érdes² mn 15B 

1. ’apró kiemelkedésekkel teli, (durván) egyenetlen 〈felület〉, ill. ilyen felületű 〈tárgy, dolog〉’ ❖ [az ún. hegyi galaj] ſzára gindár [= lágy], érdes (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 126) | Csak vázlat volt, amit készített, csak pasztellrajz, érdes papírlapra (1872–1874 Jókai Mór CD18) | [A gyapjas boglárka] szára a levelekkel együtt érdesen szőrös (1902 Wagner János CD35) | [keze] a sok munkától már durva lett és érdes (1938 Dallos Sándor 9098002, 169) | A kerti utak csúszós, töredezett burkolatait cseréltessük ki érdesebb felületű, kevéssé csúszásveszélyes lapokra (2002 Lakáskultúra CD39).

1a. ’nagyobb szemcséjű, durva tapintású, darabos 〈szemcsés anyag〉’ ❖ [az új köszörűgép] légnyomás által hajtott érdes homokkal gyorsan betűket köszörül az üvegre (1873 Fővárosi Lapok C8089, 1090) | [az őrlés után] kapott anyag czentrifugális, vagy sík szitákon [...] megy át; ehhez képest kapni érdes, érdesebb vagy sima lisztet, továbbá darát és derczét (1902 Kosutány Tamás C7926, 491) | belemarkolok a hideg, érdes, szürke porba (2002 Oravecz Imre 3252055, 194).

1b. ’olyan 〈tapintási érzet〉, amelyet egyenetlen felület, ill. durva szemcséjű anyag kelt’ ❖ [a viszketeg nevű betegségben szenvedőknél a] bőr beszüremkedik, durva és érdes tapintatu lesz, s több esetben fehéres külhámpikkelyekkel fedetik be (1858 Orvosi Hetilap C8108, 595) | [az ún. fogós fajtájú lisztek] annál értékesebbek, minél érdesebb fogásuak (1915 RévaiNagyLex. C5708, 788) | Rájuk sötétedett, már csak tapogatták az érdes fogású papírt (1938 Cs. Szabó László CD10) | [A Kazal-hegy lösztalaja] ujjaink között szétdörzsölve enyhén érdes tapintású, ami a benne lévő finom kvarcásvány-pornak (kőzetliszt) tudható be (1996 Természet Világa CD50).

2. ’(az udvariassági formákat mellőző,) bántó(an), kíméletlen(ül őszinte) 〈megnyilvánulás, viselkedés v. természet〉, ill. ilyen viselkedésű v. természetű 〈személy〉’ ❖ én a’ érdes szavakat olly értelemben, melly a’ Frankenburg ur jellemét sérthetné, nem veszem, ’s őt a’ megvesztegethetés vádjával nem illetem (1842 Pesti Hírlap CD61) | [Mari] az udvarlók iránt se volt oly érdes többé, nem bújt el előlük, nem szeszélyeskedett, ha jöttek, nyájasan beszélgetett, tréfálkozott vagy kártyázott velök (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | a szerencsétlen napkeleti nemzet szenvedései meglágyítják a legérdesebb határőr szívét (1914 Krúdy Gyula CD54) | [Fejér György] érdes természete a társasági élet simaságával merőben ellenkezett, ezért nem választották meg a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé sem (1932 Pintér Jenő CD44) | Kényelmetlen igazságaival, érdes modorával, szókimondásával rajongói mellett befolyásos ellenségeket is gyűjtött (2001 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’sértően nyers, ill. nem eléggé kidolgozott, nehézkes 〈stílus, nyelvezet, ábrázolásmód〉, ill. ilyen stílusú 〈alkotás〉’ ❖ A szerző irálya még nagyon érdes, sőt dagályos (1859 Budapesti Hírlap jan. 4. C7817, [3]) | Voltaire Fekete [János] anyanyelvén érdesen hangzik (1903 Morvay Győző CD55) | [Delamoy] müveinek egyéni, kemény karaktere van. Még kiforratlan és sokszor érdes, de Le fou de la Dame c. balettkantáté-ja az 1929. évi genfi nemzetközi zeneünnepély egyik legkimagaslóbb müsorszáma volt (1930 ZeneiLex. CD49) | Stílusa is érdesebb, egyénibb, mintsem hogy kitűzött célját, a népszerűsítést, szélesebb rétegekben szolgálhatná (1947 Pándi Pál 2052019, 142) | e kétségkívül goromba írást ajánlom mindazoknak, akik érdes és durva hangomért újabban oly sokat kárhoztatnak (1972 B. Nagy László 9474004, 219) | [Hunyady Sándor] a tisztességes sikert kereste kissé érdes, és ettől érdekes vígjátékaival (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

2b. (vál) ’a maga természetes mivoltában kíméletlenül megmutatkozó, megnyilvánuló 〈dolog〉’ ❖ Kölyök korában a fiuság érdes, szilaj ösztönei helyett nőies bágyadtság, szenzitívség nyilatkozott benne (1889 Iványi Ödön 8201003, 148) | őrizkedik az érdesebb igazságok konstatálásától (1913 Szabó Dezső CD10) | E körben csak az érdes, nyers valóságot lehetett mondani. Mint különben mindenütt a parasztok közt (1939 Illyés Gyula 9274071, 52) | [Reviczky Gyula költői nyelvezetének] szókincse sem az érdes valóság bemutatását szolgálja (1965 Komlós Aladár CD53).

3. ’nem tisztán csengő, rekedtes 〈emberi v. állati hang〉, ill. ilyen hangú 〈nevetés, köhögés, éneklés stb.〉’ ❖ Rekedtség után vannak még esetek, mikor a’ hangszó érdes, durva és törékeny, többnyire megerőltetéstől (1846 Bartay András 8031002, 203) | – No, ez szép parádé! – dünnyögött közbe Erzsi érdes kacajjal (1899 Mikszáth Kálmán CD04) | E hangok [ti. a hattyú hangjai] közelről érdesen és kissé túlerősen hatnak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a mezőségi énekesek] a nagy magasságban feszített, érdes éneket kedvelik (1990 Magyar néprajz CD47) | A hangszalag pereme érhálózat hiányában hűvösebb a környezeténél, így a rajta lecsapódó légpára javítja a szalagok záródását. Ennek hiányában reszelős, érdes hangon tudnánk csak beszélni (2000 Természet Világa CD50).

3a. ’ehhez a hanghoz hasonló(, kellemetlen) 〈hang(hatás)〉, ill. ilyen hangot keltő 〈cselekvés, történés, ritk. tárgy〉’ ❖ A vonó idegen, érdesen sivít végig még párszor a húron (1915 Babits Mihály CD10) | az ablak zára koppant, roppant újra érdesen (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Poe 9359418, 17) | [a kanász] cifrázza az érdes tülkön, akár egy víg furulyán (1946–1956 Keresztury Dezső 9326032, 14) | A Ford-motorokra régóta jellemző érdes hang eltűnt, a szerkezetek simábban forognak és dinamikusabbak (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. ’érzékszervre (bántóan) erősen ható 〈íz, illat〉, ill. ilyen ízű(, zamatos) v. illatú 〈anyag, kül. bor〉’ ❖ a borok elég erősek ugyan, de legkevesebbet sem érdesek valának (1830 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | az erjedés alkalmával a törköly annyira felemelkedik, hogy a légbehatása által nagyon könnyen kifejlődik benne az eczetsav, melyet a must is elsajátit, igy azután mindig bizonyos érdes ize lesz a legfinomabb bornak is (1880 Gazdasági Lapok 8626001, 576) | érdes, büdös meleg [pipa]füst (1931 Szabó Dezső 9623013, 149) | Gőzölgött a föld, a szántókon már selymes füvet eresztett a csírát fogott árpa, a levegő tele volt érdes illatokkal és ingerlő párákkal (1937 Egri Viktor 9119001, 6) | A 2000-es évjáratú Leányvári Kékfrankos az általában megszokott kékfrankosokhoz képest lágyabbra iskolázott savakat mutat. Ezek a savak a cseppet sem érdes tanninnal kiegészülve egyesekben kékoportós emlékeket ébreszthetnek (2002 Magyar Hírlap CD09).

5. (ritk) ’zord, barátságtalan 〈időjárás, éghajlat〉’ ❖ Zord, nedves, érdes idő volt (1892 Jókai Mór CD18) | az érdes téli hideg felszáritotta homloka verejtékét (1897 Szabóné Nogáll Janka C3774, 87) | Pozsonynak északi és északnyugati szelektől érdessé tett klimája nem kedvezett egészségének (1914 Ortvay Tivadar CD55).

6. (rég) ’a megszokottól eltérő voltával figyelmet keltő, érdekes’ ❖ [Májer István] körülményes közleményéből azon érdes historiai adatot emeljük ki, hogy Esztergomnak a’ török uraság alatt is hajóhidja volt (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 208) | A financzministerium által ujabban közzétett táblázatok [...] minden tekintetben fölötte érdes számadatokat nyujtanak (1859 Budapesti Hírlap jan. 16. C7817, [1]) | A jobb szárny, ahova a gyönyörű emléktáblát (mely kétezer forintba került) helyezték, még lakható, s jelenleg egy gazdatiszt foglalja el a szobát, hol Zrínyi Ilona történelmünk legérdesebb alakját szülte (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | A schweinitzi templom legérdesebb része a szentély, a mennyiben boltozatának alapformája hatszögű csillag, s épen ilyen a soběslaui templom szentélyének boltozata is (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21).

Sz: érdesít, érdesség.

Vö. CzF. érdes; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.