álló mn-i ign, mn és fn 1A 

I. mn-i ign → áll¹.

II. mn

1. ’függőleges irányú, helyzetű’ ❖ nállok úgy ſzokott meg esni, hogy knynyebben munkálkodgyanak az álló épleteknek le rontásán, mint ſem a’ le omlottaknak fel épitésén (1784 e. Miháltz István ford.–Tertullianus 7225016, 106) | A kép nem álló, hanem fekvő helyzetben van, amint hogy a feje alatt nyilván vánkos látszik (1892 Nyírvidék 8653001, 2) | A főügyész fogta az egész paksamétát s bezárta az álló nagy iratszekrénybe (1932 Móricz Zsigmond 9462011, 234).

2. ’egy helyben levő, nem mozgó 〈dolog, kül. közlekedési eszköz〉’ ❖ álló villamosok, autók, kocsis nélküli szeneskocsik (1969 Domahidy András 1036005, 129) | álló gépkocsin végezhető motorvizsgálati eljárásokat (1996 Új Könyvek CD29).

2a. ’nem működő 〈szerkezet, gép, üzem〉’ ❖ a németek világhírű műrepülője […] álló motorral végzett vitorlázó mutatványaiban (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 10) | álló motorú gépjármű ajtaját egy kerékpárút mellett figyelmetlenül kinyitja (1997 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’(látszólag) mozdulatlanul maradó’ ❖ Az álló ködben, mely körűl-fog (1865 Tompa Mihály 8484059, 281) | Egy álló kerék küllőit külön megszámlálhatjuk (1910 Babits Mihály 9014138, 34) | az álló időben, hol nem volt előtt s után (1932 Sárközi György CD10) | az egész [csipkefüggöny] olyan volt, mint egy álló hóesés (1947 Szabó Lőrinc 9629110, 38).

3. (nyomatékosításra időhatározói szerkezetben, gyakr. az egész jelző mellett) ’teljes’ ❖ Huszonnyolc álló egész esztendeje már, hogy én a férjhezmenendő leányok számába vagyok (1804 Fazekas Mihály 8138025, 22) | négy egész álló hónapig folyvást (1844 Nagy Ignác 8324009, 173) | 1884-ben lett először képviselő s három álló évig ült habozva a szélsőbal és a habarék-párt közt (1889 Mikszáth Kálmán 8312165, 126) | két álló napon át gyászdalok zengtek (1943 Rónay György ford.–Gauguin 9573002, 7) | mintha egész álló nap a másnap reggelit várta volna (1990 Nemes Anna ford.–Kazan 2011014, 50).

4. (rég) ’fennálló, meglevő, létező’ ❖ a’ mái nap is álló Vurmſzer Generális’ ſzép Regementje (1789 Gvadányi József 7125001, 138) | Az álló játékszíni választmánynak 1841–2-re ismét 400 pft. adatott rendelkezése alá (1842 Athenaeum C0024, 237).

5. (rég, Kat) ’állandó, békeidőben is fenntartott 〈hadsereg〉’ ❖ Az álló Had vagy-is a’ mindenkori Katonák (1795 Sándor István C1527, 39) | Felette sajnos, hogy illy rendszer például 1715-ben, mikor az álló katonaság kapott lábra honunkban, nem vált törvénnyé (1839 Széchenyi István C3881, 236) | a Mikháza nyugati végénél levő álló tábor (1870 Orbán Balázs 8340016, 88) | Az álló hadsereg összes létszáma 120,500 ember (1897 PallasLex. CD02) | a porosz álló hadsereg (1914 RévaiNagyLex. C5706, 253) | az új reformok az álló hadsereg megkétszerezését […] eredményezték (1942 Bánlaky József CD16).

6. (rég, ritk) ’elálló, sokáig meg nem romló 〈élelmiszer〉’ ❖ Álló v. tartós gyümölts (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 8).

7. (minden sz-ben) • álló hely a) (rég) ’az a hely, ahol vki, vmi áll, van, lenni szokott’ ❖ sokáig nem mozdúlhatott-meg álló-helyéből (1792 Magyar Múzeum C0353, 315) | [a békalencsék] nem olly ersen meggyökereztek, hanem álló helyeket az esztendnek bizonyos részeiben változtathatják […]. Ellenben vagynak a’ Viziállatoknak egész Nemei, kivált a’ Tsiganemek, és Klárisok között, mellyek egyszer elfoglalt helyeket soha magoktól el nem hagyhatják (1799 Főldi János 7112014, 4) | [a magot] szórdmeg […] szelelő nagy rostán, ’s tedd álló helyre (1805 Pethe Ferenc 8364009, 746) | Legyen nekik alkalmas, világos és szellős istállójok, és mindenikféle állatoknak bizonyos álló helyök (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 47) | [az elleni készülő tehén] álló helyét gyakran változtatja (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045006, 27) | Ha a sáfrány […] álló helyéből kivétetik, [….] azonnal más készen levő friss ágyba kell ültetni (1875 Hasznos Mulattató 8630001, 140) b) ’függőleges (test)helyzet, ill. nem mozgó állapot’ ❖ a versenyzők nem álló helyből indulnak, hanem gyorsabb vagy lassubb mozgásban (1913 RévaiNagyLex. C5703, 600) | Úgy imbolygott álló helyében, mintha egyszerre kétfelé szeretett volna menni (1941 Tamási Áron 9701013, 78) | [a kocsi] gyorsulása álló helyből százas sebességre 12,4 másodperc (1999 Magyar Hírlap CD09) • álló helyben (rég) ’(még ott) állva’ ❖ ezen álló helyembenn ki mondom, mit végeztem (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 126) | Egyszer egy ember az egész Kalendáriomot végig mondta álló hellyében (1805 Pethe Ferenc 8364013, 129) | álló helybenn általláttam, melly tájról fúvjon a’ szél (1808 Holosovszky Imre C2097, 146) | Egy álló helyében jól meg üstökölék (1820 Dugonics András 8116014, 28) | A kalóz egyszerre mindkét kezével kapta meg pörölye nyelét, s azzal álló helyében holtan összerogyott (1851 Jókai Mór CD18).

8. (rég, Jog, átv is) ’rögtönítélő 〈bíróság〉’ ❖ A’ színi előadás tudniillik azon álló törvényszék, melly rögtönös tapsaival és gáncsaival sorsot határoz a’ kiállított elmemüvek fölött (1840 k. Vörösmarty Mihály 8524426, 9) | legelőször is az álló vagyis rögtönitélő haditörvényszék hatályba léptét hirdették ki előttünk (1867 Honvédek Könyve C2102, 9).

III. fn (ritk)

1. (nyj) ’olyan szerkezet, amelynek segítségével a kisgyerek állni, ill. járni tanul; állóka’ ❖ Mátyás … már ki is fogyott volna a faragnivalóból, mert kész van mosószék-lábbal, kapa-nyéllel, gereblyefoggal, ha eszébe nem jut, hogy álló-t farag az unokának (1927 Móra Ferenc C3206, 78).

2. (rég v. nyj) ’állvány, talapzat’ ❖ [a svéd király gyilkosa] egy hat ölnyi magasságú állóra fel-vitetett, a’ nyaka vas fogóba záratott, ’s úgy tartatott állva, két órákig (1792 Magyar Hírmondó C5808, 692) | A’ kazlazó állók; magassága 10 talp (1805 Pethe Ferenc 8364008, 721) | Az éji mécs háromlábú állóján halványan lobogott (1851 Jókai Mór C2239, 107).

Ö: ajtón~, be~, bosszú~, egyedül~, ellen~, érték~, fagy~, idő~, jót~, kívül~, ön~, talpon~, tél~, tűz~, úton~, víz~.

Fr: egy.

ÖE: ~jég, ~lámpás, ~polc, ~pult.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.