érdekközösség fn 3B8

1. ’az a viszony személyek, közösségek államok stb. között, hogy azonos érdekeik vannak’ ❖ minden szövetség bizonyos föltételektől függ. Illy föltételek: eszmerokonság a legfontosabb viszonyokra nézve; érdek-közösség; végre közös czél. Ezek közől mindenik erős kötelékül szolgálhat egy időre különböző államok között (1854 Eötvös József C1592, 124) | Azok a megállapodások, melyek az 1515-diki ismeretes bécsi összejövetelnek eredményét képezték, szoros érdekközösséget hoztak létre a magyar királyi ház s a Habsburg dynastia között (1880 Károlyi Árpád CD57) | [a házasság] érdekközösségen alapszik (1883 Rózsaági Antal C3644, 77) | A franciával érdekközösségben Hollandia némikép segítette Richelieut a hugenották ellenében is (1936 Hajnal István CD42) | Nem számolt a Bonn és Budapest között kialakult sajátos érdekközösséggel sem (2009 Népszabadság máj. 13. C7857, 11).

2. (tulajdonnév részeként is) ’azonos érdekű, együttműködésben levő egyének, társaságok, szervezetek stb. csoportja’ ❖ Ugocsából már csak egy párholdas rét maradt a hármas országhatár szögletében. Épen annyi, hogy a neve joggal szerepelhessen az új vármegyének ajándékozott névben. Máramarosnak pedig még ennyi sem jutott. A kis érdekközösség negyedik tagja teljesen és nyomtalanul eltünt a cseh és a román imperializmus begyében (1926 Budapesti Hírlap máj. 5. C4714, [5]) | Rodiczky nem tartozott soha semmiféle érdekközösséghez (1974 Gaál László CD30) | Tíz liter százszázalékos alkohol adómentes bérfőzésére legyen jogosult évente minden honpolgár, legalábbis, ha telekkel rendelkezik. Ezt javasolja a Gyümölcs-, Szesz- és Pálinkafőzők Országos Érdekközössége az illegális szeszfőzés feketepiacának letörésére (2000 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

érdekközösség főnév 3B8
1.
az a viszony személyek, közösségek államok stb. között, hogy azonos érdekeik vannak
minden szövetség bizonyos föltételektől függ. Illy föltételek: eszmerokonság a legfontosabb viszonyokra nézve; érdek-közösség; végre közös czél. Ezek közől mindenik erős kötelékül szolgálhat egy időre különböző államok között
(1854 Eötvös József)
Azok a megállapodások, melyek az 1515-diki ismeretes bécsi összejövetelnek eredményét képezték, szoros érdekközösséget hoztak létre a magyar királyi ház s a Habsburg dynastia között
(1880 Károlyi Árpád)
[a házasság] érdekközösségen alapszik
(1883 Rózsaági Antal)
A franciával érdekközösségben Hollandia némikép segítette Richelieut a hugenották ellenében is
(1936 Hajnal István)
Nem számolt a Bonn és Budapest között kialakult sajátos érdekközösséggel sem
(2009 Népszabadság máj. 13.)
2. (tulajdonnév részeként is)
azonos érdekű, együttműködésben levő egyének, társaságok, szervezetek stb. csoportja
Ugocsából már csak egy párholdas rét maradt a hármas országhatár szögletében. Épen annyi, hogy a neve joggal szerepelhessen az új vármegyének ajándékozott névben. Máramarosnak pedig még ennyi sem jutott. A kis érdekközösség negyedik tagja teljesen és nyomtalanul eltünt a cseh és a román imperializmus begyében
(1926 Budapesti Hírlap máj. 5.)
Rodiczky nem tartozott soha semmiféle érdekközösséghez
(1974 Gaál László)
Tíz liter százszázalékos alkohol adómentes bérfőzésére legyen jogosult évente minden honpolgár, legalábbis, ha telekkel rendelkezik. Ezt javasolja a Gyümölcs-, Szesz- és Pálinkafőzők Országos Érdekközössége az illegális szeszfőzés feketepiacának letörésére
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások