érdemi mn 18B

1. ’lényegi, legfontosabb 〈rész〉, ill. a lényeget, a legfontosabb részletet, mozzanatot érintő, arra irányuló, érdemleges 〈cselekvés, megnyilvánulás, történés stb.〉’ ❖ kevéssé sikerűlt eddigelé a posgerji láz érdemi megfejtése, lényegének fogalmi meghatározása (1873 Orvosi Hetilap C8123, 324) | [az udvariassági formula] beleolvad a levélnek már érdemi részébe (1933 Kertész Manó 9328002, 182) | az érdemi válaszadás elől való kitérés (1978 Hankiss Ágnes 1063004, 157) | Mielőtt értekezésünk legérdemibb részébe, a teljes jogutódlás kifejtésébe belebocsátkoznánk (1992 Szamel Lajos 2034002, 204) | a törvény koncepciója érdemileg alig változott az eredeti elképzelésekhez képest (2005 Országgyűlési Napló CD62).

2. (rég, vál) ’vmire, kül. elismerésre méltó tettel v. ilyen tettekkel, érdemekkel kapcs., összefüggő, a szerinti, ill. érdemekből fakadó 〈dolog〉’ ❖ Bért mikor osztogatád, érdemi fontra rakád (1790 Magyar Kurír C0316, 566) | Érdemi fénykörben forgó nagy Férjfiak (1826 Thewrewk József C4143, 111) | hogyha egy pár évtized után a’ mondott megyéket megmagyarultoknak leend szerencsénk hallanunk, ez érdemi szempontból a’ sajó-gömöri iskolának első fejhajtást tehetünk (1833 Jelenkor C0226, 576) | érdemileg meglakolt nyomorúlt szabó (1857 Széchenyi István CD1501) | Érdemi és családi kapcsok teszik biztosabbá a [dzsentri] közpályán való előhaladását (1881 Budapesti Hírlap febr. 10. C4728, 2).

Vö. CzF. érdėmi, érdėmileg; ÉrtSz.; TESz. érdem; ÉKsz.

érdemi melléknév 18B
1.
lényegi, legfontosabb 〈rész〉, ill. a lényeget, a legfontosabb részletet, mozzanatot érintő, arra irányuló, érdemleges 〈cselekvés, megnyilvánulás, történés stb.〉
kevéssé sikerűlt eddigelé a posgerji láz érdemi megfejtése, lényegének fogalmi meghatározása
(1873 Orvosi Hetilap)
[az udvariassági formula] beleolvad a levélnek már érdemi részébe
(1933 Kertész Manó)
az érdemi válaszadás elől való kitérés
(1978 Hankiss Ágnes)
Mielőtt értekezésünk legérdemibb részébe, a teljes jogutódlás kifejtésébe belebocsátkoznánk
(1992 Szamel Lajos)
a törvény koncepciója érdemileg alig változott az eredeti elképzelésekhez képest
(2005 Országgyűlési Napló)
2. (rég, vál)
vmire, kül. elismerésre méltó tettel v. ilyen tettekkel, érdemekkel kapcs., összefüggő, a szerinti, ill. érdemekből fakadó 〈dolog〉
Bért mikor osztogatád, érdemi fontra rakád
(1790 Magyar Kurír)
Érdemi fénykörben forgó nagy Férjfiak
(1826 Thewrewk József)
hogyha egy pár évtized után a’ mondott megyéket megmagyarultoknak leend szerencsénk hallanunk, ez érdemi szempontból a’ sajó-gömöri iskolának első fejhajtást tehetünk
(1833 Jelenkor)
érdemileg meglakolt nyomorúlt szabó
(1857 Széchenyi István)
Érdemi és családi kapcsok teszik biztosabbá a [dzsentri] közpályán való előhaladását
(1881 Budapesti Hírlap febr. 10.)
Vö. CzF. érdėmi, érdėmileg; ÉrtSz.; TESz. érdem; ÉKsz.

Beállítások