álló mn-i ign, mn és fn 1A

I. mn-i ign → áll¹.

II. mn

1. ’függőleges irányú, helyzetű’ ❖ nállok úgy ſzokott meg esni, hogy knynyebben munkálkodgyanak az álló épleteknek le rontásán, mint ſem a’ le omlottaknak fel épitésén (1784 e. Miháltz István ford.–Tertullianus 7225016, 106) | A kép nem álló, hanem fekvő helyzetben van, amint hogy a feje alatt nyilván vánkos látszik (1892 Nyírvidék 8653001, 2) | A főügyész fogta az egész paksamétát s bezárta az álló nagy iratszekrénybe (1932 Móricz Zsigmond 9462011, 234).

2. ’egy helyben levő, nem mozgó 〈dolog, kül. közlekedési eszköz〉’ ❖ álló villamosok, autók, kocsis nélküli szeneskocsik (1969 Domahidy András 1036005, 129) | álló gépkocsin végezhető motorvizsgálati eljárásokat (1996 Új Könyvek CD29).

2a. ’nem működő 〈szerkezet, gép, üzem〉’ ❖ a németek világhírű műrepülője […] álló motorral végzett vitorlázó mutatványaiban (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 10) | álló motorú gépjármű ajtaját egy kerékpárút mellett figyelmetlenül kinyitja (1997 Magyar Hírlap CD09).

2b. (látszólag) mozdulatlanul maradó’ ❖ Az álló ködben, mely körűl-fog (1865 Tompa Mihály 8484059, 281) | Egy álló kerék küllőit külön megszámlálhatjuk (1910 Babits Mihály 9014138, 34) | az álló időben, hol nem volt előtt s után (1932 Sárközi György CD10) | az egész [csipkefüggöny] olyan volt, mint egy álló hóesés (1947 Szabó Lőrinc 9629110, 38).

3. (nyomatékosításra időhatározói szerkezetben, gyakr. az egész jelző mellett) ’teljes’ ❖ Huszonnyolc álló egész esztendeje már, hogy én a férjhezmenendő leányok számába vagyok (1804 Fazekas Mihály 8138025, 22) | négy egész álló hónapig folyvást (1844 Nagy Ignác 8324009, 173) | 1884-ben lett először képviselő s három álló évig ült habozva a szélsőbal és a habarék-párt közt (1889 Mikszáth Kálmán 8312165, 126) | két álló napon át gyászdalok zengtek (1943 Rónay György ford.–Gauguin 9573002, 7) | mintha egész álló nap a másnap reggelit várta volna (1990 Nemes Anna ford.–Kazan 2011014, 50).

4. (rég) ’fennálló, meglevő, létező’ ❖ a’ mái nap is álló Vurmſzer Generális’ ſzép Regementje (1789 Gvadányi József 7125001, 138) | Az álló játékszíni választmánynak 1841–2-re ismét 400 pft. adatott rendelkezése alá (1842 Athenaeum C0024, 237).

5. (rég, Kat) ’állandó, békeidőben is fenntartott 〈hadsereg〉’ ❖ Az álló Had vagy-is a’ mindenkori Katonák (1795 Sándor István C1527, 39) | Felette sajnos, hogy illy rendszer például 1715-ben, mikor az álló katonaság kapott lábra honunkban, nem vált törvénnyé (1839 Széchenyi István C3881, 236) | a Mikháza nyugati végénél levő álló tábor (1870 Orbán Balázs 8340016, 88) | Az álló hadsereg összes létszáma 120,500 ember (1897 PallasLex. CD02) | a porosz álló hadsereg (1914 RévaiNagyLex. C5706, 253) | az új reformok az álló hadsereg megkétszerezését […] eredményezték (1942 Bánlaky József CD16).

6. (rég, ritk) ’elálló, sokáig meg nem romló 〈élelmiszer〉’ ❖ Álló v. tartós gyümölts (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 8).

7. (minden sz-ben) álló hely a) (rég) ’az a hely, ahol vki, vmi áll, van, lenni szokott’ ❖ sokáig nem mozdúlhatott-meg álló-helyéből (1792 Magyar Múzeum C0353, 315) | [a békalencsék] nem olly ersen meggyökereztek, hanem álló helyeket az esztendnek bizonyos részeiben változtathatják […]. Ellenben vagynak a’ Viziállatoknak egész Nemei, kivált a’ Tsiganemek, és Klárisok között, mellyek egyszer elfoglalt helyeket soha magoktól el nem hagyhatják (1799 Főldi János 7112014, 4) | [a magot] szórdmeg […] szelelő nagy rostán, ’s tedd álló helyre (1805 Pethe Ferenc 8364009, 746) | Legyen nekik alkalmas, világos és szellős istállójok, és mindenikféle állatoknak bizonyos álló helyök (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 47) | [az elleni készülő tehén] álló helyét gyakran változtatja (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045006, 27) | Ha a sáfrány […] álló helyéből kivétetik, [….] azonnal más készen levő friss ágyba kell ültetni (1875 Hasznos Mulattató 8630001, 140) b) ’függőleges (test)helyzet, ill. nem mozgó állapot’ ❖ a versenyzők nem álló helyből indulnak, hanem gyorsabb vagy lassubb mozgásban (1913 RévaiNagyLex. C5703, 600) | Úgy imbolygott álló helyében, mintha egyszerre kétfelé szeretett volna menni (1941 Tamási Áron 9701013, 78) | [a kocsi] gyorsulása álló helyből százas sebességre 12,4 másodperc (1999 Magyar Hírlap CD09) álló helyben (rég)(még ott) állva’ ❖ ezen álló helyembenn ki mondom, mit végeztem (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 126) | Egyszer egy ember az egész Kalendáriomot végig mondta álló hellyében (1805 Pethe Ferenc 8364013, 129) | álló helybenn általláttam, melly tájról fúvjon a’ szél (1808 Holosovszky Imre C2097, 146) | Egy álló helyében jól meg üstökölék (1820 Dugonics András 8116014, 28) | A kalóz egyszerre mindkét kezével kapta meg pörölye nyelét, s azzal álló helyében holtan összerogyott (1851 Jókai Mór CD18).

8. (rég, Jog, átv is) ’rögtönítélő 〈bíróság〉’ ❖ A’ színi előadás tudniillik azon álló törvényszék, melly rögtönös tapsaival és gáncsaival sorsot határoz a’ kiállított elmemüvek fölött (1840 k. Vörösmarty Mihály 8524426, 9) | legelőször is az álló vagyis rögtönitélő haditörvényszék hatályba léptét hirdették ki előttünk (1867 Honvédek Könyve C2102, 9).

III. fn (ritk)

1. (nyj) ’olyan szerkezet, amelynek segítségével a kisgyerek állni, ill. járni tanul; állóka’ ❖ Mátyás … már ki is fogyott volna a faragnivalóból, mert kész van mosószék-lábbal, kapa-nyéllel, gereblyefoggal, ha eszébe nem jut, hogy álló-t farag az unokának (1927 Móra Ferenc C3206, 78).

2. (rég v. nyj) ’állvány, talapzat’ ❖ [a svéd király gyilkosa] egy hat ölnyi magasságú állóra fel-vitetett, a’ nyaka vas fogóba záratott, ’s úgy tartatott állva, két órákig (1792 Magyar Hírmondó C5808, 692) | A’ kazlazó állók; magassága 10 talp (1805 Pethe Ferenc 8364008, 721) | Az éji mécs háromlábú állóján halványan lobogott (1851 Jókai Mór C2239, 107).

Ö: ajtón~, be~, bosszú~, egyedül~, ellen~, érték~, fagy~, idő~, jót~, kívül~, ön~, talpon~, tél~, tűz~, úton~, víz~.

Fr: egy.

ÖE: ~jég, ~lámpás, ~polc, ~pult.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

álló melléknévi igenév, melléknév és főnév 1A
I. melléknévi igenéváll¹
II. melléknév
1.
függőleges irányú, helyzetű
nállok úgy ſzokott meg esni, hogy knynyebben munkálkodgyanak az álló épleteknek le rontásán, mint ſem a’ le omlottaknak fel épitésén
(1784 e. Miháltz István ford.Tertullianus)
A kép nem álló, hanem fekvő helyzetben van, amint hogy a feje alatt nyilván vánkos látszik
(1892 Nyírvidék)
A főügyész fogta az egész paksamétát s bezárta az álló nagy iratszekrénybe
(1932 Móricz Zsigmond)
2.
egy helyben levő, nem mozgó 〈dolog, kül. közlekedési eszköz〉
álló villamosok, autók, kocsis nélküli szeneskocsik
(1969 Domahidy András)
álló gépkocsin végezhető motorvizsgálati eljárásokat
(1996 Új Könyvek)
2a.
nem működő 〈szerkezet, gép, üzem〉
a németek világhírű műrepülője […] álló motorral végzett vitorlázó mutatványaiban
(1933 TolnaiÚjLex.)
álló motorú gépjármű ajtaját egy kerékpárút mellett figyelmetlenül kinyitja
(1997 Magyar Hírlap)
2b.
(látszólag) mozdulatlanul maradó
Az álló ködben, mely körűl-fog
(1865 Tompa Mihály)
Egy álló kerék küllőit külön megszámlálhatjuk
(1910 Babits Mihály)
az álló időben, hol nem volt előtt s után
(1932 Sárközi György)
az egész [csipkefüggöny] olyan volt, mint egy álló hóesés
(1947 Szabó Lőrinc)
3. (nyomatékosításra időhatározói szerkezetben, gyakr. az egész jelző mellett)
teljes
Huszonnyolc álló egész esztendeje már, hogy én a férjhezmenendő leányok számába vagyok
(1804 Fazekas Mihály)
négy egész álló hónapig folyvást
(1844 Nagy Ignác)
1884-ben lett először képviselő s három álló évig ült habozva a szélsőbal és a habarék-párt közt
(1889 Mikszáth Kálmán)
két álló napon át gyászdalok zengtek
(1943 Rónay György ford.Gauguin)
mintha egész álló nap a másnap reggelit várta volna
(1990 Nemes Anna ford.Kazan)
4. (rég)
fennálló, meglevő, létező
a’ mái nap is álló Vurmſzer Generális’ ſzép Regementje
(1789 Gvadányi József)
Az álló játékszíni választmánynak 1841–2-re ismét 400 pft.pengő forint adatott rendelkezése alá
(1842 Athenaeum)
5. (rég, Kat)
állandó, békeidőben is fenntartott 〈hadsereg〉
Az álló Had vagy-is a’ mindenkori Katonák
(1795 Sándor István)
Felette sajnos, hogy illy rendszer például 1715-ben, mikor az álló katonaság kapott lábra honunkban, nem vált törvénnyé
(1839 Széchenyi István)
a Mikháza nyugati végénél levő álló tábor
(1870 Orbán Balázs)
Az álló hadsereg összes létszáma 120,500 ember
(1897 PallasLex.)
a porosz álló hadsereg
(1914 RévaiNagyLex.)
az új reformok az álló hadsereg megkétszerezését […] eredményezték
(1942 Bánlaky József)
6. (rég, ritk)
elálló, sokáig meg nem romló 〈élelmiszer〉
Álló v. tartós gyümölts
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
7. (minden sz-ben)
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
álló hely
a) (rég)
az a hely, ahol vki, vmi áll, van, lenni szokott
sokáig nem mozdúlhatott-meg álló-helyéből
(1792 Magyar Múzeum)
[a békalencsék] nem olly ersen meggyökereztek, hanem álló helyeket az esztendnek bizonyos részeiben változtathatják […]. Ellenben vagynak a’ Viziállatoknak egész Nemei, kivált a’ Tsiganemek, és Klárisok között, mellyek egyszer elfoglalt helyeket soha magoktól el nem hagyhatják
(1799 Főldi János)
[a magot] szórdmeg […] szelelő nagy rostán, ’s tedd álló helyre
(1805 Pethe Ferenc)
Legyen nekik alkalmas, világos és szellős istállójok, és mindenikféle állatoknak bizonyos álló helyök
(1844 e. Edvi Illés Pál)
[az elleni készülő tehén] álló helyét gyakran változtatja
(1855 Benkő Dániel ford.Stephens)
Ha a sáfrány […] álló helyéből kivétetik, [….] azonnal más készen levő friss ágyba kell ültetni
(1875 Hasznos Mulattató)
b)
függőleges (test)helyzet, ill. nem mozgó állapot
a versenyzők nem álló helyből indulnak, hanem gyorsabb vagy lassubb mozgásban
(1913 RévaiNagyLex.)
Úgy imbolygott álló helyében, mintha egyszerre kétfelé szeretett volna menni
(1941 Tamási Áron)
[a kocsi] gyorsulása álló helyből százas sebességre 12,4 másodperc
(1999 Magyar Hírlap)
álló helyben (rég)
(még ott) állva
ezen álló helyembenn ki mondom, mit végeztem
(1778 Faludi Ferenc ford.)
Egyszer egy ember az egész Kalendáriomot végig mondta álló hellyében
(1805 Pethe Ferenc)
álló helybenn általláttam, melly tájról fúvjon a’ szél
(1808 Holosovszky Imre)
Egy álló helyében jól meg üstökölék
(1820 Dugonics András)
A kalóz egyszerre mindkét kezével kapta meg pörölye nyelét, s azzal álló helyében holtan összerogyott
(1851 Jókai Mór)
8. (rég, Jog, átv is)
rögtönítélő 〈bíróság〉
A’ színi előadás tudniillik azon álló törvényszék, melly rögtönös tapsaival és gáncsaival sorsot határoz a’ kiállított elmemüvek fölött
(1840 k. Vörösmarty Mihály)
legelőször is az álló vagyis rögtönitélő haditörvényszék hatályba léptét hirdették ki előttünk
(1867 Honvédek Könyve)
III. főnév (ritk)
1. (nyj)
olyan szerkezet, amelynek segítségével a kisgyerek állni, ill. járni tanul; állóka
Mátyás … már ki is fogyott volna a faragnivalóból, mert kész van mosószék-lábbal, kapa-nyéllel, gereblyefoggal, ha eszébe nem jut, hogy álló-t farag az unokának
(1927 Móra Ferenc)
2. (rég v. nyj)
állvány, talapzat
[a svéd király gyilkosa] egy hat ölnyi magasságú állóra fel-vitetett, a’ nyaka vas fogóba záratott, ’s úgy tartatott állva, két órákig
(1792 Magyar Hírmondó)
A’ kazlazó állók; magassága 10 talp
(1805 Pethe Ferenc)
Az éji mécs háromlábú állóján halványan lobogott
(1851 Jókai Mór)
Fr: egy
ÖE: állójég, állólámpás, állópolc, állópult
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások