erdőjog fn 3A

’erdővel, annak birtoklásával v. használatával kapcs. jogszabály(ok összessége)’ ❖ [a 18. századi országgyűlési bizottság részletesen leírja] a földesúri jogokat: jura regalia curialia, köztük a malomtartás, korcsmatartás, pálinkafőzés, vásár-, révjog, erdőjogokat (1931 Szekfű Gyula CD42) | A jog szerinti erdőélést az 1853. és az 1871. évi törvények szabályozták. Ennek értelmében csak az előírt rendtartás szerint lehetett az erdőket használni, az erdőjogok száma nem változhatott, de hányadolni és elidegeníteni lehetett (1977 NéprajziLex. CD47) | A jobbágyfelszabadítást követően az esetek többségében a korábbi úrbéres vagy községi erdőből valamilyen erdőjog alapján birtokoltak jobbágytelek után járó részt a gazdák (2000 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF.; ÉKsz.

erdőjog főnév 3A
erdővel, annak birtoklásával v. használatával kapcs. jogszabály(ok összessége)
[a 18. századi országgyűlési bizottság részletesen leírja] a földesúri jogokat: jura regalia curialia, köztük a malomtartás, korcsmatartás, pálinkafőzés, vásár-, révjog, erdőjogokat
(1931 Szekfű Gyula)
A jog szerinti erdőélést az 1853. és az 1871. évi törvények szabályozták. Ennek értelmében csak az előírt rendtartás szerint lehetett az erdőket használni, az erdőjogok száma nem változhatott, de hányadolni és elidegeníteni lehetett
(1977 NéprajziLex.)
A jobbágyfelszabadítást követően az esetek többségében a korábbi úrbéres vagy községi erdőből valamilyen erdőjog alapján birtokoltak jobbágytelek után járó részt a gazdák
(2000 Magyar néprajz)
Vö. CzF.; ÉKsz.

Beállítások