az Árva folyó mentén haladva, egy kis dombon át Isztebne falu határát érjük (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Ugy látszik, egy-két levél csakugyan célt ért [...], azonban később a börtönőrnek sikerült ezt a titkos levelezést fölfedezni (1900 Pesti Hírlap máj. 30. C5648, 19) | Reggel hajóra szállok Harvichben. Este Hook van Holland-ban érek partot (1931 Kosztolányi Dezső 9359258, 218) | A hosszú lánc sokáig csörgött, amíg a horgony végre feneket ért (1936 Népszava aug. 22. C7504, IV) | [Az almáskertben] kilométereket mégy és még mindig nem éred a végét (1958 Magyar Nemzet okt. 16. C0354, 5) | [Tull úr] szerencsés módon fenyőfákra esett, az ágak lefékezték zuhanását, ráadásul friss virágföldkupacban ért földet, semmi baja nem lett (2008 Pósfai György 3151003, 354).

5a. ’〈annak kif-ére, hogy folyamat vmely szakaszba, ill. vminek a menetében, folyamatában vmely ponthoz, helyzetbe eljut, elérkezik vki, vmi〉’ ❖ Ha végét érte a’ betegſég, az az ha meg-ſzünt a’ fájdalom, forrozás, eröt kap a’ beteg és alhatik, akkor vagyon ideje, hogy valami gyenge purgátiót vegyen-bé (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 308) | Itt vagynak a’ Palesztinai partok, végét értük útazásunknak (1805 Tanárki János ford.–Tasso 8461003, 67) | nem átaljában ajánlható a’ még állapodást nem ért szívű nevendéknek a’ játékszínbe való közönséges járás (1834 Wargha István 8527002, 123) | Valahányszor korszaknak érjük végét, megállapodunk, visszanézni arra, ami volt (1885 Löw Immánuel 8278005, 235) | Én egy sohse-kész ház épitője vagyok, egy végét-nem-érő viadal győztese (1930 Babits Mihály CD10) | ha a pitvari tevékenység a systole [= összehúzódás] és a diastole [= elernyedés] különböző fázisait éri, kedvezőbbek e hangképződés feltételei (1985 Orvosi Hetilap C8231, 2656) | a vakáció szomorú véget ért (1999 Új Könyvek CD29).

5b. (kissé rég) ’〈vmely (határ- v. vég)pontot, fokot〉 mértékében, minőségében stb. növekedve elér vmi’ ❖ Utolsó pontját érte talán akkor a mi földünk melegsége, s mind száll azóta (1818 Naláczy József 7240007, 128) | A Jó és Gonosz közt, az első nemzedékében, az állami lét megszilárdulásáig folytatott harcz, Dsemsid elfajulásával s Zoháknak Feridun által való legyőzésével, de nem megsemmisítésével csak forduló pontot ér (1881 Szász Károly² 8426060, 288) | A XIV. században Itáliában már magas fokot ért a díszkertészet, de még mindig az a lényege, hogy a virágos rétet igyekszik utánozni (1932 Rapaics Rajmund CD35) | III. Frigyes (1648–70) idején tetőpontját érte a nemesség uralma (1936 Hajnal István CD42).

5c. (kül. közel határozóval) (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vkinek, vminek vmely sajátossága, ill. vmely sajátosságával v. vmilyen tekintetben (majdnem) eléri, megüti vminek a szintjét vki, vmi〉’ ❖ A’ tengeri lónak a nagysága az Elefantét, és a’ Rinotzerusét leg-közelebb éri (1783 Molnár János C0290, 133) | Máſodik rend-béliek, mellyeknek lóvai a’ jóságra nézve egy réſzben az Angliai lóvakat közel érik, Normandiaban a’ Frantziai méneſek ſzoktak lenni (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4226, 84) | Ti Szépek, kik Vénust éritek ſzépséggel (1799 Sokféle C1530, 233) | Ez utóbbi magyarázat már igen közel éri a számkivet szó helyes fölfogását (1877 Budenz József C5944, [145]) | a fiatal orangutang-koponyán tehát egy valódi „szárnypont” (ptérion) létezik, mint az embernél, s ekkép a fiatal orangutang-koponya e tekintetben is közelebb éri az emberi koponya typusát, mint a fiatal gorillakoponya (1881 Orvosi Hetilap C8131, 858).

5d. ’〈célt, eredményt〉 megvalósít, elér vki, ill. meghoz vmi’ ❖ Brutus’ gyilkossága Sylla’ méréſzségét Cicero’ ſzentsége Clodiusnak mérgét Nem gyzhette, ’s Róma kívánt békeségét Akkor érte, mikor veſzté Nemességét (1772 Orczy Lőrinc C0794, 14) | te ritka példás jámbor bár mindent kérj, De fel-tett tzélodban óhajtott véget érj (1774 Kónyi János ford. 7190027, 27) | Az élet csak úgy éri célját, ha tetteknek szenteltetik (1837 Kölcsey Ferenc 8253048, 1113) | az angol udvar is közbenjárt [gróf Leiningen Károly] életéért, s midőn eredményt nem ért, tüntetőleg gyászt viselt érte (1900 Marczali Henrik C0079, 24) | [Palkó Sándor] nehezebb esetekben a székely ősök adta csavaros észjárás segítségével ért célt (2003 Természet Világa CD50).

5e. ’〈annak kif-ére, hogy vmely állapotban, eseményben része van v. lesz vkinek, vminek〉’ ❖ én ſoha nem értem ollyan [ti. nyomorúságos] idöt (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 155) | Talám meg-is itélſz hogy azon örülök Hogy egy bóldogtalan gyáſzos végét érte (1793 Molnár Borbála 7230002, 93) | Hűségedről adj biztos zálogot, Hogy kétkedő és féltékeny szivem Nyugalmat érjen (1871 Lévay József ford.–Shakespeare CD11) | [Szophoklész] hosszú, boldog s igazságos élet után szép halált ért (1904 ÓkoriLex. CD28) | Ó, boldog Magyarország, hogy ily nagy szerencsét ér. V. Károly császár testvéröccse, egy Ferdinándus, a magyar trónon (1927 Móricz Zsigmond CD10) | az egykor dicső napokat ért agrárgazdaságról érkező riasztó hírek (1997 Népszava nov. 17. C6366, 5).

5f. (/nyj) ’〈időt, kort, eseményt〉 megér vki, ritk. vmi’ ❖ Sebastian uram, mi azt [ti. a jezsuiták Erdélyből való kiűzését] nem érjük (1773 Rettegi György 7282002, 313) | A’ kisded gyermekek itt ollyan muſikáló ſzerſzám formát mutatnak, mint a’ mellyet mi Karvaſoknak mondunk. Ezeknek, mig három eſztendöket nem érnek, vonókat nem adnak (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg 7129002, 291) | [a franciák] egy századokat ért hatalom ’s egy óriási nagyság összerogyását láták (1835 Hazai és Külföldi Tudósítások C8292, 197) | Nemde két évi hátralékot mondál-e büntetési idődből?’ „Igen Uram! két év – két század! O nem érem végét! Szegény nőm, szegény gyermekim!” (1858 Mátyás Flórián ford. 8301004, 63) | A lúd magas kort ér (1895 PallasLex. CD02) | A kétágú, tekintélyes termetű debreceni licium[cserje] bizonyosan szép kort ért, lehet vagy 150 éves (1932 Rapaics Rajmund CD35) | Én vagyok az, aki negyvennégy nyarat értem (1945–1955 Keszthelyi Zoltán 9330008, 111) | Vén volt már a szegény ember, de azért a fia még keresztül szalmát se tett a házba, ha mindjárt fölesett volna is benne, – pedig már embernyi kort ért, pedig már 30 éves is volt (1988 Magyar néprajz CD47).

5g. (rég) ’〈vmely tisztséget, pozíciót〉(a rangsorban egyre előrébb jutva) elnyer vki’ ❖ ha pápistává lett volna nagy promotiókat ért volna. De megmaradván religiójában, nem ért egyebet, hanem nótárius és főbíró volt Belső-Szolnak vármegyében valami 30 esztendeig (1775 Rettegi György 7282003, 359) | Minthogy Nemes János úr ifjúkorában ért nagy előmenetelt, szörnyű elatus [= kevély] és nagy pompájú és gőgű emberré lett (1779 Rettegi György 7282005, 407) | [Császár Ferenc] olyan magas rangot ért, minő akkor irónál ritkán fordult elő (1882 Fővárosi Lapok C8098, 1770) | A harmadik testvér, Keresztély, az osztrák hadseregben ér magas tisztséget (1890 Pesti Hírlap júl. 27. C5638, 1).

5h. (›végpont‹ jelentésű tárggyal) ’〈annak kif-ére, hogy térben (vhol) végződik vmi〉’ ❖ Illy szép végét éri a’ Bodrog jobb partján a’ Tátra és a’ Király-hegy köztt eredett Hochwaldi hegysor (1819 Magda Pál 8285007, 408) | azon [vasút]vonal Debreczennél végpontot ér s torkoljanak bár bele más mellékvonalok, forgalma csak belföldi lesz (1858 Budapesti Hírlap jún. 25. C7816, [2]) | A tetszhalott azt érzé, hogy egy láthatlan kéz megragadja végtelen esésében, s emeli fölfelé, hol a csillagtalan semmiség határt ér, s ismét közeledik a véghetetlen magasságú ég! (1882 Jókai Mór CD18) | Mégy lankadón és szeliden, glóriásan és nézelődőn a vattás békesség felé véget nem érő jégmezőkön (1933 Dsida Jenő 9114004, 18) | van olyan irányzat, amely skrupulusok nélkül visszaépíti az eredeti állapotot, és van olyan, amely minuciózus pontossággal jelöli, hol ér véget az eredeti, és hol kezdődik a rekonstruált állapot (2010 Holmi 3153011, 839).

5i. (›végpont‹ jelentésű tárggyal) ’〈annak kif-ére, hogy vmely képesség, érzelem, jog stb. (hatóköre) végpontját elérve megszűnik〉’ ❖ Vég viadalmával készűl ránk jőni pogányság, ’S vagy győzünk vagy esünk, dolgunk itt éri határát (1827 Vörösmarty Mihály 8524384, 168) | A világürben a föld és hold között van egy vonal, a hol a föld vonzereje véget ér és a hold vonzereje kezdődik, ezt nevezik neutralis vonalnak (1878 Csepreghy Ferenc 8087002, 194) | vannak az államérdekeknél is magasabb rendü emberiségi érdekek, a melyeknek érvényesítése viszont az állami érdekek valósítását is teljesebb mértékben teszi lehetővé, és a nemzetközi jog tényleg csakis ezen közérzület keretében mozog; a hová az ki nem terjeszkedik, ott a nemzetközi jog is határát éri (1885 Pulszky Ágost 8380001, 60) | Móric bátyám mesébe illő türelme azonban még itt sem ért határt (1900 Váli Mari 8506004, 275) | mindenesetre beigazolódik az, hogy a teherbiróképesség legmesszebbmenő határa nem ér véget a 25%-nál (1926 Népszava febr. 18. C7494, 8) | a szabad akarat véget ér ott, ahol a komplexustartomány kezdődik (2010 Murányi Beatrix ford.–Kast 3240002, 94).

5j. ér vmivel (nm-i v. mértéket jelentő tárggyal, kérdő v. tagadó szerkezetben) ’〈annak kif-ére, hogy (hasznát véve) jut, megy vmire vki vmivel〉’ ❖ Mit érek én amaz halhatatlansággal? (1789 Göböl Gáspár ford.–Durand 7121003, 78) | Ha nőszülsz ollyannal kit nem szeretsz, [...] nőd lesz ugyan, de annyit érsz vele, mint mi a’ meddő felleggel szárazság idején (1848 Életképek C0107, 494) | – Ez az ítélet természetesen a legkedvezőbb [...]. – Sokat érek vele (1936 Pesti Napló máj. 17. C8714, 16) | Sokkal többet érünk azzal, ha nagyvonalúan túllépünk az ilyen vitákon (2000 Magyar Hírlap CD09) | – Komolyan beszélek! – mondta Björck. – Azt akarom, hogy adja írásba. – Én adhatom, de nem ér vele semmit (2009 Torma Péter ford.–Larsson 3321003, 430).

6. ts (gyakr. locativusi határozóval v. akit, amit tárggyal) ’(oda eljutva) talál (vhol) vkit, vmit vki v. vmi’ ❖ egyedl a’ tekensbékát éré ottan [a vadász], kit meg-is foga (1780 Patay Sámuel ford. C0710, 172) | ollyan szerentsés vagyok, hogy Leveled itthonn ért (1788 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 240) | [gazdájuk a lovakat] kezünkön-is érte, Tudtam; mind a’ ketten, meg-lakozunk érte (1793 Gvadányi József 7125015, 81) | A’ melly Chinai kisdedeket, kiknek derekára tököt kötvén, hogy el-ne merllyenek, a’ vízbe vetnek, a’ Miſſionáriusok a’ hol érik, ki-fogják, meg-kereſztelik, Kereſztény Vallásban fel-nevelik (1801 Molnár János 7445024, 150) | szaladjon lelkem, a legelsőhöz [ti. orvoshoz], akit ér (1899 Mikszáth Kálmán CD04) | a hatalmas folyó kilépett a medréből és elsöpört mindent, amit ért (1908 Népszava ápr. 17. C7476, 7) | Tán azért is gondolkozott ilyen kitartón, új és új, egyszerre védekező s vádló gondolatokba zaklatva magát, hogy Ágnes még ébren érje, s lássa rajt viselkedése hatását (1965 Németh László² 9485041, 52) | Enyeden, a Bethlen kollégiumban ért a halálhíre (1970 Sütő András 9620012, 67) | Egy kisebb települést kerültek el éppen nagy óvatosan, amikor az úton érte őket valamelyik katonaság teherautója (2008 Benedek István Gábor 3151005, 916).

6a. (rég v. nyj) ’〈a kellő v. ahhoz képest későbbi időben〉 talál meg v. lát el vmivel vkit v. vmit vki’ ❖ ha pedig vagy el-mulatják, vagy roſzſzúl bánnak az illy daganatokkal, az utánn tzeſſég és végtére a’ fene tt hozzajok, ha hatható orvoſſágokkal nem érik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 471) | Ha pedig meg-gyl kröm alatt a’ genyetſég [...], ’s kéſ éri értelmes borbély, ott az újak’ végſ izeiben meg veſzvén a’ tſont, el-eſik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 492) | mind a’ nyóltzan meg-haltak volna, ha a’ Doktor őket jókor nem érte volna (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 111) | mivel a’ boldogúlt még életében is tsaknem elfelejtetve volt, és noha jeles munkákkal, és hasznos fáradozásokkal a’ Közjóra folyvást dolgozott; mégis őtet hazabeli különös tisztelet soha sem, a’ tsekély jutalom pedig későn érte (1821 Hazai és Külföldi Tudósítások C8264, [121]) | Erdei betegség: vérhugyás. Ha mezőföldön nevelődött a marha és erdőbe kerül, ahol cserfalevelet eszik, akkor rájön. Ha nem éri hamar orvossággal, elpusztul (1938 Vajkai Aurél C6588, 62).

6b. (-on/-en/-ön v. régen -ban/-ben ragos határozóval) ’〈vmely erkölcsileg elítélhető(, tiltott) tevékenységen, viselkedésen〉 rajtakap vkit vki’ ❖ A’ kit egy-szer ha-zug-sá-gon ér-tek, el-vesz-ti hi-te-lét (1777 Révai Miklós C3617, 20) | Piſtát hazugságba értem, lopásba értem (1794 Magyar nyelvmester C1947, 184) | ha rajta érjük a’ csaláson vadászainkat, még nagyobb lesz a’ félelem, a’ fájdalom, a’ neheztelés, és bizonyossabb a’ tilalom (1827 Dessewffy József C4937, 434) | [Bélteky] házasságtörésen éri feleségét (1932 Török Sophie CD10) | Százados elvtárs, behoztam ezt az embert. Tetten értük, amint éppen ábrákat festett (1970 Örkény István 9500038, 406) | Kábítószer-kereskedéssel és betöréssel gyanúsítják a Scotland Yard harminc jelenlegi, illetve a rendőrség kötelékéből már kivált detektívjét azután, hogy egyik, betörésen ért társuk feladta őket (1997 Magyar Hírlap CD09).

6c. (állapot- v. módhatározóval) ’〈annak kif-ére, hogy vmely történés, megnyilvánulás stb. (hozzá eljutva) vmilyen módon hat vkire, vmire v. vmilyen állapotában talál vkit, vmit〉’ ❖ [Lóránt] alig lehete magán barátjával midőn azonnal az első ömledezés’ kicsapongó hevével önti-ki szíve’ tellyét annak meghitt keblébe. Oport ez váratlanul éri (1823 Hébe C2044, 293) | ez a csudás kellemetességü, ezüstös csengésű szopránhang csevegése olyan kellemesen éri fülünket, mint a madár csicsergése (1897 Pesti Hírlap nov. 25. C5645, 8) | A ferromangán tömött szövetü és sárgásfehér törésü rideg öntvény, mely azokon a helyeken, ahol izzó állapotában a levegő érte, szép futtatásszemeket láttat (1913 RévaiNagyLex. C5703, 438) | Ha az embernek nem hívják fel rá a figyelmét, és felkészületlenül éri ez a pillanat, talán észre sem veszi, ugye?! (1971 Duba Gyula 9115001, 43) | Dr. Wherrett diagnózisa villámcsapásként ért (2010 Somssich-Szőgyény Béla 3153002, 565).

6d. ’〈vmely esemény, napszak stb.〉 bekövetkezve vhol, vhogyan v. vkivel talál vkit, vmit’ ❖ Bástyák, kőfalak, és sánczokhoz támasztotta ugyan minden ügyét, és diadalmát [Tuardius], tugya meg, hogy ma tömleczében zárattatván, ott éri tetézet gonosságának veszedelme (1780 Csíksomlyói iskoladrámák ford. 7401003, 120) | A nap kelte már ébren érte a kis szoba lakóit (1874 Fővárosi Lapok C8090, [747]) | Az 1848-ik év engem már mint jogászt ért a kolozsvári collegiumban (1884 Szathmáry Károly 8428005, 53) | A kora tavasz már munkában érte őket [ti. a három fiút] s csak késő őszszel állottak ki a sorból (1886 Sirisaka Andor 8408011, 54) | [Benedek Aladár] arról is nevezetes volt Pesten, hogy minden egyes városnegyedben barátságos, asszonyhangos hajlék várta őt, ha útközben érte az áprilisi zápor vagy a déli harangszó (1921 Krúdy Gyula CD54) | Vele [ti. az öngyilkosjelölttel] éri a mentősöket az éjfél egy kórház udvarán (1999 Magyar Hírlap CD09).

6e. ’〈annak kif-ére, hogy vmely külső (természeti) jelenség v. tett, viselkedés stb. hatásában elér vkit, vmit, megesik, (meg)történik vkivel, vmivel〉’ ❖ [Bojárdó] köſzönte magában a’ hatalmas Iſtennek, hogy a’ ſzerentsétlenség nem azt a’ hajót érte, a’ mellyben ö vala (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 210) | az illyen viz nem csak iszapot hord a’ rétekre, melly legjobb trágya, de ellenben a’ vakondakokat, egereket, hangyákat ’s több efféle ártalmas állatokat kiirtja a’ rétekből, ha kevés üdő mulva jó erős fagy éri (1835 Némethy József 8333018, 361) | Egy idő óta sűrűn kellett jeleznünk irodalmunkat ért veszteségeket (1881 Mikszáth Kálmán 8312108, 105) | Engem ért a megtiszteltetés, hogy [a lakomán] a mi hajórajunkat képviseljem (1952 Horthy Miklós 1067001, 14) | a kutya segítségére siető gazdit is áramütés érte (2008 Budai Béla–Takács György 3093003, 21) | a stressz a szervezetnek az őt ért ingerekre adott nem specifikus válasza (2009 Bv. Hírlevél 3066001, [4]) | a 6–12 éves gyerekek 5%-át már érte durva fizikai bántalmazás vagy szexuális zaklatás (2010 Treuer Tamás et al. 3268001, 251).

6f. ’〈annak kif-ére, hogy vminek a hatása, vmely állapot (hirtelen) megmutatkozik, bekövetkezik vkin, vmin〉’ ❖ A’ dhſſég [= veszettség] ebek nemének tulajdon nyavalyája, tudni illik a’ kutyák, farkaſok és rókáknak; és terméſzet ſzerént tſak ezeket éri (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 186) | Fattyú Csorna’ szivét egy dölfös gondolat éri (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 91) | Hazalépve tollat fogtam Gidámhoz írni, de szemeimet nem tudom mi érte, mintha nyilallottak volna (1837 Tóth Péter 8491002, 166) | Német uramat azonban, ugylátszik, nevető görcs érte (1883 Horváth Kálmán 8188001, 54) | előbb kisebb szélhüdés érte, azután még elélt néhány hónapig, csupán a balkeze mozgása vált tökéletlenné, de jött a második attak s az már elvitte (1937 Nagy Lajos 9472004, 53) | Hasonló változás érte pl. a -nek ragot is (1937 Zsirai Miklós 9805002, 27) | a kábítószer-politikával kapcsolatban lehetséges célok például a kábítószerfüggőket érő egészségi ártalmak csökkentése és/vagy leszokásuk elősegítése (2010 Gajduschek György–Hajnal György 3114002, 107).

6g. (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vmely tisztség, feladat mások után elér vkit, ill. hogy időbeli folyamatban rákerül a sor vkire, vmire〉’ ❖ Egy francia körűlhordá beretváit, s mindent megkínála portékáival, s grófnak titulála kit-kit. A sor most őtet éré, s ő is megkapá a titulust taxafizetés nélkűl (1831 e. Kazinczy Ferenc 8228108, 151) | Végre a’ házi adót is érte a’ sor; számosan szóltak elvállalása mellett (1843 Pesti Hírlap CD61) | mivel a kollegium földes ur, mely uradalmát saját maga kezeli és igazgatja s igy felváltva a tanárokat éri a tisztartói [!] hivatal (1848 Tavasi Lajos 8469011, 138).

6h. (rég) ’〈vmit, kül. kedvet, örömet〉 lel, talál vmiben vki’ ❖ A nagyokat ritkán szeretik igazán, Félelmes az, a ki fordíthat egy hazán. Még a feleség is benne nyügét éri, Hogy hatalmát féli és kegyelmét kéri (1777 e. Bessenyei György¹ 7044039, 53) | Melly tárgyomat tehát nem érem ezekben [ti. a németből fordított művekben], Lellem Magyar, Deák és Olasz könyvekben (1778 Kreskay Imre C2816, 37) | [az asszony] a’ kutyára fel-ülvén, azzal hordoztatni kivánta magát. A’ kutya ebben nem ervén kedvét, le-vetette, ’s meg-harapdozta tet (1789 Magyar Kurír C0315, 1375) | Fi magzatban örömét nem érte (1790 Gvadányi József 7125003, 38) | Induljon meg szíved, oh vigy haza atyámhoz, vagy hadd temetnem őt, ’s sírhantjára halnom. Hidd el úgy sem érnél bennem örömet (1841 Athenaeum C0022, 107).

7. tn ’〈ember, állat, jármű, küldemény stb.〉 mozg(at)ása v. szállítása során, ill. révén eljut vhova, vmeddig (mint célig)’ ❖ Ha ſzintén a’ fel-akadtt darab alá ért a’ horog, meg-kell forditani hogy belé akadhaſſon és ki vonattathaſſék (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 424) | A’ Vár’ kapujához érvén a’ Kir. Hintó, meg állapodott (1792 Magyar Hírmondó C5808, 816) | Az Anglus Generalisok lehetetlennek gondolták, hogy a’ Franczia Gyalogság, és ágyús ſereg nyomokba érjen, annál inkább nem hitték, hogy ket meg elzheſse (1809 Hazai és Külföldi Tudósítások C0192, 99) | Dévénytől, hazánk e nyugoti határszéli váromladékától, mindenütt a Dunán hajózva Orsováig értem, egy másik széléig e hazának, a délkeletiig (1873 Hamary Dániel 8179003, 13) | Tengerbe ért az ér, végsőt csörög árja (1882 Győrffy József² 8169003, 156) | Krétán és Egina szigeten való rövid tartózkodás után, elvégre a pagasaii révbe érnek [az argonauták] (1893 PallasLex. CD02) | kellő távolságra érve [a pók], prédáját hirtelenül megrohanja, átkarolja (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A menet oly közel ért már, hogy a szembetűző nap fényében ki lehetett venni az egyes arcokat (1933–1938 Déry Tibor 9107007, 175) | ha nem ér időre célba az áru (1959 Népszava okt. 25. C4823, [1]) | A szobámba érve becsaptam magam mögött az ajtót (2010 Leiner Laura 3208006, 122).

7a. ér vmire, vkire (rég) ’〈keresett dologra, személyre〉 ahhoz eljutva rátalál vki, vmi’ ❖ Szaladva megy, mihelyt asszonyára ére, Mond: Asszonyom! itt lessz Argirus estére (1781 Piskolti István 7269002, [A16r]) | Megszomorodnak a fürkész ebek, Hangjok eláll, míg hosszu kutatásra Megint a veszett nyomra értenek (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | [a róka] ott hagyván prédáját, az épen nyomára ért falka elől Vecsésből kimenekült (1883 Pesti Hírlap dec. 15. C5631, 4).

7b. ’〈(természeti) jelenség〉 hatásában (képes) eljut(ni) vhova, vkihez v. vmeddig, vmely távolságra’ ❖ Fenn, hova emberi szem, sem az agg föld’ hangja nem érhet, Áll egyedűl gyönyörű ragyogással az életi csillag (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524378, 217) | Ama dalt még! Az olyan elhaló volt: Oh! az fülembe édes hang gyanánt ért (1871 Lévay József ford.–Shakespeare CD11) | a vörös tengert el kell zárni, mihelyt tulfelől annak közelébe ér a kolera (1884 Budapesti Hírlap júl. 12. C4731, 3) | Valahol eső lehetett, mert a viznek erős szaga Marikáig ért (1925 Budapesti Hírlap szept. 3. C4713, [1]) | a tenger Észak-Afrikától Nyugatra viszonylag hideggé vált, a felőle jövő szelek, a Szahara fölé érve, felmelegedtek, nedvességük nem csapódott le, az éghajlat szárazzá, forróvá lett (1972 Várkonyi Nándor 9758003, 363) | Ha például egy százmilliárd fényévnyire lévő robbanócsillagot szemlélünk, akkor százmilliárd év alatt ér hozzánk a fénye (2008 Népszava okt. 6. C7471, 13).

7c. ’〈hír, szokás stb.〉(terjedve) elkerül, eljut vmeddig v. vhova, vkihez’ ❖ Hajh ſzép Hazámnak drága vitézzei! Örljetek: mert híretek Égig ért: Mert gyztetek feltrtt karokkal A’ Mahumeth’ fiait levervénn (1789 Édes Gergely 8119003, 110) | A franczia encyklopaedisták által e társaság [ti. a jezsuita rend] ellen megindított mozgalom hullámai most értek hozzánk (1878 Fraknói Vilmos CD57) | Csakhogy a falu mégis csak falu Budapesthez képest s mire az itteni kocsis stilus a faluba ér, már kanász stilus lesz belőle (1904 Pesti Hírlap ápr. 13. C5652, 22) | A bécsi hírek előbb érnek ide, mint Pestre (1968 Emresz Károly CD52) | [Adolf Loos szerint] a paprika, melyet a szerb ételekben olyan dicséretes, vérmérséklet-élénkítő, tüzes fűszerként fedezett föl, mire hozzánk ért, barbár szokássá vált (1979 Vas István C6896, 1845).

7d. ’〈folyamat, cselekvés vmely szakaszba, ill. vminek a menetében, folyamatában vki, vmi vmely ponthoz, helyzetbe〉 eljut, elérkezik’ ❖ Fogjon a’ munkához vagy nyárnak fogytakor; üzvén Azt, míg öſz’ végére nem ér (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021007, 24) | Ezen stadiumig ért dec. 13-kán azon ügy (1842 Pesti Hírlap CD61) | A munka nem sokára végéhez ért és Zingaro meg volt elégedve maga magával (1851 Fiatalság Barátja 8621001, 42) | [Szemere Miklós] hangulata zavartalan egészen addig, amíg a tésztához nem ér étkezésében (1941 Kellér Andor 9317001, 37) | a magyar gazdaság a tervgazdaságból a piacgazdaságba történő átmenet második szakaszába ért (1997 Figyelő CD2601) | Amikor idáig értem a történetben, elhallgattam, karba font kézzel hátradőltem a székben, és mereven néztem Lydiát (2007 Pap Vera-Ágnes ford.–Nabokov 3258002, 151) | a huszonegyedik századba érve (2009 Népszabadság jan. 15. C7857, 12).

7e. ’〈pillantás(ával), nézés(ével vki)〉 vmin végigtekintve eljut vmeddig, vhova’ ❖ közel a bástyán, minden apró csoportot meg lehetett különböztetni, s az egymásba illesztett erős köveknek összefüggését is megolvasni. A mint Angela ide ért merengő szemeivel: egy alak vonta magára figyelmét (1885 Fővárosi Lapok C8101, 1980) | [A lány] a szemeit fölemelte és tégláról-téglára vizsgálgatta a majolika kockákat; alulról haladt föl, egészen a párkányig; amikor idáig ért a tekintetével, hirtelen lesiklott (1910 Bán Ferenc CD10) | ahogy a bakancstól a nadrágon keresztül a katonazubbonyig, majd feljebb ért a tekintete, azt látta, hogy az SS-őr fején vörös csillagos kucsma van (1997 Népszava dec. 8. C6366, 7).

7f. ’〈vmely korba, életszakaszba〉 fejlődése, változása révén eljut vki’ ❖ Legénységre érvén a’ Magyar Gyermek; cſak alig várhatta a’ Vitéz-kötéſt; az-az: ama’ Szer-tartáſt, mellyel a’ Kardot oldalához kötötték, és ezzel a’ Vitéz nevet reája adták magok a’ Vitéz magyarok (1786 Dugonics András 7087010, 141) | [Paulovicz Andrásnak András és József nevű fiai] ama 1751-ki Veszprém megyei nemesi bizonyitványban nem említetnek és igy csak is 1751. után születtek, vagy értek törvényes korba (1862 Nagy Iván CD31) | Bár kisgyermek koromban csak németül tudtam beszélni [...], de iskoláskorba érve rövidesen már csak magyarul tudtam (1939 Török Sophie CD10) | újra és újra rálapozunk az öregkorba ért költő póztalan közvetlenségű önarcképverseire is (1972 Fülöp László 2018001, 276) | krisztusi korba érve (1999 Figyelő CD2601).

7g. ’〈mértékét, intenzitását stb. tekintve vmely (végső) pontig, fokig〉 jut vmi’ ❖ Az inség ’s veszély már legfensőbb fokra ért (1839 Társalkodó C7976, 140) | [a molnárné] kiváncsisága most tetőpontjára ért (1857 Eötvös József 8126020, 257) | a nyomor és a kétségbeesés tetőpontjáig ért (1917 Vasárnapi Újság C7431, 696) | a fejlődése csúcsára ért gótika (1936 Hóman Bálint CD42) | a dialektika legelemibb törvénye szerint is mozgás csak más állapotba kerüléssel jöhet létre, és bár ez a más állapot nem mindig antitetikus [= ellentétes], de szélső határokhoz érve azzá lesz (1972–1975 Martinkó András 1104002, 430) | Mélypontjukra értek a kötelező biztosítási díjak? (2000 Népszava nov. 4. C6325, 4).

7h. ’〈vmely jelentősebb, rangosabb stb. helyzetbe v. célhoz〉 vminek a segítségével v. eredményeként (el)jut, (el)érkezik vki v. vmi’ ❖ A’ hivſágban el-merült nemzetek, midön kénnyeknek leg-fbb póltzára érnek, akkor közelitenek a’ nyomorúſághoz (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 16) | Sokra ért Orfeus lantja erejével, De annyira még ſem ment, a’ lant örvével, Mint ez [ti. Andromakhé], ſzív ſzoríttó mágnes termetével, ’S azt pontba ki-nyomó drága köntösével (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 18) | a sorsfordulat rosszabbról jobbra történik, s a hős és társai végre boldog célhoz érnek (1894 PallasLex. CD02) | E mesteri elbeszélésekben már közel ér Chaucer igazi missziójához, mely az egész költészet missziója: a valóság átitatása költészettel! (1934 Babits Mihály 9014132, 203) | Sionból eljön a Megváltó. Isten terve célba ér (1993 BibliaiLex. CD1207) | Michael Phelps lassan az ausztrál Ian Thorpe szintjére ér. A mindössze tizennyolc esztendős amerikai elképesztő tempóban fejlődik (2003 Nemzeti Sport júl. 1. C8072, 19).

7i. ér vmire (rendsz. tagadó szerkezetben) (rég) ’ráér vki vmire, jut ideje vkinek vmire’ ❖ az újabb ki-adásnak el-keléséhez kevesebb reménység lehet; ’s réſz ſzerint azért is mert üreſs idmet újjabb igyekezetekre fordítván, a’ ſzükséges megtekintésre nehezen érek (1789 Kazinczy Ferenc 7163033, [XVI]) | mikor a’ nyakán vólt az ellenſég, nem igen ért arra, hogy az  kedvéért hadi Tanátsot tartasson (1789 Mindenes Gyűjtemény C0366, 117) | Állítts ſzínt Tlgy-oſzlopokonn, hogy alája viheſſe A’ Majoros, ſzekerét; s kereket, téslákat, ekéket Kéſzíttsen, mikor eſsben más mivre nem érhet (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0829, 42) | Fiam, csekély dolgokra most nem érek, Az isten dícse, a nép üdve hív (1863 Madách Imre C2953, 97).

7j. (nyomába, nyomdokába, közelébe v. közel határozóval, rendsz. tagadó szerkezetben) ’〈annak kif-ére, hogy vmely tulajdonságában utolér v. megközelít vkit, vmit vki v. vmi〉’ ❖ nem ér atyja nyomdokiba (1845 Jelenkor C8311, 536) | [Ocskay] minden nyelven tud beszélni, amelyen megszólítják, s mindenki iránt tud udvarias lenni, ahogy fejedelmi személyesítőhöz illik. A vele jött társak méltán irigykedhetnek rá. – Nyomába se érnek (1882 Jókai Mór CD18) | [Albert:] vajmi kétes ez a dics, Hát mire vittem? Amire Wlassics. [Berti:] Kérlek, Wlassicsot kár kicsinyleni; Szónok, csinos fürt s bizonnyal zseni, [...] Hogy a nyomába érsz, nincs szégyen abban (1906 Borsszem Jankó szept. 9. C5025, 7) | elég ha valamelyik nagy angol portréfestő művét képzeljük oda, közel sem ér egy Reynoldshoz (1937 Farkas Zoltán CD10) | a laboratóriumi kísérletek eredményeit nehéz általánosítani, hiszen a kísérletileg előidézett stresszhelyzetek természetesen közelébe sem érnek a Treblinkában átélteknek (2001 Racsmány Mihály ford.–Baddeley 3269003, 433).

7k. (rendsz. tagadó szerkezetben) ér vkivel, vmivel (rég) ’〈annak kif-ére, hogy gyengébb képességei, kül. lassúsága miatt nem tud együtt haladni vkivel vki, vmi〉’ ❖ Moſt is meg tudnám paripám ugratni: madár ſem Érne velem (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 79) | nagyot ugrat könnyü lovával A’ tüzes ifju király, alig ér vele népe (1825 Vörösmarty Mihály 8524379, 18) | [A Norma című opera előadásakor] Orovesot Czakó játszotta készülettel és jól; Severt Pály nagyon hidegen. Ennek éneke olly fenn jár, hogy egyik sem ér vele, ’s a’ szavakat nagyon hibásan és tótosan ejti (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 972) | Ugy repül a magyar huszár, nem ér vele a napsugár (1841–1857 Losonczy László 8277033, 58).

8. tn (rég) ’vmely tulajdonságát, értékét tekintve felér vmivel, vkivel vmi, vki’ ❖ Abdella ugyan ſzépségre nézve nem ért Kriſtina Grófnéval, ellenben nem hibázot nála annyi éſz, és kedveltetö tekéntet, mellyekkel bár kit-is, a’ ki véle ſzembe, és ſzóba állot, tiſzteletre nem vonſzot volna (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 378) | Akármi tanulás-béli ſzeletek ſem érnek a’ tapaſztaláſſal (1783 Benyák Bernát ford.–Brueys C0978, 39) | Hát nem példáink ide régi vitéz nagy Apáink? Kiknek lábok eltt, Róma bilintsbe nyögött. Lám ſe Tatár ſem Frantz ſem egyéb dühös éſzaki Fintzfantz A’ kiket énekelek, ſenki ſem ére velek Hogy Magyar ér forrott; fel-borsola lángja ſok orrot, A’ ki ha ſikra ki-ſzállt, ellene ſemmi ſem állt (1786 Édes Gergely 7095002, 32) | olly vatsorát kéſzítek az Uraknak, hogy hat ebéd ſe fog vele érni (1792 Simai Kristóf ford.–Molière C2988, 201) | Hát még az ő szép kebele, S Parnassusa melyjének, Mondhatom, hogy nem ér vele Melyje a’ szép Hébének (1822 Az érzékeny szerelem C0686, 83) | Szerettem Opheliát: negyvenezer Testvér szerelme, összefogva, nem Ér az enyimmel (1867 Arany János ford.–Shakespeare C3730, 143).

9. ts ’〈annak kif-ére, hogy vminek (vki számára v. vmely értékrend szerint) vmi mással egyenlő értéke van〉’ ❖ Valahányſzor kell ki-vonni a’ ki-vonatandónak nagyobb ſzám-betüjét a’ fogyaztandó kiſſebb ſzám-betüjébül, annyiſzor balról a’ fogyaztandónak ſzomſzéd ſzám-betje keveſebbet ér egygyel, hogy ſem magában tetſzik, mert azon egy ſzám költsön vétetik töle, és ennek jelenségére fölibe pont tétetik (1780 Bévezetés a számvetésre 7397001, [8]) | Itt nincs kapu a vendégszeretetnek, Itt pénzt ér minden: a jó szó, a lég (1852 Szász Károly² C3825, 105) | [a parasztnak] életörömöt ér, hogy a tehenével ballagdogáljon a városig (1916 Móricz Zsigmond C3213, 74) | úgy megritkult a varázs, hogy már éveket ér öregedő szivemnek egy percnyi elragadtatás (1937 Szabó Lőrinc 9629243, 70) | Egy kosár itt [ti. a korfball nevű labdajátékban] egy pontot ér, a játékidő kétszer 30 perc (2001 Magyar Hírlap CD09).

9a. ’〈annak kif-ére, hogy vminek vmennyi pénzzel v. más csereeszközzel egyenlő értéke van〉’ ❖ ſenki még-tſak két garas érö követ ſem biz reájok (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 576) | e kép első sikerült művem és magam is átlátom, hogy az másnak nem érhet annyit, mint a mennyiért én képes volnék tőle megválni (1855 Kövér Lajos 8256002, 108) | minden tárgy, amely kirakataiban látható, tíz frankot ér (1936 Márai Sándor 9421007, 73) | A sportula [= fonott kosárka, melybe élelmet tesznek] napi adagját pénzben is meg lehet váltani, 25 ast [ti. ókori római pénzt] ért egy sportula (2005 Spiró György 3283002, 49).

10. ts (nm-i v. mértéket jelentő tárggyal) ’〈annak kif-ére, hogy vminek vmekkora becse, fontossága, jelentősége v. haszna van (vki számára)〉’ ❖ a’ tökélletes álhatatoſság többet ér a’nál [ti. a dicsőségnél] (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel 7497001, 75) | többet érne egy kis pontosság benned, ’s pajtási figyelem! (1838 Jósika Miklós 8212011, 125) | nem sokat ér az elmélet gyakorlat nélkül (1845 Irinyi József 8200001, 36) | Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány (1857 Arany János 8014087, 272) | Hát ér az valamit, ha valakinek igaza van? (1893 Mikszáth Kálmán CD04) | az eddigi szerződések mitsem érnek (1937 Iványi-Grünwald Béla CD42) | Ugyanannyit ér-e számodra a díj most 2010-ben mintha például öt évvel ezelőtt kaptad volna? (2010 Mezőberényi Hírmondó 3237001, 7).

10a. ts (nm-i v. mértéket jelentő tárggyal) ’〈annak kif-ére, hogy vki erkölcsisége, tudása, munkája stb. révén vmekkora értéket képvisel〉’ ❖ Érek én annyit mint Pompejus (1779 Bessenyei György¹ ford.–Voltaire 7044003, 105) | [az egri vár védői] derék vitézek voltak; többet értek, mint tízannyi engedetlen, kelletlen, várfeladó labanc német (1860 Jókai Mór CD18) | Mit ér az ember, ha magyar? (1907 Ady Endre 9003122, 84) | Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek – mennyei Atyátok táplálja őket. Nem többet értek ti náluk? (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201) | A törvény a kevesebbet érő nővel szemben a többet érő férfi helyzetét hangsúlyozza, és ez a gondolkodás jelenik meg a hétköznapi élet megannyi színterén is (2010 Szabó Ildikó 3157001, 302).

10b. ts (nm-i v. mértéket jelentő tárggyal) ’〈annak kif-ére, hogy vmely ígéretnek, kijelentésnek stb. vmekkora hitele, valódisága, ill. érvénye van〉’ ❖ Ér valamit tanátsod, meg is probálom, de valyon melyik fiamot gondolod a tisztségnek elviselésében helyesebbnek lenni? (1775 k. Csíksomlyói iskoladrámák 7401002, 99) | Mit érnek az emberi szavak, midőn a mindenható természettel kell beszélgetni, midőn annak pompálkodó ünnepeit kell leirni (1869 Orbán Balázs CD22) | Ha régi, gyakorlott politikus az illető képviselő, akkor tisztában van magával, hogy ígérete mit ér (1880 Mikszáth Kálmán CD04) | az ő szava nem sokat ér (1905 Tömörkény István 8493010, 25) | Hogy a Miksa és a török szultánok között esetről-esetre kötött békék mit és mennyit értek, az a letárgyalt időszakban lezajlott eseményekből világosan kitűnik (1940 Bánlaky József CD16) | amikor a szép szavak többet érnek, mint az egyenes beszéd (1986 Csepeli György 1029001, 44).

10c. tn (a nem tagadószóval) ’〈annak kif-ére, hogy vmi (a szabálynak v. a valóságnak megfelelően) érvényben van〉’ ❖ Nem ér a játszma – kezdjük újra! (1930 Karinthy Frigyes 9309099, 23) | – Nem ér! – hadonászott Nagy Zoárd. – Tessék megnézni a természettudományi kislexikonban. Ha nincs benne, vágjanak föl tüzifának (1973 Lázár Ervin 9388005, 117) | Nem ér lesni! (1989 Népszabadság okt. 28. C7839, 15) | [Adél néni] oroszul is tudott, de az oroszleckékben soha nem segített, mert azt mondta, hogy ő Csehov miatt tanult meg még ’38-ban, de az most nem ér, viszont a Szállnak a darvak feliratait mindig (23-szor) hangosan kijavította a moziban (2008 Bíró Zsófia 3151010, 1568) • nem ér a nevem a) (Ját) ’〈közös játékból való (ideiglenes) kilépés, az abban való részvétel megszakításának kif-ére〉’ ❖ Csak éretlen gyermekek teszik, hogy amikor fogócskában kelepcébe kerülnek, megadás helyett azt kiáltják: nem ér a nevem (1905 Budapesti Napló aug. 12. C4887, 3) | Játszam tovább? Most nem ér a nevem (1917 Gellért Oszkár CD10) | Játék közbeni mondókák: fogócskánál: Ha én cica volnék, száz egeret fognék! Ilyen fogó mellett aludni is lehet! Nem ér a nevem, káposzta a fejem! stb. (1988 Magyar néprajz CD47) | addig is viselkednie kell, menni, ahova mutatják (a falhoz!), fordulni, amerre fordítják (szembe!), megállni, egyenesen (cél!), fegyelmezetten, nehogy elfusson, elbújjon valami ficakba (nem ér a nevem!) (2001 Zoltán Gábor 3345001, 16) b) ’〈annak kif-ére, hogy vki nem vállalja a felelősséget vmely cselekedetéért, kijelentéséért〉’ ❖ ha ez nem a Hortobágyról jött a múlt héten, nem ér a nevem (1969 Fejes Endre 9139002, 168) | menten elhárítja magától a felelősséget. Nem ér a nevem – jelenti ki (1991 Molnár Gál Péter 2038033, 126) | [másnap] közli, hogy nem ér a nevem, én ilyet soha nem mondtam (2002 Magyar Hírlap CD09).

Ö: által, át~, be~, bele, el~, fel~, haza~, hozzá~, keresztül~, ki~, körül~, le~, meg~, oda~, össze~, rá~, rajta~, túl~, utol~.

Fr: arany, rév, tett, vég¹.

ÖU: ide~, végig~.

Vö. CzF. ér³, ér⁴; ÉrtSz. ér¹, érő¹; TESz. ér¹, ér²; ÉKsz. ér¹; SzT. ér ^[1] , érhet¹, érő¹; ÚMTsz. ér¹; ÉKsz.² ér¹, ér².